Magyar Nép, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-10 / 7. szám
2 óidat MAGYAR N fi P 1947. január 10. m kell nyerni n Kenyércsntűt A közellátási miniszter rádiöfelhivása a magyar gazdákhoz Dr. Erőss János közellátásügyi miniszter szerdán este rádióelőadást tartott az 1946—47. évi beszolgálta- tási év eredményeiről. Előadása bevezető részében megállapította, hogy az elmúlt esztendő aszálykára nem várt nehézségeket gördített a köz ellátás munkája és zavartalansága elé. Majd igy folytatta előadását: — Az 1946—47 es beszolgáltatási év julius hó első napjával kezdődött, tehát a beszolgáltatás első hónapja az inflációs tobzódásnak utolsó hónapjával esett egybe Az inflációs őrület történelmi csúcsteljesítményt ért el Magyarországon, mert addig szaporodott a pénz, amíg az ország szinte teljesen pénz nélkül maradt. A beszolgáltatás első hónapjában a felvásárlás emiatt nem lendülhetett neki. Augusztus l ével megkezdődött a stabilizációs forintkorszak. — A stabilizáció után tódult az áru a piacra, de a közellátás nem kapott annyi pénzt, hogy vásárolhatott volna. Amikor pedig a közellá- tásnak már elég pénze volt, az árukínálat kezdett lanyhulni. Egyszóval a pénzügyi viszonyok miatt keve sebb áru került felvásárlásra, mint amennyi különben felvásárolható lett volna. — Igen számottevő hiány van a kenyérgabonában. Árpából, zabból, kölesből, kukoricából és egyéb terményből volt ugyan annyi termés, ami a kenyérellátás biztosítására szükséges volt. Közellátási célokra azonban a gazdák nem szolgáltatták be annyit, amennyire az ellátatlanok kenyérellátására az év hátralevő hónapjaiban még szükség van. A harcot belföldön kell megvívni ' — A kormány tehát az adott helyzetben megindítja a kenyércsatát Ha teszünk is erőfeszítéseket, hogy külföldről hozzunk be kenyér- gabonát, a harcot belföldön kell megvívni. A feladat nehéz. Magyar- ország gazdáinak, régieknek és újak nak az év hátralévő hónapjaiban biztosítani kell az ellátatlanok ke nyerét és ezzel bebizonyítani, hogy méltók a nagyszerű földreform intézkedéseire. A nagy cél érdekében a következő intézkedéseket tettük: — Február hónapban megkezdik a beszolgáltatás teljesítésének számbavételét. Aki kötelességét teljesítette, komoly jutalmat kap Az ösz- szes beszolgáltatott termény után métermázsánként 5 forintot, 110 százalékos teljesítés esetén 10 forintot, 150 százalékot elérő teljesítés esetén pedig 15 forint jutalmat kapnak a gazdák. A fasiszta sajtótermékek beszolgáltatásának határideje január 20. Kovács Ferenc rendőrkapitány ezzel kapcsolatban felhívta a nyíregyházi iskolákat, könyvtárakat, könyvkereskedéseket és magánosokat, hogy a legutóbb kiadott IV. számú jegyzékbe foglalt fasiszta sajtótermékeket mindenki szolgáltassa be a meg adott határidőig. A jegyzékben felsorolt könyvek — A gabona beszolgáltatási kö telezettségüket teljesítő gazdákat ezenkívül még külön jutalomban részesítem. A beszolgáltatási kötelezettség alapján legtöbbet beszolgáltató 10 törvényhatóságnak jutalmul értékes mezőgazdasági gépeket kivánok juttatni Ezek összértéke két és félmillió forint. Az ország legGrünwald Viktor kisvárdai bér kocsis megjelent a kisvárdai rendőrségen és előadta, hogy amig lakásától távol volt, két alkalmi munkása, Nagy László és Deák Sós József a reájuk bízott lakáskulccsal felnyitották a lakószobáját és teljesen kifosztották. Grünwald vezetésével azonnal rendőrjárőr szállt ki a helyszínre. A nyiradonyi rendőrkapitányság őrizetbe vette Szabó Pál 33 éves volt csendőrőrmestert, aki kegyetlenkedéseiről és különös „kedvteléseiről“ hires volt Szabolcs- megyében, ahol mintegy öt évig 1 teljesített szolgálatot. A kegyetlenkedő csendőrőrmestert tegnap kisérték át a nyíregyházi népügyészség fogházába. Szabó Pál ellan rövidesen elkészül a vádirat. A kihallgatott tanuk vallomása szerint Szabó őrmester durva, kegyetlen ember hirében állott és rettegtek tőle az emberek. Vallatásnál a legkegyetlenebb módszerektől be nem szolgáltatása súlyos bűn tetőjogi következményekkel jár, ép- pen ezért minden olvasónk figyelmét felhívjuk arra, hogy feltétlenül tekintse meg a fasiszta sajtótermékek IV. számú jegyzékét. Az érdeklődők a jegyzéket szerkesztőségünkben, kiadóhivatalunkban, vagy bármelyik nyíregyházi könyvkereskedésben megtekinthetik. többet teljesítő törvényhatósága ebből a jutalomból félmillió forint értékű mezőgazdasági termelési eszközöket fog jutáimul kapni. — Mindent megteszünk, hogy a gazdák, saját anyagi érdekeit is szem előtt tartva, beszolgáltatási kötelezettségüket, ha kell erejük végső megfeszítésével is, de teljesítsék. — A közellátási kötelezettséget nem teljesítő gazdát métermázsán ként 100 forint erejéig bírságolják meg Ezeket a gazdákat a helyszínen elszámoltatják, fölös terményeiket igénybe veszik és a rendelet be nem tartásáért bíróság elé is állítják Rövid nyomozás után megtalálták az ellopott ruhanemüeket, amik Nagy László udvarán voltak elrejtve. A két tolvajt békés idogálás közben fogták el az egyik közeli vendéglőben. Nagy Lászlót és Deák Sós Józsefet át ki sérték a nyíregyházi ügyészség fogházába. sem riadt vissza. Meztelenre vetkőz tette és bikacsökkel félholtra verte a padra kötözött szerencsétlen ál dozaíokat Nem riadt vissza attól sem, hogy hurkot kötött „páciensei* nyakába, felakasztotta és csak akkor vágta le, amikor teljesen eszméletlenek voltak. Vallatásának leg enyhébb módszere és első foka a jól ismert „puskatus módszer" volt. Puskájának agyát teljes erővel ráejtette a kihallgatott lábára. A pus- katusmódszert a „pofozógép* követte, ami csak akkor maradt abba, ha a vallatott még azt is beismerte, amit el sem követett, vagy kínjában elájult. Ha Szabó őrmester „kiszállásra* ment, a rémült háziak szemeláttára kihúzta kardját, feihasitotta a bútorok huzatát és bedöfködte még a befőttesüvegek oldalába is. A deportálások idején kegyetlen kedése még csak fokozódott az eldeportált zsidókkal szemben. Még azokat is koncentrációs táborba szállította, akiket a törvény mentesített a deportálás alól. Ssabó Pál az utóbbi időben már „jófiu“ volt. Az ózdi vasgyárban mint segédmunkás dolgozott. A volt csendőrhóhér ügyében rövidesen főtárgyalást tűz ki a nyiregyházi nép- biróság. Kazaifüzek Juhász János máriapócsi gazdálkodó távollétében az udvarán lévő két szekér szalmája ismeretlen körülmények között kigyulladt. A tűz átterjedt a szomszéd Rigyu Miklós udvarára is és hat kazal szalma égett el rövid pillanatok alatt. — A rejtélyes tüzeset ügyében vizsgálatot indítottak. A feltevés szerint a tüzet valaki bosszúból okozta. Megalakult a Nyírvidéki Burgonyaérié kesitő Szövetkezet Szerdán tartotta alakuló közgyűlését a vármegyeházán a Nyírvidéki Burgonyaértékesitő Szövetkezet. Szabolcs, Szatmár, Bereg, Zemplén és Hajdú vármegye minden részéből burgonyatermelők, burgonyakereskedők és szövetkezeti vezetők nagy számban jelentek meg. A közgyűlés hangulata és az egyes felszólalások élénken dokumentálták, hogy termelő, kereskedő és szövetkezet között nincs ellentét. Van egy közös ut, amelyen megfér egymás mellett ez a három foglalkozási kategória, csak rá kell vezetni az embereket. Ez az ut pedig nem más, mint a helyesen felfogott közérdek. A szövetkezet alapszabályai teljes mértékben alkalmasak nemcsak a szövetkezet tagjai sorába tartozó termelők, kereskedők és szövetkezetek érdekét, hanem az ország ellátatlan dolgozóinak érdekét is szolgálni. A közgyűlés, amelyen Zsák Emil részvénytársasági igazgató elnökölt — 15 tagú igazgatóságot és 7 tagú felügyelőbizottságot választott — Az igazgató és felügyelőbizottsági tagok a burgonyatermelők, kereskedők és szövetkezeti vezetők sorából kerültek ki. A közgyűlés után a megválasztott igazgatóság tartotta meg első ülését, amelyen az igazgatóság elnökét és a szövetkezet ügyvezetőjét választották meg. Az igazgatóság ezután felkereste Tomasovszky Mihály főispánt, akinek bejelentette a szövetkezet megalakulását. Ismertette az igazgatóság a főispán előtt az alapszabályok fontosabb rendelkezéseit. Kérte az igazgatóság a főispánt, támogassa a kormány előtt a szövetkezet közérdekű törekvéseit. Tomasovszky Mihály főispán válaszában hangsúlyozta, igen nagy bizakodással nézi a burgonyatermelők, kereskedők és szövetkezetek egy közös szervezetben való összefogását. Az érdekek közösek és ez nem más, mint minden ember jólétén keresztül az ország jólétének előmozdítása. Miután a szövetkezet igazgatósága által ismertetett célkitűzések általános érdeket szolgálnak, a főispán a szövezetnek a legmesz- szebbmenő támogatását ígérte. Ne tűrd az árdrágítást! A fasiszta sajtótermékeket január hő 20-ig be keii szolgáltatni Szigorú büntetések a vagyonelkobzásig — Emlékeztetnem kell arra — folytatta rádióbeszédét a miniszter — hogy a nem teljesítőkkel szemben rendkívül szigorú rendelkezések vannak érvényben és végső esetben el lehet egészen a vagyonelkobzásig is menni. El vagyunk és el vagyok Magyar gazdák értsék meg a helyzetet Sokról van itt szó — mondta a miniszter előadása befejező részében. Keménynek és elszántnak kell tehát lenni. A magyar gazdákhoz fordulok, értsék meg a helyzetet. Az ellátatlanok kenyerét azoknak a gazdáknak kell biztosítani, akik még be- 1 szolgáltatandó terménnyel rendelkeznek. KIFOSZTOTTÁK MUNKAADÓJUK LAKÁSÁT Rendőrkézre került egy csendfirhdfiér szánva, hogy a kényéi csatát megvívjuk és azt meg is nyerjük. Nem riadok vissza a legkeményebb eszközök alkalmazásától sem, mert Magyarország létérdekeinek biztosításáról van szó. — Ha az egyéni önzést és rövidlátást le tudjuk győzni, biztosra veszem, hogy eredményt értünk el és a magyar gazda az ellátatlan dolgozók kenyerét a közellátás utján rendelkezésre fogja bocsájtani — fejezte be rádióbeszédét dr. Erőss János közellátásügyi miniszter. Újra megindult száilitása, feladása Mester Frigyes Máv. szállító Telefon f *1 84.
