Magyar Nép, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-02 / 147. szám

Hogyan járt az egyik Füldmivesszövetkezet ? A Belegrád Varjulapos és Vidéke Földmivesszövetkezethez ta rtozó u jón nan földhözjuttatott szövetkezeti ta gok a tavasz folyamán lebontott gazdasági épületekből, saját erejük­ből megkezdték lakóházaik felé­pítését. — Az építkezés bámulatos gyors ütemben haladt előre, egy másután nőttek ki a földből az egészséges szoba konybás kamrás lakások, úgyhogy május hó végére ■integy 50—60 lakás falai épültek fel. Ezután jött a dolog nehezebb részé, ugyanis a lebontott régi rósz gazdasági épületek fedélanyaga nem biztosította a kislakások fedél­anyag szükségletét. Ekkor a helyi földmivesszövetkezet sietett a föld- hözjufottak segítségére, összeírta a tetőcserép szükségletét, mintegy 150 000 darabot a FOK utján az Anyag és Árhivataltól kérte ennek felszabadítását és kiutalását. Az Anyag és Arhital fel is szabadította a kért mennyiséget 90.000 darabot a Miskolci Városi téglagyár Rt-nél. A földhözjutottak igyekeztek ke­servesen megkuporgatott filléreiket összegyűjteni — és mivel a gyár •lőre kérte a befizetést — azt be is fizették Amikor az első vagon cse­rép (10.000) darab megérkezett és kirakták, mindéi ott lévő embernek az arcáról csalódást lehetett leol­vasni — ez is cserép ! ilyen cse­repet küldenek a szegény paraszt­nak a pénzéért, girbe gurba, ritka, kiégetlen, repedezett, minden har­madik fülnélküli, hogy tehetem fel a keservestn megépített tetőmre — mondogaiták a szegény parasz­tok. paraszt, mást gondoltak, sok cserép összetört a kirakásnál, az a ti káro tok, a költségek a ti károtok és a végén a járatlan szegény parasztnak , nem fizették ki a pénzt egészében. | Kérdezem a gyárosokat, meddig lesz még a parasztság vadászterület? DRAGON PÁL szövetkezeti elnök. Cipői, ruhát-------------­Amerikából könnyen kaphat 2_.i-.__ rokonának, jóakarójának Észak és Délamerikába 1* Jfjll hogv köldjön önnek utalványt a TransatlaotR Gift Paresis lac 25. Beaver Street New-York 4. utján pénz nélkül megkapja a B ö R T E X raktárból Budapest, IV. Gerlóczy u. 11. szám. Az új termésig biztosították a város dolgozóinak mindennapi kenyerét Zsiradékkal is el vagyunk látva Általában mindig julius az a hó nap, amikor a régi gabonakészletek és a kenyér kifogyóban van. Ennek a hónapnak az elmúltát várják min­dig a legjobban, mert az aratás ide- jén a régi készletek már kifogyóban vannak, uj viszont még nincs. Lapunk munkatársa felkereste a városi közellátási hivatal vezetőjét és kérte, nyilatkozzon ezzel kap­csolatban. Hogy áll Nyíregyháza vá­ros ellátatlan lakosságának kenyér- biztosítása ? Kérdésünkre válaszolva az alábbiakat mondta a közellátás vezetője: — Kenyér- és Iiszteilátásunk a hónap végéig biztosítva van. A lisztkészletek részben már a pékek­nél vannak, részben pedig a mai mokban tárolnak. — A város és környéke lakossá- gának lisztellátása biztositva van, annak ellenére, hogy hét esztendő óta ebben az esztendőben volt a legnagyobb az ellátatlanok száma. Ennek az az oka, hogy az elmúlt aszályos esztendő miatt a kisbirto kosoknak egy igen nagy része jú­niusra már ellátatlanná vált. A kis birtokos ellátatlanokat liszttel láttuk el, hogy ne kelljen a városba, vagy a lakóhelyüktől iávtleső pékhez járniuk kenyérért. — Az uj kenyér augusztusban jelenik meg városunkban, ami előre­láthatólag magasabb fejadagu és természetesen lényegesen jobbmi • nőségü lesz, mint a szűkös készle­tekből kiőrölt lisztből készített ke­nyér. Zsiradékkal ugyancsak el va­gyunk látva. Közellátásunk gondos­kodott arról, hogy az uj napraforgó- termésig minden ellátatlan megkap­hassa zsiradékszükségletét. — Végül mint érdekes adatot említem meg — mondta befejezésül — hogy az újonnan kiadott beszol- gáltatási rendelet következtében, — amely szerint 15 holdnál kisebb birtokkal rendelkező gazdák a jövő esztendőben mentesek a beszolgál­tatás alól — az elmúlt évi 6 000 beszolgáltatóval szemben mindössze 460 lesz a beszolgáltatásra kötele­zett gazdák száma a városhoz tar­tozó tanyavilágban. Megnyugvással vettük tudomásai a közellátási hivatal vezetőjének nyilatkozatát. A közellátási év utolsó és egyben legnehezebb hónapjában nem vár városunk lakosságára a kenyértelenség réme. Rosszindulatú és szándékos ferdítés a „Szabolcsi Hétfő“ cikke Zúgolódtak a földhözjutott pa rasztok — a gyárral való összeját szással gyanúsították a szövetkezet vezetőségét. Mi páran akik józa- nabbul láttuk a helyzetet, tud uk merről fuj a szél és elhatároztuk : nem vesszük át a cserepet. Kirak tunk a vasúti rakodóra és ketten fel. utaztunk Miskolcra a gyárba. Ott előadtuk keserveinket, amire régi recept szerinti kereskedői fogással bizonyítgatták, .hogy ilyen prima és olyan I. osztályú cserepet szálli tottak.“ Mi határozottan kitartottunk az álláspontunk mellett, hogy a cserepet nem vesszük át és fizessék vissza a pénzünket. Igen ám, de akkor már egy másik vagont is utbainditottak, úgy látszik igyekez­tek megszabadulni a príma jó cse réptől. Sok civódás után megígérte a gyáros, hogy eljön a helyszínre megnézni a cserepet és ha tényle gesen olyan, mint amilyennek mi állítjuk visszafizetik a pénzünket. Úgy látsz k a gyárnak nem volt sürgős, mert csak hét nap múlva jött el a kiküldöttjük. Közben leg­alább 25 család, hat hét gyermekes az állandó esőzésben mint az ázott ürge, dideregtek fedél nélkül és úgy vannak még ma is A dolog vége az lett, hogy a ki­küldőit elismerte, hogy a gyár rossz cserepet szállítóit és visszafizeti a felvett összeget a költségekkel együtt. Igen ám, de pénz nála nem volt elegendő, igy kénytelen kellet­len vele mehet valaki, aki a pénzt felvette Miskolcon. A károsultak ki is jelöltek maguk közül egy embert, aki felutazott Miskolcra a hiányzó pénz felvételére. Csakhogy a gyáros urak, mire Miskolcra ért a A szakszervezetek és az iparos­ság viszonyával foglalkozik a Sza­bolcsi Hétfő junius 39 i számának félhasábos cikke. A cikk alatt nem szerepel aláírás, hanem ehelyett három csillag van zárójelben, amivel a lapok kötelezően jelölik meg a fizetett cikkeket. Érthetetlennek találjuk azt, hogy Lengyel Antal lapja fizetett cikkben foglalkozik elsőrendű ideológiai kér­désekkel, mint ahogy érthetetlennek találja a cikk Írója a szakszerveze teknek az iparossággal szemben el foglalt merev álláspontját. A szakszervezet vezetősége fent. említett cikk elolvasása után nem tudta mire vélni a dolgot, azért kérdést intézett Lengyel Antal szer­kesztőhöz, aki azt a felvilágosítást ad ta,hogy.nem régiben a MagyarjNép hasábjain megjelent tanonckérdéssel foglalkozó cikkel kapcsolatban ké­szült ez a válasz. Rosszindulatú és szándékos fer­dítés az, amikor a cikkben idéző­jelben beszélnek .hitvány kapita­listáról“ és .burzsnlyokról“ holott a nyíregyházi, de az ország bár­mely szakszervezete sem tekinti és | nevezi a kisiparosságot ilyeneknek. Rossz helyen kopogtat a cikkíró akkor is. amikor a kisiparost a ta. noncokkal és a szakszervezetekkel szemben akarja megvédeni. Nem innen, hanem éppen a nagytőke részéről fenyegeti veszély a kisipa­rosságot. De a cikk hangjából úgy látjuk, hogy annak Írója több rokonszen- vet érez a mammuttőkével, mint akár a kisiparosokkal, akár pedig a ta- noncokkal szemben, akik tudvalévő- lég a szakma elsajátítása után ugyancsak kisiparosok óhajtanak lenni. Nem kutatjuk, hogy á három csil­laggal megjelölt cikkért mennyit fizettek a Szabolcsi Hétfőnek, vagy milyen egyéb kedvezményben, vagy juttatásban részesítették a lapot. — Mindamellett a nyíregyházi dolgo­zók figyelmeztetik a Szabolcsi Hétfő szerkesztőjét hogy nem ke­rülte el a figyelmüket az, hogy ugyanabban a számban, amelyikben a szakszervezeteket támadják. Örök semlegesség“ címmel hosszú érte­kezést közöl. A terjedelmes írás Sulyokot dicsőíti, a magyar nemzet tekintélyét csorbítja .(nincs tekin­télyünk a többi nép előtt)“ a fa sisztákat mentegeti, a politikai pár­tokat rágalmazza. Ez utóbbi cikk elbírálását Nem zeti Bizottságunkra és az illetékes szervekre bíztuk. Azonban a dol­gozók nevében üzenjük a Szabolcsi Hétfőnek, hogy minden bennünket ért támadásra, rágalmazásra felelni fogunk 1 GOMBOS ALADÁR Szakszervezeti Tanács megyei titkára. Szalonna és étolaj osztás Értesítem a város közönségét, hogy a zsiradékjegy 9. számú szelvényére 20 dkg. szalonna, a 10. számú szelvényére pedig IS dkg. étolaj vásárolható a város­ban lévő bármelyik füszerkereske- dőnél, illetve husiparosnál. A sza­lonna helyett olajat is lehet vásá­rolni, tehát a kereskedők a 9. sz. zsiradékszelvényt is beválthatják olajra, melynek értéke 20 deka olaj, ez esetben két szelvényre 35 dkg. olaj vásárolható. A szalonna ára 1 kg ként: só­zott szalonna bőrrel 7'90 forint, sózott szalonna bőr nélkül 8’2f forint. Az étolaj ára 1 kilogram­monként 5'40 forint. A kereskedők, illetve husiparo- sok a beváltott szelvényekkel 1947. augusztus 5 ig kötelesek a köz­ellátási hivatalban elszámolni. Fazekas János polgármester Cukor-osztás Értesítem a város közönségét, hogy a julius havi kenyérjegy „B“ (nagy b) szelvényére, az .Általá­nos közellátási élelmiszerjegy ön­ellátók részére“ (érvényes julius* szeptember-ig) -A* (nagy a) szel­vényére, az Állami közellátási jegy ellátatlan gyermekek részére“ julius havi „C“ (nagy c) szelvé­nyére, „Állami közellátási jegy önellátó gyermekek részére“ julius havi „C“ (nagy c) szelvényére, Állami lisztjegy csecsemők ré­szére julius havi „1“ (arabs 1) szelvényére 20-20 dkg. „Állami kenyér és élelmiszer pótjegy ter­hes és szoptatós anyák részére" julius havi „11“ (arabs 11) szel­vényére pedig 40 dkg. cukor vá­sárolható a városban lévő bár- melyik füszerkereskedőnél. Á cukor ára 1 kg-ként 7'60 Ft. Fazekas János s. k. polgármester. Letartóztattak egy keretlagóayt Megírtuk, hogy a nyíregyházi népügyészség letartóztatta Gellei Bálint, volt nyírbátori fogháztörzs. őrmestert, aki a 106 7. sz. munkás- ssázad vezetője volt. Népellenesen viselkedett, a hozzá beosztott le­génységgel kegyetlenül bánt. A nyíregyházi népügyészség a tegnapi napon letartóztatta Balogh István felvételező tisztet is, aki Qellei beosztottja volt. Balogh Istvánt hasonló bűncse­lekményekkel vádolja a népügyész­ség. Mindketten népbiróság elé ke­rülnek. MAGYAR N £ P 3. oldal. 1947. julius 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom