Magyar Nép, 1948. január (4. évfolyam, 296. szám - 5. évfolyam, 2-25. szám)

1948-01-17 / 13. szám

2. oldal. magyar nép , 1948. január 17. Tovább hömpölyög a kiiradt Tisza vize Ennyi pusztulás láttára félretették a felelősség kérdését Két hete pusztítja a felsőtiszai falvakat az árvíz. Beregmegye nagy- része vízi alatt van. A ki­áradt Tisza vize tovább hömpölyög Gulácsról' Gergelyiugornya és Jánd felé óránként 8_10 kilo­méteres sebességgel. _ A környékbeli falvakban minden élőlény talpon van. Férgiak. asszonyok, A háromméteres Tisza- gát egyik épen maradt szakaszán budapesti ki­küldöttek, rendőrök, ka­tonák, kiöntött parasztok dolgoznak a gáton és né. zik a végtelen, szürke vi­zet. Gulács községben percenkint roskadoznak a vízbe az alámosott há­zak. Ennyi pusztulás lát­tára önmagától vetődig fel a kérdés: csupáncsak -a természet kiszámítha­tatlan csapása sújtott le, vagy kellő időben és kel­lő gondossággal nem le- 1 A nagy nyári száraz­ságban — mondja az öreg, úgy megrágták az ürgék és pockok a gá­tat, mint a sajtot. Hát persze, hogy nem tudott megbirkózni a folyó sod­rával. őrizni, ápolni kel­lett volna a nagy gátat. Az öreg Buga Bálint, tál 15 hullámsírba teme­tett falu 5000 hajlékta­lan parasztesalád vonja kérdőre a Felsőtiszai Ár­mentesítő Társulat és az illetékes árvízvédelmi szervek vezetőit: Miért nem tartottak rendben a tiszamenti vé­dőgátakat, amikor erre minden lehetőség meg­volt? Mire költötték el az árvízvédelmi célokra 1848. századik évfordu­lóján — mint az ország minden városa és falva — Szabolcs községei is megmozdultak, hogy méltóképpen ünnepeljék meg a szabadságharc cen. ternáriumát. Mint jelen­tették lapunknak, Raka- maz község népe szabad­ság zászlótartót állít és gyermekek, öregek hord­ják ia földet a hevenyé­szett gátakra. Közben szívfájdító je­lentésekkel érkeznek a küldöncök. Több, mint 80.000 katasztrális hold föld áll már víz alatt, A falvakban legalább 1000 I ház dőlt össze és 5000 I család vált földönfutóvá. hetett volna-e védekezni a hullámtenger elleni A Szabad Föld kikül­dött munkatársa beszél­getést folytat a kiöntött parasztokkal. — Ember is hibás eb­ben a pusztulásban — szólal meg egy kucsmás öreg. A tiviadari nagy­gátnak nem lett vol­na szabad átszakadnia, hiszen nem is felette, ha­nem1 alatta tört be a víz a faluba, mert a gát nem volt rendesen karban tartva. Különösen most ősszel, amikor már számolni le­hetett a nagy veszede­lemmel. — Kinek a kötelessége lett volna? — Az Ármentesítő Társulaté! kiutalt 3 millió forintot. Ebből az össgeből a víz­ügyi ősztől?/ egyetlen krajcárt sem költött ár- vízvédelemre! A földmívelésügyi mi­niszter űr azonnal indít­son szigorú vizsgálatot az árvízvédelmi szervek hanyag vezetői ellen és példásan torolja meg bűnös felelőtlenségüket! — követeli az árvízsuj. tott vármegyék népe. j emlékművet emel Petőfi Sándornak. __ A község minden lakója önkéntes adakozással járul hozzá az emlékmű és szabadság* zászlótartó felállításához. Értesüléseink szerint a Petőfi emlékmű elkészí­tésével Berky Nándor szobrászművészt bízzák meg. 3 felügyelet és az ellenőr­zés idejében megtörtént volna, már régen rá kel­lett vdlna jönnie: milyen rossz állapotban vannak a felsőtiszai védőgátak. A Tisza második tiva- dari kiöntését meg lehe­tett volna akadályozni egy csepp józan ésszeli A honvédség műszaki osztagai idejében kivo. nultak megfelelő létszám­mal, többezer cölöpkarót hordtak össze a gátrések­hez, csak szádfalakat kel­lett volna felhúzni és an­Véres események szín­helye volt nemrég a csen- geri pályaudvar. Az állo­más várótermében Gaál János nyírbátori honvéd főtörzsőrmester vonatra várakozott. Ugyancsak a vonatot várta egy 25 fő­nyi bevonuló csoport, amelyből kivált egy le. gény, odament ,a tiszthe­lyetteshez és minden szó nélkül pofonütötte. — A kezdeményező első üté­sére az egész csoport kö­rülvette Gaált. és félholt­ra verték Nagy András­sal, a pályaudvar állomás felvigyázójával együtt, aki Gaál segítségére akart sietni. Megállapították, hogy a verekedést Katona Jó­zsef és Katona Károly csengeri legények kezde­ményezték, akik a múlt­ban Gaál főtörzsőrmester alantasai voltak a hon. özv. Bátyi József né eperjeskei asszony egy évig törvénytelen életet élt Nemes István három- gyermekes eperjeskei gazdával. Emiatt Nemes István testvéreivel és fe­leségével napirenden voltak a családi-háborús­kodások. Egy éjszaka Nemes Ferenc, István bátyja fe­leségével baltával rártör- ték özv. Bátyinéra az ajtót, minden útjukba kerülő bútordarabot ösz- szevagdaltak, mindennek lehordták a fiatal özve­gyet és az ott tartózkodó Nemes Istvánt erőszak­kal magukkal vitték. özv. Bátyiné magán­laksértésért, vagyonron­nak védelme alatt egy­kettőre helyreállították volna a gátakat. A hon­védség józan műszaki tanácsa helyett azonban az árvízvédelmi kor­mánybiztos úr teljesen laikus módszerekkel nyúlt a gátak betömésé­hez, súlyos napok tétle­nül múltak el. Mire meg. jött a második áradás, mégi sehogy sem voltak a gátakkal: az árvíz sza­badon önthette el újra a községeket. védségnél. A Katona testvéreket, Papp Sán­dor, Kapcsa Mihály, Tő- zsér György és id. Papp Lajos Csengeri lakosokat őrizetbe vette a rendőr­Rácz Gusztáv máté­szalkai lakos — áld több hónapja külön él felesé­gétől — többízben tett feljelentést ismeretlen tolvaj ellen, aki foszto­gatja.1 lakását és éléskam­ráját. A lakás szarkáját nem sikerült elfogni. Leg­Nemrégen írtuk meg, .hogy kétdeci rézgálicoal megmérgezte magát egy íomyospálcai leány. — A rendőri jelentés újabb rézgálicos öngyilkosság­ról adott hírt. Czap Er­zsébet 21 éves mándoki leány! erős ~ézgálicoldatot ivott, mert összeveszett vadházastársával, aki el is költözött tőle. A le­ányt kórházba szállítót­Nyíregyháziak J házban II megtalálják If Continent szálló! H Hungária fürdő! » Étlerrnel-Büííét-Mozil Kényelem-tisztaság Budapesten VII. DeMny u 42-44. Bérlő: ARTIES ALA103 Véres osaláéi háború egy rossz kút miatt Tutkovics Elemér é* Tutkovics János kisvár- dai gazdák egy udvarban laktak. Az udvar közepén volt egy alacsony kávája kút. Tutkovics Elemér többször figyelmeztette öccsét, hogy fedje be a kutat, mert gyermekeik közűi valamelyik bele fog esni. Tutkovics Já­nos azonban fület'botját sem mozgatta a . figyel­meztetésekre és nem fed­te be a kutat. Emiatt ve­rekedésre került a sor. — Tutkovics János Elemér bátyját véresre verte. utóbb ismét megjelent a rendőrségen Rácz Gusz. táv és előadta, hogy rá­jött a tolvaj kilétére, as csak; a külön élő felesége lehet. Elmondta, éjsza­ka megálmodta, hogy a felesége volt a tolvaj. A rendőrség megálla­pította, hogy Rácznak egy régi betegségéből ki­folyólag az a rögeszméje, hogy mindenki meglopja. Kiderült, hogy sohasem járt tolvaj a lakásában. Felesége is azért hagyta el, mert mindig azzal ül­dözte, hogy meglopja őt. A mániákus; Rácz ellen hatóság félrevezetése miatt eljárást indítanak­ták. Állapota válságos. Az öngyilkos Czap Er^ zsébettel együtt szállítot­ták . kórházba a leány bátyját, Czap Bélát is, Czap Béla őrölni volt a malomban. A szekérre rakodás közben egy má­zsás súlyú zsákkal el­csúszott és lezuhant a szekérről, a zsák maga alá temette. Felvetődik a felelősség kérdése Egerek és pockok pusztították el az elhanyagolt gátakat Iliért nem használták fel védekezésre a kiutalt 3 millió forintot Mit tett az árvízvédelmi kormánybiztos ur? Verekedés a cseDgeriláv pályaudvaron Ufatsli rézgálicos öngyilkosság Megálmodta, hogy a felesége volt a tolvaj Magánlaksértés vagyenroDgéléssal és becsületsértéssel i gálásért és becsületsérté- | sért feljelentést tett elle­nük a rendőrségen. Az ármentesítési tár- i sulatoknak van felügye­leti szerve: az árvízvé­delmi kormánybiztos, Ta­kács Ferenc földmívelés­ügyi államtitkár. Ha a Petőfi emlékművet állít Rakamaz népe

Next

/
Oldalképek
Tartalom