Magyar Nép, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)
1947-08-05 / 175. szám
2. oldal. 1947. augusztus 5. .V A Gr** M K V Itt segíteni kell, de gyorsan Nagy Imre földosztó miuiszter a vihar károsultjai között A pénteki vihar károsultjainak megsegítése érdekében Pálfy Ernő, ez MKP. helyi titkára érintkezésbe lépett Nagy Imre földosztó miniszterrel, Szabolcsvórmegye nemzetgyűlési képviselőjével, hogy a károk sürgős helyrehozataláról in* tezkedés történjék. Nagy Imre még vasárnap délután megérkezett Nyíregyházára és elsőnek a kertészeti középisko iát látogatta meg. Az iskola gazdasága siralmas képet nyújt. A kár Ve- iich igazgató megállapítása szerint 280.000 forint. Majd az Onc3a-telepet látogatták meg. Nagy Imre, Pálfy Ernő» Palicz Mihály és Dankó János. Megállapították, hogy az Oncsa- telep kára 60 000 forint, de csak akkor, ha azonnal helyreállítják épületeket, mert egyetlenegy cső a többszörösére emeli a ká- rókát. Tegnap reggel 8 órakor Nagy Imre már érintkezésbe is lépett a népjóléti minisztériummal, f hol azonnali támogatást és azt ígérték meg. hogy még a tegnapi nap folyamán hatásos intézkedés történik. Sok a panasz Tegnap délelőtt Nagy Imre földosztó miniszterrel Gyenge Károly MKP. vármegyei titkárral é3 Mo- kánszki Andrásné képviselőjelölttel robogott az autó Rakamaz felé, hogy reményt, biztatást és segít 3éget vigyenek Rakamaz károsultjainak, A községháza bejáratánál Kuhár Mihály járási szakszervezeti titkár fogad bennünket a termelési bizottság tagjaival. Nagy Imre első kérdése a kárra vonatkozik. Mekkora a kár, történt-e kárbecslés, voltaké már kint hivatalos szervek. Csak három kérdés, de hat helyről száz választ kap rá. Mindegyik válasz telve panasszal, keserűséggel. Nagy Imre megdöbbenve hallgatja a válaszokat. A legjobban azon csodálkozik, hogy a vármegyei közigazgatás illetékes szervei a kisujjukat sem mozdították meg a kár felbecsülésre. Közben megszólal a telefon,. Asztalos járási főjegyző jelentkezik. Örül, hogty éppen ott találja Gyenge Károlyt. Segítséget kér, egyedül van a járásban, sehonnan támogatóst nem kap a kár felbecsüléséreKörülállták a gondterhelt arcú gazdák a földosztó minisztert, Gyors segítséget kérnek és várnak attól az embertől, aki 1945-ben földet adott a népnek. Weisz János földműves sírásba csukló hangon mondja el, hogy koldusbotra jutott. Egy másik gazda elmondja, hogy kénytelen örökáron eladni legelőjét, hogy 8 gyermeke számára kenyeret adhasson a télen. Ebben az évben ugyanis kivételesen rekordtermés ígérkezett a kukoricában, úgy volt. hogy a kukoricáért Szentes körül búzát kapnak. Most sem búza, sem kukorica, oda a reménység, itt állunk tanácstalanul, magunkra hagyottén. Nagy Imre megnyugtatja a panaszost. Várjon a földjével, ne adja el segélyt kap és kihúzzák a sárból. Megnyugszik a gazda, felcsillan szemében a reménység, nem kell eladni a földjét. Jön a segiség. Lassan elfogynak a panaszok és kérdő arccal feleletet és megnyugtatást várnak a panaszosok. Nagy Imre rendszerbe foglalja a hallottakat és ennek nyomán kialakul Rakamaz kárának a nagysága. 4.728 kataszteri hold szántóból 4.000 kát holdon 100 százalékos a kár. A dohány és a dinnye 100 százalékos, a szöliő ugyancsak 100 százalékos kárt szenvedett. A tengeri kára megoszlik. Attól függ, milyen erőben találta különböző helyeken a jégverés. A gazdák panasza nyomán már ké3z is a terv Nagy Imrénél arra vonatkozólag, hogy mi a legsürgősebb tennivaló, hol kell a leggyorsabban segíteni. Most augusztusban kezdődnek az adókivetések. Rakamaz községben azonnal fel kell függeszteni az adók fizetését, hogy a kárbecslés után teljes, vagy részbeni adóelengedést kapjanak a károsultak. Ennek érdekében ha- ladéktalanul közbenjár a fővárosban az illetékes hatóságoknál. Mire «an még szükség ? — Vetőmagra. Az elmúlt aszályos évben sok gazdának még a vetőmagja sem termett meg. Az őszi gazdasági munkálatok során feltétlenül vetőmagakcióban kell részesíteni Rakamaz gazdáit. A gazdák terményeinek pusztulása után anyagilag is lehetetlenné váltak. Gyors államsegélyre, kedvezményes kölcsönre van szükség. Ebben az ügyben is haladéktalanul megteszi a sürgős és hathatós lépéseket. Takarmány. Elverte a jég a csa* lámádét, tönkretette a jég a legelőt, mi lesz a jószággal ? Olajpogácsa kiutalást kérnek a gazdák, a takarmányt majdcsak beszerzik valahogyan. Mi lesz a gyümölccsel ? Mintegy öt-hat vagon gyümölcsöt vert le a földre a jég. Érré a kérdésre Gyenge Károly ad választ. Már érintkezésbe léptek a demecseri és va8megyeri konzervgyárakkal, amelyek megvásárolják és feldolgozzák a jégverte gyümölcsöt. t buzakötvénnyel való adófizetés A részletkérdések során szóba kerül a buzakötvények sorsa is. A gazdák szeretnék igénybevenni az adófizetésnél buzakötvényeikeí. Nagy Imre biztató Ígéretet tesz, minden lehetőt ei fog követni, hogy rövidé sen lehetővé váljék a buzakötvények kel való adófizetés. Majd elindul Nagy Imre a káro sült gazdákkal, végigjárja a jégkár sújtotta szántásokat. Megdöbbentő kép tárul elé. Soha ilyen mértékét nem láttuk még a dühöngő elemek pusztításának. Valósággal puhára zúzta a jég a gyümölcsöst, nincs, levél a dohányon, sárosán, élettele- 1 nül fekszik a földeken a tengeri. Itt segíteni kell, de gyorsan — állapítja meg Nagy imre. A gazdák elkísérik autójáig, becsülettel meg. szorítják kezét, szemükben megnyugvás és hála csillan A közigaz gatási hatóságokat, amelyeknek gondjára vannak bízva, még nem látták, de mégis van valaki, a földosztó miniszter, aki elment hozzájuk és nemcsak vigasztaló szót, hanem se gitséget vitt. Weisz János szeretne valamit adni, de földje kincse tönkre- ment Egy kaiap almát ad be az autóba, zúzott, foltos, tönkrement alma, nem adhat mást, csak ezt... de szívesen adja, most csak ilyet kapott 5 is a földtől, de reméli, hogy jövőre szebbet adhat. — Minden jókat — búcsúznak a gazdák, minden jókat, Isién meg áldja, — búcsúzik tőlük Nagy Imre, a földosztó miniszter. Ezek a választások meghozzák a magyar demokrácia építő és alkotó munkát biztosító parlamentjét. A Musz problémák rövid ismer tetése után átadta a szót Fazeka * János polgármesternek, aki a város nevében szeretettel üdvözölte a nagygyűlést. Egymás kezét megfogva, békés együttműködéssel kell elin dűlnünk az újjáépítés utján. A társadalmi fejlődés útja a kollektivizmus Erdős Tihamér, a Munkaszolgálatosok Országos Antifasiszta Szövetségének központi kiküldöttje beszélt ezután. Beszédében egyebek közt bírálattal illette azokat, Letartóztattak egy csempészt A határrendőrség hosszas meg figyelés után letartóztatta Tóth Bá lint kölesei cipészt, akiről megália pítást nyert, hOi;y csempészéssel foglalkozik. A lakásán megtartott házkutatás során nagymennyiségű román eredetű bőrárut találtak nála. Tóth Báiim kihallgatása során elmondta, hogy iparra! nem rendelke zik, Magyarországon anyagot nem tudott beszerezni, ezért Romániából csempészte át a bőrsnyagokat, ami kért dohányt adott cserébe Tóth Bálintot kihallgatása után szabadon bocsájtoiták és megindi ották ellene az eljárást. akik még ma is az aranyborjút imádják. Hangoztatta, hogy ez az aranyborjuimádat a kapitalista, imperialista szellem legtermékenyebb melegágya. A társadalmi fejlődés útja nem vitathatóan a kollektivizmus. Vajda Emil a Szociáldemokrata Párt szónoka emelkedett ezután szólásra. Hangoztatta, hogy csak a demokratikus társadalom képes a fasizmussal megküzdeni. Ezután boncolgatta a „Ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért* jelszó fogalmát. Én nem tarlom szerencsésnek ezt — mondta — mert bizonyos ellentét van benne. Ma küzdők a demokráciáért» aztán elhagyom és küzdők a szó- ciélizmuzért. Az én felfogásom nem ez. Én azt mondom azért vagyok szocialista, mert igénylem a demokráciát. Mert csak a szocialista társadalomban látom felszabadulni mindazt az emberi erőt, ami az ember életéhez szük- sédes.; , Vajda Emil beszéde után Antal I Gábor a „Haladás“ munkatársa emelkedett szólásra és kulturális kérdésekkel foglalkozott. A nép ellenségeinek n;ncs helyük a demokráciában Ezután Vajda Márton, a Magyar Kommunista Párt szónoka emelkedett szólásra általános figyelem közepette. Az elmúlt rendszer nemcsak a zsidókat fosztotta meg az érvényesülés lehetőségétől, hanem minden dolgozót, aki a felemelkedés, a haladás útját kereste. Ezután az ukrajnai hómezőkön eltöltött élményeiről emlékezett meg. Hogy megmenekülhettek azt a Szovjetunió hadseregének és annak vezérének, Sztálin genera- lisszimusznak köszönhetik. A választásokról beszélve hangoztatta, hogy a magyar demokrácia nem ad szabadságot annak, aki tőrt akar döfni a hátába. A nép ellenségeinek nincs helyük a demokráciában. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el. Táviratilag üdvözölték Tildy Zoltán köztársa sági elnököt, Dinnyés Lajos miniszterelnököt, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád államminisztere' két, valamint Rajk László belügyminisztert. A nagygyűlés utón közebéd, majd jólsikerült tarka müvészmü- sor követte a nagygyűlést. Beiefnlladt a vályog- gödörbe egy gyermek A nagyecsedi ren’döíség jelenti: Vasárnap délután 6 óra tájban Mus. kotály Gyula kétéves nagyecsedi cigánygyermek a község cigánytelepén egy váiyoggödör vizébe fulladt. A vizsgálat megállapító! a, hogy Muskotály Violát, a vizbefulladt kisfiú édesanyját gondatlanságért fele i lelősség terheli, mert őrizet nélkül . hagyta két éves gyermekét, — A nyíregyházi államügyészség temetési , engedélyt adott. Csak a demokratikus társadalom képes a fasizmussal megküzdeni A MUSz nyíregyházi főcsoportjának táborozása Vasárnap délelőtt a vármegye minden részéből nagy számban jöt tek össze a Munkaszol-álatosok O szágos Ani fasiszta Szövetségének tagjai, ho^y részt vegyenek a Sző vétség főcsoportjának nagyszabású táborozásán, A kihalt sóstói stadion ezlakaiom mai újra megelevenedett. Színes lobogók, tarka sátrak nyüzsgő em bértömeg tarkállott a stadionban. Délelőtt fél 12 után néhány per cél nyitotta meg a nagygyűlést Solt Sándor einök. Bevezetőül köszön!ö:te a megjelent vendégeket, akik közt olt láttuk Fazekas János polgármestert a város részéről, Dobos Ferenc rendőrszázadost a rendőrkapitányság részéről. A baloldali politikai pártok is képviseltették magukat. Solt Sándor beszéde során három nevezetes dátumra hívta fai a meg jelentek figyelmét. Az első dátum 1919 juüus 31., a fanácsköztárta ság bukásának évfordulója, a má sodik dátum 1944 október 15. a harmadik pedig 1947 augusztus 31., a választások napja Hangsúlyozta, hogy most nem egy egyszerű vá lasztásról lesz szó Nam zenés, beje hujás, eszem iszom választás lesz.
