Magyar Nép, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1947-02-09 / 33. szám
2 olde! WAGYAK NÉP J947. február 9. Uri huncutság így nevezte a politikát, az urak tudományát a föld dolgozó népe. Nem ok nélkül. Úri huncutsággal szaporították a könnyet és a verdéket, amely a grófi (rögöt öntözte, úri huncutsággal verték dobra évente 18—20.000 paraszt birtokát, úri huncutság vitte egy emberöltő véres és esztelen háborúba a magyar életeket. Az úri Magyarország romjaiból a dolgozók Magyarországa épül, a paraszt szabad emberként saját föld lét műveli, de az ördög nem alszik. A múlt itt felejtett árnyai nem akartak belenyugodni a földi mennyország elvesztésébe, s gyilkos merényletet terveztek a nép szabadsága és jóléte ellen. Földjüket vesztett nagybirtokosok, reakciós tőkések, lezülött katonatisztek, népnyuzó hi vatalnokok összeesküvést szőttek a demokrácia megdöntésére, a Horthy- rendszer visszaállítására. Az uj ma gyár világ, amelyben a paraszt nem süvegelte többé az urat, amelyben lakatosok és béresek, kisgazdák és munkások vettek részt a kormányzásban, nem kellett nekik. „A mi mozgalmunk a paraszti tömegeket nem tartotta érettnek ar ra hogy azok saját maguk vezessék önmagukat* - olvassuk Szentiványi rendőrségi vallomásából. Ez azt jelenti, hogy a kegyelmes, méltóságos és nagyságos urak megegyeztek ab ban, hogy a paraszt maradjon csak az eke szarvánál, az ország dolgába ne üsse bele az orrát, mert az ország ősi jusson az uraké! Úri huncutsággal takargatták aljas szándékaikat, de a simogató kezek mögött gyilkos tört rejtegettek ka- bátujjuk alatt. Parasztegységről, parasztszövetségről prédikáltak, s el akarták venni a dolgozó parasztság földjét, hogy visszaadják azt a földesuraknak. Jogfolytonosságot emlegettek, s el akarták orozni a mun- * kásság nehéz harcok árán kivívott jogait. A Kisgazda Párt és a Parasztszövetség földesurak, gyárosok, bankárok eszköze, összeesküvők mene déke lett. Amikor Rajk László belügyminiszter a parasztképviselőket tájékoztatta az összeesküvésről és megmutatta, mire használják fel a paraszti szervezeteket, a Kisgazda Párt demokratikus parasztképviselői a legnagyobb felháborodással fordultak a pártjukba befurakodott urak mesterkedései ellen. A dolgozó paraszti tömegek is fel táborodra vették tudomásul, hogy mire használták fel az úri bitangok több, mint egy millió paraszt bizalmát, szavazatát. Intő szavak után a tények tanítják meg a föld dől- gos népét arra, hogy nem lehet í gy tálból cseresznyézni azokkal, akiknek évszázadokon át büdös volt a pa raszt hogy a Héderekkel, Hámokkal és Salátákkal való szövetkezés útja nem a jómód, hanem a 3 millió koldus országa felé vezet. Akiknek fáj hogy ma már nem tarthatnak luxusjachtot, versenyistállót, nem fognak Biarilzban vagy a Riviérán nyaralni, azok szívesen kergetnék a béke küszöbén a dolgozó népet polgárháborúba, csakhogy régi ha latinukat visszaszerezhessék Nem ezekkel, hanem a dolgozókkal együtt kell haladnia annak, akinek kedves a föld, akinek vágya a békés családi élet, akinek célja a jómódú nép virágzó Magyarországa. VAJDA MÁRTON VAN EGY PATKÁNY A HÁZNÁL, AZT AKAROM KIIRTANI... Hogyan mérgezte meg a férjét Suhajda Jénosné ? Annakidején megírtuk, hogy titokzatos körülmények között meghalt Suhajda János Kemecsei úti gazdálkodó A hirtelen haláleset sok szóbeszédre adott okot, mert a legtitokzatosabb az volt, hogy a gazdálkodó, aki életerős és egészséges volt, egyik napról a másikra halt meg. A rendőrség is felfigyelt a gyanús halálesetre és Suhajdáí már majdnem eltemették, amikor a ravatalnál megjelentek a rendőrség emberei és közölték a gyászoló rokonsággal, hogy az elhunytat fel fogják boncolni. egy patikában vette a patkánymérget és elhatározta, hogy megöli a férjét. Hozzátartozói felfedezték kosarában a mérget és eltüntették, ne hogy kárt tegyen magában Suhaj- dáné, aki többször mondta nekik, • hogy öngyilkos lesz. Suhajdáné kö vetette tőlük a mérget azzal, hogy egy patkány van a háznál, azt akarja kiirtani és megszabadulni tőle Felkutatta az egész lakást és. megtalálta az elrejtett patkánymér get, amit zsiroskenyérre kent és odaadta férjének, aki illuminált állapotban megette a mérgezett kenyeret és rövid idő múlva meghalt. A rendőrség a férjgyilkos Suhaf- dánét beismerő vallomása után azonnal átkisérte a nyíregyházi államügyészség fogházába. Értesüléseink szerint az Országos Vegyvizsgálé Intézet hivatalos jelentése után rövidesen sor kerül Suhajda Jánosné ügyének tárgyalására. Segítsen a magyar társadalom Nyíregyháza is vegye ki részét a Szlovákiából kiüldözött magyarok támogatásában Patkáayméreg a gyomorbaa A rendőrorvosi vizsgálat és a boncolás nem várt eredményekre vezetett A boncolás során megállapítást nyert, hogy Suhajda János nem halt meg természetes halállal. Gyomrában nagymennyiségű pat kánymérget találtak. A gyomrot és a belső részeket felküldték az Országos Központi Vegyvizsgáló Intézetnek, ahonnan eddig hivatalos jelentés még nem számolt be az eredményről. A rendőrség a boncolás után azonnal széleskörű nyomozást indított, hogy kiderítse, hogyan ke rült Suhajda János gyomrába a patkányméreg és kinek állott érdekében megölni az életerős és egészséges gazdát. Rövid idő múlva előállították a rendőrségre Suhajda János feleségét, aki alaposan gyanúsítható volt azzal, hogy ő keverte a mérget Su hajda ételébe Nem bírtam tovább mellette az életet Hosszas vallatás után Suhajda Jánosné beismerte, hogy ő mérgezte meg férjét. Vallomása során fény derült arra az áldatlan családi életre, amelyet a Suhajda család már hosszú idő óta él. Suhajda János állandóan részegen tért haza családjához Ütötte verte feleségét, aki mar többször kísérelt meg ön gyilkosságot, hogy megszabaduljon férjétől. — Nem bírtam tovább mellette azéletet — mondta Suhajdáné kihallgatása során. Elmondotta, hogy Az 5890/1946. M. E. számú rendelet akként rendelkezik, hogy az időszaki foglalkozás után jaró együttes kereseti és jövedelemadót az adóalany arra az időre köteles, megfizetni, amely időben foglalkozását folytatja A rendelet megjelenése előtt kérte az IPOK. hogy a rendelet tételesen sorolja fel az időszaki foglalkozásokat, nehdgy a végrehajtás során kételyéh és zavarok merüljenek fel. Az IPOK. be is jelentette szakmák szerint az időszaki foglalkozásokat, köztük természetesen az építőipart is, amely télen szünetel. A pénzügyminiszter voatkozó rendelete az IPOK által benyújtott tételes felsorolást nem tartalmazta. Erre újabb felterjesztésben kérte az [PÓK, hogy a pénzőgyminiszRongyosruhás, borostásarcu magyarok özönlenek át napról-napra kis batyuval Csehszlovákiából/ hogy itt találjanak menekvést az üldözések elől. Egész életük keserves munkájának gyümölcse maradt ott, ahonnan kiűzték őket, mert magyarok voltak. Segítsen a magyar társadalom ezeken a szerencsétleneken. Találjanak itt is otthonra, jussanak itt is megélhetéshez és nyújtson életlehetőségeket a magyar állam azoknak, akik kénytelenek voltak elhagyni ott* hónukat és vagyonkájukat hátrahagyva menekültek él az igazságtalan üldözések elől. Országszerte akciók indulnak meg a csehszlovákiai magyarok segélyezésére. Városunk is nagyarányú társadalmi akciót szervez, hogy segítséget nyújtson a demo- • kratikus kormánynak szociális problémái megoldásában. Pénteken délután bizottsági ülés volt a polgármester hivatalában, amelyen résztvettek a város szociális bizottságainak, a pártok és a szakszervezet képviselői. Az ülést dr. Rácz Géza városi főjegyző nyitotta meg a polgár- mester megbízásából, majd Kocsis Árpád helyettes városi aljegyző ismertette Szabolcsvármegye alis- I pánja által kiadott rendeletét, mely 1 szerint a csehszlovák egyezmény tér adjon ki körtendeletet a pénzügyigazgatóságokhoz és ebben rámutatott több ipartestülettől érkezett panaszra, amely szerint az adóhatóságok az építőiparral kap csolatos szakmai iparosokat a munka szünetelése alatt is adóztatják. Az IPOK sürgetésére a pénzügyminisztérium újabb körrendeletét bocsátott ki, amely részletesen felsorolja az időszaki foglalkozásokat. A körrendelet kimondja, hogy nem tekinthető időszaki foglalkozásnak az, amely egész éven át folytatható, annak ellenére, hogy fő jövedelme az év bizonyos részében elért kereseti tevékenységből származik. Ilyen foglalkozás á pénzügyminisztérium felfo gésa szerint az építőipar is. által kitelepített magyarok elhelyezésének munkájába az Áttelepítési Kormánybiztosság irányítása mellett bele kell kapcsolódnia valamennyi közigazgatási szervnek, pártoknak, egyházi szerveknek. Nemzeti Bizottságnak, összszak- szervezeteknek és az összes karitativ szerveknek. A Joint 4000 forintos segítsége Á bizottság hosszas tárgyalás után sok értékes javaslatot fogadott el. Elfogadták azt a javaslatot, mely szerint a városban megrendezendő táncmulatságok és teaesték belépőjegyei mellett százalékos arányban fognak gyűjést indítani. A Joint képviselője 4 001 forint támogatást ígért és ígéretet iett arra. hogy a Nyíregyházán létesítendő gyár munkásai között több áttelepített magyar munkást fognak alkalmazni. A bizottság megállapodása szerint a város szociális szervei gyüjtőivekkel fogják felkeresni a város kereskedőit és iehetősebb polgárait, akiket adakozásra fognak felszólítani. Az egyik elfogadott javaslat szerint minden intézkedést meg fognak lenni annak az érdekében, hogy lakhatóvá tegyék a város tulajdonát képező valamelyik laktanyaépületet, ahol szállást és otthont tudnak majd nyújtani a kiteiepitetteknek. Most már megindult a gépezet és a magyar társadalomtól függ áz, hogy fog-e segíteni azokon a szerencsétlen magyar véreinken,, akik otthon és minden segítség nélkül kétségbeesetten. várják ezt a segítséget. A ,. Magyar Nép“ gyűjtési akciója Ezúton közöljük olvasóinkkaii hogy lapunk is részivesz a most megindult , nagyarányú gyűjtés, akcióban. A gyűjtést a városi tisztviselők 500 forintos ajándékával kezdjük meg. Felajánlásokat lapunk szerkesztőségében fogadunk el és lapunk hasábjain fogjuk azt nyugtázni. . A pénzügyminiszter szerint az épitőipar nem időszaki foglakozás .£■ * a Nyfregyházára.Irásjós. Az ir^s a lélek tükre. Mindenről, mindenkiről távollévő Írásáról ín y BrW lelkiismeretes őszinte választ ad Banhiday János európai hirü Írásszakértő grafológus |l|Vfl | íllílfflIS Illuyy! ál wliU 1 I Uj ucca 4 szám. — Fogad délelőtt 9 órától délután 5 óráig. —
