Magyar Nép, 1946. december (3. évfolyam, 232-255. szám)
1946-12-17 / 245. szám
í- oldal MAGYAR N SE P 1946. december 17 ínMslIök, drureltesetfih és csempészek rendőrkézen A rendőrkapitányság gazdasági rendészeti csoportja az egész Sza- bolcsvármegye tesületén harcot indi tott az árdrágítók, árurejtegetök és csempészek ellen. Egymás után fut nak be a jelentések letartóztatásokról és nagymennyiségű feketeáruk lefoglalásáról. Teljes erővel folyik a munka, hogy felgöngyölítsék a gaz dasági élet sötétlelkü elemeinek, a stabil forint ellenségeinek, az árdrá gitók, árurejtegetőknek és csempészeknek a frontját. A razziák során ellenőrzik az ára kát a piacokon és az üzletekben. Német Dávid tiszalöki kereskedő üzletében a razzia során nagymeny- nyiségü sót találtak. Mint később megállapították, Német csak azokat a vevőket szolgálta ki. akik hajlandók voltak a sóért kétszeres árat fizetni. Egyeseknek hosszas kérésük után .volt kegyes* egy negyedkiló sót adni, de csak úgy, ha 1.10 forintot fizetnek érte. Az árurejtegető és feketéző kereskedő aktái tegnap kerültek a nyír- egyházi államügyészséghez, ahol rövidesen vádiratot adnak ki Német Dávid ellen. Piaci árdrágítók A tiszadadai piacot ellenőrző közegek egy asszonyra lettek figyel mesek, aki sorra felvásárolta a piac árusaitól tejtermékeiket — mint később kiderült — a hatóságilag meg állapított árnál jóval magasabban. Az asszonyt igazoltatták. Kosarában 9 kiló vajat találtak, amit — a nyomozás megállapítása szerint — 13 forintos kilónkénti áron vásárolt fel és szállítási engedély nélkül akarta Taktaszedőre szállítani. A vajjal üzérkedő Tóth Jánosnét a rendőrség őrizetbe vette. A 9 kiló vajat lefoglalták és hatósági áron kiárusították. Az ellenőrzést végző közegek Tiszadadán értesültek arról, hogy Mittle Sándor tiszadadai lakos engedély nélkül nagyobbmennyiségü sót tart a lakásán és fekete áron árusitja. A GR. csoport nyomozói megjelentek Mittle lakásán, ahol éppen egy üzlet lebonyolítását .zavarták“ meg. A rendőrség 30 kiló sót lefoglalt, Mittle ellen pedig eljárást indítanak, Adorján István birii lakost a piacon tettenérték, amikor egy kiló hízott libáért 6 forintot kért. Árdrágításért őrizetbe vették. Kerékpáros csempészek A 47 2 honvéd határvadász őrs Penészlek község határában elfogta Vakaró Mátyás, T. Molnár János, Czakó Mihály és Csepregi István penészleki lakosokat, akik nagyobb mennyiségű ruhát és lábbelit akartak átcsempészni Romániába A csempészcsoport kerékpáron akart átszökni a határon. A kerékpáros csempészeket az áruval együtt őrizetbe vették. Rónai Sándor kereskedelemügyi míniszíer A demokrácia itt maradt ellenségei a Kisgazda Pártban találták meg helyüket A Szociáldemokrata Párt miskolci ülésén Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kijelentette, hogy a nép mindig békét akar, békés fejlődést. Ezért határozták el, hogy a keleti és délkeleteurépai szociáldemokraták üljenek össze és tanácskozzanak arról, miképpen lehet politikailag és gazdaságilag olyan egységes álláspontot kialakítani — amit elsősorban a Szovjetunió képvisel, — vagyis békét és nyugalmat teremteni minden ország dolgozói számára. A demokráciával és a szabadság eszméjével összeegyeztethetetlennek mondta a csehszlovákiai faji és nemzetiségi üldözést. Embereket fajuk, vallásuk, nemzetiségük miatt sehol sem szabad üldözni. A politikai válságról azt mondta, hogy ez nem növeli a magyar demokrácia tekintélyét kifelé. A magyar demokrácia ittmaradt ellenségei a Kisgazda Pártban találták meg helyüket és a válság oka ott keresendő. A Kisgazda Párt demokratikus vezetői, elsősorban Nagy Ferenc miniszterelnök, vizsgálják meg a dolgokat és vegyék tudomásul, hogy koalíciós kormányzást csak demokratákkal lehet fenntartani. A stabilizációt veszélyeztetőkkel szemben a forintot meg kell védeni, mert ezzel áll vagy bukik a magyar demokrácia. Az iparcikkeket pontrendszer alapján, igazságosan kell szétosztani a rászorulók között. A kevés áruhoz túl sok a közvetítő és ezek drágítják az árucikkeket. Nincs szükség a mostani nagy kereskedői táborra. Az adórendszert át kell építeni úgy, hogy a létminimum teljesen adómentes legyen, a nagyjövedelmeket pedig 70—80, sőt 90 százalékosan kell megadóztatni. (MOT) Segítsük a gyermekeket, mentsük meg a magyar jövőt Háborúban született, pincében nevelkedett, didergő, elárvult gyér mekek ezrei közt tovább fog pusztítani a halál, ha nem óvjuk testüket ruhával, cipővel, ha nem tápláljuk őket. A háború legártatlanabb és legvédtelenebb áldozata a gyermek. Vidéken és városban sok asszony és férfi nyomorog nehéz munkája közben. De milliók közt alig akad, akinek ne szivéből szólanánk azzal, hogy első a gyermek! A segítés nem jótékonyság, hanem magyar kötelesség. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége társadalmi megmozdulást kezdeményez legalább 100.000 magyar gyermek felruházására. Karácsony ünnepére, a keményre forduló tél küszöbén a sokgyermekes anyák, hadifoglyok és hadirokkantak gyermekeinek, a menhelyek és gyermekkórházak kis lakóinak ruhát, cipőt, élelmet, több szeretetet és meleget kell kap- niok! Ne legyen ebben az országban egyetlen elhagyott, rongyos vagy éhező gyermek! Mozgalmunk elindulásakor őröm mel közöljük, hogy a magyar kor mány már megígérte hivatalos támo gatását. Akinek nem közömbös a magyar gyermekek sorsa, a lehető sége szerint vállalja a segítő áldó zatot, 100.000 életveszélyben forgó gyermek megóvására meg kell mozdulnia az egész nemzetnek, hogy megmentse önmagát, saját jövőjét! Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Elítélték a rakamazi Usztpanamázókat A nyíregyházi uzsorabiróság most Ítélkezett Sum Mihály rakamazi malomtulajdonos és feketéző társai ' felett, akik a malomban felhalmozott lisztkészletet kilogramonként 2.40 forintért árusították. A törvényszék uzserabirósága Sum Mihály malomtulajdonost 7 hónapi börtönre és 2000 forint pénzbüntetésre, iparigazolványinak elvesztésére és a községből 3 hónapra való kitiltásra ítélte. A bíróság ifj. Sum Mihályt is bűnösnek mondotta ki és ezért egy hónapi fogházra ítélte. A feketézés- ben segédkező Molnár Andrásnét 5 hónapi fogházra és falujából 1 hónapra való kitiltásra Ítélték. A fe ketéző társaság harmadik tagját Tóth Istvánt két heti fogházra ítélték. Valamennyi ítéletet dobszó utján kell nyilvánosságra hozni. Lisztoszfás Értesitem a város közönségét, hogy a kenyérjegyen lévő lisztjegy 9 és 10 számú szelvényére 30--30 dkg finomliszt, a 11 és 12 számú szelvényére pedig 30—30 dkg ke- nyériiszt, igy összesen 1 drb de* cember havi kenyérjegy 4 drb szelvényére 60 dkg finomliszt és 60 dkg kenyerliszt vásárolható a városban lévő bármelyik fűszerkereskedésben. A finomliszt ára 1 kg-kéni 1 40 Ft, az egységes búzaliszt 1 kg-ként 82 fillér. A kereskedők a beváltott szelvényekkel 1947 január 10-ig kötelesek elszámolni a közellátási hivatalban. Fazekas János sk. polgármester Véremmel esküszöm... Moszkvában, a Vörös téren lévő Történelmi Múzeumban, a „Kom- szomsl a Honvédő Háborúban* elnevezésű kiállításon őrzik Kagamlik Grigorij Szergejevics szakaszvezdő komszomoltagsági igazolványát. A látogatók ezrei megilletődve állnak meg és az igazolványnak azon az oldalán, ahol a tagsági járuiékot vezetik be, olvassák az alábbi szövegű feliratot ; „Meghalok, de egy lépést se hátráltam ! Véremmel esküszöm !“ A felirat vérrel van Írva. A németekkel vívott halálos harc közben irta ezt a pár szót Kagamlik Grigorij, aki vitézi tettéért halála után megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntető címet. A szovjet csapatok kiverték Nyi- kolszk községből a németeket. A hitleristák vissza akarták foglalni ezt a fontos pontot. Kagamlik parancsot kapott, hogy biztosítsa a jobbszárnyat, mert onnan fenyegetett a legnagj óbb veszély. Nemsokára német harckocsik jelentek meg, melyek mögött automatafegyveres katonák haladtak. Hullott a tüzérségi lövedék meg a puska- golyé Kagamlik azonban nyugodtan figyelte a közeledő ellenséget és csak akkor adott parancsot a tü zelésre és ő maga is csak akkor kapta fel a tankeiháritó fegyverét, amikor a németek már egész közei jöttek. A harc hevében Kagamlik azt mondta társainak; „Ez a mi földünk. Nem türjük, hogy a németek beszennyezzék ! Bajtársak, keményen álljatok helyt!“ A katonákat fellelkesitette parancsnokuk péídaadása és úgyszólván közvetlen közelről halomra lőtték a németeket. Kagamlik tervszerűen ke- i zelte fegyverét, előbb kiszemelte az i ellenséges harckocsik könnyebben ; sebezhető pontjait és csak azután kezdte meg a tüzelést. A bátor szakaszvezető megsebesült, folyt a vére, mégis tovább küzdött és vezette kis csapatát a harcban. Ki kellett tartani, nem volt szabad a németeket előre engedni. A helyzet mindig válságosabbá vált. Kagamlik azonban egy pillanatig se gondolt arra hogy az ellenség nyomása alatt hátráljon. Újból megsebesült. Egyik karját szétzuszta egy repeszdarab, élettelenül függött az oldalán. Ő azonban tovább verekedett épen maradt kezével. Kagamlik és két katonája maradtak csak a lövészárokban. „Utolsó csepp vérig harcolunk, — mondta Kagamlik — nem engedjük előre a németeket.* . A németek megtorpantak, lesújtotta őket a szovjet katonák kitartása és megijedtek saját veszteségeik láttára. Kagamlik felhasználta a rövid szünetet, elővette tagsági igazolványát és ráírta vérével a már történelmivé vált szavakat- .Egy lépést se hátrálok. Véremmel’ es küszöm.“ Újult erővel lángolt fel a harc, a géppuska kezelője holtan esett össze Kagamlik teljesen kimerültén, vértől borítva ráhanyatiott a géppuskára és tovább tüzelt. 8zive alatt hatolt mellébe a golyó, összerogyott, de az elszálló élet utolsó erőfeszitésével még fogta a fegyvert és meghallotta rohamra induló társai dörgö „Hurrá!“ kiáltását. A század parancsnoka, Dubok főhadnagy odarohant hozzá és karjai közé emelte a haldokló Kagamlikot. A szakaszvezető felnyitotta szemét és suttogó hangon azt mondta^ „Főhadnagy elvtárs, nem jutottak előre a németek, nem engedtük őket!* (A „Za Cseszty Rodini„ c. újságból
