Magyar Nép, 1947. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1947-12-25 / 293. szám

4. oldal. MA GiÄR NÉP 1947. december 25. Ismét el viharzott felettünk. >gy esztendő. Elmúlt. Hogy nennyi minden történt ezalatt \z egy esztendő alatt Nyíregy­háza több, mint 60.000 emberé­vel, annak a Jóistenen kívül hsak a városháza ja tudója. A városháza adminisztrációján zu hog át ezrek és ezrek élete, örö­me, bánata, keserve, születése, házassága, halála. Közössegünk életéről csak ak" kor tudunk őszinte képet feste­ni, h,a elkészítjük azt a számok­ban kifejezett keresztmetszetet, amelyről leolvashatjuk a vég­zett munka eredményét, közös­ségünk problémáit ési végzett munkájának mennyiségét. • Nézzük meg városunknak szá mokban kifejezett életét. Néz­zük meg, hogy hogyan is néz ki városi adminisztrációnk a szá* mokon keresztül. 947-ben: 1700 gyermek született, 1216 em­ber halt meg és 680 házasságot kötöttek Van ;-aj városházán egy hivatal, ahol születésünket, házasságun­kat, halálunkat nyilvántartják; ez az anyakönyvi hivatal. A hi­vatal feljegyzései szerint 1947. január T*toí eddig az időpontig 1700 gyermek született, 680 há­zasságot kötöttek és 1216 ember fejezte be földi vándorlását. Ha összehasonlítjuk 1947. év adatait az 1946. évi adatokkal, akkor a legmeglepőbb a születó sek nagy száma. Míg 1946-ban 1373 gyermek született, addig 1947"ben 1700. A születések sza­porodása nagyrészt az életszín­vonal emelkedésének tudható be. A háborús évek, majd az azokat követő nehéz gazdasági viszo­nyok nem kedveztek ebből a szempontból. Viszont az újjáépí­tés részbeni befejezése és a há roméves terv megkezdése már nagyban megjavította a dolgo­zók életszínvonalát és így termé­szetesen a gyermekáldás is gaz­dagabb. Érdekes a születések szaporo­dásának szempontjából az illeté­kesek véleménye. Szerintük az 1947. évi születési arányszámot nagyban befolyásolta ,a hadifog­lyok hazatérése. Az anyakönyvi' hivatalban csaknem minden na zatért hadifogolynak jegyeztek be újszülöttet. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy az anyakönyvi hiva­talban évek óta nem jegyeztek be olyan sok ikret, mint ebben az esztendőben. A bejegyzések szerint nemi egy hármasiker is született ebben az évben. A fiatalok házasodhatnékja nem sokkal javult a tavalyival szemben, bár ezen a téren is határozott emelkedés állapítható meg. 1946-ban, 650 házasságot kötöttek, míg 1947“ben 680-at. Feltűnő 1947-ben a nagy halá­lozási arányszám. 1946 ban 928 nyíregyházi halt meg, míg 1947- ben 1216. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy az idei ha­lálozási arányszámot nagyban növelte ,a nagyszámú holttányil- vánítás. Nagyon sok hadifog­lyot és deportáltat nyilvánítot­tak holttá 1947“ben, tehát ezt figyelembevéve a halálozási arány szám nem emelkedett 1947'ben. 30.000 akta ment át a városháza iktatóhivatalán A közigazgatási apparátus fo­kozatos újjáépülését látjuk a városi közigazgatási iktatóban. Az 1946-os 24.000 aktával szem­ben ebben az esztendőben több, mint 30.000 akta ment át az ik­tatóhivatal tisztviselőinek ke- aén. Ezzel kapcsolatban mint kü­lön érdekességet kell megemlítő nünk a kiadóhivatal munkáját. A kiadmányokon, véghatároza tokon és határozatokon látható, jól ismert aláírás: Komjáthynó leírása 46 kézmozdulatot vesz igénybe. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az esztendőben Konnjáthyné 30.000 aktárja írta rá meglehetősen hosszú nevét, akkor a 30.000 aktának a szig­nálása 1.280.000 kézmozdulatába került. Ha figyelembe vesszük azt, hogy egy aláírás 5 másod­percet vesz igénybe és óránként 720 aktát ír ialá a kiadmány hi­teléül és mind a 30.000 aktát egyhuzamban kellene aláírnia, napi 8 órás megszakításnélküli munkával, akkor öt ést fél napig kellene szakadatlanul aláírnia. Több mint 110.000 forint szociális és kulturális célokra A város számvevősége csak az 1046. augusztus elsejétől kezdődő költségvetési évben, tehát az utóbbi 5 hónapban több, mint 110.000 fo­rintot fordított szociális és kultu­rális célokra. Kívül álló ember el sem tudja képzelni, hányféle intéz­ménynek, egyesületnek, társaság­nak nyújt segítséget városunk. Nézzük csak sorban, mit adott a város szociális célokra az elmúlt 5 hónapban. A szegények állandó havi segé­lyezésére 10.000, a szegények rend­kívüli segélyezésére 9.000. a halott szegények eltemetésére 3.200, a népkonyhák fenntartására 22.000, napközi otthonokra 14-0Ö0, haza­tért hadifoglyok segélyezésére 3.100 szegényházi ápoltak élelmezésére 19.000 forintot fizették ki eddig a költség-előirányzatból. Kulturális célokra is sokat for­dított ebben 'az évben a város, ter­mészetesen csak erejéhez mérten: így: Az egyházak által fenntartott is­kolák segélyezésére eddig 18.200, a népi kollégiumok megsegítésére 3.000, a Bessenyei György Népfő­iskola támogatására 2.250, a Sza­badművelődési Tanácsnak 1.500, tanulmányi segélyekre 1.700, köz- művelődési és sport egyesi! letek al­A beszedett adók meghaladják az 5 millió forintot Városunk adóhivatala sem aluat ebben az esztendőben. Az adóhiva­tal könyveiben 15.000 együttes adózó és 10.000 buzaföldadót fize­tő nevét tartják nyilván. Az 1947.- ben beszedett közadók meghalad­ják az 5 millió forintot. Az év fo­lyamán 24.500 adófelszólítást küld­tek ki. A felszólítottaknak mintegy 60 százaléka szívlelte meg a felszó­lítást. Városunk 1947-ben 326 vagon kenyeret evett meg Ha a közellátási hivatal és a jö­vedéki hivatal adatait vizsgáljuk, városunk feneketlen gyomrába ka­punk betekintést. 1947-ben 320 vá­gón kenyeret evett meg városunk. A közellátási hivatal ebben az esz­tendőben? 22,7 47 darab élelmiszer­jegyet osztott ki. A jövedéki hiva­tal adatai szerint 1947-ben váro­sunk lakossága 6.700 hektoliter hort, 1.478 hektoliter sört és 1.766 hektoliter pálinkát ivott meg. És végül a közigazgatás Végül nézzük meg városi köz­igazgatásunk ez éri fogyasztását, amiből megtudjuk, hogy ügyeink elintézéséhez mi mindenre van szüksége a városházának. 1947-ben ügyeink intézése során 80 liter tintát, 70.000 ív papírt, 4.000 ív indigót és 300 darab színes ceruzát használtak el. 1947. év karácsonya a béke és a munka karácsonya A stabilizációban, ja. __ magyar hároméves államgazdasági terv nagyszerű lendületében, kará­csonyt ünneplő munkásoknak, parasztoknak, értelmiségi dolgo­zóknak, Nyíregyháza kereske­dőinek, iparosainak ezúton kí­vánok kellemes, boldog és békés karácsonyi ünnepeket. Fazekas János sk. polgármester. Hirdetőtábla Az Államrendőrség felhívja valamennyi nyíregyházi egyesü­let (kivéve a szakszervezeteket és a hitbuzgalmi egyesületeket) vezetőit, hogy az egyesület alapszabályaival és a tisztikar névsorával hétfőn 8—12-ig je lentkozzenek a rendőrség közig, osztályán. Szombaton zárva tartják üzleteiket a nyíregyházi kereskedők A karácsonyi záróraxendelet ér­telmében vasárnap nyitva tartották üzleteiket a nyíregyhái kereskedők Ezért karácsony után következő szombaton az üzletüket zárva tart­ják. A kereskedők a dolgozókkal együtt négynapos ünnepet tartanak A járásbírság fszt. 39. sz. szó- bájában január 5-én délután 3 órakor Agulár Antalné, Osz- lánszky Béla, Barkóczy János, Bényey Miéi szláv, Tóth Ilona, Reményi József né, Almási Má ria, Medgyesi István, Barkóczy Erzsébet, Linczenbold Mária, Mosolygó János, Linczenbold Borbála és Szabó Ferenc igazo­lási ügyét tárgyalják. Dá#J8 A PMHds, Orion, Telefunken Kat7 Uiksa néonél. Takarélnalnfa Ftlhifl aaisÉH inni siti Síi®» Nyíregyháza élete számokban 1947-ben kalmi segélyezésére 800 forintot fizettek ki. i Köztudomású dolog, hogy a vá­ros költségvetését a napokban hagyta jóvá a xnimiszíérközi bizott­ság. A jóváhagyás után még számos egyesület és intézmény segélyének kifizetésére kerül majd sor. így a Szovjet-Magyar Művelődési Tár­saság, a színház, a dalárdák és 'különböző kulturintézménvek most folyósítására kerülő — de már ré­gebben kért — segélye nincs benne a felsorolásban. Városunk ipari életének fejlődé­sére az I- fokú iparhatóság nyilván­tartása mutat rá élénken. 1947-ben 291 iparengedélyt adtak ki. A leg­nagyobb vitalitást a B és K betűsök mutattak. 33 B betűvel kezdődő nevű és 42 K betűvel kezdődő ne­vű kereskedőnek és iparosnak ad­tak ki iparengedélyt. A Kisosz orsa. elnöke Nyíregyházén Nagy eseménye lesz vasárnap, f. hó 28-án Nyíregyháza keres kedelmi életének. A nyíregyházi kiskereskedők régi vágya való­sul meg a Kiskereskedők Sza­badszervezetének megalakulá­sával. A kereskedőtársadalom nagy megnyugvással fogadta a hírt, hogy az ország nagy vi­déki városai Debrecen, Mis- kolc stb. után Nyíregyházán is olyan szervezetbe tömörülhet tíek ,amely valóban a kiskeres­kedők érdekeit védve, hatható­san jár el ügyükben a hatósá­goknál, áruelosztásnál, minden 'ügyes-bajos dolgukban. A nagygyűlés, amelynek szó­noka Komnenov Pál országgyű­lési képviselő a Kisosz elnöke vasárnap délelőtt fél 11 órakor kezdődik a városháza nagytér“ méhen. — A gyűlés iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom