Magyar Nép, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-19 / 41. szám

2 oldal MAGYAR NSP 1947 február 19. Milyen érvek merőinek fel a hároméves tervvel szemben ? Beszélgetés Gyenge Károly megyei titkárra! Amióta nyilvánosságra került a Magyar Kommunista Párt hároméves terve, alig találunk olyan problé­mát, amely nagyobb érdeklődést váltana ki a társadalom széles rété geiben. A folyóiratok és a napi sajtó hasábjain, ankétokon, vita délutánokon, gyűléseken, de társa Ságban is a hároméves tervről be szélnek Természetes, hogy egy ilyen horderejű és sokat vitatott kérdéssel szemben ellenérvek is felmerülnek. Munkatársunk felkereste Gyenge Károlyt, a Magyar Kommunista Párt szabolcsmegyei titkárát, hogy átbe­széljük azokat az érveket, amelyek a tervvel szemben felmerülnek. A megyei szervezet székházában Marx, Lenin és Tito képei mellett megtaláljuk Dózsa Kossuth Petőfi képeit is, a titkári asztal mögött a harmadik kongresszus vörös zász Iáját nemzetiszin szalagok veszik körül, a falon felirat: „A MKP. há roméves terve országot ép t, emeli a nép életszínvonalát.* — Politikai sikon miben látja Gyenge elvtárs a terv döntő jelen tőségét ? — tesszük fel az első kér­dést. — A terv a polgári és népi de mokrácia perét hivatott eldönteni, vagyis azt, milyen alapon épüljön fel az ország gazdasági élete: a tőkés termelés anarchiája alapján, a nagytőkésék vezetése alatt, vagy pedig a nemzet érdekeit érvényesítő tervszerűség alapján, a dolgozók osztálya vezetése alatt. — Felmerült olyan vélemény, amely szerint a hatalmas méretű beruházás csak az életszinvonal le- szoriiásával valósitható meg, mert beruházni csak a fogyasztás rová­sára, csak a dolgozók bőrére lehet­séges, Mi az igazság ebben a kér­désben ? — A beruházás általában csak akkor megy a dolgozók bőrére, ha a beruházások javát nem a dolgo­zók látják, ha a termelés kiszélesí­téséből nincs haszna a dolgozó ] osztályoknak. Míg Horthyék a nem ij zeti jövedelem jelentékeny részét a háborúra fordították, addig a ter­vünkben kitűzött 12 000 fonóorsó beállítása például azt jelenti, hogy fokozni lehet a textilnemüek terme­lését a dolgozók szükségleteinek ki elégitésére. A terv csak a nagytőké sek luxusfogyasztását korlátozza. A terv nem a dolgozók életszínvona­lának a rovására valósitható csak meg, hanem éppen megfordítva: az egyedüli ut népünk életszínvo­nalának gyors ütemű felemelésére. — A szombati ankét egyik fel­szólalója szerint a terv keveset jut­tat a mezőgazdaságnak így van ez ? Horthyék idején az 1936 - 33. években a beruházások 16 százaléka ment csak a mezőgazdaságba, ez- . zel szemben a hároméves terv 500 millió békepengő, vagyis az egész beruházás egyharmadát juttatja köz­vetlenül a falunak. A többi egymil- liárd beruházás is a parasztság ér dekeit szolgálja. Gondoljuk meg, vájjon a bőriparban eszközölt be­ruházás, amelynek eredményeként 1,200 000 pár lábbeli helyett 6 mii- ' liót fogunk termelni, a parasztság érdekei ellen van ? Ugyanígy a textilipar, a hidak és a vasút újjá­építése, uj villamoserőműtelepek lé­Razzia a nyíregyházi cigánytelepen — 62 előállítás A hétfőről keddre virradó hajnal ban a nyíregyházi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya teljes apparátusá val átfogó razziát tartolt a nyiregy házi cigánytelepen. A razzia során 62 személyt, köztük sok nőt állítot­tak elő a rendőrségre. Az előállítót tak között több körözött bűnöző is van. Az előállítottak prioiálása és a bűnlajstromok összeállítása most van folyamatban. Felfedezték a széj- és körömfájás gyógyszerét Mexico Cityből jelentette a Re­uter-hírszolgálati iroda, hogy egy Gaxiola nevű fiatal mexicoi orvos egyszerű és gyors módszert talált a szarvasmarhák száj és köröm­fájásának meggyógyitására. A gyógyítás módját 150 tehénen al­kalmazta eddig és valamennyi meg is gyógyult. (MTI) Nem a bizottságot támadtuk, .hanem az igazságra mutattunk rá Most kézbesítik ki azokat a fize­tési meghagyásokat, amiket a nyír­egyházi adókivető bizottság határo* zata alapján áfütottak ki. Mint leg­utóbbi cikkünkben megáll a pitotluk, ez a bizottság nem járt el a meg­kívánt tárgyilagossággal, így a leg­több esetben olyan magas adókat vetett ki visszamenőleg az 1946. esztendőre, hogy ez az adózók egzisztenciális érdekeit súlyosan ve­szélyezteti. Hogy említeti cikkünkben meny­nyire alapos tárgyilagossággal mond tunk bírálatot az adókivető bizottság működéséről, bizonyítják azok a tö­megesen érkező levelek és telefon, hivások, amelyek mind arról emlé­keztek meg, hogy az adózók túlter­helése milyen katasztrófális követ­kezményekkel járhat. A levelek közül csak egyet köz lünk, azt is csak azért, mert Nyír­egyháza egyik legnagyobb és leg- szociálisabban berendezett elektro technikai üzeme intézte hozzánk. Az üzem tizenhat munkással dolgozik és az ott uralkodó kollektiv szel­lemet ismerve úgy érezzük, hogy nem az üzem, hanem annak dol­gozói intézték hozzánk a cikkünk­kel kapcsolatos levelet. Lapunk min denkor a dolgozók és kisemberek érdekeit védi, az adókivető bízott Ságok munkfjával kapcsolatban meg irt cikkünknek is ez volt a célja. Nem a bizottságot támadtuk, hanem az igazságra mutattunk rá. Az üzem levele igy hangzik : „1837/1947. sz Nyíregyháza, 1947. február 15. T. Magyar Nép Szerkesztősége, Nyíregyháza. Igen tisztelt Szerkesztőség! A mai napon megjelent nagybecsű lapjuk IV. evf. 38. számában a leg nagyobb örömmel állapítottuk meg, hogy a lap nemcsak a napi politika és a helyi események tárgyilagos publikálásával foglalkozik, hanem szivén viseli a legnagyobb nehéz­ségekkel küzdő iparos, és keres kedőtársadalom égető problémáit is. „Súlyos hibákat követett el az adó kivető bizottság“ cimü közérdekű közleményük arról győzött meg ben­nünket, hogy súlyos gondjainkban, újjáépítő harcunkban megértéssel áll mellettünk és jogos érdekeinkért mel­lettünk száll síkra. A cikk minden sora rideg tárgyilagosságot, de egy­ben megértést és harcos szellemet sugároz. Tárgyilagos megállapításaikért, sor­sunkban való együttérzésükért, bátor, nyilt és őszinte kiállásukért fogad­ják üzemünk hálás elismerését. Ki­váló tisztelettel Balogh Károly és Társa Elektromehanikai Vállalat Nyír­egyháza, Zrínyi Ilona u. 6. szám * Helyreigazító nyilatkozat „Okirathamisitásért feljelentettek egy körorvost“ c. alatt február hó 15 én a Magyar Népben megje­lent közleményre vonatkozólag a sajtótörvényre való hivatkozással a következő helyreigazító nyilat­kozat leközlését kérem : 1. Valótlan az, hogy a vitatott esetben, vagy bármikor is vizsgá­lat nélkül állítottam volna ki or­vosi látleletet. 2. Valótlan az, hogy civilruhás rendőr jelent volna meg nálam orvosi látleletért. Valóság az, hogy rendőregyenruhában általam látás­ból ismert rendőrőrmester jelent meg látleletet kérni. Valótlan az, hogy minden vizsgálat nélkül ad­tam ki a látleletet. Valóság az, hogy a megvizgálás után írtam be a látleletbe az arcán lévő elvál­tozásokat. Valótlan az, hogy gyors és könnyű pénzszerzés céljából ad­tam ki a látleletet. Valóság az, hogy a rendőrőrmestertől, mint hatósági közegtől a látlevél kiállí­tásáért semmit sem fogadtam d. Hogy .szabályosan jártam-e d, vagy nem, azt a bírósági eljárás lesz hivatva eldönteni. Demecser, 1947 február 16-án> dr. Kovács András körorvos — Ledobták a Déli Sarkra az amerikai lobogót. Az amerikai hirszolgalat jelenti, hegy Byrd ellentengernagy repülőgépen d- szállt a Déli Sark felett és dobta az Egyesült Államok bogóját. le­lő* TEJHÁBORU A LENIN-TÉRI PIACON Vasárnap délelőtt Símkó János 17 éves földműves, Örökösföld V. sza kasz 24. szám alatti lakos tejet ho zott be a városba eladásra. A Lenin téri piacon egy kofa kérte tőle a tejet. Alkudozásuk közben odajött hozzájuk özv. Pap Józsefné Selyem- utca 1. szám alatti és Szarvas Já- nosné Lenin téri 12 szám alatti la­kos és kérdőre vonták a kofát, hogy miért akarja előlük felvásárolni a tejet. A kofa nem akart szóváltásba kezdeni az asszonyokkal, lemondott a tejről a kél asszony javára. Simkó ki is mért Papné tejeskan­nájába két liter, Szarvasné üveg- kancsójába pedig egy liter tejet. Amikor fizetésre került a sor, Simkó egy forintot kért a tej literjéért. Az asszonyok nem voltak hajlandók többet fizetni a megállapított árnál. Erre kitört a botrány. Szarvasné kezéből Simkó János kiragadta a kancsót és visszaöntötte a tejet a kupájába. A két asszony vissza­követelte a tejet és rendőrrel fenye­getőztek. Az asszonyok fejére borítják a tejet A veszekedésbe beleavatkozott az arra járó özv. Barna Sándorné Örö­kösföld II. szakasz Oncsptelepi asz- szony is és a három asszon)» most már erélyesebben lépett fel a tej drágitó Simkó ellen, aki haragjában Barna Sándorné tejéhez vágta a Szarvasné kezében lévő tivegkancsót, ami szerte széjjel törött és több helyen megsebesítette Barna Sán- dornét. Ez csak olaj volt a tűzre, mert a három asszony most kiabá­lás helyett ütlegelni kezdte Simkót, aki védekezésül az asszonyok fejére borította a tejet. A tejháborunak az elősiető rend őr vetett véget, aki Simkót a három asszonnyal együtt bekísérte a rend őrségre Simkó Jánost árdrágításért őrizetbe vették, a három asszonyt kihallgatásuk után szabadon bocsá­tották. tesitése nem érdeke e egyaránt a parasztságnak is? Az igazság tehát az, hogy a hároméves lerv törté­nelmi jelentőségű lépés a parasztság felemelésére. — Vannak olyan érvek is, ame­lyek azt mondják; a terv szép, de nem valósitható meg saját erőnkből, csak külföldi kölcsön segítségével. Mi a véleménye erről? — A stabilizáció idején is azt állitotották bizonyos körök, hogy stabilizálni csak külföldi kölcsön nel lehet. Mi azt mondtuk: Lehet a saját erőnkből is és a siker ben­nünket igazolt. Most is azt mond juk reális számítások alapján: saját erőnkből is megvalósíthatjuk a há­roméves tervet. Természetesen köl­csön és kölcsön között különbség van. Olyan külföldi kölcsönt, amely nek nincsenek elfogadhatatlan fel­tételei, minden demokrata csak örömmel üdvözölne, azonban olyan kölcsönből, amely függetlenségün­ket veszélyezteli, nem kérünk. — Vannak e a pártnak elképze­lései megyei viszonylatban ? Valamennyi szervezetünk a terv konkrét alkalmazásán dolgozik helyi viszonylatban. 23. és 24 én megyei konferenciát tartunk, amelynek köz­ponti kérdése lesz Nyíregyháza ipa­rosításának és megyénk virágzó mezőgazdaságának útja a három­éves terv keretében. f*p|ufí Mff M’inivi hásjós. Mindenről, mindenkiről távollévő Írásáról lelkiismeretes őszinte vá- 0||MAifa| M££lff| íLijIjil li íí % ’* íl II ImU m iaaz* a<^ Bánhiday János európai hirü Írásszakértő grafológus Uj ucca 4 iji ö I Dl IlUlIS EIWí gzóIll _ Fogad délelőtt 9 órától délután 5 óráig. MIUIMIJHII

Next

/
Oldalképek
Tartalom