Magyar Nép, 1947. december (4. évfolyam, 274-296. szám)
1947-12-03 / 275. szám
Hátbaszúrfia anyósát egy kótaji napszámos Vértengerbe fulladt egy falusi mulatság A nyíregyházi hisvonaton fostak el egy körözött bűnözőt Agyon akarta lőni a kalauzt a harmincszoros sikkasztó A napokban a Nyíregyházáról Nagyhalász leié haladó kisvonaton •ffy ittas férfi vonta ma f ára |a figyelmet. Béréi alázs kalauz a menctjo* I yet kérte tőle. Kiderült, logy az ismeretlen férti potyautasként akart Nagyhalászra menni, »ein volt menetjegye. Béréi a nagyiiá'ászí állomáson leszállította és jegy főkönyvet akart felvétet* ni az irodában. Az ajtó •lőtt a potyautas revolvert rántott és agyonlö- ▼éssel fenyegette meg a kalauzt, ha nem engedi szabadon. A meghökkent Béréi pillanatok alatt felocsu Aott meglepetéséből és segítségért kiáltott. — A potyautas menekülni akart. Eldobta fegyverét és futásnak eredt, de ép" pen ,az odaérkező rendőrök karjai közé futott. Előállították a rendőrségre, ahol kiderült, hogy Márton Sándor több hó »ap óta körözött sikkasztó szabósegéddel azonos. Megállapították, hogy Márton több, mint 30 rendbeli sikkasztást követett el. Rottsstein Ferenc nyíregyházi, Lenin tér 4. sz. alatti lakostól 4 ruhára való anyagot sikkasztott el. A Mogyoróssi vendég“ lő egyik pincérétől ‘egy télikabátot vett át átalakításra, de sohasem adta vissza. Nagyhalász és környéke lakóit megkárosította, majd Buda pestre szökött,4 ahol — beismerő vallomása szerint — 30 áldozatát károsította meg. Az átvett anyagokat ,a Teleki-téren eladta. (íj $ Németh Mártont átkí sérték a nyíregyházi ál“ lám ügyészség fogházába. Bűnlajstromát most ál- össze. A demokrácia és a reakció között véglegesen eldőlt a nagy történelmi harc Tildy Zoltán köztársasági elnök beszéde Tegnap délután negyed ' hatkor a Fémlemez-gyár kultúrtermében a mun“ kás szabadegyetem megnyitása alkalmával Tildy Zoltán, a Magyar Köz társaság elnöke nagy beszédet mondott ,az ország dolgozóihoz. Beszéde • bevezető ré" szében visszapillantást vetett a köztásrasági elnök a munkásosztálynak a demokráciáért vívott évtizedes harcára. Ezután azokról a nagy feladatokról, arról a nagy hivatásról beszélt Tildy Zoltán köztársasági el nők, amelyek az ipari munkásságra várnak, a nagy dolgozó rétegek összhangjának, egyetértésének, szövetségének megteremtése terén. A munkásság a maga politikai műveltségé vei erősebb közéleti és társadalmi vitalitásával kell, hogy a kezdő lépések után vállalja a feladatot és) segítsen megteremteni a magyar dolgo zó rétegek társadalmi ösz- szeköttetésben, eszmé" nyékben és célokban való egységét. Ennek a. nagy történelmi összefogásnak nemcsak ,a vezetőkben és a vezetők által, de ma180.000 forintba kerül kilométerenként az alsóbaduri és királyteleki bekötőutak építése Megírtak már, ho^y a koralány a hároméves terv második esztendejében 7 •' bekötőutat épít Szabolcsban. Az utak közül kettő ♦■dekli különösebben Nyíregyházát- Az egyik az alsóbaduri, a másik pedig a királyteleki és nyírszőlősi ót. Áz alsóbaduri út hosz* aea 7 kilóméter lesz, a királyteleki pedik 100 méter hijján 3 kilóméter. Az Államópitészeti Hivatal számításai szerint az ntak építése 180.000 forintba fog kerülni, ezért az állam 1 800.000 'forintot fog ezeknek az utaknak az építésére fordítani- A múlttal szemben most sokkal előnyösebben jutnak hozzá az érdekeltségek az úthoz. Ugyanis az elmúlt időkben az utak építéséhez a törvényhatóságok 30 százalékkal, az érdekeltségek — a \áros és a tanyabokrok 28 százalék1- kai járultak hozzá. Most viszont mindössze a költségek 6 százalékához kell az érdekeltségeknek hozzá- járulniok bizonyosszám u ingyen napszámbérrel és fuvarral. Két- kézzel kell tehát megragadni az alkalmat a városnak és a tanyabok- roknak, hogy ezt az út- ! építési lehetőséget el ne szalasszák. Ugyanis ha az állam nem látja az érdekeltségekben a hozzájárulás készségét, akkor el áll az útépítéstől és abban az esetben Nyíregyháza újra évtizedekig várhat, amig ezeknek a rendkívül fontos bekötőutaknak az építése ismét időszerűvé nem válik. Itt említjük még meg, hogy a hároméves terv harmadik esztendejében az alsóbaduri bekötőutat még egy útszelvénnyel meghosszabbítják. Ebben az esetben egy teljes kör- járattal biztosítják a ta* nyabokrok közötti jó közlekedést. gukban a dolgozó törne gek'oen is meg kell t ör- téhni. A munkásságra a magyar demokráciában rendkívül nagy politikai feladatok várnak — 'A munkásságnak be kell töltenie vezető szerepét a magyar demokrácia megvédésében. Mit kell megvédenünk? Mindé nekelőtt szilárd elhatározottsággal meg kell vé“ deniink az ország újjá“ ményeinket. Meg kell vé denükn az ország újjáépítésének eddig elért nagy eredményeit. Meg kell védenünk elért eredményeinken túl gazdasági érdekeinket, gazdasá gunk jövendő fejlődésének alapjait és feltételeit és kemény kézzel tá voltartani ettől a területtől is az akadályozó és ártó szándékot. Meg kell védenünk g magyar nép leikéből faikadó őszinte, demokratikus külpolitikánkat és meg kell védenünk a jövendőt, azt az országot, amelyet ezen az alapon akarunk felépíteni, amelynek denis és szép képei a mai küzdelmek, harcok, lemondás és önfeláldiozás közepette is állandóan szemünk előtt vannak. A jövendő országot, dolgozó népünk független és szabad hazáját, amelyben civilizált, jó és boldog otthona lesz minden munkáscsaládnak, becsülete a munkásnál, amelyben a dolgos kéz által termelt javak a dolgozó munkás mfllijóké lesznek. Tudjuk, hogy vannak erők, amelyek, ha módjukban volna, újra visszájára fordítanák a magyar sorsot. Tudjuk azt - is, hogy ezeknek az erőknek nem az a fontos és lényeges, amiről beszélnek, hogy az általuk látott hibák kikü- szöböltessenek, hanem teljes rendszerváltozást szeretnének, amelyben megsemmisülne a magyar demokrácia minden eddigi alkotása és amelyben a demokrácia őszinte hívei újra elnyomott, üldözött emberekké válnának. A védekező harc mellett rendkívül nagy pozitív feladatok állnak munkásságunk előtt. Ezek a feladatok országunk gazdasági, politikai, társadalmi és szellemi felépítése. Majd így fejezte be beszédét a köztársasági elnök: Arra kérem a magyar munkásságot, hogy építő munkája és küzdelmei közepette is lássa mindig az élet egészét. . A nagy történelmi küzdelem a demokrácia és a reakció között hazánkban véglegesen eldőlt a demokrácia, a dolgozó nép, a haladás 'és a fejlődés javára. A világ semmi hatalma nem fog többé ezen a tényen változtatni. _i - Ara 40 fillér 1947. december 3. Szerda 275 DEMOKRATIKUS NAPILAP
