Magyar Nép, 1948. január (4. évfolyam, 296. szám - 5. évfolyam, 2-25. szám)
1948-01-21 / 16. szám
J5n az ötödik árhullám 190 méteres szakadáson ömlik a víz Tivadarnál Emberfeletti küzdelem folyik három hete a Felsőtisza környékén keletkezett árvíz megféke. zésére. A beregi térségben ,a víz sajnos még mindig emelkedőben van. A lakosság nagyrészét a veszélyeztetett területekről már kitelepítették. A felsőtiszai árvíz eddig 22.000 lakost érintett és Szatmár megyében 44.000 katasztrális hold föld van víz alatt. "A legsúlyosabb pusztulás Gulács községet érte, amelynek 372 házából mindössze 70 maradt épen Hatalmas pusztulás képét mutatja, Ti’szakóród, Tiszabecs, Tákos és Tivadar község. A tivadari gátszakadásnál 1.200 ember dolgozik, Görgényi Dániel ezredes vezetésével. Ezenkívül 150 tűzoltó é- 240 tagú MIOT munkásbrigád. A beregi árterületen 90.000 holdnyi terület áll víz alatt. Ha a gál szakadást lezárják, akkor is 250 millió köbméter víz marad az árterületen, melynek eltávolítása nem kis feladat lesz. J csaknem egézs területét elöntötte az ár. 21 község teljesen elpusztult, 12 községet pedig súlyosan érint az áradás. A felmerült felelősség j kérdésében egyhangúlag az ármentesítő társulatokat találták bűnösnek. A két ármentesítő társulat ellen hallatlanul súlyos vádak merültek fel, melyok ügyében a belügyminisztérium már megindította a vizsgalatot, de ezenkívül még 20 társulat ügykezelőét vizsgálják meg. Vas Zoltán kijelentette nyilatkozata további során, hogy haladéktalanul egy kézbe kell összpontosítani a 72 ármentesítő társulatot és azokat be kell állítani a hároméves A Felsőd szán a vízállás vasárnap délelőtt óta nem változott. Az árterületeken lévő községek helyzetében sem történt lényeges változás. A tivadari gátszaka- kadásnál a beömlés újra megindult, de az újjafob hullám egyelőre néni ví szél vas. Egyébként a tivadari gátszakadás az első árhullám óta jelentősen ki szélesedett. Jelenleg a nyílás 190 méter széles. Napi háromszori váltással éjjelnappal többszáz munka ; J oblgoziik a betömés munká- • in. Vass Zoltán 250 000 forint gyorssegélyt utalt ki a tivadUri gátszakadás belő mesének munkáira. Mint Kárpátuki'ajnábál újabban jelentették, a legközelebbi napokban újabb árhullámmal kell számolni, amely azonban kisebb lesz az eddigieknél és nem jelent különösebb veszélyt. A Nagy Lenin A Lenin előtti társadalmi mozgalmak a munkásosztály nélkül akarták megvívni harcukat az elnyomó cárizmussal szemben. Ezért ezek nem is voltak az egész munkásosztályt magukba foglaló társadalmi szervezetek. hanem csak kis csoportok, amelyek ter_ rorral akarták a társadalmat megváltoztatni, mint a narodnikok és az anarh isták. A fiatal Lenin felvette a küzdelmet ezekkel szemben és rámutatott arra, hogy ezek a terrorakciók a Marx előtti idők szektárius maradványai, hogy ezek nem képesek a társadalmat megváltoztatni, mert az elpusztított uralkodók, vagy arisztokraták, gyárosok helyébe ismét mások kerülnek, hanem ehelyett a forradalmi marxizmus .alapján kell a munkás- osztályt megszervezni. Petográdon, majd az ipari vidékeken egymás után nőttek ki kezdemé-. nyezésével a munkáskörök. 1895-ben Pétervárott egyetlen szervezetbe tö. möríti ezeket a munkásköröket és ezt a szervezetet „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására“ nevezik, el. Sokan vannak azonban a munkásosztály soraiba befészkelődött opportunisták és más olyan elemek, akiknek tevékenysége a felhígulás veszedelmét jeléntette az orosz •munkáspárt elméletére és tömegeire. Az 1905-ös forradalom körüli időben már élesen szemben áll az orosz Szociáldemokrata Pártban két felfogás, az 1905-ös forradalomban követendő magatartásról. A párt két frakciójának felfogása merőben ellentétes volt. A mense- vikiek a forradalmat polgári forradalomnak*nond ták és ebből folyóan a forradalom vezető osztályának a polgárságot tették. Szerintük a munkás- osztály- ebben a harcban csak segítő lehet. Nem számoltak a XIX. szá. zadbeli forradalmakkal, ahol a polgárság kiegyezett a feudálisokkal. A bolsevikoknak ezzel szemben az volt a felfogásuk: igaz ugyan, hogy polgári forradalomról van szó, de tekintettel arra, hogy ,a munkásság a legforradalmibb osztály, így a forradalomnak más vezetője nem lehet. A mensevikiek a va- , gyonos polgárságot tartották szövetségeseiknek, a bolsevikok a parasztságot és a kispolgárságot. Az 1905-ös forradalom elbukott. A cár nem tanult a forradalomból. Szétker. gette az első birodalmi dumát. Az országra ráfekszik a sztolipini reakció sötét korszaka. 1912-ben a prágai konferencián önálló pártot hoznak létre a leninisták. Az a körülmény, hogy Lenin az orosz munkás- osztály és parasztság erejéből akarta felszabadítani Oroszországot, bizonyítja az orosz nép iránti szeretetét és hazafisá- gát. Az 1917. októberi felkelésről szóló határozat amelynek egyik pontja azzal indokolja a felkelés • szükségességét, hogy Kerenszkijék Petrográ- dot át akarták adni a németeknek — azt mutatja, hogy. Lenin hazafi- sága a cselekvő hazafi, ság volt a bazaárulókkal szemben. Akkor azonban, amikor arról volt szó, hogy meg kell védeni a forradalom , eredményeit a külső ellenségekkel szemben, amikor látta, hogy az angoloknak, franciáknak, amerikaiaknak már nem 'Németország az ellenfél, hanem a forradalmi Oroszország, amikor látta, hogy az imperialista hatalmak hogyan segítik az ebe n for rad almárctka t pénzzel, hadianyaggal és csapatokkal, amikor látta, hogy az imperialisták a nagybirtokosok, a banka rok, a bányatulajdonosok, az olajmágnások érdiekében törnek az orosz forradalomra, amikor látta, hogy a francia, angol nagytőke hogyan igyekszik a maga érdekeltségéből politikai ürügyet csinálni, akkor nagyon keményen előkészítette pártját és az orosz munkásosztályt az imperialistákkal szembeni harcra. 1895-től Lenin igen sok szór vezette a munkásosztály harcának sztrájkformáját, hogy öntudatra éb résszé az orosz munkás- osztályt, hogy emelje életszínvonalát, hogy gyengít-* se a kapitalizmust, hogy megacélozza a munkás osztály harciszellemét. Azonban a győzelmes forradalom után, amikor a munkásosztály megszerezte az államhatalmat, amikor a dolgozók lettek a kormányzó tényezők, . akkor szükségesnek tartotta, hogy a munkásosztály most már a termelésben is úgy viselkedjék, mint a hatalom birtokosa. Erről a kérdésről így ír egyik munkájában: „Át kell halni hennünke! annak a munka iránti lelkesedésnek, annak a mun- kaakarásnak, annak a szí vósságnák, melytől most a munkások és parasztok Jöhető leggyorsabb megmentése, hazánk gazdaságának megmentése függ-“ Ez a szellem serkentette az orosz munkásosztályt arra, hogy Lenin útmutatása után indulva munka- versenyeket rendezzen és kialakítsa a szovjet, élet újfajta nálunk ismeretlen nagyságát: a munka hősét. A szocialista állam megtanulta akként becsülni meg polgárait, ki mennyit boszniai a közjó érdekébe». Mindezt Lenin indította d és az egész szovjet építés kezdeményezője ő maga: ai Nagy Lenin. Neki köszönhető tehát, hogy ez a szellem elterjedt az égész Unióban, hogy « termelékenysége megnőtt, hogy új inunkahősök keletkeztek, ami magával hoz ta, azt, hogy1 a szovjet fejlő cíés olyan hatalmas iramban indult meg és az ipari fejlődés terén utolérte e büszke nyugati államokat. 1923. január 21-én kihunyt a nagy lélek. Megszűnt a nagy építő akarat, meghalt Lenin; Lenin az orosz nép atyja. Szelleme azonban ot| él a végtelen orosz rónák fe lett az orosz nép lelkében. Nagy müvét leghűségesebb O 1 Ara 4> fiiiér 1948. január 21. OZerda V. évfolyam 16. «*». demokratikus hapílaf' wmmmmmmmmmmmmam terv szolgálatába. A Gazdasági Főtanács • mai ülésén már tárgyal- i nak az árvízzel kapcsolatban sziikséegssé vált sürgős intézkedésekről. 250.000 forint gyoriiiélü a tivadari gátszakadás mnckáklaira Yas Zoltán nyilatkozata Vas Zoltán miniszter, j a GF főtitkára visszaér- « kezelt Budapestre és az | újságíróknak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Bereg megyének
