Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-11 / 81. szám
2 oldal MAGYAR «KP 1947. április 11. A hatóságok cselekedetekkel Is támogassák a munkanélküliség kérdésének megoldását Szerdán déiut n négy órakor ér- tekezlet volt a vármegyeháza kis tanácstermében. Az értekezletet a nyíregyházi összmunkás Szakszervezet hívta össze, hogy a megjelent vármegyei és városi műszaki taná csosokkal, a páriok képviselőivel a város és megye vezetőivel megtár. gyalják a munkanélküliség újra felmerülő nehéz problémáját. Az értekezletet Tomasovszky Mihály főispán vezette le. Megnyitója és üdvözlése után Gombos Aladár az Összszakszervezetek megyei titkára emelkedett szólásra. Felszóla- lásában elmondotta, hogy Nyíregyházán ismét több, mint 3 200 munkanélkülit tartanak nyilván. Mint mondotta, megyei viszonyaiban ez a szám megháromszorozódik és igy a munkanélküliek száma Szabolcs vármegyében meghaladja a tízezer főt. — Ebben a kérdésben nem támogatja a szakszerveze et senki sem. Az állapotok már tűrhetetlenek és gyökeres változásra van szükség — mondta többek között. Beszéde to vábbi részében feltette a kérdést: mi volt az oka annak, hogy Nyír* egyháza vezetősége nem vette fel azt a 37 000 forintot, amelyet még a múlt év decemberében kiutalt az ujjáépitésügyi minisztérium Kérdé sére mintegy válaszképpen kijelentette : — Azért, mert nem foglalkozik a város kellőképpen ezzel a kérdéssel. A munkanélküliség kérdése nemcsak a szakszervezetek ügye kell hogy legyen, hanem az egész városé. A városi képviselőtestület nagyon sok szer fogadott el már sok jó és szép javaslatot, de cselekedetéket még sohasem láttunk. Á munkanélküliekkel szemben nem tudjuk már tovább vállalni a felelősséget. Itt az ideje, hogy az ígérgetések helyett már cselekedjünk is. Mit kell sürgősen felépíteni ? Jeszenszkí István felszólalásában ismertette azokat a munkalehetősé geket, amelyeknek ha csak egyikét is megkezdenék, lényegesen enyhítenének a munkanélküliség problémáján. A villanytelep, a MÁÉK konzerv gyár, a Termény- és Áruraktár, az „Ardita“ konzervgyár, a Felsőtiszai Armentesitő Társulat, a Nyirvizsza- bályozó Társulat, a Sóstófürdő, a Vasalóház, Ravatalozó. Téglagyár, Vágóhid, Gőzfürdő, Vármegyeháza, kórház, zsidókórház, dohánybeváltó, MÁV. pályaudvar, fűtőház, teherpályaudvar épületeinek helyreállítása, megjavítása mind olyan munkálatok, amikhez legnagyobbrészt anyag van, csak pénz szükséges. Itt vannak a városi és vármegyei utak, hidak és a vasúti felüljáró javításának, illetve megépítésének a lehetősége iß — mondta beszámolójában. Dankó János (MKP) felszólalásában elmondotta, hogy a képviselő- testület a Magyar Kommunista Párt részéről beterjesztett javaslatokat mindig örömmel üdvözölte és elfogadta. — A tehetetetlenság miatt azonban elcsúsztak egészen lényeges és jelentős kérdések — mondta többek között. Szeretnénk, ha az illetéses hatóságok nemcsak szóbeli támoga tást nyuj anánk a pártoknaR és a szakszervezeteknek, hanem cselekedetekkel is támogatnánk a munkanélküliség nehéz problémájának a megoldását Gyenge Károly (MKP) egy javaslat t terjesztett be, amely szerint a Nyiregyházavidéki Kisva utak hálózatának kibővítése nagyarányú munkaalkalmat tudna nyújtani a mun kanélkülieknek. —- Nincs várospoiitika és nincs vármegyepolitika — jelentette ki többek között Gyenge Károly. Itt van a május és a városnak nin csenek kidolgozott teivei. Nincs kezdeményező erő, amely tervek kidolgozásával, munkalehetőségek teremtésével előbbre vinné a-szociális fejlődést. A Magyar Kommunista Párt részéről a legmesszebbmenő kig támogatjuk a szakszervezetek természetes és jogos követeléseit a munkanélküliség kérdésével kapcso latban. Rhédey József (NPP) és a Független Kisgazdapárt képviselője szintén hozzájárultak a szakszervezetek kezdeményezéséhez. muukauélkflli földmunkások száma is többezerre rng Kahcz Albin a FÉKOSz várme gyei titkára felszólalásában rámu tatott arra, hogy a földmunkások legnagyobb része is munka nélkül van és többezer'fő azoknak a föld munkásoknak a száma, akik munkalehetőséget várnak. Ismertette, hogy a vármegyében nagy területek álleak viz alatt és ez a körülmény súlyosan veszélyezteti a megye gaz dasági életét. Szükséges lenne, ha ezen a téren is megkezdenék a munkálatokat. Az értekezlet hosszas vita után megállapodásra jutott abban, hogy egy 12 tagú bizottságot állítanak össze A bizottság felkeresi a fővárosban az illetékes minisztériumokat és követelni fogják, hogy a város és a megye problémáinak sürgős megoldására nagyobb mennyiségű állami segélyt utaljanak ki, hogy megindulhasson Nyíregyházán és Szabolcsban a munka. ÉPÍTSÉK újjá A VÁROSI JÉGGYÁRAT A télen még csak megvoltunk va lahogyan jég nélkül, mert hiszen nemcsak életünket és italunkat, de jómagunkat is a megfagyás veszélye fenyegette. A melegedő időjárás, a tavaszi rapok azonban a kánikulai meleg nyár hírével jönnek, éppen ezért ajánlatos lenne gondoskodni jéggyá-unk üzembehelyezéséről Tavaly nyáron szégyenszemre Debrecen városából kellett jeget hozni Nyíregyházára, mert nem volt hozzá megfelelő anyagi erőnk, hogy újjáépítsük a városi jéggyárat. Hzn tesiparunk, valamint vendéglátó üzemeink is csak a múlt évben kezdtek éledezni úgy, hogy meg engedhettük magunknak azt a fény üzést, hogy Debrecenből hozzuk a j -get. Az 1947 es esztendő azonban for dulatot jelent gazdasági életünkben. Ha átmeneti gazdasági nehézségekkel küzdünk is, gazdasági életünk fellendült. Hentesüzleteink telve vannak húsárukkal, vendéglátó iparunk megélénkült, kórházunk csaknem teljes apparátussal dolgozik már úgy, hogy nem halaszthatja tovább a város jéggyára újjáépítését. Mint amilyen sür ős és halaszthatatlan volt a közelgő nyárra való tekintettel egészségügyi okokból megépíttetni a ravatalozót, ugyancsak az élők egészsége érdekében nem tűr halasztást a jéggyár újjáépítése sem. Attól eltekintve, hogy a jéggyár újjáépítésével munkásoknak adunk kenyeret, a városnak elsőrendű ér deke a jégellátás zavartalansága Ha nem kapnak henteseink megfelelő mennyiségű jeget, húsáruikat órákon belül a romlás veszélye fenyegeti. Kórházaink lázas betegeire őrjítő kínok várnak a kánikulai forróságban, ha nem kaphatnak a kórházak jeget. Megélénkülő vendéglátó iparunk ugyancsak nagy nehézségek elé néz, ha nincs jege. Ha nincs tőkéje a városnak, akkor adja ki bérbe az újjáépítésbe befektetett tőkéért a vendéglősöknek és husiparosoknak, akik kész öröm niel építtetik újjá a bérleti összeg fejében. Nem halaszthatjuk tovább a jéggyár újjáépítését. Városunk lakos Ságénak az érdekei halasztást nem lürően követelik a gyár üzembe helyezését, Munkás-akadémiát állít fel a Kommunista Párt azoknak a szellemi és fizikai dolgozóknak a részére, akik társadalmi ismereteiket akarják kibővíteni- Napról-napra találkozunk olyan jelenséggel, hogy emberek, akik egyébként eléggé müveitek és tájékozottak; a politikai és társadalmi kérdésekben teljes tájékozatlanságot árulnak el. A Magyar Kommunista Párt ezen az állapoton szeretne segíteni azzal, hogy a munkásakadémia előadássoroza.- tot kezdeményez. A munkásakadémia előadásain Nyíregyháza és Szabolcsvármegye legjobb előadói, legkitűnőbb szakemberei vesznek majd részt. Társadalmi és politikai kérdéseken kívül foglalkozni fogunk a magyar, de különösképpen a szabolcsi mezőgazdaság kérdéséivel, valamint városunk iparosításának kérdéseivel is. Magyar Kommunista Párt. Árdrágitási ítélet Törvényszék Nyíregyháza. B. ÍV. 5771/11. 1946. A nyíregyházi törvényszék, illetve felülvizsgálat folytán a debreceni Ítélőtábla Nohomovits Dávid textiikereskedő. nyiregyházi lakos vádloflat ezért, mert Nyíregyházán Í946. október 30. napján a flanel méterjét a felszámítható legmagasabb 12 frt 70 filléres árat meghaladó 18 forintos áron árusította 3 (három) hónapi fogházra mint főbüntetésre, 3 (három) évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanilyen tartamú felfüggesztésére és 200 (Kettőszáz) forint pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte, 300 (Háromszáz) forint vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte, továbbá a bűnjelként lefoglalt flanel elkobzását és az Ítélet hírlapi közzétételét elrendelte. Nyíregyháza, 1947. április 1. Dr. Füzeséry Jenő sk. tszéki biró Végigfosztották az egész községei A gávai rendőrséget arról értesítették, hogy egy ismeretlen tolvaj, banda feltörte és kifosztotta Szerencsi Ferenc gávai lakos éléskamráját, ahonnan 50 kiló füstöltszalonnát, négy füstöltsonkát és mintegy 20 szál kolbászt eivittek. A betörők ellopták az udvarra kiterített és mintegy 1300 forint értékű ágyneműket és ruhaneműket. Ugyanezek a betörők aznap éjjel végigfosztogatták az egész községet. Székely János udvarában lefeszítették a kocsiszín ajtaját, de a házőrző kutya ugatásával megriasztotta őket. Major Emma éléskamráját is feltörték, de nem találtak semmit. A zajra figyelmes lett Major Emma, kiszaladt az udvarra és segítségért kiabált, amire a tolvajok kereket oldottak. Major Emma elmondta a rendőrségen, hogy a holdfényben felismerte a három tolvajt. A megadott személyleirás alapján a rendőrség erélyes nyomozást indított az egész községet végigfosztogató háromtagú íolvajbanda kézrekeritésére. — A Nemzeti Parasztpárt értelmiségi munkaközössége áprils 14-én, délután fél 6 órai kezdet* tel aktuális politikai kérdésekről előadást tart a Nemzeti Parasztpárt Vay Ádám-utcai helyiségében. A tagok pontes megjelenését kérjük. Vendégeket is szívesen látunk. Vezetőség. — Meghosszabbították a gyü- mölcsizosztás idejét. Felhívom a gyümölcsíz osztásban résztvevő kereskédőket, hogy a gyümölcaiz- osztás idejét 1947 április hó 30-ig meghosszabbitom, tehát a kereskedők a beváltott szelvényekkel május 5 ig kötelesek elszámolni. Fazekas János sk- polgármester. Kitűnő minőségű *érHésBérkai^ot_otosón PappDénesdivatüzletében Luther u. 0.
