Nyírségi Magyar Nép, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-05 / 103. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. évi május hó 5. A szabolcsi föld mi vessző vetkezetek házaié járt: Versenyeznek, alkotnak, szerveznek kisp£&r£u$ztoi£ közösségei Lázas ütemben dolgoz­nak Szabolcs parasztjai, élükön a fÖldmívesszövet kezetekkel a mezőgazda­sági versenyben a több és jobb termésért, a virág zó mezőgazdaságért. Ujfehértón kisvető- gépeket építenek az ujgazdák * Május elsején az ujfe- hértói íöldmívesszövet- kezet traktorjai is végig dübörögtek Nyíregyháza utcáin. A traktorok mö­gött ott csillogtak föld- mívesszövetkezetük ú ij á- épített 12 soros vetőgépei Az ujfehértói földmíves- ,szövetkezet munkaver- seny keretében célul tűz­te ki, bogy gépműhelyé­ben újjáépíti és 12 soros vetőgépné alakítja át a megyében összevásárolt roncsvetőgépeket. Az ed­dig felvásárolt »vetőgép - roncsok újjáépítése már folyik és az ujfehértói földmívesszö vetkezet 12 soros vetőgépeivel óriási segítséget fog nyújtani az egész megye újgazdái­nak, mert a négyholdas kisparasztok az olcsó áron kapott 12 soros vetőgépe­ket akár két tehénnel is vontathatják. Nagyva?«ány szesz­gyára versenyez a többiekkel A nagyvarsányi főid- i mívesszövetkezet kezde- j ményezésére verseny in- j dúlt a földmívesszövet- i kezeti szeszgyárak között A szeszgyárak a verseny keretében súlyt fognak helyezni arra, hogy a szeszfőzésre alkalmas ter­ményeknél a keményítő- tartalmat a legjobban ki­használják. A szeszgyárak által ki­termelt moslékot sertés- hizlalásra fogják hasz­nálni. A nagyvarsányi föld- in. í vessző ve t keze le k már tervbe is vette, liogy ok­tóber 31-ig- busz anyako­ca részére fiaztatót épít, a busz kocát még a nyá­ron beállítják. A iagy- varsányi földmívesszö- vetkczet így fogja fel­használni a szeszgyár moslékját. A nyirsaoílösiek méhest és vízi- szárnyastelepet létesítenek A nyírszőlősi földmí- vesszövetkezet szeszgyá­ra hasznosítását igen ügyesen oldotta meg és eddig 19.000 forint tiszta jövedelme van a szövet­kezetnek. A nvírszőlősiek a pénzt azonnal elhelyez­ték az egyik nyíregyházi bankban és már meg is indullak a tárgya­lások, hogy hogyan hasz­nálják fel majd a szesz­gyár jövedelmét. Mint a nagyvarsányi földmívesszövetkezeti ve­zetők hangoztatták, fel­tétlenül termelőmunkát akarnak folytatni és nem üzletet nyitni. Terveik szerint egy nagy .méhé­szetet állítanak majd be, az ibrányi földmívesszö- vetkezeítől pedig kibére­lik az ottani földmíves- szövetkezet Holt Tiszaá- gát, ahol viziszámyas, (liba, kacsa) tenyészetet létesítenek. Céljuk az, hogy nemcsak Nyíregy­házát, de a bányavidék dolgozóit is ellássák bí­zott libával és kacsával viziszámyas tenyésztele- piikön fajtiszta baromfi­akat tenyésztenek ki a szabolcsi parasztság ré­szére. Ki less a falu legjobb gazdája Gyulaházon A gyulaházi földmíves­szövetkezet sem akar le­maradni a versenyben. Célul tűzték ki, hogy. a község lakosságát 100 százalékig beszervezik a szövetkezet tagjai sorába Ezt már 70 százalékig meg is valósították. A szövetkezet igazgatósága határozatának értelmé­ben a falu közepén egy nagy földmívesszövetke­zeti táblát állítanak fel, amelyen naponként fel­tüntetik, 'hogy melyik földmívesszövetkezeti tag volt az első a napi mun­kában. így nevelik ki a falu első gazdáját. Demecser szövet­kezeti hézat épít Szabó Miklós, a deme- cseri földmívesszövetke- zet vezetője társaival azon fáradozik, hogy őszre a jövedelemből szö­vetkezeti házat építsenek a falujuk közepén, mely­ben kultúrház is lesz az irodahelyiségeken és bolt helyiségeken kívül. így dolgoznak Sza­bolcs föld mívesszövetke­zetei, a kisparasztok kö­zösségei. Munkálkodnak a jómódú parassztág, vi­rágzó mezőgazdaság meg­teremtésén. Koholjuk a Máramaro$szI@eien lévő hadifoglyok oévsoráit Az első liadifogolysze- relvény vasárnap futott be Debrecenbe. Az. elsőt a második követte és most már egymást fogják kö­vetni az érkező hadifo­golyvonatok. A legutóbb érkezett jelentések sze­rint Máramarosszigetre befutott a harmadik ha­dit'ogolyszerel vény, amely lyel 1124 volt hadifogoly tért haza a Szovjetunó­ból, a 7324. és 7453. szá­mú tábarokból. Márama­rosszigetre érkeztek a na­pokban térnek haza ottho nukba. Nyíregyházára érkeznek A máramarosszigeti gyiijtőtáborban á követ­kező nyíregyháziak van­nak: Kársai József, Kot­rányi József, Szabó Já­nos és Oláh András, aki a Nádasi bokorba jön haza. Szabolcs megyébe a következők jönnek ha­za: Abel Ferenc. Fényes !it- kc, Babulák József Nyii- adony, Brada Miklós Búj Farkas Miklós Kék, Ga­ga István Nyírbátor, Ko­I iisir PisäüuM Síül! i Csak a szelek szárnya viszi a postát Ábapuszía elhagyott népéhez Balkánytól néhány ki­lométernyire van Aba­puszta. Több mint ezer újgazda él Abapusztán elhanyagolt posta ügyi vi­szonyok között. Vasútál­lomása van a település­nek, a háború előtt pósta- ügynökségc is volt, most azonban — mi sem értjük miért — * megfeledkezett a posta Abapuszta népé­ről és nem állította fel újra a póstaügynökséget, vagy a III. osztályú postamesterséget. Abapuszta népe négy Kétszeresére emelkedett megyénkiieii a nemesit®!! wetdmacf termelés© Az országban mindenütt' munkaverseny folyik. Töb­bet, jobbat termelnek a versenyző dolgozók az iparban, a mezőgazdaság- - ban. A minőségi termelés fontos eszköze a jó, neme­sített vetőmag a mezőgaz­daságban. Szabolcs ezen a téren az elsők között áll, megyénkben kétszer annyi nemesített vetőmag terme­lésére kötöttek szerződést a parasztok, mint azelőtt. Szabolcsban 750 holdon termelnek nemesített ken­dermagot. Ez a mennyiség az ország nemesített ken­dertermelésének a 40 szá­zaléka, 391 hold van be­vetve a* megyében édes- csillagfürttel, amely jó tei- més esetén 30 vagon ne­mesített magot fog hozni, 105 holdon nemesített ke­serű csillagfürtöt termel­nek. Jelentősen megnőtt a ne­mesített konyhakerti mag­vak termelése is, amely kertészkedő gazdálkodá­sunk szempontjából igen jelentős. 392 holdon nemesített mák termelése folyik. 1.250 holdat nemesített sörárpá­val vetettek be. A nemesített magvak termelésében első helyen mindenütt a földmívesszö- vetkezetek állnak, de Sza bolcsban . minden paraszt kiveszi részét ebből a fon­tos munkából, mert ismerik •az egymásba kapcsolódó láncszemeket: nemesített maggal minőségi termelé­sért, munkaversennyel a többtermelésért, több és jobb terméseredménnyel az életszínvonal emeléséért. éve kdipcsel, deputál eb­ben az ügyben — egye­lőre eredmény nélkül. — Csak a szél hozza ki hozzánk a leveleket — panaszolják az abapusz- taiak. Panaszukból kitű- j nik, milyen lehetetlen ! pást a viszonyok u ral kod­nak településükön. Vasútállomásuk van, mégis a szomszédos Bal- kányba irányítják postá­jukat. Akár ajánlott, akár express, akár közönt séges a levél, kiteszik közszemlére a községhá­zán s az éppen ott járó pusztai u.jgazda kiszedhe ti levelét a csőméből. így a levelek nagyrésze akár ajánlott, akár közönsé­ges, ott betel, vagy több­hetei közszemlére kitéve, míg címzettje időt szakít­hat magának szorgalmas munkája közben, hogy remélt, vagy nem remélt levelét „kiguberálja“ a közszemlére kitett levél- bál mázból. A magyar posta min­dig és ma is joggal büsz­ke, világszerte elismert pontosságába, gyorsasá­gára és megbízhatóságára Erre appellálunk most, amikor Abapuszta népé­nek érdekében kérjük: ne hanyagolják el ennek a népes és állomással is rendelkező, legnagyobb részt újgazdákból álló te­lepülésnek a pőstaűgyét. Abapuszta nagyságánál és állomásánál fogva jog­gal tarthat igényt arra, hogy újra felállítsák pós- taiigynökségét. (—r. __n.) vács .László Ibrány. Kul­csár Miklós Ibrány, Ko­vács Mátyás Egyek, Nagy Gábor Nyírbog- dány, Papp János Kis- várda, Pekó László Mán- dok, Papp András Domib- rád. Bóka Lajos Büdszent- mihály, Szőke János Nagyhalász, Sántha Bé­la Tiszakarád. Szabó Mi­hály Egyek, Sziies Lász­ló Dombrád, Szálai Já­nos Ujfehértó, Szilágyi Ferenc Nyíracsád, Szabó Mill älv Büdszentmihäly, Tóth István Nyírtura, Varga. Iriván Kisváréba. Malaskovits János bor­bély Nyíregyházára üze­ni szüleinek, hogy jól van és egészséges. ' Rövidesen Vadas tanyát is Myiregyhá^ához csatolják Vadas-tanya népe még az elmúlt év őszén kérel­met nyújtott be a város polgrámesteréhez: csatolják N yír egyházához V adas-ta- nyát. A kérelemben döntő indokolásképpen említik meg- Vadas-tanya lakói, hogy Nagy káli ótól — ahor va jelenleg tartoznak .—• mintegy 20 kilométernyire laknak, míg- Nyíregyházá­tól csak 9 kilométerre. — Gyakran előfordul, hogy j Nyíregyházán keresztül utaznak vonattal Kállóba az ügyes-bajos vadasta­nyasiak. Az ügyben mindé zideig meg nem történt döntés, ezért Vadas-tanya érdeké­ben szóvátettük lapunkban a kérdést. Dr. Pápay Endre főjegy­zőtől most kapott értesü­lésünk szerint Vadas­tanya népének kérése na­pirendre került és a leg­közelebbi városi képviselő- testületi ülésén már le is tárgyalják. A város tiszti­főügyésze kedvező véle­ményt csatolt a kérelem­hez, úgy, hogy most már semmi akadálya nincs a kérés teljesítésének. Férfi kalapok legújabb diuatszinek­ben és mintákban Papp kalap és tsxtiiűzletáben, Luther-utca 6 Férfi kalapok szakszerű íisz íitása és formálása ugyanot

Next

/
Oldalképek
Tartalom