Magyar Nép, 1947. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1947-12-16 / 285. szám

2. oldal. MAGYAR NÉP 1947. december 16. Ebben az országban az ami a magyar földnek,a magyar nép gondolkodásának megfelel A Magyar Kommunista Párt va­sárnap délelőtti népgyülését dr. Pá- pay Endre városi főjegyző nyitotta meg, majd átadta a szót dr. Hajdú Gyula igazságügyi államtitkárnak a népgyülés szónokának. Dr. Hajdú Gyula beszéde beveze­tő részében a munkások, parasztok és értelmiségiek hősi újjáépítő mun Icájáról beszélt, amellyel újra életet teremtettek lerombolt hazánkban. Ezt a lendületes újjáépítő munkát rémhírek, háborús hírek suttogásá­val igyekeznek fékezni a letűnt vi­lág urainak ittmaradt bérencei. Sut­togásuk célja az, bogy a dolgozók ne érezzék magukat biztonságban, ne d'olgozhassanak nyugodtan. Egy elkövetkező háborúról, atombombá­ról beszélnek. Maguk a rémhirterjesztők is jól tudják, hogy nem lesz háború Beszéde további részében kézen­fekvő érvekkel, világos okfejtéssel cáfolta meg ezeket a rémhíreket, ■majd rámutatott a rémhírterjesztés tulajdonképpeni céljára. Maguk a rémhirterjesztők is nagyon jól tud­ják, hogy nőm lesz háború — mon­dotta dr Hajdú Gyula. Azért terjesz­tik a háborús rémhíreket, hogy ré­mítsék az embereket, hogy azt a hitét terjesszék : nem érdemes dolgoz ni, mert úgyis a háború fog learatni A kolhoz mese A kolhoz.- és csajkameséről szól­va ezeket mondta: a kommunisták kiverekedtek, hogy végre a paraszt­ságé legyen a föld. Kisürgették, hogy telokkönyVileg a parasztság tulajdonába kerüljön a kiosztott föld. Hát azért verekedtek volna, hogy most megint elvegyék? Akkor miért kellett odaadni? Egyszerűbb lett \ olna mindjárt kolhozt csinálni Az a kolhoz, amivel a magyar pa rasztságot igyekeznek rémíteni, orosz intézmény. Az orosí föld mér hetetlen területén bevált intézmény. Ott olyan óriási területek vannak, hogy másképpen kell a földhöz nyúl ni, mint Magyarországon. Nagy ta gokban művelik a földet. A kolhoz munkásainak külön földjük, kü­lön házuk van. Ami Oroszországba^ jó — mondta —- arra nem mond hatjuk, hogy Magyarországon is jó. Magyarországot azért visszük a né pi demokrácia vonalán, hogy ebben az országban az történjék és csak az történjék, ami a magyar földnek a magyar levegőnek, a magyar nép gondolkodásának, a magyar nép szokásainak megfelel. A bajok, amelyekkel meg kell kfizdenfink Ezután rámutatott azokra ,a bajokra, amelyekkel meg kell küzdenünk. Bajok vannak, mert 'szegény, lerongyolódott az or­szágunk, mert háborút visel­tünk. Háborút csináltak régi uraink és nekünk, a népi demo­kráciának kell iaz ő uraságuk cehhjét kifizetni. A másik ok az aszály. 1945. óta három éven keresztül olyan aszály sújtott benünket, hogy ha a veszteségeket felmérjük, ak*4 kor megállapíthatjuk, hogy a három év alatt háromszor vetet" tünk, de cs,ak kétszer arattunk. Az aszály következtében olyan károk értek bennünket, ame­lyeknek értéke megfelel egy évi termésünk értékének. A rémhirterjesztők azt mond­ják : ez az Isten büntetése, mert elvették a demokraták a grófok, meg a püspökök földjét. Olaszországban nem vették el egyetlen gróf földjét sem, ott székel a római pápa, aki az ő megszámlálhatatlanul sok pap­jával imádkozott napról-napra az esőért és ott is aszály volt. A rémbirterejsztök suttogása ■azt jelenti, hogy Isten jobban szereti a henyélő grófot, mint a dolgozó parasztot. Hát büntet­heti a dolgozó parasztot a he­nyélő gróf javára? Mi Istent jónak ismerjük. Aki tehát (azt hirdeti, hogy a három év aszá" lya Isten büntetése, az az Istent káromolja, az Isten ellen vét. Nemi az Isten büntet bennünket, hanem a természeti csapás. Egy másik oka bajainknak az, hogy ebben az országban el' 'múlt az urak világa, de laká­jaik^ csatlósaik ittmaradtak, akik mindent elkövetnek, hogy mi­nél nehezebben mozogjon az ország szekere. A bajok ellenére mégis előbb- rehaladt az ország. Végrehajtot­tuk a földreformot, megterem* tettük a jó pénzt és most elindi" tottuk a hároméves államgazda­sági tervet. Jöjjön táborunkba minden demokratikus ember A; demokratikus erők összefo­gásával akarjuk ezt az1 országot talpraállítani — mondta a to­vábbiak során. Jöjjön táborunk­ba minden demokratikus ember és minden demokratikus párt. Nem akarunk egyeduralmat a kommunistáknak. Mi nem azt mondjuk hogy mi vagyunk az egyetlenek akik a dolgozók ér­dekében cselekedni akarnak, de igenis joggal és büszkeséggel valljuk, hogy mi dolgozunk, nemcsak szavalunk, nemcsak prédikálunk. Munkával, tévé* kenységgel igyekszünk az elve két megvalósítani. Az ország felépítésének a munkájában ott álltunk az élen és ott is mara­dunk. Mi a béke politikájának, a ínunka politikájának vagyunk nemcsak hirdetői, hanem dolgo­zói is, hogy ez a politika valóra váljék — fejezte be nagyhatású beszédét dr. Hajdú Gyula. 500 méter textilanyagot és 68 fejkendőt koboztak el egU Bessenyei téri textikereskedőtől A nyíregyházi rendőrkapitány­ság gazdasági rendészeti cso­portjának nyomozói házkutatást tartottak Grosz Sándomé nyír­egyházi, Bessenyeidén textilke* reskedő Soltész Mihály-utca 36. szám alatti lakásán. A házkuta­tás során 115 méter flanellt, 70 méter kanavászt, 90 méter ing­anyagot és 68 darab fejkendőt találtak. A Bessenyei-téri üzlet­ben aj ládák mögött 226 méter angint és 100 méter elrejtett te" niszflanellt találtak. Az árukat el kobozták és tegnap beszállítót" ták az államügyészség bűnjel" kamrájába. Grosz Sándomé kihallgatása során tagadta, hogy az árukat ,azért vitte volna lakására, hogy onnan feketén ismerőseinek ki­árusítsa. Azt állította, hogy- be­töréstől félt és biztosabbnak gondolta, ha a lakásán vannak az áruk. Két óvodésgyermeket levetkőztettek a Buitos-utcán Tegnap megjelent a rendőr­kapitányságon Peller Kálmán műszerész,' Soltész Mihály utca 84. szám alatti lakos és be­jelentette, hogy Mária és Kál* mán nevű kisgyermekeit egy ismeretlen nő kifosztotta az ut­cán. A két gyermek óvodába ment. Egy imseretlen asszonnyal talál­koztak, aki karácsonyfadíszek­kel magához édesgette őket, majd levette a kisleány válláról kendőjét, levette kabátkájukat, a kisfiúról még a nadrágot is lehúzta, majd eltávozott. A rendőrség a vakmerő tolvaj kézrekerítésére intézkedéseket tett. Pártnapok a Magyar Kommunista Pariba* Folyó hó 18*án, csütörtökön mi» den kerületi és üzemi szervezetbe» pártnapot tartunk, melynek keneté­ben a nemzetközi helyzettel fogunk foglalkozni. Pártonkívüliek is látogathatják pártnapjainkat. Pártnapjainkat az alábbi helyfr ken és időben tartjuk, meg: I. kerület Rákóczi u. 4. 6 óra Dankó János, II. kerület Bocskai u. 26. 6 óra, Zsurakövszky Mihály, III kerület Debreceni u- 9. 6 óra ifj. Bodák András, IV. kerület Árpád u. 8 6 óra Vajda Márton, Fried­mann telep Rozsnyó u. 46. 6 óra Egri Sándor, Dohánygyár Honvéd u. 40. 4 óra Bánszjki András, Már- Pályafenntarlás Árpád u. 8. 3 órm Lajtai Endre, Villanytelep Kultur- fház fél 4 órakor iBarczi Gyula, Er­zsébet kórház 7 óra Kaliska Mária, Oncsa telep 5 óra Horváth Zoltán. A pártnapelőadókat kérjük, hogy holnap délután 5 órakor a Rákóczi utc. 4. szám alatti párthelyiségbe» megjelenni szíveskedjenek. Városi Pártbizottság. Idegrohmiot kapott és felakasztottá magát Hete János szabolcsveresmarií földmíves. Hozzátartozói elbe­szélései szerint Hete háborúban szerzett súlyos idegbaja miatt sokat szenvedett és többször akart öngyilkos lenni. Egy alkaí* lommail hatéves kisleánya az ölébe akart ülni. Az idegbajod férfi a falhoz vágta gyermekéi és kést ragadott feleségére, májé kiment a kamrába és felakasz­totta. magát. Csak a holttestére akadtak rá. Kétmázsás betonlap zuhant Szalmasági Béla tiszamogyorósi vasúti munkásra. Szalmasági társaival a záhonyi pályaudvar* ron dolgozott. Kétmázás beton­lapokat raktak ki a vagonokból. Szalmaisági — . éppen akkor, amikor egy betont emelt társai­val — megcsúszott és elesett. Társai ráejtették a súlyos bíf tonlapot. — Életveszélyes állat* pótban vitték kórházba. Tervhiradó A hároméves terv keretében ■■ országban 792 nagyobb beruházó* illetve építkezés folyik. Az almásfüzitői timfőldgyár a hi roméves terv legnagyobb beruházá­sa 150 milliós építési költséggel. A gyár e’készültekor kezdetben 60000 majd 100.000 tonna timföldet gyárt amiből 50 000 tonna alumíniumot lehet kivonni. Ezzel az almásfüzitői bknföldgyár Európa egyik legna­gyobb timföldgyára lesz. Már januárban, vagy februárban megindul a munka a péti nitrogén- gyárban és újra kaphatják a gaz­dák a hires péti sót. Az országnak egyetlen olyan me­gyéje sincs, ahol ne építenének be­kötőutakat, még decemberben is. Ezek a munkálatok Szabolcsban i* teljes ütemmel folynak. Típus textil utalványokat beváltja Pann hprip« textilkereskedő «WM A djjfj l/CIICo Nyíregyháza, Lnthei-a. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom