Magyar Nép, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-10 / 58. szám

Az Országos Földren- géstvizsgáló Intézet mű* szerei hétfőn délben 12 őrá 18 perckor, két per­cig erős . közeli földren­3 ést jeleztek a fővárostól 3 kilométernyi távolság­iam A pesti lakások­ban a bútorok meginog­ok, némely helyen^. ké­pek leestek a falról, vagy a vázák eldőltek. Az intézet hivatalos jelentése szerint a műszerek 58 millimé­teres elhajlást jeleztek, ami igen jelentős. Tegnap délelőtt még nem sikerült megállapí­tani a rengés főfészkét. Megkezdtö Szaöoicsiian a Oh a fejacSagdézsma beszolgál­tatásának ellenőrzését Tagnap délelőtt a bu­dapesti gazdasági rend­őrség nagyobb csoportja ■egkezdte Szabolcsban a fejadagdézsma beszolgál­tatásának ellenőrzésé^. Az elmúlt hónap gabona- elszámoltatásai * során nem gvűít be annyi ke- nvérgabonn, hogy bizto­sítani lehessen a dolgo­zók zavartalan kenyérel­látását az újig, ezért tolt kénytelen a kor­mányzat az Önellátókat t'ejadagdézsma beszolgál­tatására kötelezni. A közellátási hivatal il­letékes tényezői kijelen­tették, hogy a íejadag- dézsma nem jelenti a fej­adag csökkentését, csu­pán ‘csak arról van szó, hogy a fcení/érellátás za­vartalan biztosítása ér­dekében az önellátóknak is tengeri-, vagy- árpa- tiszttel kell keverni a ke- «yérlisztet; Budapest és a »agy ipari városok dol­gozóinak kenyerét 40 szá­zalékosan keverik tenge­ri- és árpaliszttel. Az ön­ellátók fejadagdézsma eszolgáltatásával tehát !.sak annyi áldozatot kér­dek, hogy ők is keverjék uéhány százaléknyi árpa, vagy tengeriliszttel ke­nyerüket, hogy az így lelszabaduló gabonameny uyiséggel biztosíthassák az újig az ország ellátat­lan dolgozóinak kenyerét. Valószínűnek tartják azonban, hogy Békásme­gyeren vagy környékén volt. Hétfőn este 10 órakor a Pasaréten újabb földrengést észleltek December 11-én már volt egy földrengés Bé­kásmegyer, a Csillaghegy környkón. Akkor azon­ban csak kilenc millimé­teres elhajlást mutattak a műszerek. Az Országos Földren­gést vizsgáló Intézet kö­rülbelül 4—5 nap múlva .teszi közzé vizsgálatai­nak eredményét és akkor derül fény arra, hogy mi­lyen földtani jelenségek idézték elő a földrem gést. Ä snunkavepsenyek győzelme a szocializmus győzelme lesz!- A csepeli WM-gyár ! dolgozói az 1848-as sza- I badságharc méltó megün­neplésére munkaverseny­re hívták ki az ország va­lamennyi ipari, vállalatá­nak dolgozóit, A munka­versenyre való felhívást és- a verseny feltételeit tegnap délután fél 4 óra­kor nagygyűlés kereté- ben hozták nyilvánosság­ra Csepelen. A - nagy- % Íz a amit az egész Rákosi Mátyás elvtárs meghatott hangon mon­dott köszönetét a WM- gyár “dolgozóinak a' szü­letésnapi megemléke­zésért. Nagyon szépen kö­szönöm az ajándékokat' — mondta — és megmon­dom, hogy valóban kelle­mes születésnapom volt, Tegnap elhatározta a szociáldemokrata testvér­párt a velünk való egye­sülést. Azt hiszem, hogy ez a legjobb ajándék, amit nemcsak n Magyar Kommunista Párt fő­titkára, de, az-egész ma­gyar demokrácia kaphat. A másik, ami emléke­zetessé teszi számomra ezt a napot: a nagy mun­kaverseny megindítása, amelyben Csepel dolgo­zói mutatnak célt és irányt az egész ország­nak. Rákosi Mátyás rövid beszéde után Kossá Ist­ván emelkedett szólásra. Beszéde elején megemlé­kezett a centennáris év jelentőségéről. A 48-ias szabadságharc — mondta gyűlésen ^megjelent Rá­kosi _ Mátyás elvtárs is, ünnepi beszédet pedig Kossá István elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkára mondott. A gyűlés megnyitása után a csepeli dolgozók nevében 58. .születése napja alkalmával aján­dékokat nyújtottak át Rákosi Mátyásnak. Kö­szönjük ■ Rákosi ely társ­nak azt a sok évtizedes harcot, amelyet a ma­gyar munkásság, a ma­gyar nép felemelkedésé­ért vívott — mondta a csepeli dolgozók megbí­zottja. Kívánjuk, hogy Rákosi elvtárs még hosz- szú-hosszú évtizedekig vezesse a dolgozó .ma­gyar nép harcát, a jólé­tért, a szabadságért. Icalobb ajándék, magyar demokrácia kaphat végre, akkor ez halálos csapás lesz a reakcióra. A immkaverseny eredmé­nye a dolgozó osztály végső győzelme az osz­tályellenséggel szemben. A dolgozók harca most nem a barikádokon dől el, hanem a munkapadok mellett! A munkaverse­nyek győzelme a szocia­lizmus győzelme lesz! — fejezte he beszédét Kossá “István elvtárs. ­— amelyért a magyar lép oly sok vér- és anya­gi áldozatot hozott, elbu­kott. Elbukott, műért a belső zsarnokság összefo­gott a külső reakcióval és Világosnál porba ha­nyatlott • a magyar sza­badság zászlaja. Közel száz esztendőnek fellett elmúlni, amíg a magyar nép nemzeti függetlensé­gének és a népi demokra­tikus jogainak újra bir­tokába jutott. De most már nem a maga harCh, ,a maga áldozatvállalása, hanem a felszabadító dicsőséges Vörös HaSe- reg és a mérhetetlen ál­dozatokat hozó szovjet népek jóvplíából. , Majd így folytatta be­szédét Kossá István: A nagy centennáris- ünnepi megmozdulásból messze kiemelkedik Cse­pel dolgozóinak kezde­ményezése, ,amiJ|or a cen­tennáris évet munkaver­sennyel ünnepük meg. A jílőt alapja a többtermelés a többtermelés révén ke­letkező nagyobbmennyi- ségű javak. Tehát % jólét ínegteremtése a munká­sok, parasztok, dolgozó értelmiségiek kezébe van letéve. Amennyivel töb­bet, jobbat, szebbet, ol- ésóbat termelünk, annyi­val járulunk hozzá * dol­gozók jólétének fokozá- -sához. És mivel a naun- k a verseny eredménye­képpen a termelt javak nagy tömege jön létre, azért a munkaverseny a jólét megteremtésének döntő fegyvere. Az osztályharc még nem fejeződött be — mondta a továbbiak során Kossá István. En­nek az osztályharcnak azonban új fegyvere van: a munkaverseny, amelyet ha jól szervezünk’meg és eredményesen hajtunk Igen kedvező vetésjelentés A föleimívelésügyi mi­nisztérium .igen kedvező vetésjelentést adott ki. A gabonafélék közül az. őszibúza jól megerősödött és szépen bokrosodott. — Békés, Szatmár-Bereg és Abaűj megyékben kisebb fagykár tapasztalható, /ami azonban nem halad­ja meg az 1—2 százalé­kot. Az őszi rozs is jól megerősödött. A szálastakarmányok közül az évelőtakarmá­nyok jól teleltek. Orszá­gos viszonylatban megál­lapítható, hogy az őszi- vetések fejlődése kielégí­tő és a mezőgazdasági helyzet kedvező képet mutat. A gyümölcstermesztés­ben csak a kajszibarack korai és középérésű faj­táiban mutatkozik komo­lyabb kár. Kisebb a kár az őszibarack és a körte termőriigyeiben. A többi gyümölcsfajta nem szen­vedett fagykárt . p 1 Are 60 filiér 1948. március 10 Szerda ’ v. «*ioiya- ss. 'r ' * • e jfeggOMgAnggs maeilap Gyóntatás kizben megpofozta a papot — ■■■ t. ■■**■■ ■■■■■—■» i— i i " ' ' '■■■■■■ — mrwmn. '■ ■■ ■■ ■ »■ ■ m ■■ * GYILKOSSÁG PIRICSÉN A Eris földrengés roll Budapesten % • 9 v * v •

Next

/
Oldalképek
Tartalom