Magyar Nép, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)
1947-03-20 / 65. szám
2 oldal MAGíAS H&r 1947. máicius 20 Az 50 éves villanytelep tudták, hogy önmaguknak, népük- nek, hazájuknak építik újjá a villanytelepet. Lesz e valaha módja a maavar Ennek a hősies munkának a nyo. mán a villanytelep feltámadt. Ma ismét állanak a tetők, a víztorony, az épületek és zugnak a gépek. Az egykor 300 lóerős kis telepből ma 5.000 lóerős nagy erőközpont lett. A jelenlegi helyzet... ... és a jövő Megkérdeztük, hogy vannak e terveik a jövőt illetően. Vannak, Első- sorban azt a 6 községet akarják az áramszolgáltatásba bevonni, amely a már kiépített távvezeték mellett fekszik. De be akarják kapcsolni azt a sok bokrot és egyéb települést is, amelyek mellett a távvezeték elvonul. így fog villanyvilágításhoz jutni Borbánya és az ONCSÁ telep is. A hároméves terv kapcsán be fog kapcsolódni Nyíregyháza is az országos energiahálózatba. Ezáital pedig lehetővé válik majd, hogy a falu és a városi háztartás fokozottan juthas son olcsó áramhoz. A dolgozók hazájáért... Végigvittük olvasóinkat az 50 e^rtendős villanytelep küzdelmes múltján, harcos jelenén és biztató jövőjén. A tényékhez nem tettünk hozzá, s nem vettünk el belőlük semmit. Ezek a tények beszédesen bizonyítják egy kis nép munkáscsapatának hősies küzdelmét az éle- tért, a feltámadásért. A nyíregyházi MÁV. állomás volt főnöke a népbirósáfg előtt népnek, hogy visszaadja nekik, amit munkával és lelkesedéssel ál doztak érte? Mi azt hisszük, hogy ennek elérkezik még az ideje. A jövő hónapban megindul az éjjel nappali áramszolgáltatás. A háború alatt kb. 500 km. hosz- szu távvezeték háromnegyed része elpusztult. Ma egy 30 km es szakasz kivételével áll az egész. De azon is fáradhatatlanul dolgozik, a vülanytelep üzemi bizottsága, hogy a munkások életviszo nyait megjavítsa. Az idén munkás- öltözőt és munkásfürdőt épitenek, amely lehetővé teszi majd, hogy a nehéz napi munka uíán feiüdülten térhessenek haza a dolgozók. Az üzemi bizottság érdeme az is, hogy igazi testvériség szelleme uralkodik a telep dolgozói között. Kommunisták és szociáldemokraták, fizikai és szellemi dolgozók, egymás mellett állnak, dolgoznak és harcolnak a dolgozók Magyarországáért. Innen az íróasztaltól üzenjük a villanytelep dolgozóinak: Szeretnénk mindannyiuknak a kezét megszo ritani, s megmondani nekik, hogy munkájukból és harcukból megtanultuk, hogy hogyan kell élni, dolgozni és harcolni hazánk felemelkedéséért. Kocsis Ferenc \ A város szélén áll a villanytelep. Fekete füst omlik a keményéből, bent gépek éneke hallatszik. Két esztendővel ezelőtt itt csak romok és roncsok voltak. Munkások hősi erőfeszítése teremtett a hatálból ismét életet. Elmentünk, hogy saját szemünkkel győződjünk meg a csodáról, ami itt történt. Meghallgattuk a dolgozókat. Elmondották nekünk, hogy milyen volt a kezdet, milyen szép a fejlődés, milyen borzalmasak voltak a németek pusztításai és milyen fáradságos és egyben lelkesítő az újjáépítés. Leírjuk, amit mondottak. Nem teszünk hozzá és nem veszünk el belőle. Úgy érezzük, hogy a magyar nép felemelkedésének, s az ország szebb jövő jének nincs vigasztalóbb bizonyítéka, mint az a munka, amiről ők beszámolnak. A kezdet Kicsiny volt az első villanytelep. Most 50 esztendeje helyezték üzem be. Az energiamennyiség, amit termelt, 300 lóerőnek felelt meg. Az áram, amit adott egy-fázisu váltóáram volt. Áramszolgáltatással csak Nyíregyháza rendelkezett, Szaboics- vármegye többi községe messze esett a civilizációtól. A vármegye életét a petróleum világítás és a parasztok tömeges kivándorlása jellemezte. Megindul a fejlődés... Megindul a fejlődés. A cél; minél több község bekapcsolása az elektromos hálózatba, 1911-ben Nagy- kálló, mint első község bekapcsolódik a villanytelephez, utána a fejlődés mind rohamosabb ütemet vesz. 1925-ben Déi-szabolcs, 1927-ben Észak Szabolcs több községe kap áramot. A háborús pusztítások 1944. októberében átvonul a front Nyíregyházán. A németek kétszer tartották kézben a várost, s ez volt a vülanytelep szerencsétlensége is. A német csapatok kivonulása után a dolgozók a villanytelepet teljes ép «égben adták át a bevonuló szovjet csapatok parancsnokságának, A má sodik alkalommal azonban a német csapatoknak volt idejük a rombolásokat végrehajtani. „SS.“ csapatok szállták meg a villanytelepet A dolgozókat fegyverrel kényszeritették a telep elhagyására, utána pedig az épületeket és gépeket tervszerűen felrobbantották. Romboló munkájuk után az egész villanytelep füstölgő romhalmazzá lett. Mindenki, aki a tetőnélküli épü leteket, a roncstömeggé vált gépeket látta, feladta a reményt, hogy ez a villanyteíep ezekkel a gépekkel dolgozhat-e valaha. A munkások azonban nem vesztették el a bátor ságukat. Úgyszólván puszta kézzel kezdtek hozzá a még üszkös romok eltakarításához. Késő ősz volt már, ólmos hideg eső verte a hősies munkát végző dolgozókat, nem volt tető, amely megvédelmezze őket Az üvegezésnélküli ablakon keresztül süvített az északi szél, de ők nem álltak meg egy percre sem a munkában. Lehullt a hó, beállta tél, de ők tovább dolgoztak. És nem volt, aki fizesse őket. 6 hónapig teljesen ingyen végezték munkájukat, hosszú hónapokon át értéktelen papírral fizették őket. Nem csüggedtek el, Abonyi Gyula MÁV. felügyelő hosszú évekig a nyíregyházi állomás főnöke volt. Innen került Debre- . cenbe, ahol a nyilas időkben is állomásfőnök volt. A népügyészség vádiratot adott ki e'iene háborús és népeiíenes bűn tett miatt. Azzal vádolják, hogy a háború alatt állandóan izgatott a szövetségesek ellen és uszított a németek melletti végsőkig való kitartására. Abonyi mint állomásfőnök durván és gorombán bánt alantasaival és különösen a' munkássággal. Még a szabadságidejüket is megvonta A közeli napokban kerüi népbiróság elé. Nem hagyhatjuk szó nélkül a „Bristol"-szálló elhanyagoltságát. A hajdan forgalmas és j látogatott szálló ma üresen, lé- züllöttén áll, üvegtelen, megvakult ablakai sötéten bámulnak a Bessenyertérre. Valamikor, nem is olyan régen. Nyíregyháza élénkforgalmu gazdasági életében számottevő helyet foglalt el ez a szálló. A háborús rongálások következtében hasznavehetetlenné vált, a háborút követő idők lanyha kereskedelmi és gazdasági élete, üzleitelensége és forgalomnélkülisége pedig nem volt alkalmas arra, hogy újra helyreállítsák. Ma azonban, a stabil forint megteremtése után, az újjáépítés kellős közepén, a hároméves államgazdasági terv küszöbén, amikor újra megpezsdül a város forgalma, ajánlatos lenne a szálló rendbehozását megkezdeni. A tavaszi és nyári idény kereskedelmi élete egyre több üzletembert, utazót vonz városunkba. Vasúti közlekedésünk megjavulása, az autóbuszforgalom megindulása még inkább indokolttá teszi a „Bristol“ szálló helyreállítását és üzembe- helyezését. Amennyiben a jelenlegi tulajdonos nem rendelkezik kellő tőkeerővel a szálloda üzembehelyezéséhez, ajánlatosnak tartanók, ha maga Nyíregyháza város venné házi kezelésbe, mert amellett, hogy ez a szálló tehermentesítené a jelenleg meglévő egyetlen szállodánkat, üzembehelyezése esetén számottevő összeggel járulna hozzá idővel városunk háztartásánnak bevételeihez. Betörés Stark Dezső kisvárdai kereskedő raktárát az éj folyamán ismeretlen tettesek feltörték és 55 kiló csemegepaprikát elloptak. Az ellopott paprika félkilós csomagokban volt. A betörők zsákokba rakva vitték el a „zsákmányt.“ A kár meghaladja a 800 forintot. Félholtra verték a község hírhedt verekedőjét Rózsa Endre csenged földműves feljelentést tett a rendőrségen súlyos testisértésért Barna István uríai vendéglős és társai ellen. A feljelentés szerint Rózsát minden ok nélkül félholtra verték és kidobták a vendéglőből. A megindított vizsgálat megállapította, hogy Rózsát nem minden ok nélkül verték meg. A nyomozati adaiok szerint Rózsa Endre vásárból jövet betért az urai vendéglőbe Már erősen ittas állapotban volt és hiteibe iiz liter bort kért Barna István vendéglőstől. Barna megtagadta a kiszolgálást, amire Rózsa megfenye gette a vendéglőst, h gy megöli. Rózsa Endre hírhedt verekedő hírében állott Még fiatal korában vere kedés közben megölte Bódi István szamosangyalosi gazdát, amiért öt évi börtönre Ítélték. A vendéglős ismerve Rózsát, segítségül hívta fiát és négy vendégét, majd a fenyegetőző gazdát kidobták az utcára. Rózsa egy fadoronggal lért vissza és nekitámadt Barnának, de elvették tőle a dorongot, újból kidobták és az utcán félhoitra verték. A póruijárt verekedőt súlyos sérü lésekkel szállították kórházba. — Leány nap a Madiszban Folyó hó 20 án, csőtörtökön délután 5 órai kezdettel leánynap keretén belül a Madisz székházban (Zrínyi Ilona-utca 13. sz.) dr, Dobayné. Soós Lili ianárnő,, Leányok a 48 as mozgalomban“ címmel előadást tart. Kérjük a nyíregyházi leányokat és a leányok szüleit, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. „Zrínyi Ilona“ leánycsoport vezetősége. „Akaratlanul is kicsúszott a száján“ Letartóztattak egy nyilast A csengeri rendőrség őrizetbe vette Jákób Géza 25 éves c:engeri földművest, aki Csenger főutcáján többek előtt igy köszöntötte ismerőseit: „Kitartás! Éjen Szálasi!“ Jákób Géza kihallgatása során beismerte, hogy a kijelentést valóban megtette. Elmondta, hogy most tért haza Nyugatról. Szálasi katoezt is nája voít és annyira beieyeríék a köszöntést, hogy „akaratlanul kicsúszott a száján.“ Jákób Géza népbiróság elé kerül. — EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZŐ KÖNYV kapható a Dózsa nyomdavállalatnál Nyíregyháza, Vay Ádám utca 5. Molinó sár°avaszon 1 m. 5.60 írt Ä Papp Dénes lexliinzletében Luther u-8-
