Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-09 / 130. szám
B. öld«! NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP Szabolcs Javaslatai a Magyar Dolgozók Partja alakuló kongresszusán Az egész ország népe élénk figyelemmel és rokonszenv- vel várja a Magyar Dolgozók Pártja alakuló kongresszusát, amely megszán ■ teti a munkásosztály soraiban a viszálykodást, az egyenetlenséget és ezzel fokozza a békés munkálkodás, építés lehetőségeit. Mint az ország minden megyéjében, úgy Szabolcs- vármegyében is áttanulmányozták d két munkáspárt tagjai a Magyar. Dolgozók Pártja programnyilatkozatát és azt megyéjük — a mi esetünkben Szabolcs — viszonyaira alkalmazták. Egy pár ilyen javaslatot kiragadunk azok közül a tervek közül, amelyeket a szabolcsmegyei Magyar Dolgozók Pártja az országos kongresszus elé terjeszt. Javaslatok, tervek Szabolcs, az egész ország népéért „Megvalósítjuk mezőgazdaságunk belterjesebbé tételét — mondja a határozati javaslat — országunk __ ellátásának é-. parasztságunk jómódjának fokozása érdekében. Kertészeti középiskolánkban képzett gazdák tömegeit neveljük.’* „Irányt veszünk mezőgazdasági gépállomások létesítésére, termelőszövetkezeteink fejle-ztésére. A szövetkezeti mozgalom erősítése érdekében szövetkezeti középiskolát teremtünk Nyíregyházán, támogatjuk a már megalakult és még megalakuló föl dbériő szövetkezeteket.“ „Gyümölcstermelő Szabolcsmegyét akarunk és ezért tovább fejlesztjük a királytelki csemetefaiskolát, megindítjuk sí nyíregyházi, nagykállói, ligetaljái, nyírbaktai ás a többi járások gyümölcsfásítását. Gyümölcs és szőlőkísérleti telepet létesítünk, tovább fejlesztjük homokkísérleti állomásunkat.“ „Kulturális téren tanfolyamokat szervezünk az írás-olvasás tudásának fejlesztésére azok számára, akik eddig nem jutottak el az alaptudáshoz sem.“ A határozati javaslat többi része parasztház,építkezések, jó utak építésével, jó kutak fúrásával, falvak villamosításával, öntözőcsatornák építésével és szociális feladatokkal foglalkozik. Ezek a szabolcsi Magyar Dolgozók Pártja határozati javaslatai, tervei, amelyek nem egy párt érdekeit szolgálják, hanem az egész megye népének felemelkedését,^ a mezőgazdaság fejlesztését tűzték ki célul úgy, ahogy a'Magyar Dolgozók Pártja országos programja sem egy párt, hanem — * is megállapították — egy mint már azt a Parasztpárt ! egész nemzet számára mutatós a Kisgazdapárt vezetői t ja a utat a jobb jövő felé. Hogy ne legyen még egy Pócspetri a legszigorúbb büntetést kéri a gyilkosra és a felbujtóra Szabolcs népe 1948. június harmadikán Pócseptri községben kikelt Mindszenty vetése. Asztalos János plébános felbujtására megölték Takács Gábor 21 esztendős rendőrőrvezetőt, égy ujgazda gyermekét. Áz egész ország más részén, úgy megyénkben és Nyíregyházán is elitélik magánosok és kö- ziiletek, diákok és pedagógusok a gyilkost és a felbujtót és a legszigorúbb büntetés kiszabását kérik. 3.500 diók nevében hozott határozatot a nyíregyházi iskolák üsszvezetősége. Elitélik a pócspetri községben lejátszódott véres eseményeket, a’z egyházban meg- bujt reakció orcátlan hazug agitációját, amelyet az iskolák államosítása cs a magyar népi demokráciák ellen folytat. Kérik a magyar igazság- szogáltatást, hogy a rendőr- gyilkosság felbujtóival szemben a legszigorúbban járjon el. A Nemzeti Paraszfpárt szabolcsmegyei szervezete — mint határozatuk tartalmazza — a pócspetri eseményeket megdöbbenéssel vette tudomásul. A reakció véres mesterkedését a magyar demokrácia elleni tevékenységét a legmélyeben elitéli. A nagy- birtokos elnyomás alól felszabadult parasztság elleni me- rényetnek tekinti a Pócspet- riben lezajlott eseményeket. Évszázados elnyomatás után végre elérkeztünk oda, hogy a magyar nép, parasztok, munkások és értelmiségiek magunknak építhetjük az országot. Ez a volt földesuraknak, katonatiszteknek, egyes — még mindig nagyobb vagyonnal redelkező papoknak és kulákoknak nem tetszik és ezért mindent elkövetnek, hogy a magyar népi demokrácia fejlődését, épitő munkáját zavarják és akadályozzák. Követeljük, hogy a demokrácia ellen uszító, bujtogató erőket a legszigorúbban számolja fel a demokrácia, még akkor is, tía azok papi ruhában vannak. A legszlgornbb büntetést kérik a dolgozó nők.tömegei. Az újgazdák, a Szit ifjúság, az élelmezési munkások, vas és fémmunkások, földunkások, fodrászmunkások, bőripariak, gépjárművezetők, építőipariak az MNDSz és egyéb nőszervezetek mind a tettesek " és a felbujtók legszigorúbb büntetését kérik, hogy ne legyen még egy Pócspetri és a dolgozók nyugalma, épitő munkája ne háborittassék senki által. Közoktatásügyünk reform-, ja a közvélemény figyelmének előterében áll. Á nép többsége, a dolgozó tömegek helyeslő véleménye mellé felsorakoznak azok a demokratikusan gondolkozó egyházi személyek, lelkészek is, akik nem az uszítást, a gyűlölködést, hanem a nép érdekét akarják. Fodor Károly r, kit. lelkész nyilatkozatában a következőket mondja: „Kívánatos, hogy az állam és az egyház megegyezzen. Elismerem, hogy az államnak fontos az egységes, demokratikus nevelés -hizto-ítása. Ebben támogatni kívánom az állam törekvéseit, természetesen a törvényben biztosított kötelező hitoktatás mellett. | Tajti Lajos r. kát, lelkész mindennél előbbrevalónak tartja az egyház és az állam békés együttműködését. A nézeteltérések kiküszöbölése az egyház »és állam illetékes szerveinek döntése bekövetkezik majd és én — mondja nyilatkozatában — a döntés egyszerű végrehajtója leszek. Farkas Sándor r. kát, lelkész „A magyar népnek egységre vári szük-ége. Államosítás esetén biztosíttassák a hitoktatás.“ Szabó Pál ref. lelkész „A felekezeti iskolák államosítását a magam részéről és egyházam részé: ől szükségesnek tartom az egységes, demokratikus nevelés érdekében.“ A demokrácia örök léte érdekében... Polgár községi lakosat! követelik az iskolák államosítását Többszáz aláírással érkezett szerkesztőségünkbe Polgár község határozata, amelyet a kormánytényezőknek is megküldték. —A határozat a következőket tartalmazza: E zekben a történelmi időkben, amidőn a felvilágosult, demokratikusan gondolkozó dolgozók milliói hivatottak a magyar kultúrának évszázadokra való megalapozására, Polgár község is lelkesen csatlakozik a községi felekezeti iskolák államosításához, szemelött tartva annak felbecsülhetetlen erkölcsi és anyagi jelentőségét, melynek ezzel részesévé válik. I skoláink öt tanterme, ^egy iskolaépület, egy tanítói Lakás romokban vannak, a tanítói lakások pedig lakhatatlanok, meglévő tantermeink egyes ablakokkal, felszerelés nélkül állanak, téli fűtésükről anyagiak hiányában gondoskodni lehetetlen. Mindezeknek helyreállítására, felszerelésüknek pótlására, tantermeink tüzelővel való ellátására, a kimerült anyagi helyzet miatt gondolni sem lehet olyannyira, hogy a szegény szülők még a legszükségesebb írószerekkel, könyvekkel sem láthatják el gyermekeiket. De nem is tudhatják ezt tenni, mert a felekezeti iskolák tankönyveket sem adtak ki. E kétségbeejtő helyzet megváltoztatását várjuk az iskolák államo-ításától. V írjuk erkölcsi téren is a kővetkezőket: elsősorban, ami törvénnyel biztosítva van, a kötelező hitoktatást amely biztosítja az erkölcsös, vallásos, kötelességteljesítő, demokratikus gondolkozása né pi ifjúság nevelését, a felekezetek közötti torzsalkodás megszűnését. • • Ö römmel fogadjuk, az egy séges állami irányítás alatt álló közoktatást, egységes , olcsó tankönyvekkel, tanszerekkel. Ezzel biztositvá látjuk népi demokráciánk meg erősödését, mindnyájunk jobb erkölcsösebb életszínvonalának a felemelését. A d e mokratücus nevelés egységes megteremtése az abban rejlő felbecsülhetetlen előnyök biztosítása végett a demokrácia örök léte érdeké ben úgy érezzük, a iskolaügy reformját az államhatalomnak mielőbb meg kell valósítania. 170 vasárnapi kisgazdapárti nagygfülás ez egyházi iskolák államosítása mellett nagygyűléseket. A Kisgazdapárt nagygyűléseinek résztvevői egyöntetűen foglaltak állást a felekezeti iskolák államosítása mellett. A Független Kisgazdapárt szervezetei a vasárnapi nap folyamán 170’ községben és vá rosban — megyei és járási központokban — tartottak Leleplezték Zalka Máté szobrát Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében bensőséges ünnepség keretében leplezték le Zalka Máté szobrát, a határőrnapok utolsó napján. Szalvai Mihály vezérőrnagy, a honvéd határőrség parancsnoka mondott ünnepi beszédet a spanyol szabadsághar- “cosok legendás magyar hőse szobrának leleplezésekor. Budapest székesfőváros nevében Bognár József vette át a szobrot, majd Tidy Zoltán köztársasági elnök, a kormány képviselői, a honvédség és a rendőrség vezetői, valamint a pártok és szervezetek helyezték el koszorúikat a szobor talapzatára. Az államosítás után mindenki ott tanít, ahol eddig tanított A pécsi egyetemi napok keretében Dr. Alexits György elvtárs kultiszállamtitkár előadást tartott. Az iskolák államosításával kapcsolatban hangoztatta, hogy ez nem vallási hanem pedagógiai problémaként vetődött fel. Kijelentette hogy az államosítás után mindenki ott tanít, ahol eddig tanított, minden iskola jellegét fenntartják, megmarad mindenütt a kötelező vallásoktatás is. Férfi kalapok legújabb divatszinekben és iiwwMMaMiHffliaHiiBi mintákban Papp kalap ás tsxtiiüzlefáösn, Luthsr-iitca 8. Férfi kalapok szakszerű tisztása és formálása ugyanott a MMMrnisméié niitt s M\m reloíflilóró! 1948. június hó 9.
