Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-09 / 130. szám

NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 3. oldal. ' £fI1 fÍÍ6' . érdi-kelt. ..fél,- hadfi szóljak-hozzá én is, szenve dély ment esen, a.. történelem megdönthetetlen igazságai­nak szem(.eloH tartásával az iskolák r államosításának a kérdéséhez. ,Ui ,JU : ,■■■• •kétségtelen; hogy az . ál­lam.;:.'gyermekkarában. .... sok olyan feladatot végzett az egyház, amelyek ma már el­ismerten állami feladatok. Á. földművelést. például az egyház kezdte először ha­zánkban. Tadjuk jól, hogy y sáérzeteáí’ rerícThazak* kör nVékén kezdték el ezt a ma már él terjedt foglalkozást. Akkor egy-egy' szórzét eg irá­nyította, nia pedig a föl'd- mívelésügyi1 minisztérium és senki sem télálhaf ezen megbotránkozrii valót. UA szociális kérdések, az alamiz-si?álködás;‘''' tisztán1 egyházi feladat volt valami­kor. Ma szegényházak, ár­vaházak, menllilfHv,** köziotthonok vannak, ame­lyeket az állam és ezen sem botránjcozi k meg senki és nem fél,- hogy ezek Ü ékesít és évéi“ nz Egy­házat. veszély fenyegetné. A betegápolást i§ az. egy­ház végezte. Ma kórházak, szánatörihinök várják a be­tegeket. Ezeff- is hiind álla­mi intézmények;' É s(.nézzük, tovább :• mi minden, terhet emelt le gz á^lam fokozatod erősö­dése sorág az egyház vállon ról. Olyan terheket,, ame­lyeknek viselése kétségtele­nül állami feladat. Például a hadviselés. A moháé-i m,ég Tömöri vezet-' te" a Hadsereget, mint főve­zér, aki mint kalocsai érsek szolgálta* az- egyházat. Mai senki sem csodálkozik azyn, hogy nem papok a táborno­kok. Égé-zen természetbs- r.ek veszik az emberek, hogy van.- honvéd é 1 in i miniszter, akire a honvédség kérdései tartoznak. “ ɧ hogy állunk az isko­lák kérdésével1? Az iskolák fenntartása állami feladat. A.múltban jobban jött ki az állam anyagilag, ha dup­lán adóztatta a felekezeti iskolákat fenntartó hívekét. Ök ugyani..; megfizették az állami adó és ■ megfizettették vele az állami iskolák fenn­tartásának költségeit is, de abból ők nem kaptak isko­lát, hanem arra új adót k^l; letttnágukra vállalni, az is­kolai pótadót. Ma, amikor nnrMtm>*vmiaiák’á'í#p 'érde­keit ittíkfl&bxHzeHi .előtt, ezt a régi állapotot akarják megszüntetni. N ézzük '-'meg/ milyen feladatok Hárulnak az áll ampa az iskolafenntartá­said T an tyrmek, fenntartása} fűtése, takarítása, ,;a,i gyerr mek<,-]< könyvekkgl Való.ellá- t^oft tan,ítpk .fizetése.. És and-g legdöntőbb: ;a: jobb .J &.V* óiVH -v ^ Juniüs 9-éri, szerdán tanítás feladatát is magára vállalja az állam. Mint felekezeti ■ tanító, rent ínágam alatt vágom a fát, amikor azf mogdöm, hogy az állami i-kólákban jobban tanítanak. Nem. Ami igaz,-azt őszintén meg kieii mondanom. Négered menyben egy osztott állami iskolában, ahol egy tanítc egy osztályt tanít és 40 gyermeknél neiii 'többet, másképpen lehet tanítani, mint olyan egyházi iskolá­ban, ahol egy . tanító 2—3, vagy 6 osztályt tanít 80-—120 gyermekkel. A környező államokban, N y ugat fm~és“ it cirter. egyaránt, már ;$Uat miak az iskolák. Eférkezeh annak az ideje, Fiöky,..á ' i zámtalüá '’fehidatá ' tdóY-. j lunélyek eddig az egyház i feladatai váltak és arnelyé- J két az állam vett át.,'sor kéj riiljön most már nálunk i.-, £./ iskolaügyek reformjára es arra, hogy az iskolák tenntartáhárrnk a feladatát átvegye az állam az egyház­tól. , I • ' f UH­Jobb tanítást, kedvezőbb tanulási lehetőségeké], totjb kultúrát, egészséges iskolá­kat, megelégedett pedagó­gusokat eredményez az is­kolák államosítása. í .200 "páras’ztéiii'ber Nett részi Valamennyien megkapták el­lenőrző munkájukhoz a szük­séges útmutatásokat. A FÉ- KOSz-nak sikerült az Orszá­gos Mezőgazdasági Munkabér- megállapító Bizottságon belül a munkások részére r endeleti­leg megfelelő munkafeltété-' leket biztosítani«: akt .’-'-Lev Az ország jövőévi kenyeré­függ áttör, nogy mennyire tudjuk'az aratást, időben és jól .elvégezni,.a Fséplések el­lenőrzését jól megszervezni. Az aratási munkák jó megszer vezésé érdekében két napos értekezletet: tartott a fővá­rosban á FÉKOSz, amelyen Milyen bért kapnak az aratók ? Az aratópárok szemtermés­ből, szalmából, pelyvából, gépalól részelve átlagosan ,a kilenc-tizeufigyedik részt- kap­ják. Ha ,az arató végzi a hor­dást, asztagrakást is, akkor élelmezést és a gabona 8—10 százalékát kapják- Sikerült te hát megszüntetni a ■ tizenne- gyedében való" aratásokat. ‘Biztosítók, vagy ' átlagrész holdanként 60—70 kiló; gabo­na öt. hold föld után egy kocsi szalma jár az aratóknak. Aki napszámba vállal ara­tást,} élelmezés nélkül, a kö­vetkező bért kapja. Ritka ga­bonából 70—90, közepesből 80—100, dűlt, viharkuszáit gabonából 120—150 kilót. Fa­lóról való ■ részesedés esetén a munkavállaló részét a1 gaz­da köteles hazaszállítani. Ugyancsak1 az aratókát; pod- gyiásZaikkal együtt, á mun­ka megkezdésekor és befeje­zésekor, éáeleg a hét Végén is a gazda köteles a Iákásükra szállj tani. ’ Asszonyoknak, lányoknak, ha ugyanazt a munkát végzik mint. ,a férfiak, ugyanannyi bér jár. Az aratómunkásoknak - naponta négyszer bőséges élelmezés jár. Ezt azonban kölcsönös megegyezés ^seté­ben tát lehet. , yáltoztatpi Je,r-, mészetbeniekré is. Megkezdték az ölesé népórák gyártását A ißvpi'psi; Danuvia gyár inár megkezdte, az:, olcsó ,-nép- érák- - gyártását,- ; .Haycptá 40.000 ébresztőórát fognak gyártahi. Ezek az órák lénye­gesen Olcsóbbak lesznek1 őz -eddiginél és ügyanakor felvé- •szik álversenyt bármelyik •svájci "márkával. segi Színhazak közül első­nek a szabadkai Magyar .Színház alakult-meg. Ä Po­litika című belgrádi láp be­számol a Magyar ..Népszín­ház. működéséről. A, színház 1945. okióbe.rélnn alakult meg és 30 hónap alatt 360 előadást tartóit,, .összesen 140.000 néző ..előtt. Légiöbb- «zör a Ludas Matyit és a Törzskönyvezik a lóállományt Az ország lóállományának ininőségí javítása- érdekében a földmivélésügyi miniszté­rium akciót' indított á faállo­mány nyilvántartásba vételé­re.-Az állattenyésztési .egye­sületek eddig . 1,5.000 lovat törzskönyveztek. A törzs­könyvezett lovakat ingyen, vagy csekély összegekért fe­deztetik, hatósági igénybevé­telnél'- és előfógatszolgá Itatá­soknál védelemben részesül­nek, ézék csikóit1 veszik fél elsősorban'az állami csikón’é- vélő intézeteknél végül állami fedezőmének pótlására á törzs könyvezétt lovak gazdáitól vásárolnak elsősorban. János" vitézt adták.-Az előadott darabok szer­zői között a következő, ma­gyar írók szerepelnek: Ba­lázs Béla, Háy Gyula, Mó- i iez Zsigmond, Sárközy György, Molnár Eerene. VF déki turnéi során - a uNépv színbáz 128 előadást .tartott a Vajdaságban. Ili ÓltSÉSi Ml Hl Az örökösödési jog reform- j járói szóló törvénytervezeten most dol-goínak az igaz'ság­MlSyasn elemi csapásék eséleben lehet kérni a földedé elengedését Módosították- 'árát' az ‘ 1946. évi kormányrendeletet, amely a- földadóelengedésről inté|ke: dik rendkívüli károk és elemi csapások címért. Az új rendc- leúsderínt.a földadó elengedé­sére csak azok a gazdák tart­hatnak idényt, akinek szőlő ügyminisztériumban. A most készülő reform az ág* örökö- ..södós korlátozásának, vagy megszüntetésének kérdését sZnbátyözizú. Á térvek ,ázerint cSak rtrlégszükebb '‘‘cs'áiúdfa- gokat illeti meg az úgyneve­zett ági öröklési igény a há­zaspáré rovására, A készülő löryényjayáslat a végrendel­kezési formákat is egyszerii- jitenl Jiivgnja.. A’ yé-grendeíe- fet úgy kell megállapítani, hogy kellő ,biztosítékot nyújt­son utólagos ferdítések .és ha­misítások ellen. Dj román iparág: azdzzólámpagyáftis Elektródákat és Izzószálakat Magyarország és a Szovjet­unió szállít A népi demokráciára jel­lemző az ipar rohamléptek­ben való fejlődése. Egy­másután jönnek létre az egyes délkeleteurópai or­szágokban . olyan jpar^gak, melyekkel azeíőtj. az illető ország n.eni rendelkezett. Az Adeyerul legújabb számá­nak híradása szerint a ro­mán iparügyi hatóságok tervet dolgoztak ki . izzó­lámpák gyártására. — Az üveggyárak már cl is kezd­ték a villanykörték üveg- búrájánák gyártását. — A’ elektromos cikkeket terme­lő g.ygypk rövidesen üzembe lépnek! — Izzószálakat és elektródákat Magyarország és a Szovjetunió fog szállí­tani. Egyelőré 4 millió izzólám­pa «gyártását vették %tervbe. Fizessen elő a Nyírségi Magyar Népre déhitán 6 óra hqr, r„ nögyíílés:3 Korona nagytermében 1948. június h.ó 9. íiipHiipÉWijfrtipaiilitfiii: l aMagyar Dől,gaz#!J?árljs}í t. j, , n Mág|ar Dolgozók Párffának v^ilresevel | erős virágzó tyll -A népi dempkrjecia ptján a szocializmusért! . t; jÉijen a népfegység, t 0 az uj Magyar Függetlenségi Front! A hároméves tervet két és fél év alatt! Éljen a Enimkásság1 és a parasztság meg­bonthatatlan szövetségei Le a fekete reaKcióval! A népé a föld, a népé a gyár, a népé lesz az iskola is! Erős, demokratikus néphadsereget ! Éljen a Szovjetunió, a béke és szabadság bástyája! Éljen a demokratikus népek békeírontja! Marx, Engels, Lenin,j Sztálin zászlaja alatt előre! Virágzó mezőgazdaság, jómódú parasztság útja a szövetkezet! ó Munkaversennyel előreja dolgozok jólétéért! Tiéd az ország, magadnak épited I á FÉIÖSz és az 0S1B megállapította 11 Ili lisot lÉÉItólI Miírt iiblysslem u iskolák Imsitáséf-? Irta: Szabados Józse! gör. kát. yWStaS1! I Lsdas Bátyi és a lásosvítéz a vajdaság) lagvav Népszínház legkedveltebb darabja 1 és gyümölcstermését a jégeső árvíz, tűz, vagy fagy nagyobb .. területen semmili ' meg." A íendeletet április: Utol -kéU ■ ftlkáíbfuzni s Végrehajtá­sáról a pénzügyminiszter gon- dosködik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom