Magyar Nép, 1948. január (4. évfolyam, 296. szám - 5. évfolyam, 2-25. szám)

1948-01-11 / 8. szám

Ara 40 fillér 1948. január íi. Vasárnap V. '.kv‘o:*"írn 8 szóra. demokratikus hapilae Döntőéit megváltozott a demokratikus Magyarország jelentősége a Dunamedencében Rákosi Mátyás nagy beszéde a MKP. III. konferenciáján A vörös és nemzetiszínű drapériákkal és zászlók­kal borított, ünnepi kön­tösét öltött Zeneakadémia nagytermében tartotta tegnap a Magyar Kom­munista Párt III. Orszá­gos Funkcionárius Kon­ferenciájának első ülé­sét. A nagytermet és a karzatokat is zsúfolásig megtöltötték a konferen­cián résztvevő és az or­szág minden részből de­legált kommunista funk- eionáriusok. Az Internacionálé el* éneklése után hatalmas tapsvihar közben Rákosi 'Mátyás, a Magyar Kom­munista Párt főtitkára A hároméves és minden remény meg­van arra hogy azokat a befektetési összegeket, ■amelyeket a nemzeti jö­vedelemnek a szárazság­ból eredő csökkenése miatt kezdetben kisebb-, re voltunk kénytelenek venni, a terv további végrehajtása folyamán pótolni tudjuk. A forint, amelyet a reakció átlag- kéthavon­lépett a mikrofon elé. — A III. Országos 1 Funkcionárius Konfe­renciára gyűltünk össze, hogy megállapítsuk an­nak az időnek a mérle­gét, amely a II. konfe­rencia ót,a elmúlt és meg­beszéljük azokat a kér­déseket és tennivalókat, amelyek pártunk előtt állnak — mondotta be­széde elején Rákosi Má­tyás főtitkár. Mindjárt bevezetőben meg kell állapítani — je-i lentette ki —, hogy a két konferencia között el­telt időben a magyar de­mokrácia gazdaságilag-, bel- és külpolitikailag érv egyre inkább ként egyszer eltemetett, immár másfél év óta szi­lárdan állja a sarat és jól betölti az értékálló pénz szerepét. Rajta leszünk, hogy ez így is maradjon­Amilyen lényegbevágó szerkezeti változások tör­téntek gazdasági 'téren, ugyanolyanok jelentkez­tek belpolitikai téren is — folytatta Rákosi Mátyás. olyan sikereket ért el, amelyek alapjában és, •szerkezetéljen változtat­ták meg demokráciánk eddigi jellegét-. Gazdasági téren leg- dnötőbb változást az ál­lamosítás terén értünk el. Az elmúlt év végén tör­vénybe iktatott nagy­bankok államosításával az ipar újabb csoportja került társadalmasítás alá. Ennek eredménye­képpen nagyipari terme­lésünk csak kisebb ré­sze maradt a gazdasági nagytőke kezén nagyobb része az állam kezébe ke­rült. A lendületbe jön Emlékezteti a konferenciát ta\aly ilyenkor a régi úri rend hívei még biztosan kezűikben tartották a Kis­gazda Pártot, amelynek abszolút többsége volt a parlamentben, míg ma, — egy esztendő szívós és cél­tudatos munkája követ­keztében — mialatt vere­séget vereség után mér­tünk a reakcióra egészen más a heh-zet. A harc a reakció és a demokrácia között lényegében eldőlt A magyar demokrácia ma már nem az, mint egy 'évvel ezelőtt volt. Sokkal erősebb. magabiztosabb, -mélyebb, szociálisabb tar­talmú. A magyar demokrá­cia belső megerősödése megváltoztatta hazánk nemzetközi jellegét a szom szédnépekhez viszonyítva. Most, hogy a harc a reak­ció és a demokrácia között lényegében eldőlt, megnőtt irántunk a szomszéd népi demokráciák bizalma és eloszlott a várakozó bizal­matlanság. Döntően meg­változott a demokratikus Magyarország jelentősége a Dunamedencében. Rendikívűl fontos, hogy a magyar demokrácia és különösen a magyar mun­kások és parasztok világo­san lássák, hogy a fasiz mus világhódító terveinek megsemmisülése után most az amerikai imperialisták világuralmi vágyai veszé­lyeztetik a népek szabad­ságát. Világosan kell lát­niuk, hogy két tábor ala­kult ki: a reakció tábora az Egyesült Államokkal az élén és a demokratikus né­pek önállóságát, független­ségét, békéjét és szabad fejlődését védő tábor, a Szovjetunióval az élén. Nem ismerünk tréfát még ez egyházzal szemben sem A demokrácia ez évi fel­adatai között van az egy­ház és a magyar népi köz­társaság viszonyainak ren­dezése. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot hogy a magyar nép ellen­ségeinek zöme az egyházak -— elsősorban a római ka­tolikus egyház — palástja mögé búvik. A fiatal magyar demo­krácia három esztendőn keresztül mindent megtett arra, hogy a katolikus egyházat is belevonja a nemzet talpraállításának nagy munkájába. Siker nélkül. A magyar katolikus egyház vezetőségének többsége Mindszenthyvel az élükön — még ma sem ismeri el a köztársasá­got! Mint legutóbb tapasz­talhattuk — mondta a továbbiakban Rákosi elv­társ — elvakultságáhan még a 48-as nagy idők nemzeti hagyományait is lábbal tiporta. Ä ma­gyar demokrácia eddig minden problémát — amely elé a történelem állította — megoldott. Amikor napirendre tű­zi: végezni is fog azzal a reakcióval is, amely az egyház köntöse mögé bú­jik. Mi biztosíthatunk min­den magyart, hogy nem ismerünk tréfát még az egyházzal szemben sem! És biztosíthatunk min­den magyar hazafit, hogy negyvennyolcas nagy hagyományainkat, ame­lyek mindannyiunk előtt szentek, még Mind- szenthy bíborosprímás­nak sem engedjük be­mocskolni ! Legyünk tisztában az­zal, hogy az egyházi re­akció terveinek megvaló­sításában csak egy re* meny van: véres pusztító háború a magyar nép; • százezreinek nyomora, és ! pusztulása. A csatavesztett reakciót lépésről-lépésre fogjuk kiszorítani A reakció: háború, pusztulás, nyugtalanság és mérhetetlen szenvedést A demokrácia pedig a béke, nyugalom és sokat szenvedett hazánk felvi­rágoztatása. Ezért va­gyunk mi, magyar kom­munisták demokraták és ezért fogjuk végigvinni következetesen és megal­kuvás nélkül a népi de­mokrácia minden célki­tűzését. A csatátvesztett reak­ciót lépésről-lépésre fog­juk kiszorítani, bárhol is keressen tanyát és ébe­ren fogunk őrködni, hogy ne szervezkedhessenek és ne zavarhassák nemze­tünk felemelkedését _. fejezte be tomboló lelke­sedéssel fogadott beszé­dét Rákosi Mátyás ál­lamminiszter. Utcai harcok Madridban Madridban utcai harcok­ra került sor az ellenálló .■ köztársaságiak és Franco I csendőrsége között — je­lenti a spanyol köztárstsá- giak lapja. A lövöldözések során több csendőr megse­besült. A spanyol köztársaságiak egyébként többhelyütt foly tátják Zavaró tevékenysé­güket. A legutóbbi hár,om nap alatt háromszor rob­bantottak a barcelonai va­sútvonalon. Granda tarto­mányában nagyobb össze­csapásokat jelentenek Frano csendőrei és a sza­badságharcosok között. A spanyol fasiszták fo­kozódó terrorja nem aka­dályozza meg a szociális érzelmű munkásságot ab­ban, hogy clégedeüttLS égé­nek sztrájkok formájában adjon kifejezést. így többek kö2öft 5 na­pos sztrájk volt egy nagy barcellonai vasgyárban is. A gyárban dolgozókat csak azzal tudták a munka fel­vételére kényszerítem hogy az üzemet katonai igazga­tás alá helyezték. A szabadságharcosok rettenhetetlen bátorsága és kiváló harci szelleme igen jelentős mértékben demo­ralizálja a megtorló csa­patokat és emiatt Franco- ök igen szigorú rendsza- bá'yokkal igyekeztek meg­tisztítani karhatalmi ala­kulataikat azoktól az em­berektől, akiket a szabad­ságharcosok cinkosának tekintenek, vagyis __pem hajlandók végrehajtani a megtorló intézkedéseket. MEGHÍVÓ A Nyíregyházi Keres­kedők Egyesülete folyó hó 18-án délelőtt 10 óra“ kor a Kereskedőegyesü­let helyiségében tartja rendkívüli közgyűlését. Tárgysorozat: Állásfog­lalás a Kisosz-hoz valói csatlakozás vagy az egye­sület önállóságával kap­csolatban. Elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom