Magyar Nép, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-25 / 117. szám
1947. május 25. Vasárnap IV. évfolyam 117. szám Ma 4 oldalas rádiómelléklet » 100.000 magyar hadifogoly VÁRAKOZÓ MAGVAS LÉLEK jön haza szeptemberig Odesszában 30,000 ember várja a hazaszállítást Budapestről nyert erte süiéseink szerint a szovjet hatóságok értesítették Szekfü Gyulát a Magyar Köztársaság moszkvai kő veiét, hogy szeptemberig 100.000 magyar hadifog* lyot szállítanak haza. A népjóléti minisztériumba érkezett értesítés szerint napokon belül 60 000 hadi fogoly érkezése várható. A népjóléti minisztérium álla! Romániába küldött magyar hadifogolybizottság vezetőja táviratilag értesítette a népjóléti miniszté* riumot, hogy Fccsanyba többszáz magyar hadifogoly érkezett. Az újabb szállítmányok érkezése bármelyik pillanatban vár ható, valószínűleg hajó- uton Constanta felől. A jelentés szerint Odesz- szában a szovjet hatósá gok mintegy 30.000 hadi foglyot gyűjtöttek össze, akik közül 25 000 magyar és 5000 román. Ezeket a foglyokat a Szovjetunió különböző táboraiból szállították Odesszába, haza szállításuk rövid időn be lül megkezdődik A Jugoszláv Népköztár saság kormánya ugyanEddig 20.000 ifjú s Duna-Iisza A Duna-Tisza csatorna megépítése a magyar demokrácia egyik főproblémája Hárommillió tonnára bessül- hető az az árumennyiség, amelyet évenként a csatornán leusztatnának. Ez évi 65 millió forint megtakarj fást jelent a magyár államnak. A tervezett csaiorna épi tési költsége 350 millió fo rint, megépítésével 95 000 katasztrális holdon tudná nak öntöző gazdálkodást folytatni A magyar ifjúság a 48 as jubileumi év méltó megün- nepléseként végzi el ezt a munkát. Á 34 kilométeres Kisebb eső Mérsékelt keleti, délke leti szél, felhős idő. több helyen kisebb eső. A hőmérséklet kissé emelkedik. (MII) csak értesítette a magyar kormányt, hogy egy 384 főből álló magyar hadifogolycsoport áll utrakészen Jugoszláviában. A népjóléti minisztérium azonnal intézkedett, hogy a rövidesen hazaérkező jugoszláviai magyar hadifoglyokat a szegedi hadi fogolykirendeltség megfelelően fogadja és elláss. Riadókészültség lövöldözés, botrányos tömegjelenetek a budapesti női pankráclós viadalon Pénteken este félnyolckor a magyar sport történetében példa nélkül álló botrányos jelenetek játszódtak le a Nemzeti Sportcsarnok előtt. Már a koraesti órákban hatalmas iömegek özönlöttek-et Sport- csarnok felé, hogy szem tanúi lehessenek az Európa és Amerika minden részéből érkező női izomkolosszusok birkózó pankrációs viadalának. Még meg sem kezdődtek a mérkőzések, máris olyan hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy a veze tőség teljesen tehetetlenné vált és a kivezényelt rendőrök sem bírták szabadon tartani a bejárathoz vezető utat. A rendőrség jelentkezett csatorna építésére csatornaszakaszt önkéntes ifjúsági brigádok szakértők vezetésével építik fel és végzik el annak munkálatait. A Magyar Ifjúsági Tanács első felhívására — mint Budapestről értesültünk — eddig már 20 000 városi és falusi ifjú jelentkezett. Augusztus elsején, a hároméves terv megindulásának pillanatában a Duna Tisza csatorna építése is roegkez dődik. kénytelen volt lezárni a kapukat és még jeggye; sem engedtek be senkit. Miközben a hölgyek & ringben jólirányzott rúgásokkal és egyéb fogásokkal dögönyözték egymást, a Sportcsarnokon kívül a tumultuózus jelenetek egy re fokozódtak. Valaki fel fedezett egy bejárati utat a tetőn keresztül, mire férfiak és nők tömegei másztak fel egymás ulán a tetőre és rövid idő alatt olyan embeifürtök lógtak a tetőn, hogy a tetőzet leszakadásától kellett tartani. A helyhez nem jutó tömeg egy része az ut széléről köveket és tégladarabokat szedett fel és ostromolni kezdték a Sportcsarnok ablakait és ajtóit. Segélykiáltások hangzottak fel egymás után és a feldühödött tömeg betörte az ajtókat és benyomult a nézőtérre. A rendezőség látva, hogy a helyzet tarthatatlan, a fő- kapitányságra telefonált segítségért. A főkapitányságról négy riadóautó robogott a helyszínre, de a mérkőzést mindenáron látni akaró tömeg szembeszállt a riadókészültségge! is. Riasztó lövések dördültek el és csak ezután sikerült nagynehezen helyreállítani a rendet. Hazatérési igazolványt kapott ifj. Horthy Egyes sajtóközlemények- kel kapcsolatban a belügyminisztérium sajtóosztálya az alábbiakat közli: Ifjú Horthy Miklós meg jelent a Magyar Köztársaság római követségén és magyar útlevél kiállítását kérte. Római követségünk Kérését a szokott utón a magyar belügyminisztéri umboz juttatta el, ahol az ügyben úgy döntöttek, hogy a belügyminisztérium felhatalmazta római követségünket, kiállíthat ifjú Horthy Miklós számára egy hazatérésre feljogosító igazolványt. (MTI) Hosszú gyarmati sorsú szenvedés után itt áll re ménykedve a magyarság Vár, hogy lesz e itt uj élet, vagy tovább bomlik nernze tünk sorsa és beteljesedik felettünk óz önmagukkal meghasonloh népek végzete. A reménykedőknek, a bízni akaióknak üzenjük, hogy most végre nem hanyatlik kétségbe a magyar sors, most az elcyert szabadság el fog vezetni az egész ma gyár nemzet boldogságához. Álljunk meg egy pillanat ra ennél a szónál, hogy bol dogság... Az emberiség hosszú ide- ig töprengett, hogy ez mit is jelent. És rájött, hogy ez a szó, boldogság, egész egyszerűen azonos az etn- ! bér életéhez szükséges ja ! vak összegével és . az egy j máshoz, az emberiséghez a j nemzethez a társadalomhoz i való egészséges viszonnyal, i Tehát boldognak lenni ! annyit jelent, mint nélkülö zést nem szenvedni. Annyit jelent, hogy egészségesen beilleszkedni a család, a társadalom kötelékébe. És most világosan és határozottan feltesszük a kérdést : az egyes ember, vagy a kevesek boldogsága e az irányadó a nemzet megma radásának kérdésében, vagy az egész nemzet boldogsága ? Ügy hisszük, hogy az egészséges lélek erre csak az utóbbival válaszolhat. Mai nagy kérdéseinknél fel kell ismernünk azt a körülményt, hogy a mai kételkedők, a mai tanácstalan- kodók hangja nem uj hang. Nem uj akarat. Nagyon ismerős számunkra ez a hang, a szomorú magyar történelemből Ezek voltak az óvatos ha zafiak, frázishazafiak, akik nem álltak oda az összehajolt fejek közé, akik nem húztak kardot a nemzeti elkeseredések idején, akik fontoskodva leintették a szabadság után vágyódók fel buzdulását, akik a várakozás kényelmes álláspontját foglalták el nemzeti felkelése inknél, amelyekkel nemzeti létünk, felemelkedésünk, ön állóságunk szabadságát akartuk kivívni, sőt éppen ezek sokszor igyekeztek hűségükről biztosítani az osztrák császári házat, vagy igyekeztek kézcsókkal tüntetni az uralkodók kegyeiért, hogy koncnak megkaphassák a kuruckodő magyarok vagyonát. Ma ugyanez a hang, ez a régi, ismerős hang hasonló kételyeket akar támasztani hazánk íelemelfcederének ut. ján. Nem hisz, nem bizik talpraállésunk sikerében Külföldi kölcsön után só hajtozik, amivel kettős célt akar elérni/ Először azt, hogy ne a vagyonosok meg adóztatásával teremtsük elő a hazánk újjáépítéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges pénzösszegeket, hanem egy más- megoldást javasol, külföldi kölcsönt. A másik cél az, hogy a külföldi kölcsönnel becsem pésszen az országba egy idegen akaratot, egy idegen szándékot, a nemzet egészének akaratával és szándékával szemben, • Érdemes megvizsgálni ezt a kérdést Ha például emlékeztetünk az 1926 után felvett külföldi kölcsönre, akkor megállapíthatjuk, hogy hogy ez nem a nemzet te- herbirókf’pességének a kímélésé volt, vagy érnék a tehermentesítésé; jelentette, mert igenis nekünk kellett azokat a külföldi kölcsönöket megfizetni, mégpedig minden falat kenyérben, minden kocka cukorban, minden pohár borban ezt a kölcsönt törlesztettük. Tehát ha a kölcsönt amúgy is vissza kell fizetnünk, ha a külföldi kölcsön nem jelenti az ország népének tehermentesítését, akkor miért vállaljunk ehhez még ide gén érdekeket is, miért se gitsünk idegen tőkéshafaL makat abban, hogy gazda sági ségitségükért cserébe az ország feletti gyámkodás szerezzük meg Ezekből okulva nem engedhetjük meg, hogy kockára tegyük hazánk füg getlenségét. így talpraállá- sunk érdekében egyetlen járható és világos ut marad, az, hogy a vagyonosokat adóztassuk meg, tekintettel arra, hogy a nemzet többi része amugyís munkájával hoz áldozatot az ország talpraállitásának érdekében. Ha azonban a tehetőse ki ben és vagyonosokban é. Széchenyi és Kossuth lelke, akkor azokhoz hasonlóan, ahogyan a Lánchidat, a Tudományos Akadémiát és a Nemzeti Védegyletet szór galmazták, úgy most ezek is önként vállalhatják felbuzdulásukban vagyonuk egy részének az átengedé sével az ország talpraálli- tását. Végezetül néhány szót még a bankok szerepéről, amely körül mostanában oly heves vita indult meg. A tájékozatlan magyar állampolgár azt hitte, hogy
