Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-01 / 74. szám
1947. április 1. MAGIAK SíláP 3- oÜdal, AZ 1PARQSTÁR1ADHL0M HELYZETE HEH RÓZSÁS — de meg van a reményünk, begy nagg?á és beldoggá tesszük hazánkat Nyíregyháza iparosai vasárnap délelőtt tartották közgyűlésüket az Iparosszékházban. Már kora délelőtt elterjedt a hire annak, hpgy az ipar- testületi választások elmaradnak alapszabály módosítások miatt. A székház nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közgyűlésre összejött iparosság. Az elnöki emelvényen az Ipariestölet vezetősége mellett ott láttuk dr. Olasz Vilmos főtitkárt és dr. Kókav Károly titkárt, a debreceni Iparkamara kiküldötteit is. A közgyűlést Egri József elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent iparosokat és a kamara képviselőit, majd ezeket mondta: — Két évvel ezelőtt, amikor a tisztújító közgyűlésen az ipariestüíet jelenlegi vezetősége átvette a vezetést, egységet akartunk teremteni. Két év után eljutottunk oda, hogy a múlt szellemét még mindig itt láthatjuk az ipartestületben. Az iparosságot egyes rétegek igyekeznek kettészakítani és békétlenséget szítani. Mi, akik átvettük az ipartestület vezetését, semmi néven nevezendő erőszakosságot nem akartunk. — Én nem akarok senki ellen vádat emelni és személyében megsérteni. Csak be akarom bizonyítani és feltárni azt, hogy azok, akik eddig semmi részt nem vettek az ipartestület munkájában, most ide jönnek. Hogy miért jönnek, azt később majd megtudjuk. — Ebben a székházban csak iparosok legyünk és ne demagógok — jelentette ki. Az iparosság érdekében eddig mindent megtettem, amit meg tudtam tenni — mondta Egri József elnök — és ha nem is maradok tevábbrais az ipariestüíet elnöke, mindig az iparosságot fogom szolgálni. (Éljen! Éljen !) Az elnök megnyiíó beszéde után Skriba Zoltán, az Ipartestület jegy zője tartott beszámolót az Ipartestület 1946 évi működéséről, örvendetes eredményeiről. Ezután Eari József elnök ismertette az ellenzék által benyújtott kérelmet, amelyben kérik az alapsza bályok 4, 16, 28,, 29. és 30 pont jának mödosifás-át. Majd ismertette a módosítani kivánt pontokat A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy az ismertetett pontokat egy módosító bizottság, majd egy rendkívüli közgyűlés elé terjesztik. Dr. Olasz Vilmos, a debreceni Iparkamara főtitkára felszólalásában többek között ezeket mondotta: — Tudjuk azt, hogy ma az iparostársadalom helyzete nem rózsás, de egy összetört ország épitőmun- kásának az élete nem is lehet rózsás. De meg van a reményünk, hogy felépítjük, naggyá és boldoggá teszszük hazánkat. Ahhoz, hogy épít sünk, elsősorban hitre, bizalomra és tömörülésre van szükség, Ezt a hi tét, bizalmat és erőt adó tömörülést kell sugároznunk kormányhatóságunk felé, hogy lássák, együtt akarunk velük dolgozni Beszéde további részében köszönetét mondott a város polgármesterének, mint elsőfokú iparhatóságnak, Vasárnap délután 4 órakor avat ták fel a voií Kis teret Mártírok terévé. Az ünnepségen megjelent közönség soraiban ott láttuk a pártok képviselőit (az egyházakét nem) és azokat, akik a fasizmus vérgőzös idejéből megmenekültek. Örök gyásízal a szivükben hall gatták Fazekas János polgármester beszédét, amelyben rámutatott arra, hogy most három esztendeje kezdték meg a világ legbecstelenebb, a fasizmus legaljasabb bűnhalmazatát, ártatlan emberek ezreinek megkin- zását és kivégzését. — Ezen a téren, amelyet most a városi képviselőtestület határozata aiapján Mártírok terévé avatunk, — mondta beszéde további során Fazekas János polgármester — emberek százai, ezrei élték át a pokol minden szenvedését. Most, amikor Máríirok terévé avatjuk a Kis tetet, azt azért tesszük, hogy örök me mentóként álljon a tér névtáblája, hogy meakulpázva és fejet meghajtva haladjunk el előtte, amiért nemtudNem mindennapi ügyben folyta tott le nyomozást a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Még a múlt év júliusában megjelent a rendőrségen Stark József nyíregyházi magántisztviselő és el modnotta, hogy 1944 októberében Nyíregyházán teljesített szolgálatot, mint munkaszolgáiatos. A felszabadító csapatok bevonulása előtt Wieser Józseffel, Weinbauch Mórral és több nyíregyházi társával a Királytcleki szöllö irányába szöktek, hogy elbújjanak a német csapatok elől. Wiesert és Weinbauchot a Király | teleki szöliőben — mint később i értesült — a német csapatok elfogták és kivégezték. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a két szerencsétlen munkaszolgálatost Feczkó Mihály király- teleki szöllősi földműves udvarán az alispánnak, mint másodfokú iparhatóságnak és a sajtónak eddig végzett munkájáért az iparosság érdekében. Dr. Kókay Károly kamarai kiküldött felszólalásában az iparosság súlyos adólerheivel foglalkozott, majd 12 30 órakor az elnök a közgyűlést bezárta. tűk meggátolni a fasiszta büntettek sorozatát. Fazekas János beszéde után dr. Gutmann Márton, budapesti főrabbi emlékezett meg azokról a borzalmakról, amelyeknek szintere volt a Mártírok tere, Történelmet Írtak itt és történelmi események zajlottak le. Ezen a téren búcsúzott el sok ezer ember családjától, testvéreitől, gyermekeitől és szeretteitől. Bucsuz- niok kellett, mert űzték a pribékek, akik nem gondoltak arra, hogy nekik is van édesanyjuk. Nekik nem fájt, ami másoknak fáj — könyörtelenül és szívtelenül hajszolták áldozataikat a gázkamrák felé. Beszéde bsfejezö részében köszönetét mondott a városi képviselőtestületnek, hogy ezt a teret a Mártírok terének nevezte el, mert ezzel is a fasizmus sokmilliós áldozaté nak emeltek emléket. A felavatási ünnepség befejezéseképpen Deutsch Miklós gyászimát mondott. lőtték agyon. Feczkó kihallgatása során elmondta, hogy a kérdéses estén a németek az istállóba csukták őket és megtiltották nekik, hogy az udvarra kijöjjenek. Másnap reggel kimásztak az ablakon és az udvaron két vértöcsában fekvő agyonlőtt holdestet találtak. Értesítették a bírót és az ott állomásozó magyar katonákat, akiknek az utasítására Feczkó János és Zajder Mihály ki- rályíeieki szöllősi földművesek eltemették a két holttestet. Feczkóék útmutatásai szerint Stark ásatni kezdett ott, ahol a temetés történt. Hosszas kutatás útin egy erősen oszlásnak induló emberi kezei találtak, majd rábukkantak a két holttestre is. A szörnyű lelet felfedezésekor megállapították, hogy a két holttestet eltemetésük előtt levetkőztették és a náluk lévő pénzt és értékeket elvették tőlük. Újabb nyomozás indult annak a megállapítására, hogy valóban hullarablás történt-e. Újból kihallgatták Feczkó Jánost és Zajder Mihályt, akik elmondották, hogy a két kivégzett munkaszolgálatost a magyar katonák vetkőztetek le, ruháikat és bakancsaikat nekik adták, amiért eltemetik a hullákat. Mint mondották, a pénzről és értékről semmit nem tudtnak. A széleskörű nyomozás most fejeződött be és a szomorú tragédia ügyének aktáit most tették át a nyíregyházi államügyészséghez. A németek által agyonlőtt Wieser Jó zsef és Weinbauch Mór holttesteit a nyíregyházi zsidótemetőben helyezik örök nyugalomra. A népbiróság felmentette Bajnai Lászlót A nyíregyházi népbiróság tegnap délelőtti főtárgyalásán tárgyalta Bajnai László porcsalmai volt munkaszolgálatos őrmester népellenes bűnügyét. A vádirat szerint Bajnai mint munkaszolgá- latos parancsnok a keze alá beosztott munkaszolgálatosokkal ke* gyetlenkedett, megvonta élelmiszer adagjaikat és visszaélve hatalmával, a »népellenes cselekmények egész sorát követte el. A főtárgyalás folyamán több tanút hallgattak ki. Bajnai László bűnössége nem nyert beigazolást. A tanúvallomások és a rendelkezésre álló nyomozati adatok mérlegelése után a népbiróság a vád és következményei alól felmentette Bajnai Lászlót és elrendelték azonnali szabadlábrahelyezését. SPORT M, Textil—Madisz 2:0 (0:0) Napsütéses időben a következő összeállításban fut ki a két csapat. M. Textil: Gödöly, — Zöldi Csapó — Varga Bárányt Zalai, — Révész, Szabó. Bencsik, Fűzi, Sá* tori. Madisz: Hudák, — Albert. Gál, — Pokrovenszki, Demeter, Lovász, — Szilágyi, File I., Gönci, Szalai, Mester. A Textil kezdi a játékot, de mindjárt első percben Mester kerül jó helyzetbe, azonban kivár és oda a gólszerzési alkalom. Szorongat a Madisz A 6. percben Szalai mellé lő, majd ugyan ő óriási helyetben hibáz. Állandóan támad a hazai csapat. Mester szabadrúgása, egy percre rá File- Gönczi-Szilágyi támadás után az utóbbi lövése nyomán jut mellé a labda. A 31. percben Albert a gólvonalról kifejeli a labdát. A 32. percben rúgja első szögletét a Textil. A 34. percben Mester szöglete után tűzijátékot rendez a honi csatársor a vendégek kapuja előtt. Lövés, lövés után zudul, de emberbe, lábba akad a bőr. A félidő végéig is nyomasztó a Madisz főlény, gól azonban nem esikSzünet után változatos játék alakul ki. Mindkét kapu többször forog veszélyben, de a kapusok helyükön vannak. A nyíregyházi csapat támad továbbra is, de nincs lövőcsatár. A 10. percben Bencsi- ket Demeter a 16 oson belül csak kézzel tudja visszahúzni. A megítélt 11-est Fűzi bevágja 1:0. A gól után is a Madisz marad támadásban. Hatalmas fölényben van a hazai gárda, a Textil védelem jól tömörül. Sorozatos helyi támadások után mégis a 30. percben pompás támadás eredményeképpen Révész védhetetlen lövése kerül hálóba 2:0. Még e gól után is odaszegezi a Madisz ellenfelét kapujához, azonban a csatársor* ban nincs erő. Befejezés előtt Lo* vász szabadrúgását fogja vetődve Gödöly, majd Székely játékvezető jelzi a mérkőzés végét. — Felhívás. A famunkások szakcsoport felhívja a munka- nélküli tagjait, munkanélküli segély összeírás végett Károlyi-tér 7 szám, fszt. 3., kedden délelőtt 10—12 óráig saját érdekében : mindenki jelenjen meg. Vezetőség. Kovách Eiekné Korányi Anna, valamint fia Dr. Kovách Dénes és felesége Szabó Nóra, továbbá gyermekeik Ádám és Gergelv, a kiterjedt rokonság nevéhen is mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva jelentik, hoogy a legjobb férj, apa, nagyapa és rokon Dr. Kovách Elek nyug. közjegyző, a debreceni Közjegyzői Kamara tiszteletbeli elnöke, a nyíregyházi református egyház tiszteletbeli főgondnoka, a Nyíregyházi Villamossági RT. Nyiregyházavidéki Kisvasutak rt. Nyíregyházi Takarék- pénztár Egyesület, Nyíregyházi Termény és Áruraktár rt, igazgatósági elnöke 1947. évi március hó 30. napján, munkás életének 8/., boldog házasságé- nak 58. évében rövid szenvedés után meghalt. ^ Drága halottunkat 1947, év április hó 1. napján délután 3 órakor fogjuk a nyíregyházi református templomból végső nyugvóhelyáre kisérni. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam* Sógornői, unokahugai és unokaöccsei. Felavatták Nyíregyházán a Mártírok tarát Megtalálták a meggyilkolt Wieser József és Weinbauch Mór holttestét
