Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-13 / 83. szám

1947. április 13. Vasárnap Ma: 4 oldalas rádiómelléklet IV. évfolyam 83. szóm. DEMOKRATIKUS NAPILAP A Sulyok-párt fasiszta párt Rákosi és Szakasits államminiszterek rádióbeszélgetése A magyar rádió munka­társa tegnap este beszélge­tést folytatott Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád minisz­tere! nökhelyettesekkel ama gyár politikai élet időszerű kérdéseiről. Elsőnek Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettest kér­dezte meg, milyennek látja a magyar politikai helyzetet ? — Egy hónappal ezelőtt — válaszolta Rákost Mátyás — hosszú és az országra rendkívül válságos politikai válságot juttattunk legalább is ideiglenes nyugvópontra azzal, hogy a Baloldali Blokk pártjai megegyezést kötöttek. Ez a megegyezés lehetőséget ad arra, hogy betartása esetén a koalí­cióba egyesült pártok kö­zösen vezessék továbbra az ország ügyeit. Ennek alap- feltétele az, hogy a meg egyezést minden aláíró, el­sősorban a Kisgazda Párt pontosan betartja. Egy sor tünet azt mutatja, — foly­tatta nyilatkozatát Rákosi Mátyás, — hogy a meg­egyezés ellenére a Kisgaz­dapárton belül még mindig akadnak, akik a régi. úri rend híveinek zavaró tény­kedését elősegítik. A rádió munkatársa ez­után Szakasits Árpád mi- niszterelnökhelyetteshcz for- dúlt és megkérdezte mi az ő véleménye a jelenlegi helyzetről ? — Belpolitikai helyzetün­ket szeretném megnyugta tónak látni — válaszolta Szakasits Árpád A széles dolgozó tömegeknek is ez a véleményük. Az a vélemé­nyünk, hogy a magyar bel­politikai válságsorozedot nem papirmegegyezéssel, hanem csakis a politikai pártok de­mokratikus együttmSködé- sével lehet tartósan lezárni. Gazdasági téren a három éves terv foglalkoztatja a magyar közvéleményt. Meg­kérdezzük Rákosi Mátyás minisztere'nökhelyettes urat, hogyan áll a hároméves terv ügye? — A Magyar Kommunista Párt által elkészített három- érves tervét egyeztettük a Száraz idő Mérsékelt északkeleti, keleti szél, kevés felhő, száraz idő. Erős éjszakai lehűlés, több helyen ta- j lajmenti fagy, a nappali í hőmérséklet kissé emelke- \ dik. (MTI) Szociáldemokrata testvér- pártéval és most sürgősen goedoskodni kell róla, hogy a Független Kisgazda Párt­tal és a Nemzeti Paraszt­párttal egyeztessük össze és utána mint kormányprog ramot a megvalósulás ut. jára vigyük. Ha azt akarjuk, hogy augusztus elsejére, a stabilizáció évfordulójára a végrehajtás megkezdődjék, akkor sietnünk kell vele. Ezután Szakasits Árpád miniszterelnökhelyetlest kér­dezte meg a rádió munka társa. Majd Rákosi Mátyás hoz fordulva a következő kérdést tette fel: Hogyan látják a két mun káspárt vezetői a fakultativ vallásoktatás kérdését ? — Mi magyar kommu nisták — válaszolta Rákosi államminiszter — helyesel­jük, hogy a szabad vallás oktatás kérdését nálunk is rendezik olyan módon, ahogy az a nyugati demokratikus országokban, Angliában, I Amerikában, Franciaország­ban már régen megtörtént. Szakasits Árpádnak a sza­bad vallásoktatás bevezeté­sére vonatkozó hasonló ér telmü válasza után a követ­kező kérdést tette fel a rádió munkatársa Rákosi állam­miniszterhez ; Mi a véleménye Rákosi Mátyás miniszterelnökhe­lyettes urnák a Sulyok­párt aktivizálódásáról és a „Holnap“ cirnü lap kérül felmerült problémáról? — A Sulyok-párt fasiszta párt és ennek megfelelően kell kezelni. Az első pilla­natban helyeseltük és tá­mogattuk á derék nyom­dászok fellépését a „Hol­nap" című sulyekpárti lappal szemben. Öntuda­tos nyomdászt a demo­kráciában nem lehet arra kényszeríteni, hogy fasiszta lapot szedjen. Mi, a ma­gyar politikai élet egyik döntő mozzanatának, a Sulyok pártban meginduló uj fasiszta szervezkedés­nek kíméletlen leküzdését tartjuk és ebben egysége­sek .vagyunk a Szociál­demokrata párttal és min­den magyar demokratával. A magyar demokrácia előtt gazdaságilag és po­litikailag hálás, de súlyos feladatok állnak. Hogyan áll ebben a magyar mun- késegység ügye? kér­dezte ezután a rádió munkatársa Rákos Má­tyástól. A magyar demokrácia legbiztosabb alapja —vá­laszolta — a munkásegy- 1 ség. Amig a magyar dol­gozók egységesen foglal­nak állást a magyar de­mokrácia legfontosabb kér­déseiben» addig kilátástalan a reakció minden mester­Az összeesküvők bünperé- nek pénteki tárgyalási napja Donáth Györgynek az utolsó szó jogán elmondott beszé­dével telt el. Donáth beszéde végén kijelentette, hogy ha­lálbüntetés esetén nem kér kegyelmet. A szombati tárgyalási na­pon Dálnoki Veress Lajos beszélt. Azzal kezdte felszó­lalását, nem érzi magát bű­nösnek. Nem akarta meg- dönteni sem a jelenlegi ál­lamrendet, sem a demo- 1 kráciát. Hamarosan kivált a közösségi összejövetelekből, nem is akart érintkezni a közösségi tagokkal. Ügyét az abszolút igazság mérle­gére téve — úgy érzi — könnyű lesz a bíróságnak Moszkvából jelentették, hogy a külügyminiszterek tanácsának pénteki ülésén Bidault elnökölt. Az ülé­sen a német határok, va­lamint a Ruhr- és a Rajna- vidék kérdését vitatták meg. Molotov, a szovjet kül­döttség vezetője az ülésen a következő nyilatkozatot tette; Tanácskozásaink során a Saar-, Rajna- és Ruhr* vidék kérdéséhez jutottunk. Bidault csütörtökön ismét kifejtette az ezzel kapcso latos francia álláspontot. A szovjet kormány el­ismeri, hogy ez a kérdés figyelmet érdemel és hogy meg kell oldani. A francia küldöttség felvetette a Raj­na és Ruhrvidék Német­országtól való elszakitásá- nak kérdését. Azt ajánlotta nekünk, hogy fosszuk meg kedése. Az elmúlt két esztendő tapasztalatai megmutatták, hogy nincs az a mesterkedés, amely tudná zavarni a két mun­káspárt egységes arcvona­lát. Mi a véleménye Szaka­sits Árpád miniszterelnök­helyettes urnák a munkás egységről — tette fel felmentő ítéletet hozni. Szentmiklóssy István rövid felszólalásában kijelentette, hogy mindazok miatt a cse­lekmények miatt, amelyek­kel a magyar nép érdekei ellen vétett, őszi nie bün- bánatot érez és a magyar néptől bocsánatot kér. A következő felszólaló András Sándor volt, aki pár perces beszédében különö­sen a vádirat ama részével kapcsolatban próbáit véde- kezni, amelyben őt Beregffy Berger és László- Lauschek jobboldali érzelmektől átfű­tött tanítványának nevezik. Szentiványi Domokos vá zolta a hetes bizottságban végzett külpolitikai mun­kásságát. Németországot szénbányái­tól és a ruhrvidéki nagy- olvasztóktól és helyeztük az ipari területek irányítá­sát több szövetséges állam képviselőinek a kezébe. A szovjet kormány nem egyezhet bele a Ruhr- és Rajnavidék Németország­tól való elszakiiásénak po­litikájába, mert e politikák nem szolgálják a tartós béke érdekeit. A Rajna- és Ruhrvidék elszakitása Németországtól Németor­szág felszámolásához ve­zetne, ehhez a Szovjetunió nem* járulhat hozzá. A né­met népet nem lehet meg­fosztani Németországtól. Németország szétdarabo- lása az ország legrosszabb elemeinek tenne szolgála­tot, azoknak akik bosszú­ról és Németország impe­rialista hatalommá való újbóli visszaálli­ugyanezt a kérdést Szaka­sits Árpád államminisz­ternek is ugyanezt a kér­dést a rádió munkatársa. — Erről a kérdésről nem lehet elég sokat be­szélni. ámbár alig van hozzátennivalóm ahhoz, amit Rákosi Mátyás ba­rátom a munkásegyüttmü- ködés politikai, szervezeti és technikai problémáiról elmondott. Meggyőződé­sem, hogy a magyar demokrácia eddigi sikerei elképzelhetetlenek lettek volna a két nagy munkás­párt együttműködése nél­kül. Kiss Károly az utolsó szó jogán azt hangoztatta, hogy jószándék vezette. Legna­gyobb büntetés számomra — mondta — hogy rájöttem eddigi munkám hiábavaló ságára. Berkó István néhány szó ban reflektált András Sán dórnak az utolsó szó jogán elmondott szavaira. A többi vádlott nem élt az utolsó szó jogával. Jankó Péter tanácselnök kihirdette a bíróság végzé séf, amely szerint április 16-án, szerdán reggel kilenc órakor kezdik a tárgyalást, amikor már ítélethirdetésre is sor kerül. (MOT) tásáról álmodoznak. Ez a szovjet kormány nézete. A Szovjet küldöttség egyetért abban, hegy a Ruhr-kérdést elsősorban nemzetközi tárgyalások szempontjából kell meg­vizsgálni, másodsorban pedig a ruhrvidéki erő­források felhasználása szempontjából. A szovjet kormány ragaszkodik a Ruhr-vidék négyhatalmi ellenőrzéséhez. A szovjet javaslat célja Németország demokratikus fejlődése és a ruhrvidéki gazdasági erőforrásoknak elsősorban a német nemzet, ugyan­akkor azonban Európa többi nemzetei érdekében is történő felhasználása. Molotov beszéde után a külügyminiszterek esz­mecserét folytattak a Ruhr- és a Rajnavidékről. (MTI) Donáth György halálbüntetése esetén nem kár kegyelmet Szentmiklóssy a magyar néptől bocsánatot kér Németország szétdarabolása az ország legrosszabb elemeinek tenne szolgálatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom