Magyar Nép - Nyírségi Magyar Nép, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)
1948-04-06 / 79. szám
....................ír i i Ara 60 fillér Kedd 79 «*.. DEWOKRAY8KUS wÁPttAP Vas Zolíán nyilatkozata a százforintosokról szőlő álhirekröl Főnyereményt nyert öt nyíregyházi totózó MÜBHa ■■■■ Rákosi Mátyás nas.' beszéde a parasztság útjáról és az esyénl vállalkozás szabadságáról Vasárnap Sárospatakon, a Rákóczi-várban hatalmas nagygyűlést tartott a Magyar Kommunista Párt. A nagygyűlésen 200.000 ember vett részt, Zemplén, Borsod és Abaúj megyék paraszttömegei, hogy meghallgassák Rákosi Mátyásnak, a Magyar Kommunista Párt főtitkárának beszédét. Beszéde elején belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. — Megállapította, hó*’-'- március 15. után teljes erővel megindult a munkás, paraszt és értelmiségi tömegek özönlése | a Pártba. Különösen a 1 parasztság részéről megnyilvánult érdeklődés mutatja azt, hogy a falu népe meggyőződött róla: az MKP becsületesen és sikerrel dolgozik a dolgozók érdekeiért. Megnyílik . a lehetőség arra — mondta a továbbiak során —, bogy a Nemzeti Front újult- erővel élére állhasson á demokráciának és széles népi alapokon tovább folytassa azt a munkát, amelyet a közben megvert népellenes erők aknamunkája következté- 1 ben nem tudott eddig el- • végezni. Az egyházfik is belátják álláspontjuk helytelenségét Meist már mindenki .számára világos — folytatta —, bogy a magyar nép a demokrácia köré tömörül és ez a felismerés egyre inkább utat tör még olyan egyházi körökben is, amelyek szinte az utolsó időkig ellenégesen álltak a népi demokráciával szemben. A hívek zöme eddig is a mi táborunkban állt, de most már az egyházfők közül is egyre többen kezdik belátni, hogy eddigi álláspontjuk helytelen, káros, hogy nem lebet visz- szafordítani a történelem kerekét és meg kell találniuk a demokráciával való békés és építő együttélés módját. Bérlőszövetkezetek a nagybérlők helyébe A parasztság kérdéseivel kapcsolatban beszélt a terméskilátásokról, majd a mezőgazadsági munkaversenyeket méltatta. Ismertette az orvoslásra váró panaszokat, amelyeket sorra meg fognak oldani. A mező- gazdasági munkanélküliség leküzdhetése érdekében a nagybérlők helyébe földmunkásokból álló bérlőszövetkezeteknek kell lépniük. A demokrácia negyedik évében az eddiginél nagyobb figyelmet fordítunk a szövetkezeti kérdésekre. Biztosítjuk az egyéni vállalkozást Az államosítás jól elő volt készítve — mondta — simán, minden zökkenés nélkül folyt le és eredménye mindenütt a termelés fokozása, a munkafegyelem megerősödése volt. Majd így folytatta Rákosi Mátyás: Egyetlen lépéssel sem akarunk továbbmenni annál, mint amit a demokrácia érdeke és a hároméves terv végrehajtása megkövetel. Ebben az elhatározásunkban szerepet játszott az is, hogy nemcsak a kiskereskedelmet és kisipart, hanem a középjpart is kímélni akartuk. A leliető legszélesebb mértékben biztosítani akarjuk, hogy az egyéni vállalkozásnak tovább is olyan tere nyíljon, amennyi csak demokráciánk fejlődésével összefér. A belpolitikai és gazdasági kérdések taglala- lása után a külpolitikai kérdésekről beszélt Rákosi Mátyás. A Független Kisgazda Pért a függetlenségi front megalakításáért A Független Kisgazda,- Földmunkás- és Polgári Párt szabolcsvármegyei szervezete vezetőségének határozata: A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szabolcs- váümjegyei szervezetének vezetősége a Nemzeti Parasztpárt kezdeményezé- isét magáévá téve elhatá-' rozta, hogy a koalíciós pártok egymás közötti ' viszonyát a magyar népi demokrácia boldogabb, szebb jövőjének kialakítása érdekében szorosabbá, barátibbá, őszintébbé kívánja tenni. A pártok érdekeinek háttérbe helyezésével- közösen, a legteljesebb együttműködéssel kívánja a magyar nemzet égető kérdéseit kimunkálni és megoldani. Közösen kíván harcolni a reakció ellen, s kívánja kiépíteni a magyar népi demokrácia megdönthetetlen és bevehetetlen bástyáit, s védi a nagy átalakulás vívmányait. A Független Kisgazda- párt vármegyei vezetősége a függetlenségi front megalakítása ügyében felkereste a Magyar Kommunista Párt vármegyei vezetőségét és együttes megbeszélések alapján örömmel jelentette be csatlakozását a közös munkához. Nyíregyháza, 1948. évi 'április hó 5-én. Tegnap délután érkezett a hír Budapestről: a 25. totó fordulón tizenhárom tel italál atos szelvény akadt. A főnyeremény tizenhárom nyertese között van Dávida László nyíregyházi kádársegéd is., aki 12 talá- latos szelvényével 25.871 forintot nyert. * Délután^ hat óra. — A Kossuth-téren, a Sport- illatszertár előtt bárom ember beszélget. „Ötfelé osztjuk majd el*’ — üti meg a fülemet a szó, egy fekete felöltős fiatalember mondja. Megállók mellettük és megkérdezem: — Maga a totó-főnye- reményes Dávida? — Én vagyok kérem — mondja mosolyogva. — De öten nyertük a huszonötezer forintot. Öten 15 szelvényt állítottunk ■ ki közösen és az én nevemmel kiállított szelvény nyert — világosít fel.' Szaporán jegyzem fel a neveket: Dávida László Szmolár Mihály v. elnök. Mócsán József vtm. üv. alelnök. Márkus András vm. szervező titkár. kádáuseg’éd, 19 éves, Rákóczi utca 40. szám alatt lakik, apja kádármester, még nyolc testvére van, — Béres József kereskedősegéd a Sport illat- szertárban, Buri János gyárimunkás, most piaci árus, Ladányi Mihály kiszolgáló a Divatcsarnokban, Csurina Pál bőrön- dösisegéd. — Nyertünk —tmiondja piros arccal Dávida László — és a pénzt, ahogy megbeszélük, ötfelé osztjuk. Ami nekem jut azt szüleimnek adom. Milyen nagy segítség lesz, Béres Jó-káékkal még nem beszéltem, de elhatároztuk, ha nyerünk, egy futballabdát v eszünk az oncsatelepi úttörőknek. Most meg is vesszük —■ mondja búcsúzáskor. P. J. * Értesüléseink szerint, a totó 25. fordulóján 200 darab 11 talál atos szelvény volt 3.700 forintos nyereménnyel. 2.100 totózó tíz találattal 16 forintot nyert. Főnnél! nyeri öl üitei tettei
