Magyar Nép, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1947-02-16 / 39. szám
1947- február 16. MAGYAR »F .% ofda1. RablAtdmadiá o Az elmúlt napokban a Jréső esti órákban egy feldúlt arcú, izgatott asszony rohant be a sóstóhegyi állomás őrházába. Elmondotta, hogy az erdőben egy ismeretlen 16 év bőrüli fiatal suhanc megállította és kenyeret kért tőle Nem volt nála kenyér és így nem tudta a suhanc kérését teljesíteni, amire az megragadta a katján lévő kosarat, ami ben értékes ruhaneműik voltak és el akarta azt tőle venni. Dulakodni kezdtek, a suhanc kést rántott elő és az asszony mellének szegezte azzal a kijelentéssel, bogy belföldi, ha nem hajlandó odaadni neki a kosarat. Segélykiáltásaira egy ismeretlen férfi jóit ki az erdőből, amire Sóstói erdőben a suhanc a segítségére siető férfit támadta meg. Amig a két férfi du lakodott, sikerült elmenekülnie Elmodotta még, hogy Révész P. Antalnénak hivjak és Tuzsérról jött Beleznay István, a debreceni Csokonai Ssinház igazgatója, — mint már megírtuk — február 52-én megkezdi társulatával egyhetes vendégjátékát Nyíregyházán Az egyhetes vendégjáték során a főváros nagy sztárjait léotetik fel. Mezey Máriát, Rózsahegyi Kálmánt és mint tegnap értesültünk, Turay be, hogy Nyíregyházán lévő rokonait meglátogassa. Az éjszakát az őrházban töltötte és másnap feljelentést tett a rendőrségen az ismeretlen támadó ellen. A rendőrségre előállítottak egy fiatalkorút, aki beismerte, hogy meg támadta Révész Antalnét. Idát szerződtették nyíregyházi szereplésre. Turay Ida legkedvesebb szerepé, ben, a ,Janiká“-ban lép fel. — Beleznay színigazgatónak az a terve, hogy a óvárosi színpadok ünnepelt színészeit ás színésznőit sorozatos vendégszereplésekre hozza Nyíregyházára. bíró gyáros, hanem a kisiparos élvezze munkája gyümölcsét. Ezt pedig csak akkor érhetjük el. ha állami támogatást és hitelt kapunk. Ahhoz, hogy az iparosság életszínvonalát emeljük, szükséges az elavult, nagytőkések érdekeit szolgáló ipartörvények módosítása. Hogy c ak egy példával szolgáljak: A nagy építő vállalatok még ma is egyre-másra állítják le munkájukban a kőműves mestereket. Peljelentik és becsukatják az ujjáépitöket egy 1913-as, régen túlhaladott ipartörvényre hivatkozva. Gulyán Pál HÍREK Pesti színházi nagyságok Nyíregyházán Követeljük az árleszállítást, de nem a kisiparosok bőrére Romeltakarítás — lakásépítés Városunkban az ovodák helyreállítása időszerű Ha a gyermek óvodába járhat, iskolába kerülésekor könnyebben (anul. Sokszor elhangzott már, hogy a romépületeket 1$ kell bontant. Néhány épületnél ezt már meg is tét ték, de sokan nem akarják megér ieni, hogy ez közérdek. Ne hagyjuk pusztulni ezeket az építési anyago kát, használjuk fel kevésbbé meg rongált épületeknél, igy két célt szolgálunk vele: munkalehetőséget biztosítunk és lakóházakat teszünk lakhatóvá. A heiyreáilitandó lakásoknak se szeri, se száma. Ilyen a Felső tiszai ármentesilő, Nyirviz, Oör, kát. püspöki palota, dr. Babicz háza, Kovács Elek háza, Soltész Mihály utcán 2 épület is van. Az egyiknél kevés asztalosmunkával két lakóház is biztosítható volna. Ezek nek tulajdonosai nagyobbrészt elvé geztethetnék ezt a munkát, de ha a tulajdonosok egyedül mégsem tud nák megcsináltatni, úgy biztosan volna olyan bérlő, aki vállalná bértörlesztés fejében. A teherpályaudvar építése mellett sem mehetünk el könnyelműen Nagy szükség volna a felüljáró j helyreállítására Ez a Uid köti össze / a Friedmann telepet a várossal. - Gyermekek egész serese jár itt ke resztül Vonatközlekedés kocsirea- dezés, kirakott áruk, szállító kocsik között nehéz az átjárás. Az illetéke, seket terheli felelősség a balesetek miatt, ha nem gondoskodnak ennek a felüljáró hídnak a helyreállitásá ról. ■—A lerombolt hidak megépítését is be kell fejezni. B;tonhid építése szükséges a Tokaji úti Ér folyón. Ezen az utón iegnapyobb a forga lom. Hogy a mostani hídon milyen életveszélyes a közlekedés, azt nem kell külön kihangsúlyozni. Ezután a Bethlen-utcai és Kiss Ernő utcai hidak megépítését kell tovább folytatni. A Bethlen úti kövesui építését is 'be kel! fejezni, ennek egyrészét még a háború alatt elvégezték, a másik részéhez az útépítési anyag kevés hijjával meg van, igy ez is elvégezhető. A városi vízvezetékek hélyreállitá sát is el kell kezdeni Városunk elég poros ahhoz, hogy vizzel öntözzék A főváros kövezve van, mégis aégyzetméterenkint 8 liter vizet használnak el öntözésre naponta. D« tűzoltás szempontjából is szükséges a vízvezetékit helyreállitásá. Jeszer ki litván A múlt rendszerben a kisiparos gigászi küzdelmet folytatott a min dennapi kenyérért Az ország vezetői hamis propagandával igyekez tek a dolgozó rétegek közé ellentéteket állítani és sikerült a munkás osztályt a kisiparossággal szembeállítani. így természetesen a tőké* mindkét rétegét kihasználta és hatalmas nyereséget vágott zsebre. Azonban igyekezetük csak részben sikerült, mert a kisiparosok ön tudatos rétegei felismerték, hogy ér dekeik megkívánják a szervezkedést és szervezkedni kezdtek. De a tőkések összetartó csoportja, amely sok esetben a kormányban is helyet foglalt, törvényekkel, detekiivekkel, ha kellett szuronnyal is 'meggátolta a szervezkedést Ma helyzetünk megváltozott. Az ország vezető pártjai felismerték a kisiparosság fontos és szinte nél külözhetetlen szerepét. Igyekeznek mindent megadni, jogokat és szer vezkedési lehetőségeket, hogy a kis iparosok méltóképpen vegyenek részt az ország újjáépítésében és a most következő hároméves tervben A kisiparosság a dolgozókkal karöltve az elsők között voít, hogy romjaiból újjá varázsolja mindazt, amit a háború lerombolt Rendületlenül állt kifosztott, szétzúzott műhelyében. Dolgoztak rommálett, sukszor nem zárhaló és ablaktalan műhelyükben, az infláció keserves hónapjaiban, építettek ellenszolgáltatás nélkül Felhasználták utolsó anyagkészletüket, hogy segítsenek másokon s ezzel egyidejűleg felől ölfék utolsó tartalékjaikat. . Nagy sérelme volt az iparosságnak a bonyolult adófizetési rendszer. Az adó súlyos tehertételként nehezedett villáinkra s még hozzá havonta 4—5 napot hivatalról-trva tatra kellett szaladgálni, hogy adó kötelezettségeinknek eleget tehessünk. Már is érezhető azonban az adófizetés terén a könnyítés, de az csak akkor lesz igazán érezhető, ha az adókőzösségi rendszer beválik. A reánk rótt kötelezettségünknek igyekszünk híven eleget tenni, éppen ezért igazságos anyagelosztást követelünk ! Az Anyag- és Arhivatalba hozzáértő demokratikus szakemberek ke fűljenek be! A demokratikus sajtó állandóan lámadja az Anyag és Árhivatalt, mindnyájan tudjuk, jogosan. Reakciós horthysták szabotálták a kisiparosok anyagszükségletét, Ezek aknamunkájának köszönhetjük, hogy a stabilizációban a tőkések meggazdagodtak, a kisiparosság pedig gondokkal küzd. A gyáraknak juttatott bőranyagból luxus bőrdiszmfláru készül, a kirakatok tömve vannak méregdrága árukkal és luxus cipőkkel. A kis iparos ugyanakkor még annyi anyagot sem kap, ami elég lenne a javítások elkészítésére. Ezért követelik a kisiparosok az igazságos anyagelosztást! Az Anyag- és Árhivatal megtisztítását a nagytőkét szolgáló országromboló elemektől. Kisembereket védő demokratikus szakembereket az Anyag- és Árhivatalba! . Követeljük az árleszállítást, de nem a kisiparosok bőrére. Az Anyag- és Árhiyatal hatás körébe tartozik az árak megállapítása, az árszabályozás. Tudomásunk van róla, hogy Varga István mily lelkesen védte a GyOSz. érdekeit, A gyárosoknak igen tág kalkulációt biztosítottak. Az árleszállítást pedig a kisiparosságunk kárára akarták végrehajtani. Olyan árakat imák elő, melyeket ha betartunk, tönkremegyünk, vagy pedig megrendelőinket csapjuk be silány anyagból készült rossz munkával Ezért határozottan követeljük, hogy at árleszállítást ne a kisiparosság, hanem a nagytőkések és gyárosok rovására hajtsák végre. Ezzel egyidejűleg állami támogatást és uj, korszerű ipartörvényeket akarunk. A múltban a kisiparosság sem egyénileg, sem szervezetileg támogatásban nem részesült. Vájjon jó volt ez igy? Kisiparunk az egész világon kitűnő hírnévnek örvend A magyar cipő, a magyar bútor piacot talál, keresett cikk az egész világon. Ezért exportlehetőségre van szükségünk. Exportlehetőségre, de úgy, hogy ne a nagy összeköttetésekkel Az utóbbi időben eltűnt a piacról a szabad cukor. Sem Budapesten, sem másutt cukrot nem lehetett vásárolni. Gyanús körülmények arra mutatnak, hogy a cukor körül Budapesten spekulációs üzelmek keletkeztek, amelyeknek csak a közönség hiszékenysége adott lehetőséget. Hivatalos helyről megállapítják, hogy az országban cukorhiány nincsen, a “ Halálozás, özv. Idős Tóth ^élerné szül. Czambel Erzsébet 78 éves korában f. hó 14-én, hosszas szenvedés ulán elhunyt. Temetése vasárnap d. u. 3 órakor lesz az evangélikus egyház szertartása szerint a Katona-utca 2! ■ sz. gvászhézból. — Jelmezes farsangi ténc- estély Szendeczky korona tánc- iskolájábn 16 án, vasárnap este 7 órától. Vidám mókák, külön tánccsoporíok. Zene. tánc. — Felhivás a hadifoglyok hoa- sátartozóihoz. A Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezete felhívja az itt felsorolt polgári foglyok hozzátartozóit, hogy a párt központi szervezetében Rákóczi-ucca 4. szám alatt jelentkezzenek. Széles Ferenc vasutas, Szakolczai Gábor napszámos, Szedlár István, Szalai János szabó, Szemők András kereskedő. Szécsy Gyula asztalos, Székely Ferenc fodrász, Szabó Lajos vasutas. Szabolcsi József lakatos, Szekretár András kőműves, Szaszarák János szabó, Szemán József szíjgyártó, Szőke János villanyszerelő, Szabó Sándor tűzoltó, Szuhánszki János lakatos, Szabolcsi András vasutas. Sztankó András villanyszerelő, Szénás Sándor kereskedő, Szatke József fuvaros, Sztankó József villanyszerelő Szász Mihály napszámos, Szilágyi Lajos vasutas, Szarvas László kereskedő, Szarvas Zoltán kereskedő. Szabó József lakatos, Szollár Gábor napszámos, Szilágyi Imre kereskedő, Szécsy István lakatos, Tölcsér Imre vasutas, Takács Mihály napszámos, Takács István napszámos, Tóth József napszámos, Tassy Pál hentes, Tarpaiaky János kéményseprő, Tóth Mihály, Tölgyesi József gyári-, munkás, Tóth -Imre czizmadia. Takács György tűzoltó, Timkó József vasutas, Tivay Kálmán, Tarján Béla lelkész, Tircsi József, Tóth Imre kereskedő, Tóth Bertalan, Túrósán András cipész, Trella András kőműves, Timkó Mihály taligás,‘ Tótszegi János vasutas, Tölgyesi János cipész, Tölgyesi József vasutas géplakatos. dolgozók szükséglete a jövő termésig teljésen biztosítva van. Illetékes helyen elhatározták, hogy a cukorspekuláció letörésére 250 vágón cukrot dobnak haladéktalanul a piacra. 50 vágón kiárusítása már meg is kezdődött. A tegnapi napon már megkezdték a cukor vidékre való szállítását is. Az édesiparnak külön 20 vágón cukrot bocsátanak rendelkezésére. 250 unton cukrot hoznnlc fortolomlio
