Magyar Nép, 1946. november (3. évfolyam, 207-231. szám)
1946-11-10 / 214. szám
2. oldal MAGYÁR KÉ? 1946. november 10. A városi lakosság ellen uszítják szándékosan, alattomos rosszindulattal a parasztságot. A városi lakosságot teszik meg bűn- baknak a magas ipari árak miatt, felhasználva a parasztság elégedetlenségét. A városi lakosság ellen izgatnak a tanyákon és falvakban, merf fron tot akarnak alkotni a parasztság elégedetlenségével a demokrácia ellen. Nem a siberek, a spekulánsok, a nagygyárosok, a nagytőkések, a forintrontó grófok, az árurejtegető bitangság ellen uszítják az elégedetlenkedő paraszti tömegeket, hanem a városi lakosság ellen. A váró i lakosság az ő szemükben a fejlődést, radikalizmust jelenti, ezért vezetnek ellene hadjáratot. A városi lakosság, amelyben a többség az egyszerű munkások, a tisztviselők, asszonyok, gyermekek, öregek, nagy tömege nem tehet róla, hogy a társadalom kártékony elemei szin tén a városokban húzódnak meg. Nem tehet róla, mert maga a városok dolgozó népe is óhajtja a gazdasági élet megtisztítását és ezt a túloldalon álló uszitók is tudják. Nem is ez a baj. Nem is ez a fontos számukra, hanem az, hogy a várost és a falut egymással szembeállítsák. A nyíregyházi tanyákon is olyanféle hangulatot igyekeznek kelteni a város ellen, hogy a városban lakók nem érdemlik meg az élelmiszereket, drága az ipari áru és amíg le nem szállítják, nem kell behozni élelmiszereket. Éhségblokádot szeretnének a város ellen kezdeni. Az Ínség és nélkülözés gyű rüjét akarják létrehozni a város körül. Ez már túlmegy minden határon, az ez elleni fellépés már nem pártpolitikai követelmény, hanem egységes érdeke a város lakosságának. Minden bajunk okozója a nyerészkedési vágy, amely megdrágítja a becsületes szándék által megszabott árakat az ipari áruknál és amely felhajtja a mezőgazdasági árakat. Egy szörnyű félreértésről van szó, illetve sötét ármánykodásról. Félreértésről a parasztság részéről, amely az iparosokat okolja a drágaságért az agitáció folytán. Iparosoknak tartja az egyszerű ipari munkást, a napszámost, sőt a tisztvisnlőt is és azt hiszi, hogy ezek a rétegek drágítják meg az árukat. Lelketlen agitáció okozza ezt, amelyet a reakció terjeszt a falvakban, hogy éket verjen a két nagy osztály közé, a két nagy népelem közé, a város és a falu dolgozói közé. A paraszt nem kap többet az árujáért legtöbbször, mint a maximális ár. A közbetolakodó nyerész kedés drágítja meg a parasztság által piacra hozott árukat. Gyorsan és azonnal tenni kell ez ellen, mielőtt az ellentét kimélyül. El kell hallgattatni a reakció uszító hangját, amely a parasztot a város ellen lázitja. A városi népnek pedig meg kell értenie, hogy a közöny csak ront a helyzetén. A város lakosságának fel kell ismernie azokat, akik demagógiával, régi jelszavakkal akarják félrevezetni és ha ez nem megy, akkor készek a város lakosGfijtogatás bossznbó 400 mázsa szalma égett el Sipos Sándor és Csontos Sándor ilki gazdálkodók szalmakazlát felgyújtották. A községi szérüskertben elhelyezett szalmakazlakban, mintegy 400 mázsa szalma hamvadt el, A tűzre Csontos Sándor kutyája hivta fel a figyelmet. A kutya éktelen vonitással szaladt gazdájához és az ajtót kaparva figyelmeztette a veszélyre. Amikor később a kutyát megvizsgálták, az oldalán egy mély szúrást találtak, ami vasvillától eredt. A megindított vizsgálat során a szalmakaziak közelében nyomokat fedeztek fel, amelyeket követve eljutottak Szabó József és Seress Bertalan ilki lakosok házához. A tanuk kihallgatása és a lábnyomok összehasonlitása során bebizonyo sodott a két ilki legény bűnössége, akik bosszúból gyújtották fel Sipos és Csontos szalmáját, hogy kárt okozzanak. Mint később megállapították, Szabó és Seress többszörösen büntetett előéletű. Mindkettő hosszabb időt töltött már a fogházban betörésért és rablásért. Beismerték, hogy ők gyújtották fel a kazlakat. A két gyujtogatót letartóztatták. Megoldható Nyíregyházán az állandó színház kérdése A debreceni Csokonai Színház nyíregyházi vendégszereplését a közönség olyan lelkesedéssel és szeretettel fogadta, ami élénk bi- zonyitéka, annak, mennyire szükséges Nyíregyháza közönségének az .állandó színház. Értesüléseink szerint Beleznay István színigazgató és Szabó Kálmán Debrecen város polgármestere több ízben folytatott tárgyalásokat Fazekas János polgármesterrel és remény van rá, hogy megvalósítják Nyíregyházán az állandó színházat. A Kisgazda Párt mozgószinház- nak megfelelő helyiséget kap máshol és igy a Városi Színház eredeti hivatását, a színházat fogja szolgáini. A színtársulat legközelebb kedden játszik Nyíregyházán. Bemutatásra kerül Harsányi Zolt „Bolond Ásvayné“ színmüve. Majdnem agyonverték a tolvaj helyett Laskai József 20 éves szabó- ? segéd és társa, Török Menyhért ! besenyődi gazdalegény a bakta- lórántházai nagyvásárban voltak, ; A vásár forgatagában hirtelen egy jj ismeretlen egyén jelent meg mel- j lettük és egy vég flaneilt nyomott j Laskai kezébe, majd elmenekült, j Egyszerre csak nagy tömeg vette 1 körül a két fiatalembert, akik mit sem sejtve, csodálkozva nézték a körülötíük egyre nagyobb számban gyülekező kiabáló és fenyegetőző tömeget, — A' megjelent rendőrök Laskait és Törököt bevitték a rendőrségre. Azzal gyanú- \ sitották őket, hogy a flaneilt ők ; lopták el az egyik textiles kiáru- ■ sitó sátrából, Később kiderült, hogy a vásár- 1 ban ugyanaz a szervezett tolvaj- banda garázdálkodott, amely már hosszabb idő óta működik Szabolcs és Szatmár vármegyék nagyvásárain. A tolvajbanda oly módon követte el a lopásokat, hogy az ellopott tárgy kézről kézre járt és láncszerűen jutott el az utolsó „tagig“ aki aztán elmenekült zsákmányával. Valószínű az, hogy az utolsó „tagot“ megzavarták és ezért nyomta Laskai kezébe a lopott flaneiit. A tolvajbanda egyik tagját a mátészalkai nagy vásár alkalmával már elfogták, aki azonban nem árulta el a többi társa tartózkodási helyét. A rendőrség nyomozást indított a szervezett tolvajbanda felgöngyölítésére. «agamra*11 thi»'■■ * wm.i» mm-* -y r Árdrágítás miatt indult eljárás 38 gazda ellen Rehemár József budapesti MABI osztályvezető több tisztviselőtársával Szabolcsba jött burgonyát vásárolni. Kereskedők közvetítésével nagyobb mennyiségű burgonyát vásároltak dögéi és fényeslitkei gazdáktól a hatóságilag megállapított árnál ma- gasabban. A gazdasági rendőrség a burgonyakereskedők tizeiméit leleplezte és megindult árdrágítás miatt az eljárás 38 dögéi és fényeslitkei gazda és kereskedő ellen. A MABI. tisztviselői kihallgatásuk során azt állították, hegy ők nem adtak utasítást a kereskedőknek arra, hogy a hatósági árnál magasabban vásároljanak. ságának a kiéheztetésére is. A város lakossága, munkások és értelmiségiek éppen úgy, mint a falu dolgozói, kell, hogy összefog janak a reakció ellen, —- amely éket akar verni közéjük — és a nyerészkedés ellen, amely gazdasági területen lázit tudatos félrevezetéssel. Alkosson a politikai és gazdasági reakció ellen szilárd frontot a város és a falu. PÁLFY ERNŐ Fizetésemelést kérnek a pedagógusok A pedagógusok szakszervezete a közeljőben a pedagógusok fizetésrendezése érdekében tervezetet juttat el a kormányhoz. A tervezet szerint a pedagógusok fizetésének 1 fizetési fokkal való felemelését, valamint a MABI járulék állami átvállalását kéri. Kérik továbbá az iskolaadó bevezetését, mert csak • ez ad módot a pedagógusok helyzetének méltányos és teljes rendezésére. (MTI) Géppisztolyt túrtak ki a földből a disznók Orosz Ferenc dombrádi községi disznópásztor a tiszaparton őrizte a disznókat. Egyszeresak arra lett figyelmes, hogy a turkáló disznók az egyik domboldalban egy géppisztolyt túrtak ki. A pásztor a géppisztolyt a községi elöljáróságnak beszolgáltatta. Menekültek Németországba« Az Unrra közlése szerint Németország nyugati övezetében még mintegy 107 ezer lengyel tartózkodik. A menekültek közt 50 ezer zsidó is van, akik túlnyomórészt nem akarnak visszatérni Lengyel- országba. (MTI) Szilvafára akasztotta fel magát egy elmebeteg gazda Somogyi Ferenc 67 éves ófehértói gazdálkodó lakásának kertjében az egyik szilvafára felakasztotta magát. Az öngyilkos gazda mintegy 10 éve súlyos elmebajban szenved és öngyilkosságát valószínűleg ezért követte el. „Hallgassuk meg az orvosokat“ címmel a nyíregyházi szociáldemokrata párt orvoscsoporija népszerű előadás-sorozatot indít megfolyó hó 14-én. Az előadások minden hét csütörtöki napján este 6 órakor kezdődnek, a szoc. dem. párt előadó termében. Az előadások magas színvonalát a meghívott előadók közismert szak- képzettsége biztosítja. Az előadásokat követően a tárgykörhöz tartozó kérdések, — melyeket bárki feltehet — kerülnek megvitatásra és igy minden hallgatónak módjában lesz tudását értékes ismeretekkel gyarapítani. Tekintettel arra, hogy az orvos csoport előadássorozatát a közóhajnak engedve rendezi meg, biztosra vesszük, hogy ezt a ritkán kínálkozó alkalmat és fáradtságos munkát, a természettudományi ismeretekre szomjazó dolgozók tábora nagy érdeklődéssel fogja végigkísérni. Á népszerű előadássorozatot dr- Kardos Endre városi tisztiorvos „Hogyan védekezzünk a fertőző betegségek ellen" címmel tartja. Az előadássorozat részletes mii- sorát a napi sajtó' és fali hirdet, mények utján fogjuk a nagyközönség tudomására hozni. Nyulbőrt, vadbőrt és mindenfajta állati nyersbőrt a legmagasabb napi áron VÁSÁROL Barcs borkereskedő, Bessenyei tér 3.