Magyar Nép, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-28 / 118. szám

2 oldal MAGYAR NfiP 1947 május 28. A képviselőtestület elé Nyíregyháza felett úgy suhant el az elmúlt 50 esztendő, mintha a város — jövőjét illetően — megelégedne a dzsentrijellegü me­zőgazdasági nagybirtokos szerep­körrel. A város nagykiterjedésü föld birtokokkal rendelkazett. Valószí­nűleg ez a körülmény adta az elmúlt rendszerben a város veze­tőinek azt a különös városveze­tési hajlandóságot, hogy az elkö* vetkezendő évtizedekre is minden körülmények között parasztváros­nak akarták megtartani Nyíregy­házát. Az biztos, hogy semmit nem tettek a város iparosítása érdeké­ben. Ezt bizonyítják azok a kö­rülmények, amelyek szerint a me­gyében mégis csak letelepedtek iparvállalatok, gyárak, üzemek. Például Kisvárdán a Vulkán Gép gyár, a nyirbogdányi petróleum- finomító, és igy tovább. Ezek a vállalatok és a fel nem soroltak is, Szabolcsvármegyében akartak letelepedni. De hogy itt nem találtak kedvezd fogadtatásra, a megye távolabbi részein tele­pedtek meg. Mi tenné indokolttá különben azt, hogy a megye köz* lekedési gócpontjától távolabb ta­láltak helyet, nem pedig itt, a debreeen-budapesti fővonalon? A város tulfejlődött agrárius jel legén. A város törzslakóssága. amely a mezőgazdasági foglaiko záson épült fel, lassan megváltó zott. A földtulajdonosok alól ki csúszott a talaj, vagy csak na gyón kevés föld területük van — a legfiatalabbaknak mór az sem jutott, igy vagy munkások szeret­nének elmenni, ha a szülők anyagi helyzeti még megengedi és középiskolát végezhettek, akkor értelmiségi foglalkozást keresné­nek, ha volna. De nincs. Nyíregyházán pillanatnyilag nem lehet elhelyezni munkanélkülieket. Most augusztusban meg fog in­dulni az országépités lázas mun kája- Ha Nyíregyháza kimarad ebből a lendületből, ha a város nem tud vállalkozó kedvet kelteni a pénzemberekben, ha nem tud idecsalogatni néhány ipartelepet akkor számolni lehet azzal, hogy a város lakossága, amelynek fog lalkozás kell, elszállingózik más települések felé. A város ilyen módon lassú elnéptelenedésre van ítélve. Éppen ezért az volna a javas­latunk, hogy a város képviselő­testülete foglalkozzon a város ipa­rosításának a kérdésével. Hozzon olyan értelmű határozatot, hogy a városban megtelepülni akaró gyá­raknak, üzemeknek ingyenes te­lephelyet juttat, sőt amennyiben az lehetséges, még adókedvez­ményt is nyújt. Ezt a határozatot tegyék közzé a fővárosi lapokban és a Hivatalos Lapban. Ezek a kilátások letelepedésre fognak bírni néhány vállalkozót. A város és a nyíregyházi lakos­ság életében ez ez utolsó alkalom. PÁLFY ERNŐ Fontos kérdéseket tárgyal ma a városiképviselőtestület szakosztálya Ma délelőtt 10 órakor ül össse Nyíregyháza képviselőtestületének jogügyi, pénzügyi, gazdasági és nyugdijválasztmányí szakosztálya. A szakosztály mai ülése során 5 fon tos kérdésben készít javaslatot a képviselőtestület elé. Első helyen Nyíregyháza város törvényhatósági joga elismerésének a belügyminiszterhez terjesztendő ké relmével foglalkoznak A második pont a yillamossági tröszttel kötött szerződés módosítása. Ugyancsak a mai napon tárgyalja meg a szak osztály a Magyar Városok Országos Szövetsége által rendezendő városok kiállítása hozzávetőleges költségve­tését. Végül Fazekas János polgármes- tér és Schmiedt Mihály városi ta nácsnok V. fizetési osztályba való sorolásának kérelmét tárgyalja meg a szakosztály. Letartóztattak egy egyetemi hallgatót Hamis meghatalmazással akart 10.000 forinthoz jutni Csalás kísérletéért a rendőrség őrizetbe vett egy egyetemi hallgatót, aki hamis meghatalmazással 10 000 forintot akart felvenni a Insváidai postahivatalnál. Az egyetemi hallgatót Bánkuti Gézának hívják, 21 éves, állítása szerint mindenáron folytatni akarta tanulmányait, pénze azonban nem volt hozzá és inkább bűnös útra tért. Diánái védekezés Bánkuti Géza a rendőrségen tett vallomásában elmondotta, hogy a szülei nagyon szegény sorban él nek. édesapja megrokkant a hábo ruban és ő a legnagyobb nehézsé gekkel küzdve tudta csak tanulmá nyait folytatni. Délutánra állást vál iáit egy ügyvédi irodában és igy akart magán segíteni. Ez a kereset azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy egyetemi tanulmányait folytat hassa és bétségbeesében elhatározta, hogy mindenáron pénzt szerez. Az egyik nap az egyetemen egy Szabó Zoltán névre szóló anyakönyvi ki. vonatot és egy egyetemi indexet talált. Akkor még nem gondolt arra, hogy ezeket az okmányokat büncse lekmény elkövetésére fogja fel­használni. Alkalom kínálkozik egy szeMnosságra Május 21 én az egyik postahiva­talba ment Bánkuti, ahol arra lett figyelmes, hogy az előtte álló hölgy Kemény Andor címére Kisvárdara táviratilag 10.000 forintot ad fel. Ekkor fogamzott meg agyában az a terv, hogy megpróbálja megsze­rezni ezt a pénzt. Vonatra ült és megérkezése után az egyik kisvár- dai szállóban szállott meg, ahol dr. Szabó Zoltán néven jelentette be magát. Másnap megjelent a postán és Kemény Andor megbízottjaként át akarta venni a táviratilag küldött 10000 forintot. A postatisztviselő azonban meghatalmazást kért, mire Bánkuti visszament a szállóba, el­készített egy hamis meghatalmazást dr. Szabó Zoltán névre és azzal visszatért a postára. A postatiszt­Rádióállomás a mozdonyon A Moszkva-Kurszk-i vasútvona­lon lévő Ljublinó állomáson má­jus 1 re tiz tolató mozdonyt sze­reltek fel rádióállomással, mely lehetővé teszi a mozdonyvezetők számára, hogy állandó összekötte­tést tartsanak a forgalmi irodával. A folyó évben több, teherpálya­udvaron bevezetik a rádióössze köttetési a mozdonyok és a for­galmi irodák között. A tolató mozdonyoknak rádi­óval való felszerelése jelentékeny mértékben meggyorsítja a vago­nok elrendezését és a vonatok összeállítását. viselő azonban már gyanakodni kez­dett és nem volt hajlandó a pénzt kiadni, mire Bánkuti arra kérte, küldjék vissza a pénzt Budapestre, a Marx téri London szállóba. A kudarccal végződő szélhámos ság után Bánkuti elhatározta, hogy visszautazik Budapestre és kiment a kisvárdai vasútállomásra. Időköz ben megérkezett Kisvárdára Kemény Andor kereskedő is, aki a 10 000 forint átvételénél tudomást szerzett arról, hogy a pénzt egy ismeretlen fiatalember az ő megbízásából már fel akarta venni. Feljelentést tett a rendőrkapit nyság bűnügyi ősz táiyán. A feljelentés alapján a nyo­mozóknak a pályaudvaron sikerült elfogni Bánkuti Gézát, akit a nyo­mozás befejezése után átkisértek a nyíregyházi államügyészség fog házába. Rendőrkézre került egy bettiränö Annakidején megírtuk, hogy Krajcs Lászlóné kisvárdai lakos lakását — amig az asszony kórházban volt — ismeretlen tet­tesek feltörték és teljesen kifosz­tották. A magányosan álló, őrizet­lenül hagyott házból minden kéz­zelfogható ingóságot, ruhanemüe- ket, háztartási felszerelést és élel­miszert elloptak. A lakásfosztogatás ügyében nyo­mozó detektiveknek gyanús volt, hogy a Krajcs Lászlónéval egy egy udvarban lakó Lisocki Anna a betörés nepján eltűnt Kisvárdá- ról. Gyanújukat alátámasztotta Krajcs Lászlóné újabb feljelentése is, amelyben elmondotta, hogy Li­socki Anna visszajött Kisvárdára és különféle ruhaneműt árusít. A feljelentés alapján a rendőr­ség elfogta Lisocki Annát, aki be­ismerte, hogy ő fosztotta ki Krajcs Lászlóné lakását. A zsákmány nagyrészét már értékesítette, a még meglevőket megtalálták a la­kásán. Lisocki Annát letartóztat­ták és tegnap délelőtt átkisértek a nyíregyházi államügyészség foghá­zába. Az orgazdák ellen is meg­indították az eljárást. Elitéit lótolvajok Néhány héttel ezelőtt a határőrség elfogta Kovács Ferenc és Serbán György rakamazi lakosokat, akik két lovat hoztak át Romániából. Mint később kiderült, Kovács és Serbán a két lovat a határsávon húzódó legelőn a román pásztoroktól lopták. Kovács Ferencet és Sérbán Győr gyöt letartóztatták Ügyüket tegnap tárgyalta a nyíregyházi törvényszék büntetőtanácsa. Mindkettőjüket ti!- tott határátlépésért és lopásért 4—4 hónapi fogházra Ítélték. Szabadlábra helyezték az árdrágítás gyanúja miatt letartóztatott nyíregyházi henteseket Megírtuk, hogy a Nyíregyházán megtartott és a henteseket ellenőrző árellenőrzési razzia során a rendőr ség árdrágításért őrizetbe vette Sinka Gábor és Pálóczi József hen­teseket és Nagy István hentes öz. vegyét, akik a marhahús kilogram ját a hatóságilag megállapított 5 60 helyett 6 forintér árusították. Az árdrágitási bűncselekmények­nél alkalmazható gyorsított eljárás alapján a nyíregyházi törvényszék uzsorabirósága tegnap tárgyalta az előzetes letartóztatásban lévő árdrá­gító hentesek ügyét. A főtárgyaláson a vádlottak azzal védekeztek, hogy a 6 forintért adott hús nem marha­hús, hanem borjúhús volt, aminek 7 forint a megállapított ára Az uzso- biróság újabb vizsgálatot rendelt el és a tárgyalást elnapolta, majd el­fogadva a védők indítványát elren­delte a vádlottak azonnali szabad- lábrahelyezését Ügyükben junius 12-re tűztek ki uj főtárgyalást. Vérbosszút akartak állni anyjuk megsértőjén Kovács Pál kemecsei földműves életveszélyes fenyegetésért feljelen­tést tett a rendőrségen Biró Ferenc, Biró József és Biró János ellen. Fel­jelentésében elmondta, ahogy az el múlt napokban a késő éjszakai órák­ban a három Bíró testvér rájuk verte az ablakot és a fiát követel ték ezekkel a kiáltásokkal: »Pali gyere ki, most leszámolunk veled 1“ Az épesapa nem engedte ki a fiát, hanem ő maga ment ki és elzavarta az izgáza legényeket, akik azzal men­tek el, hogy úgyis megverik a fiát. A három Biró testvér azzal véde­kezett a rendőrségen történt kihall­gatásakor, begy a fiatalabb Kovács Pál megsértette az édesanyjukat és azért akarták megverni. Rágalmazásért egy hónapi fogház Érdekes rágalmazási ügyet tárgyalt tegnap délelőtt a nyíregyházi tör­vényszék büntetőbírósága, A vádirat szerint Török Zsigmond nyirmed- gyesi lakos — a vádlett — többek előtt többször hangoztatta, hogy Péter István a nyirmedgyesi jegyző tolvaj és hogy miért tűrnek meg a község élén tolvajokat. Török Zsig- mondot rágalmazásért egy hónapi fogházra ítélték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom