Magyar Nép - Nyírségi Magyar Nép, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-18 / 90. szám

4. oldal. NYÍRSÉGI MAGYAE NÉP 1948. évi április hó 18. Népünkért gyarapítjuk tudásunkat Az ország 160 Népi Kollégiumában tízezer paraszt és munkásifjú tanul. A különböző szervek Népi Kollégiumai nemrégen egyesültek a Népi Kollégiumok Országos Szövetségében. templomba léptem volna. A tej üveg ajtó mögötti ebédlő hosszú faasztalára fényzánort zúdított sza­kajtójából az udvar felőli viivegfalon át az áprilisi délután. Az asztal körül diákok ülnek, nyitott könyvek, füzetek: a tudo­mány szerszámai körül. Juhász instruktor ve­zet be a kollégium terme­ibe. A két világos, fényes parkettü hálószobában ragyog a tisztaság. Kato­nás rendben fekszik 47 vaságyon a szalmazsák, fejpárna, szabályosan összehajtott takarók. A fürdőszobában — ilyen is van itt _ hosz- szu csövön folyik állan­dóan a víz a hosszú cín- kád felett a, csapokhoz. A volt Klár házat meg­fricskázta már az idő meg a háború keze. A rongyos házfal mögött azonban — el sem hinné a szürke aszfalt tiprója*, — ragyogó, tiszta szobá­kat varázsolt az akarat. Béla utca 1. Besse­nyei Néni Kollégium a NÉKOSz központja. Néma csend fogad. Aka­ratlanul diákéveim jut­nak eszembe. Azok az ór előtti ötpercek, amikor vastag tréfától, ugratá­soktól, nótázástól, kiabá­lástól volt hangos a tinta és festékszae’u oszálv, meg azok az órák, mikor a tavasztól részeg diákok zsivajától óra közben menekült el a tanár. Itt, most, mintha a Itt nincs lusta ember — mondja mosolyogja az instruktor — mert vala­mennyiüknek félmezte­lenre kell vetkőznie, ha nem akarják, hogy a ma­gasról folyó víz össze- fröcsikölje kényelemből magukon hagyott ingü­ket. Az utca felőli világos tanulószobában Veress Tibor, a Kossuth gimná­zium hatodikosa ügyel a rendre, ő a kollégium tit­kára. A színe-1 képről, at­laszra, könyvre, füzetre hajló fejekől az órarend­re siklik a szemem. Szerdán népi táncokat tanulnak. Csütörtökön az 50 tagú NÉKOSz vegyes kórus népdalokat tanul valamennyi kollégistával. Pénteken nevelő előadá­sok vannak 100 év irodal­máról, gazdasági és poli­tikai eseményeiről. Szom­batonként pedig közpon­ti előadókat hallgatnak a kollégisták. Iskolán kívül franciát és németet is ta­nulnak. * — Nem sok ez fiuk ? — kérdezem. Veres Tibor Mihalics Feri zemplén- agárdi képzős, Szabó La­ci hatodikos gimnazista, aki Pazonyból jöt a kol­légiumba, a demecseri Péteresák Jóska és az abaujmegyei Vojtovics István szinte egyszörre felelnek : A tiiás hatalom — Nem! Mi akarjuk igy mert felismertük: a tudás hatalom. És mi iu­dá'Unkaf a népünkért akarjuk gyarapítani, hogy tudásunkkal tanít­hassunk, vezethessük né pünket. Falujáró c-soportjail Tő helyen voltak már va­sárnaponként. Népdalo­kat, népi táncokat adtak elő, ismeretterjesztő és műsoros előadásokat ren­deztek a falvakban a kol légisták és közben ismer­kedtek a falu problémái­val, már most meglátva jövő feladataikat. Elhatározták a fiuk hogy szabadidejüket ro­hammunkával megszépí­tik majd kívül is az ott­honukat és segíteni fog­nak nyáron az építkezés­nél, amikor a kollégiumra emeletet húznak — mert ez a tervük. Az aszfaltból ágaskodó seprőágu akácok alatt, a rongyosfalu ház tiszta szobáiban kollégisták éle- sítgetik szellemük szer­számait: tanulnak, hogy taníthassanak. P. J. — Ügyeletes gyógy szertári szolgálat. Ügye­letes szolgálatot fart (IV 17— 24-ig) az Osgyáni gyógyszertár, Bessenyei tér. Megépítik az első magyar gyermekvasutat Az elmúlt vasárnap je­lölték ki Gerő Ernő köz­lekedésügyi miniszter je­lenlétében az első ma­gyar gyermekvasút he­lyét. A vasút állomása Budapesten, a Fogaske­rekű -vasút végállomásá­tól mintegy 200 méter­nyire épül fel. A vasút hosszúságát 13 kilométer­re tervezik. A gyermek­vasút vasutasai gyerme­kek lesznek, csoporton­ként váltják és oktatják majd őket. A közlekedési kormányzatnak kitünően képzett vasutasgárda ne- velésp a célja a vasút megépítésével. A dada! felsőjárás elfogadta a nyíregyházi járás versenykihívását Alighogy elkarikázott a postás, aki a nyíregy­házi járás MKP titkársá­gának a levelet hozta a munkaversenykihívásról, a dadai felső já-rás Ter­melési Bizottsága ki­mondta: elfogadjuk a ki­hívást! A dadai felsőjárás gaz­dái elhatározták, hogy 16.700 katasztrális hold felszántatlan földjüket április 20-ig megműve­lik. Az igaerőket és a traktorokat már be is ál­lították és a lázas munka versenytempóban indult. A tavaszi kalászos és hüvelyes veteményeket április 25-ig elvetik, el­ültetik. — Elhatározták, hogy szakítanak a régi maradi módszerekkel. Az ipari növények termelé­sét megsokszorozzák nem csak a versenyért, hanem a hároméves tervért, a nép jólétéért. A dadai felsőjárásban 100 száza­lékkal akarjuk emelni a cukorrépa és a dohány- termelést — határozta el a termelési bizottság. A napraforgómag ve­tésterületét 33 százalék­kal már meg is növelték. Az elmúlt évi mákterme­lést figyelembevéve 120 százalékkal több terüle­tet vetettek be mákkal. A verseny megindult az állattenyésztési vona­lon is. A Kertmagyaror- isjzág gondolatát olykép­pen igyekeztek megvaló­sítani, hogy Ibrány, Búj, Tiszabercel, Gáva, Ven- csellő, Balsa, Szabolcs, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Kenézlő és Yiss határú-, ban többezer -gyümölcs­fát telepítettek. „Szabad hazában dol­gozóké a föld és az or­szág“ — ígv fejeződött be a dadai felső járás vála­sza, amikor elfogadták a nyíregyházi járás kihívá­sát. Szabad földön sza­bad parasztok versenyez­nek az elsőségért, az egész szabad népért, az egész szabad országért. Az orves- szakszemzet taggyűlése Ma délelőtt 11 órakor a vármegyeháza kisgyű- lési termében az orvos- szakszervezet taggyűlési tart. Ennek előadói dr. Kuthy Gyula, a központ vidéki titkára, szakszer­vezeti beszámolót és dr. Rajka Tibor az OTBA orvosvezérigazgatója pe­dig politikai beszámolót tart. A iszakszervezetek tagjainak a taggyűlésen való megjelenését a veze­tőség kötelezőnek nyílvá­nítja. Amíg fia eljegyzésén volt, kirabolták Cseh Gyula csegöldi la­kos Budapestre utazott fia eljegyzésére. Az őri­zetlenül hagyott lakását ismeretlen tettesek fel­törték és minden kézzel­fogható értéket elvittek. A hazatérő Cseh Gyula csak gz üres szekrénye­ket, a csupasz bútorokat találta lakásán. Kifosztottak éjszaka egy kriptát Ismeretlen tettesek éj­szaka kibontoták a nyír- medgyesi temetőben néhai Pécliy László sírboltjának befalazott ajtaját és a ha lottal eltemetett arany díszkardot — amelynek lottal eltemetett arany sokezer fórint az értéke — ellopták. Az egyetlen élő rokon, Odeschalchi Ká rolyné budapesti lakos feljelentésére erélyes nyomozás folyik a kripta fosztogatók kézrekeríté- sére. H-inlaiii sorokban Vikár Sándornak most jelent meg az EPOSz ki­adásában Petőfi: Sza­badsághoz című költemé­nyére írt hatásos egyne­mű kara. A szerzeményt május 23-án mutatják be a Munkás Dalkör jubilá ris díszhangversenyén. A gyermeklélektan i in­tézet hétfő délután négy órakor kezdődő előadásán Békefi Benő beszél a gyér mek vallásos fejlődésé­ről. Diószegi Balázs fiatal festőművészünk az igazi szinélmények keresésén és megoldásán fáradozik. Jól ismerjük „Piros és fe­lér“ „Fehér, fekete, sár­ga“ című festményeit, j amelyek élénk tanúi a fi­atal és tehetséges festő­művész élménykeresésé- neh. Most egy új, na- gyobbszabásu munkán fá radozik. Évek óta dolgo­zik a Károlyi téri platá­nok színváltozásának a megfigyelésén és most készülő festményén ezt a színkérdést igyekszik megoldani. Betörő járt a vármegyeházán Ismeretlen tettes, beha­tolt a vármegyeházán Horváth Zoltán számel­lenőr szobájába, felfor­gatta az irattárat, feltör­te az íróasztala fiókját és jobb híjján 200 darab VAOSz tagsági bélyeget ellopott. Egy háziasszony tanácsa Általános^ a panasz a baromfitartó gazdák, meg a háziasszonyok körében, hogy újabban megint na­gyon hull a baromfi. — Nem is csoda ez, hiszen a piacon az árpászsáktól a zöldségfélék mellett min­den áru mellett megtalál­juk — a bizony gyakori esetben — dögös baromfit így kenődik a vessz ud­varról udvarra, városól- v árosa. Az elmúlt esztendőben közel 100 baromfim lett a vész áldozata. Sokat foglalkoztam az állatok megfigyelésével és a gyó­gyítás módszerével. Ta­pasztalataim alapján eze­ket ajánlhatom asszony1 társaimnak: Amint észrevettem, hogy egy-két baromfi el- szomorodott, azonnal el különítettem. Az egész ségeseket külön zártam és koplaltattam őket, csupán másfél, kétnapos koplalás után adtam ne­kik árpadarát, vizükbe pedig mogyorónyi nagy­ságú rézgálicot tettem. Az elszomorodott ba­romfi kékülő tagját fel­metszettem, nem1 enged­tem, hogy megfeketedjen benne a vér, ugyanis ak­kor már mente etetien. A felvágott taraju állatnak három centinyi vízzel ke vert szeszt adtam, de úgy hogy tölcsérrel engedtem begyükbe, nehogy a tü­dejükbe öntsem. A legyengült, beteg ba­romfi nem eszik, ezért megtömtem, de úgy, bogy vigyáztam, nehogy tüde­jére menjen az eleség. — Torkukat egy-két napig, naponta háromszor enyhe timisú és rézgálicoldat- tal ecseteltem, amitől 'megszűnt prüszkölésük. Természetesen itt is vi­gyázni kell, nehogy fel­dörzsöljük nveldeklőjü- ket. Sok bajjal éj fáradság gal járt ez a gyógymód, de kikoplaltatott és he­lyesen kezelt egészséges tyúkjaim nem betegei­tek még, a betegek közü; pedig mindegyik meg­gyógyult. Nagy baromíitenyészei- ben lehetetlen keresztül­vinni ezt a gyógymódot de a városi udvarokban ahol nincs több 10—15 tyúknál, könnyű megva­lósítani. Meg is éri a fá­radságot. mei 1 a kisembe rek ellátásához nagyban hozzájárul a baromfiál­lomány. Ábrók András né Toldi utca 66. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom