Nyírségi Magyar Nép, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-01 / 101. szám
MIRE TANÍT MÁJUS EUSEJE Európa szocialistái Párizs felé tekintettek 1889. napjaiban, amikor összeült a világ szociálistáinak kongresszusa, hogy ismét összehozza egymás tájékoztatására, a közös harc elindítására második nemzetközi szervét, a II. Internacionálét. A kongresszus meghatározta a munkásosztály helyzetét a fejlett kapitalizmus korszakában, kijelölte a küzdelem! útját a munkásosztály felszabadí tására, harcot indított a nyolcórás munkaidőért, a dolgozók választójogáért, a nők egyenjogúsításáért és politikai, valamint gazdasági jogainak kiterjesztéséért. Ugyanígy a gyármarta ifjúság megvédésére. Elhatározta, hogy minden év május elsejét a nemzetközi mun kásszolidaritás ünnepévé teszi, amikor a munkásság ünnepelve vonul az utcákra, hogy hangot adjon követeléseinek. Valóban, az első május elsejék, úgymint az 1890-es és a 92-es, 94-es és az utána következők, a munkásegység jegyében folynak le, félelmet keltve a kizsákmányoló nagy tőkében. Azután a nagytőke új módszert eszelt, ki, amellett, hogy egyre nyirbálta a munkásosztály sajtó-, gyülekezési- és szólásszabadságát, módját ejtette amiak is, hogy megvásárolja azokat a munkásvezetőket, akikben nem volt elég szilárd az osztályöntudat és akik válveregetésért, egy szivarért, vagy jobb beosztásért, majd későbben egy-egy látszólagos engedményért árulták el a munkásosztályt. Kettészakadt a munkásosztály útja. Az egyik úton tovább meneteltek 1889. szelleméhez híven a munkás- osztály felszabadítását akaró, a munkásosztály felszabadításáért küzdő forradalmi tömegek és ve zetők; a másik oldalra a tőke uszályába került opportunisták, megalkuvók, árulók, tőkés bérencek, munkásarisztokraták kerültek. A kapitalizmus még ebben az időben fejlődőben volt és demokratikus álarcot viselt. A formális demokrácia megtévesztette a munkásosztály vezetőinek jobboldali részét, és azt hitték, hogy a kapitalista demokrácia, a parlamentarizmus olyan örökérvényű törvénye a tőkés rendnek, amelyet felszámolni nem lehet, s amelyet a tőkés nem rúghat fel és amelyen belül egyenes út vezet a munkásosztály számára a többség megszerzésével a szocializmus felé. A forradalmi marxizmussal szemben új elméletek keletkeztek. Uj marxista magyarázók érveltek a munkásosztály előtt a pódiumokon és magyarázták, hogy a marxizmus elavult, ósdi elmélet, mert a tőkés demokrácia barátságos úton lehetőséget ad a hatalom megszerzésére. így keletkeztek a munkásosztály félrevezetésére a kautskánizmus és a bernsteinizmus. * Az egyik úton tovább hordozza forradalmi célkitűzéseit a munkásosztály és a marxisták leg-1 java, a másik oldalon a tőkésosztály uszályába kerülve egyre nagyobb befolyásra és hatalomra téve szert, a revizionisták a megalkuvók áruló hada. Elérkezek a hatalomhoz. Soraikban miniszterek, sőt köztársasági elnök is szerepelt és a fejét már emelgető fasizmus és a hazai tőkés reakció mellett egyedüli ellenfelüknek a forradalmi munkásosztályt látták, és meg Irta: PÁLFYERNŐ történt a munkásmozgalomban az első testvérgyilkosság: szociáldemokrata miniszter szociáldemokrata rendőrei lőtték 1919. márciusában Berlin utcáin a vörös spartak úszókat. A tőke, mint óriáskígyó, bűvöletben tartóttá a kautskyónizmus hálójába belegabalyodott meg alkuvókat minden vonalon, minden eszközzel kiszolgálták a munkásosztály halálos ellenségét, a tőkét. Oroszországban Mar- tovtól Trockijig, Leon Blum és Ilivel, Angliában Bevin és Attlee, Olaszországban Saragat .és társai, Németországban Schumacher és cimborái, mint végső termékei a hatvanéves harcnak mely az opportunizmus és a forradalmi munkás- osztály között fennáll. Ezek az emberek hálás szolgálatot tettek saját országuk tőkés osztályának, hasoncsúszva szolgálták ki őket, mint árulókat a munkásosztállyal szemben. Most, amikor a munkásosztály az egész világon hatalmas erővel és forradalmi ötudattal felismerte már szerepüket, amikor már talán a saját hazájukon belül nincs többé kiket kiszolgál- , riuk, mert a háború következtében a tőkések elbujdostak, vagy elpusztultak, most a nemzetközi nagytőkének a legmohóbb, legfalánkabb nemzetközi nagytőkének, az amerikai és angol imperialisták szolgáivá váltak Két-háröm évtizeden keresztül bizonyították be saját országukon belül a tőkéhez való hűségüket és a második nagy háború után, elveszítve gazdákat, most nemzetközi szolgálatba álltak. Azelőtt csak egy ország munkásosztályát árulták el, ma az egész világ dolgozóit. Akkor egy ország munkásosztályának vágyakozását az emberibb élet után húzták keresztül, ma az egész v ilág dolgozóinak függetlenségére és békére való vágyakozását bocsát ják áruba a nemzetközi imperializmus számára. A munkásosztály bű maradt 1889. határozataihoz és a marxisták, leninisták vezetésével be akarja fejezni azt a programot, amelyet ott indítottak meg, vagyis a mun kásosztály felszabadítását. Magyarországon nincs többé közük a munkásmozgalomhoz a kautskyá- nizmus híveinek és a bernsteinizmus apostolainak, de nem fertőzheti a munkásosztályt az újkori árulók szelleme sem. Az egységes munkásosztálynak nemsokára egységes pártja lesz, a Magyar Dolgozók Pártja, amely vezetni fogja a magyar munkásosztályt a szocializmus útján. Szabad hazában építi országát a szabad magyar nép és a májusi harcok után az 1889-es program után hatvan évre -Magyarországon a hatalom az egész dolgozó magyar nép kezébe került. Ezeket az eredményeket a munkás-paraszt szövetség szilárd ereje teremtette meg és napjaink ban -kitágul ez a szövetség és magába fogadja az egész dolgozó magyar népet. Ezen a szövetségen belül helyezkednek el mind a munkások, mind a parasztok és az önálló foglalkozásúak. A Magyar Kommunista Párt a legszilárdabb bázisává vált a nemzeti gondolatnak azáltal, hogy megszervezte a munkás-paraszt, szövetséget, és most összekovácsolja a nemzet erejét és megteremti a pártoskodás helyett a nemzet szilárd szövetségét, mint a magyar szabadság, függetlenség és béke erejét. A magyar nemzet, a magyar dolgozók összessége szilárd és egységes frontot alkotva erősíti a világ dolgozóinak nagy békefrontját a békéért, a rendért, a függetlenségégért, szabadságért és a jólétért. A magyar nép szoros egysége a válasz a világ imperialistáinak és azok lakájainak, a revizionistáknak arra a törekvésükre, amellyel éket akarnak verni a dolgozó osztályok közé és amellyel a békét igyekeznek megbontani a nemzetek között. Azon a szilárd békefronton, amely a világ dolgozóiból áll és amelyhez a magyar népi demokrácia ereje is, az egész nemzet egységével tartozik, semilyen erőszak és árulás nem vehet erőt. Ezt jelenti nekünk 1948. május elseje. A magyar népi demokrácia felszámolta a kar- tell-kapitalizmust, amely kiuzsorázta, kizsákmányolta a munkásosztályt és amely koldusbotra juttatta a parasztságot, elárverezve földjét és házát A dolgozó magyar nép tehát elveszítette láncait, amikor megteremtette a népi demokráciát és helyébe nyert egy egész világot, amely felé halad, a szocializmus világát. A koldus múlt után a gazdasági és politikai felemelkedés napsütéses kilátásai állnak a dolgos magyar nép előtt és ezen- meg kell, hogy törjön a nemzetközi imperializmusnak minden törekvése és ezen meg kell, hogy hiúsuljon a jobboldal revizionista, kautskyános szociáldemokrata minden törekvése.. A 'miagyar nép jövőjét többé már semmi sem veszélyezteti, mai rendje végleges és szilárd mint az a föld, amelyen 1000 év óta itt élünk. Ara 60 fillér V. évfolyam, 101* szóm. 9„ a 1948. májns h61. Szombat /ViíWMagyar Nép