Nyírségi Magyar Nép, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-26 / 119. szám

üzennek az útban lévő szabolcsi hadifoglyok Most a népen a sor, hogy elfoglalja helyét Beiktatták hivatalába Pálfy Ernőt, Szabolcs főispánját tokkal, értelmiségi dolgo­zókkal, akik eljöttek, hogy részt vegyenek főispánjuk, a nép főispánjának, Pálfy_ Ernőnek a beiktatásán. A díszközgyűlést Dr. Veress Sándor nyi­totta <meg és bejelentette, hogy a beiktatás előtt dr. Veress Lajos kért és kapott engedélyt a felszólalásra. Itt íratlan, és az írottnál is erősebb törvény volt, bogy ebben a vármegyében a föispáni és alispáni állást elsősorban a Kállay és Mi- kecz-familiák töltötték be — kezdte beszédét dr. Ve­ress Lajos. A földjüket vesztett f31- detsurak uralma után a mun­kások és parasztok országá­ban végre eljuthattunk odáig, hogy a grófok és dzsentrik ősi fészkében, Szabolcsban parasztembert ültethettünk a föispáni székbe, Tomasivszky Mi­hályt. A továbbiakban Toma- sovszky Mihály érdemeiről emlékezett meg dr. Veress Lajos, majd így folytatta: Búcsúzunk Tomasovszky Mihálytól, mint Szabolcs volt főispánjától, de nem búcsúzunk tőle, mint sza­bolcsi parasztembertől., aki­nek munkájára, értékes, hasznos tanácsaira és segít­ségére biztosan számítha­tunk. A fogadaloméit©! Dr. Somlyódi Ferenc fel­kérte ezután a díszközgyű­lést, hogy a hivatalos helyi­ségében tartózkodó, újon­nan kinevezett főispánnak a díszközgyűlés termébe való behívására alakítsanak öttagú bizottságot. A bi­zottság tagjai: Gyenge Ká­roly, Mócsán József, Faze­kas János, Gombos Aladár és Téglási Lajos kíséreté­ben, a díszközgyűlés tag­jainak hosszantartó lelkes tapsa közben lépett a te­rembe Pálfy Ernő. Dr. Veress Sándor meleg szavakkal üdvözölte az emelvényre lépő Pálfy Er­nőt. Nyugodt, tárgyilagos véleményeiért, tetteiért és cselekedeteiért mindnyá­jan megtanultuk szeretni és becsülni — mondotta töb­bek között. Kiegeynsúlyo- zott egyénisége garancia az egész törvényhatóságnak ar­ra. hogy vezetése alatt Sza­bolcs megye nyugodtan néz­het jövője elé. Dr. Somlyódv Ferenc ol­vadta fel ezután a fogadal­mat, és Pálfy Ernő határo­zott, biztos hangon, a fel­adatokat és a célt látó em­ber öntudatosságával, né­pét szolgálni akaró és tudó ember biztos leltározottságá­val mondta utána a foga­dalom szövegét. A program... A mai napon dolgozó em­ber kerül ebbe a .székbe — kezdte székfoglalóját Pálfy Ernő — amelyben a ma­gyar évszázadok alatt csak kizárólag nemesek, feudális nagyurak ültek. Nem köny- nyű az a feladat, amelyet a nép főispánjának kell vál­lalnia. mert hiszen a több- évszázados feudális szellem csökevényeiben még ma is megvan, és ennek helyébe •népi uralmat ültetni nem könnyű feladat. Rám vár az a feladat,, bogy a népi ura­lomnak érvényt szerezzek. Most a népen a, sor, hogy elfoglalja helyét, úgy in­tézze sorsát, ahogy ez éppen gazdaságilag és politikailag a legmegfelelőbb. A Magyar Dolgozók Pártjához tarto­zom és ugyanakkor szilárd elhatározásom, hogy az or­szágot kormányzó Nemzeti Függetlenségi Front szelle­mében viszem előre a vár­megye politikai és gazdasá­gi ügyeit. A paraszti gazdaság a paraszti magántulajdon megvédésének kérdésében tovább kell mennünk a jel­szavaknál és olyan gazda­sági tetteknek kell követ­kezniük. amelyek azáltal szolgálják a paraszti gazda­ság. a paraszti magántulaj­don megvédését, hogy gaz­dagabbá, rentábilisabbá tesszük ezt a gazdálkodást. A szövetkezeti mrzfíjítoi?? a szövetkezeti gondolat el­terjesztését kell szorgalmaz­ni, és ennek első lépése a nagybérletek helyén a bér- Ic'szövetkezetek kialakulása. Az idejét múlt konzervatív gazdálkodás helyébe a mi­nőségi termelésnek és a ter­melés-érdekében való össze­fogásnak kell jönnie. A munkanélküliség leküzdésére csak egyetlen reális út van: a mezőgazda­sági ipar alapjainak lera­kása. Vannak már biztató jelek, a jólműködő íöldmű- vesizövetkezetek, amelyek -- bár kis formában — de már lerakták a mezőgazda­sági ipar alapjait. Napkösiofíhont a falvaknak A mezőgazacLági munkák idején a parasztgyennek a bokrok, fák alján vau kité­ve az időjárás viszontagsá­gainak és a rovarok fertőzé­sének. Ez az oka a nagy­mérvű gyermekim!nn cl ő ? á g- nak. A gyermekhalandóság ellen napközi otthonok szer­vezésével vehetjük fel a legeredményesebb harcot. Gondoskodnunk kell arról, hogy a falvak kisgyermekei gondos felügyelet alatt le­gyenek, míg anyjuk dolgo­zik. Egészségügyünk megjavifáca érdekében elsősorban az egészségtelen ivóvíz elleu kell felvennünk a harcot. Egészséges vizű, fúrott ku­takat kell adni a falvaknak, hogy megszüntessük a fer­tőző betegségeket. Orvosaink falujáró írunkája óriási jelentőségűnek mutat­kozik a vármegyében. Az or­vosi vizsgálatok eredménye­képpen feltárjuk és elszige­teljük a népbetegségek gócait és helyreállítjuk a vármegye egészségügyi egyensúlyát. Vármegyénk lakásügye a legrosszabb helyen áll az országban. Arra vau szükség, hogy a kormányzat politiká­jában és a hároméves tervben szereplő kislakásépitő akció során a szociális szempontok érvényesülésével jussanak egézséges kislakásohkbpz a rászorultak, az elesettek. szabolcsi utak közismerten rosszak. Tervsze­rű politikával, az autonómiák háztartásának rentábilissá té­telével irányt kell venni ar­ra, hogy ne csak országos utak, hanem összekötő utak, községi úthálózat építése is meginduljon. Haladéktalanul elkészítjük megyénk öntözési tervét Rendkívül fontos feladat az öntözéses művelésre való átté­rés. Az az évről-évre, most- már egyre gyakrabban meg­ismétlődő szárazság nem vala­mi különös sorscsapás, ha­nem már krónikussá vált. Vá­laszthatunk tehát: kitesszük, népünket a lassú elszegénye­désnek, vagy pedig okszerű gazdasági tervvel áttérünk az alsó termőtalaj kihasználásá­ra. Mikorra a, kormányzat ön­tözési terve elkészül, akkorra Szabolcs vármegyében is ké­szen lesz már a terv, hogy be tudjon kapcsolódni ebbe a nagy, országos mozgalomba. A középifkezésnéi közsszállitásoknál orvosoljuk a vármegye és a város kis­iparosainak sérelmeit. Nekünk az a szempontunk, hogy első­sorban hazai, tehát szabolcsi iparosokkal végeztessük el a munkákat. i Kulturális vonalon a várme gye egyik fontos rákfenéjé­vel szemben, az analfabétiz­mussal kell felvenni a harcot. Az országban az első helyen állunk az analfabétizmus kér­désében. Ehhez a . munkához a lelkes pedagógusokat, de ezentúl az egész törvényható­ságot, az értelmiségi dolgozó­kat hívom, mert minőségi ter­melés, szabad emberi gondol­kodás mindaddig nincs, amig oly nagymérvű vármegyénk­ben az analfabétizmus. Szövetkeze»! és me« zőgazdaségi oktatás Kultúrvonalon az első he­lyen — mint legfontosabb fel­adatot — a szövetkezeti okta tást látom. • A szövekezeti ok­tatás után a mezőgazdasági szakoktatás kiszélesítését lá- tóm egyik legfőbb feladatnak. Miindezt nem tudnám egye­dül elvégezni a törvényható­ság segítsége nélkül és nem tudnám a vármegye közigaz­gatási karának támogatása nélkül, a Nemzeti Független­ségi Front pártjainak segítsé­ge nélkül. Számítok a Füg­getlenségi Front támogatásá­ra, elsősorban a Nemzeti Pa­rasztpárt, a Független Kis­gazdapárt és természetesen saját pártom, a Magyar Dol­gozók Pártjának támogatásá­ra. Az üdvözlések A nagy tetszéssel fogadott székfoglaló után a belügymi­niszter képviseletében dr. Fischer Gyula miniszteri osz­tályfőnök, a Magyar Kommu­nista Párt központi közigaz­gatási osztálya részéről dr. Kovács Tibor üdvözölték' Pálfy Ernőt. Az üdvözlések után Szolnok és Szatmár vár­megyék képviselői köszön­tötték Szabolcs főispánját, Pálfy Ernőt. Gyenge Károly országgyű­lési képviselő a Magyar Dol­gozók Pártja nevében, Tég­lási Lajos a Nemzeti Paraszt- párt nevében, Márfi Miklós a Független Kisgazdapárt nevé­ben, Gombás Aladár a szerve­zett munkásság nevében, Bé- kefi Benő a református egy­ház nevében, Solymár János az evangélikus egyház nevé­ben, Morgenstern Benő az iz­raelita egyház nevében üdvö­zölték Pálfy Ernőt, Szabolcs új főispánját és biztosították együttműködésükről, támogató munkájukról annak a prog­ramnak a végrehajtásában, amelyet célul tűzött ki maga elé. Ara 60 fillér 0 V. évfolyam, 119. szám. f ,#11if 1948. málna hé 25. Szerda ./ViP^^Magyar Nép Dr. Veress Lajos nepirendeföül felszólalása Tegnap reggel kilenc órá­ra zsúfolásig megtelt a vármegyeháza nagyterme a törvényhatósági bizottság tagjaival, a pártok, üzemek, szakszervezetek, hivatalok, intézmények, honvédség, rendőrség, protestáns és iz­raelita egyházak, az iskolák képviselőivel. A karzat ros- kadásig megtelt érdeklődők­kel, munkásokkal, parasz­Harc az analfabétizmus ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom