Magyar Nép, 1947. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1947-12-03 / 275. szám

2. olfiítl. VI A (i Y A ß N E P 1917 deeember 3. üátlbaLsartirta. anyósát egy kótafi napszámos Véres események színhelye volt Kótaj községien az Agócs porta. Dénes György napszámos égy disznóölőkéssel hátbaszúrta Anyósát, az 51 éves Agócs Bor %ála leányasszonyt. Dénes György hónapom óta munkanélkül volt és emiatt ál­landó veszekedések, családi vi ezálykodások voltak közte és családja közt. Felesége egy na­Kézbesitsék ki a tanyabokrok utalványait Az alábbiak közlésére kérték fel lapunk szerkesztőségét: LOPOTT a felsősimái postás! u A rendőrség Őrizetbe vette Felsősimapuszta fiatalkorú le­vélkézbesítőjét. Megállapították, hogy a postásgyerek többízben megdézsmálta a kézbesítésre ke­zéhez kiadott leveleket és na gyobb pénzösszegeket vett ki belőlük. A tolvaj postásfiú a fiatalkorúak bírósága elé kerül. pon ott is hagyta és anyjához költözött. Dénes György bosszút forralt családja ellen. Egy disznóölő“ kést vett magához és elindult az anyósa lakása felé. Belökte a kaput és bekibált az ablakon, hogy küldjék ki a feleségét. Vá­lasz helyett az anyósa jött ki egy felemelt baltával .és feléje szaladt azzal a kiáltással, hogy A Szabolcs vármegye területén megalakult igazoló bizottság 1947. december 9-én délután 3 órakor a városháza I. emelet 4. számú szobájában az alábbiak igazolási ügyét tárgyalja: Farkas Ferenc, Liskány Já­nos Bálint, Mester Audrásné, í Pristyák Pál, “ Soltész Etel, Groszmann Julia, Honig Anna, dr. Hartos Béláné, ifj- Mozga Endre, dr. Gesztelyi Nagy La­jos, Paulinyi László, Scipiadess „mit akarsz te gyilkos a lányom tói, nem keresel te annak ke­nyeret!" Dénes kicsavarta az öregasszony kezéből a baltát és disznóölő késével hátbaszúrta, majd elmenekült. Ä súlyosan sérült öregasszony egyhónapi kezelésre szorul. Dé" nes ellen súlyos testisértésért el­járást indítanak. László, Siasvári Irma, Újvári Imre. Ez a hirdetmény egyben idézé sül szolgál. Czinkovszky Márton ig. biz. elnök. — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ma délután nőnapot tart, melyen dr. Máyer Béla tart előadást. Kérjük asszonytársaink pontos megjelenését. MNDSz veze­tőség. Rádiót avatott vasárnap délután a berkeszi Ufosz Vasárnap délután nagyszájúi ünneplő közönség gyűlt egybe a benkeszi kastélyban, hogy felavas­sa azt a 4 lámpás világ vevő rádié készüléket, amellyel a helyi UFOS* szervezet ajándékozna meg Bér kosz községet azzal a céllal, hogy a kul­túra áldásából a külvilágtól tejes«* elzárt községnek is juttasson. A közönség soraiban ott láttuk többek között Varga Dezső ref. lel­készt, Regös Sándor főjegyzőt, Ke­resztesi Zoltán ref. tanítót. Varga Dezső ref. lelkész mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a múlt rendszerben hiába kérte a népművelési szerveket, hogjy a község részére juttassanak egf rádiót. Kérése süket fülekre talált. Most íme, itt van és lehetőség nyí­lik ai'ra, hogy a falu lakosságát & kultúra áldásában részesítsék. A másik nagyan fontos feladata a rá­diónak — mondbtta továbbá Varga Dezső ref. lelkész _— hogy a ma­gyar népi demokráécia kiteljesedé­sét előmozdítsa és lebontsa azokat' a válaszfalakat, amelyek sajna* még ma is fennállnak az egyes tár­sadalmi osztályok között. Befejezé­sül Isten áldását kérte arra a neve­lő munkára, amely ezen a rádió* keresztül meg fog indulni. Kerek István UFOSz megyei tit­kár, a parasztság évszázados sza­badságharcáról beszélt, amelyet a föld megszerzésért folytatott, azért a földért, amelyet ő művelt meg, db néki csak a verejték jutott osztály­részül. Ez a rádió most az a cáw fogja szolgálni, hogy segítse a föld­höz juttatót takat abban, hogy a megszerzett földet minél jobba*, szakszerűbben tudja megművel*» és ezen keresztül saját életét széf­be, jobbá és boldogabbá tegye. Kerék Istvánná a nők szerepérdi beszélt, ami rájuk vár az új Ma­gyarország kiépítésében. Palitz Mihály a Magyar Kom­munista Párt szabolcsmegyei bi­zottsága és Szabolcs megye Nemze­ti Bizottsága részéről üdvözölte a megjelenteket. Beszédében megem­lítette, hogy hetek óta különbőzé rémhírek járják be az országot, amelyek a háborús hírverésen ke­resztül nyugtalanságot és sok he­lyen, főleg a világtól elzárt falvak­ban rémületet keltenek az egyszeri falusi lakosságban. Ezeknek a rém­híreknek terjedését lehetővé teszi az, hogy nincs villany, nincs be­kapcsolva a vasúti közlekedésbe * falu és így nagyon jó talajra talál­nak a különböző rémhírek. Háború nem lesz — mondotta Palitz Mi­hály — még pedig annál az egysze­rű oknál fogva, hogy a népek milli­ói nem akarnak háborút és köztük elsősorban a hatalmas Szovjetunió, amely a béke és nemzetek közötti megértés legfőbb támasza. Ezzel a rádiósai világosság éti fény költözik be a faluba, amely lehetővé teszi, hogy a tudás, a kul­túra eljusson minden dolgozóhoz és közelebb hozza egymáshoz a pa­rasztot, az ipari munkást, az értel­miséget és ledöntse azokat a válasz­falakat, amelyek még ma is fenn­állnak az egyes társadalmi rétegek között — fejezte be beszédét Palit* Mihály. Az ünnepség a Szózat eléneklé* sével ért végett. „Nap, mint nap nagy ember- tömegek tolongnak a városháza földszinti folyosóján. -Mindnyá­jan a közellátási hivatalba sze­retnének bejutni, hogy elintéz hessék ügyes-bajos dolgaikat. Különösen akkor van nagy tumultus a hivatalban, amikor valamilyen fontos közszükség“ ieti cikknek — mint például a petróleumnak — jegyre való osztását hirdeti meg a város pol­gármestere. Érthető tehát ilyen ebetekben a tolongás, különösen <í környékbeli parasztság részé ről, mert hiszen a tanyavilágban nincs villanyvilágítás és külö­nösen átéli hónapok esti munká­ját petróleumlámnás mellett le­het csak elvégezni. Érthető a to longás azért is, mert a tanyavi­lág parasztsága bizony 10—15 kilométernyi távolságból gyak" ran úgy gyalogol be, így hát aem akar dolgavégezetlenül ha­zamenni. Az őszi munkák is sürgetnek és minden feleslege sen eltöltött nap súlyos veszte­séget jelent. Éppen ezért arra kéri az ille­tékeseket a tanyavilág paraszt saga, hogy mindenféle közellátá­si jegyét, mint a petróleum-, eu kor jegyet, taloaiási és lúgkő- utaíványt a lanyabírák útján osszák ki. Ahogy meg lehetett ezt a kérdést oldani a tanyabí rákon kersztül a patkányméreg­nél, — azt hisszük — a közellá­tás terén sem lenne ennek sem­mi akadálya. A kérdés ilyen rendezése ese­tén nagyban csökkenne a közel látási hivatal zsúfoltsága is és a tanyavilág parasztságának sem kellene félnaphosszat ücsörögni a városháza folyosóján. Henzsely Mihály Simapuszta." Majdnem syllkassdsíal vÉizfidOtt o MdszentmMyi OreseK-MUa A büdszentmihályi katolikus iskolában „Öregek-bálját“ ren deztek. Éjfélig a legjobb han­gulatban szórakozott a bál kö­zönsége, amikor nemvárt ese­mény történt. Id. Zs. Kiss János büdszent- mihályi gazda valami miatt ősz- szetűzött id. Vajké Józseffel. A veszekedésből verekedés lett. Az öregekben feltámadt a legény virtus és a bálterem pillanatok alatt csatatérré változott. A két főverekedő bicskákkal össze- szúrkálta egymást. Zs. Kiss húzta a rövidebbet, mert Vajké -lózsefnek segítségére sietett 17 éves fia és egy vasbottal több­ször fejbesujtotta Kisst, akit súlyos szúrt sebekkel és fejsé­rülésekkel kórházba vittek. A verekedés szereplőit őrizetbe vette a rendőrség. EGYETLEN EJJEL 10 emberi vert félholtra a „falu rossza“ Néhány hónappal ezelőtt hat hónapi börtönre ítélte a bíróság lopásért Kakócz András bi.id- szentmihályi földmívest. Kakócz András büntetése kitöltése után visszakerült falu­jába, de ,a falubeliek nem fo­gadták be többé maguk közé. A fiatal gazdalegényből falu rósz sza lett, bosszút esküdött a fia­talság ellen. Nemrég tánemulatság volt a büdszentmihályi gazdakörben. Kakócz Andrást nem engedték be a bálterembe.. Dühében egy drótkorbácsot vett magához, erőszakkal bement a táncolok közé és egyméteres drótkorbá­csával ütni kezdett mindenkit, aki közel volt hozzá. Kenyeres János, Rozgonyi Ru­dolf, Rozgonyi Ferenc és Nagy Antal büdszentmihályi legénye két és hat társukat súlyosan bántalmazta, majd kiugrott az ablakon és eltűnt az éj sötétjé­ben. A garázdálkodó falurosszát másnap elfogták és őrizetb* vették. 1 ' " Újból elitélték a tehéntolvaj Lupucz Máriát A bűnügyi krónikákban szinte 1 páratlanul állnak azok a rendőri jelentések, amelyek Lupucz Má­ria, a többszörösen büntetett te­héntolvaj leány bűncselekmé­nyeivel foglalkoznak. Lupucz Máriát legutóbb négy tehén el lopásáért egyévi börtönre ítél­ték. Büntetése kitöltése után Gebe községben Gráma József földmíves bezárt istállójából két tehenet lopott el. A veszedelme; tehéntolvajt sikerült elfogni és tegnap a nyíregyházi törvény­szék büntetőtanácsa újból el­ítélte. 8 hónapi börtönt kapott. KIKET IGAZOLNAK? Téli szfipnesapkáb nagy választékban lyír*gyháza, Lnthcr«. 6.1 PAPP DENESNE-Bél -——1 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom