Magyar Nép, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)
1947-03-07 / 55. szám
1947- március 6 M n p v a v *s *• • 3. oldal A dolgozók vére nem drága ? Ukrajna mezőin, távol a határ- lól csendesen hömpölyög a Don. Partjain végig apró fakeresztek, katonák, magyarok sírjai- Hosszú az ut a Dontól hazáig, de ezen az utón végig magyar katonák csontjai porladnak. Hazánk ifjúságának szine-virága. Kétszázezer munkás, paraszt és értelmiségi vesztette ott el életét idegen érdekekért harcolva, bűnös kalandorok parancsszavát követve. Elfelejtettük már ezt ? Mi nem felejtettük el, de elfelejtették azok, akik összeesküdtek a magyar nép ellen. Akik újabb, még sokkal pusztitóbb háborúban reménykedtek, hogy népellenes uralmukat visszaállítsák. Az özvegyek még nem vetették le a gyászfátylat, az árvák könnyei még nem száradtak fel, a csonkultak mankói még nem készültek el, de Kovács Béla és társai máris azon mesterkedtek, hogy uj özvegyeket, árvákat és bénákat gyártsanak. Lehet-e ilyen emberek számára elég súlyos büntetés ? Ha száz életük volna is, megfizethetnének-e a jajért és nyomorúságért, amit a nemzetre zúdítani készültek ? Magyar embernek e kérdésben csak egy véleménye lehet, Ságodi József urnák más a véleménye. Tollat ragadott e dicső férfiú és megvédelmezi — ó nem a vágóhídra szánt milliókat, — hanem akik azokat a vágóhidra szánták. Attól fél; hogy a magyar népe] épp az a „kismértékű veszteség“ fogja az örvény szélére sodorni, ami a jövendőbeli tömeggyilkosok és jelenlegi hazaárulók felakasztása következtében fog előállani. Nem tudunk arról, hogy Ságodi ur hasonló húrokat pendített volna meg a Voronyezsi katasztrófa hallatán. Vagy az a kétszázer magyar nem nyomott annyit a latban. mint az a kétszáz, amely most gaztetteiért felel a bíróság előtt. Megkérdeznénk azt is Ságedy úrtól és szívesen hallanánk a válaszéi hogy kikot ért azok alatt „akik egymás ellen uszítják ma az embereket“ vagy akik „holnap az árulók kainbélyegét fogják a homlokukon viselni.“ Rendkívül értelmes volna, ha ezt a mondatot Horthyra és cinkosaira értette volna, akik valóban vagy 25 esztendőn át uszították a népet hol ez, hol amaz ellen, csak éppen valóságos ellenségei ellen nem és akik árulóknak, tényleg árulók, sőt Kain nevének megfelelően sokszoros testvérgyilkosok is voltak. A cikkíró társadalmi fejtegetéseivel, minthogy nem vagyunk vicc’, lap, nem foglalkozhatunk részletesebben, Csak azt ajánlhatjuk neki, hogy legközelebbi cikkének megírása előtt legalább azt tanulja meg, hogy az abszolutizmus és szocializmus ugyan még társadalom tudományi fogalmak — ha ilyen formában nem is állíthatók egymással szembe — ami azonban a romanticizmust illeti, arról minden gyerek tudja, hogy irodalmi irányzatMinden rosszindulat nélkül kérdezzük meg laptársunktól: Nem kár a papirt ilyesmire pazarolni ? Azt már meg sem kérdezzük, hogy vájjon ilyen cikkek közlésével kívánják- e a demokratikus pártok közötti békét szolgálni. Kocsis Ferenc Á hatóságok figyelmébe: 1 kiló burgonyáért 1 forintot kérnek a nyíregyházi piacon Az elmúlt szokatlanul hideg tél befagyasztotta a vermeket és ezzel befagyott a városok dolgozóinak burgonyaellátása is. Hónapok óta csak elvétve heztak fel burgonyát, az is jegeces, fagyos burgonya volt. A burgonya hatóságilag megállapított ára 26 fillér volt kilónként, ezért az árért nem volt burgonya, de súgva 50—60 fillérért volt kínálat bőven a piacon., A közellátásügyi minisztérium egyik legújabb rendeletével felszabadította a burgonyát. A kötött ár felszabadításának az volt a célja, hogy a tavaszi verembontások idején minél nagyobb mennyiségben kerüljön piacra burgonya, különösen most, amikor leszállították a kenyérfejadagokat. A krumplisvermek valóban meg is nyiltak, de nem a kötött ár felszabadítása, hanem a tavaszi gyengülés következtében. Két nap óta a piac telve van burgonyával és mégsem tud burgonyát vásárolni a dolgozó, mert olyan lelkiismeretlenül magas árat kérnek egy kilé burgonyáért, 1 forintot, azaz a burgonya házájáfoan 100 forint egy mázsáért. A burgonya hatósági árának felszabadítása ellenkező eredményre vezetett. Lett burgonya, de oly magas áron, ami már túlhaladja a megengedhető, tisztességes hasznot. Éppen ezért felhívjuk az illetékes hatóságok figyelmét, szigorúan ellenőrizzék a burgonyapiacot és csapjanak le könyörtelenül a bűnös haszonlesőkre, a krumlikonjunktura kihasználóira. A piacon fej-fejmellett állnak a burgonyaárusok. Nem hinnénk, hogy ezek mindnyájan termelők, vagy viszonteladók. Erős a gyanúnk, hogy ezeknek nagyrésze spekuláns, műkedvelő krupliskofa. Nem ártana villámrazzia keretében ellenőrizni, kik azok, akik iparengedély nélkül drágítják a piacot, kik azok, akik a dolgozók burgonyainségén akarnak hirtelen megtollasedni ? Holttest az árokban A késő esti járókelők tegnap este | Kántorjánosi főutcáján egy eszmé- ■ letten ismeretlen férfit találtak, az utmelletti árokban A férfit bevitték az egyik közeli házba. Értesítették a községi orvost, azonban orvosi segítségre már nem volt szükség, mire az orvos megérkezett, az ismeretlen férfi anélkül, hogy vissza| nyerte volna eszméletét, — meghalt. A rendőri nyomozás megállapi tóttá, hogy a holttest Nagy István 46 éves kántorjánosi lakossal azonos. A halál okát még nem sikerült megállapitani. A haláleset ügyében a vizsgálat megindult. Cseng« n széltídmasok elMltln Az utóbbi időben sorozatosan futnak be a jelentések a nyíregyházi államigyészséghez, amelyek arról számolnak be, hogy Csenger községben, a csempészek központjában szélhámosok garázdálkodnak és egyik bűncselekményt a másik után követik el. Legutóbb a csengeri rendőrök járőrszolgálatuk közben a község főutcáján igazolásra szólítottak fel egy szekeret. A szekéren hat mázsa sót találtak. A szekér tulajdonosa Barcsai Károly a 48. határvadász század parancsnokságának körpecsétjével ellátott szállítási igazolványt mutatott fel és elmondta, hogy a sót két törzsőrmesternek szállítja- Az iga zoltató közegeknek feltűnt a különös igazolvány. Barcsait előállították a rendőrségre. Néhány nappal később megállapították, hogy a" szállítási igazolvány hamis volt. A nyomozás során kiderült, hogy Madaras Sándor csengeri lakos adta Bar csainak a századparancsnokság által lebélyegzett papirt, amire Barcsai hamisította alá a századparancsnok aláírását. Madaras aki bejáratos volt a katonai parancsnokság helyiségeibe, beismerő vallomása során elmondta, hogy egy óvatlan pillanatban ál kulccsal kinyitotta azt a fiókot amelyikben a pecsétek voltak. Lepecsételt egy iv papirt és odaadta Barcsainak. A nyomozás órán kid érült, hogy Madaras egész sor bűncselekményt követett el. Egyik alkalommal jelen volt a határvadászpa- rancsnokség irodájában, amikor két elfogott csempészt hallgattak ki. Észrevette, hogy az egyik előállított csempész 1.000 forintot dob a szekrény alá. Nem figyelmeztette a katonákat, hanem — amikor már senki sem volt az irodában — kivette a pénzt és saját céljaira használta. Nem egyszer nyomezónak adta ki magát és idegen valutákat kebzott el. Megállapítást nyert, hogy Madaras idült alkoholista, a község összes vendéglőiben tartozik és minden pénzét italra költi. A szélhámos Madarasi Sándor és Barcsai Károly ellen megindult az eljárás. á köztársasági elnök könnyebb megbetegedés« Tildy Zoltán, a Magyar Köztársaság elnöke hüléses eredetű kötőhártyagyulladást kapott. As elnOk orvosi tanácsra néhány napig lakásál tartózkodik. (MTI) A mátészalkai járásbíróság, mint telekkönyvi hatáságtól. 2911 — 1946 tk. v. szám. «4.97 - 1944. Végzés Miklós László és neje Szabó Marczellának — Dr. Vizsoli Manó elleni 4 OOOlpengő jelzálogjeg törlési ügyében a mátészalkai állami adóhivatal arról értesítette több ügyben a járásbíróságot, hogy as 194S. augusztus 1 előtti letéteket a postatakarékpénztár .hivatalba átutalta a 103.600 sz. alatt vezetett pénzügyminisztérium: vegyes bevételek, bevételi számla „Budapest“ elnevezésű számlára. A telekkönyvi hatóság a 28.000/1946. I. M. számú rendelet értelméban a letét átutalásról nem intézkedik. Ennek folytán a birói letétnapló 167/1946. tétele alatt bevett 66. mill gengő összeget kiadásba helyezi és a birói letét napló vezetőjét a keresztül vezetésre utasítja. Felhívja Miklós László kérelmezőt, hogy az 1480/1946. tk. számú hirdetmény közzétételét tanúsító hirlappéldányt 30 napon belül csatolja be, mert ^máskülönben kérelmétől elállottnak tekinti és az iratokat érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezi. Mátészalka, 1946 november 30. Dr. Méta sk. elnök. A kiadmány hiteléül: Gablovits tkvi. kiadó EGY ÖSSZEÜTKÖZÉS KÖVETKEZMÉNYEI Szuromi Ferencné dombrádi lakos szekerén a nyíregyházi vásárról hazafelé tartott. Nyíregyháza és Ke- mecse között húzódó országúton haladva két egymás mellett vágtató szekér érte utó! Szurominé szekerét. Amikor Szurominé hátratekintett, azt' látta, hogy a két egymás mellett vágtató szekér utasai karókkal ütlegelik egymást. Félrerántotta a gyep lót és igyekezett kitérni a két vágtató szekér elől, de az összeütközés már elkerülhetetlen volt. Az egyik szekér nekiütődött Szurominé sze kerének, az asszony nagy ívben leröpült az ülésről, de szerencsére komolyabb baja nem történt. Tovább hajtott hazafelé és csak néhány kilométer után vette észre, hogy hiányzik a szekeréből egy nagy csomag, amiben a vásárban vásárolt értékes ruhanemüek és többszáz forintot tartalmazó pénztárcája volt. Megfordította lovait és visszafelé haladt az utón mindenütt érdeklődve, hogy nem találták-e meg értékes csomagját, amit — feltevése szerint — az összeütközéskor vesztett el. Kérdezősködése azonban eredménytelen maradt. Kemecsére érve az egyik ház előtt álldogáló kocsiban felfedezte az elveszettnek hitt csomagot. A kocsi tulajdonosában felismerte azt az embert, akitől az utón érdeklődött elveszett csomagja után. Szurominé felszólítására, hogy menjen vele a rendőrségre, a gazda azzal válaszolt, hogy felült a szekerére és a csomaggal együtt el vágtatott. A rendőrség Szurominé feljelentésére megindította a nyomozást.
