Magyar Nép, 1946. november (3. évfolyam, 207-231. szám)

1946-11-10 / 214. szám

2. oldal MAGYÁR KÉ? 1946. november 10. A városi lakosság ellen uszítják szándékosan, alattomos rosszindulattal a parasztságot. A városi lakosságot teszik meg bűn- baknak a magas ipari árak miatt, felhasználva a parasztság elégedet­lenségét. A városi lakosság ellen izgatnak a tanyákon és falvakban, merf fron tot akarnak alkotni a parasztság elégedetlenségével a demokrácia el­len. Nem a siberek, a spekulánsok, a nagygyárosok, a nagytőkések, a forintrontó grófok, az árurejtegető bitangság ellen uszítják az elége­detlenkedő paraszti tömegeket, ha­nem a városi lakosság ellen. A vá­ró i lakosság az ő szemükben a fejlődést, radikalizmust jelenti, ezért vezetnek ellene hadjáratot. A városi lakosság, amelyben a többség az egyszerű munkások, a tisztviselők, asszonyok, gyermekek, öregek, nagy tömege nem tehet róla, hogy a társadalom kártékony elemei szin tén a városokban húzódnak meg. Nem tehet róla, mert maga a vá­rosok dolgozó népe is óhajtja a gazdasági élet megtisztítását és ezt a túloldalon álló uszitók is tudják. Nem is ez a baj. Nem is ez a fon­tos számukra, hanem az, hogy a várost és a falut egymással szem­beállítsák. A nyíregyházi tanyákon is olyan­féle hangulatot igyekeznek kelteni a város ellen, hogy a városban la­kók nem érdemlik meg az élelmi­szereket, drága az ipari áru és amíg le nem szállítják, nem kell behozni élelmiszereket. Éhségbloká­dot szeretnének a város ellen kez­deni. Az Ínség és nélkülözés gyű rüjét akarják létrehozni a város kö­rül. Ez már túlmegy minden hatá­ron, az ez elleni fellépés már nem pártpolitikai követelmény, hanem egységes érdeke a város lakossá­gának. Minden bajunk okozója a nyerészkedési vágy, amely meg­drágítja a becsületes szándék által megszabott árakat az ipari áruknál és amely felhajtja a mezőgazdasági árakat. Egy szörnyű félreértésről van szó, illetve sötét ármánykodásról. Félre­értésről a parasztság részéről, amely az iparosokat okolja a drágaságért az agitáció folytán. Iparosoknak tartja az egyszerű ipari munkást, a napszámost, sőt a tisztvisnlőt is és azt hiszi, hogy ezek a rétegek drá­gítják meg az árukat. Lelketlen agitáció okozza ezt, amelyet a reakció terjeszt a falvakban, hogy éket verjen a két nagy osztály közé, a két nagy népelem közé, a város és a falu dolgozói közé. A paraszt nem kap többet az árujáért legtöbbször, mint a maxi­mális ár. A közbetolakodó nyerész kedés drágítja meg a parasztság által piacra hozott árukat. Gyorsan és azonnal tenni kell ez ellen, mi­előtt az ellentét kimélyül. El kell hallgattatni a reakció uszító hangját, amely a parasztot a város ellen lázitja. A városi népnek pedig meg kell értenie, hogy a közöny csak ront a helyzetén. A város lakossá­gának fel kell ismernie azokat, akik demagógiával, régi jelszavakkal akarják félrevezetni és ha ez nem megy, akkor készek a város lakos­Gfijtogatás bossznbó 400 mázsa szalma égett el Sipos Sándor és Csontos Sándor ilki gazdálkodók szalmakazlát fel­gyújtották. A községi szérüskertben elhelyezett szalmakazlakban, mintegy 400 mázsa szalma hamvadt el, A tűzre Csontos Sándor kutyája hivta fel a figyelmet. A kutya ékte­len vonitással szaladt gazdájához és az ajtót kaparva figyelmeztette a veszélyre. Amikor később a kutyát megvizsgálták, az oldalán egy mély szúrást találtak, ami vasvillától eredt. A megindított vizsgálat során a szalmakaziak közelében nyomokat fedeztek fel, amelyeket követve el­jutottak Szabó József és Seress Bertalan ilki lakosok házához. A tanuk kihallgatása és a lábnyomok összehasonlitása során bebizonyo sodott a két ilki legény bűnössége, akik bosszúból gyújtották fel Sipos és Csontos szalmáját, hogy kárt okozzanak. Mint később megállapították, Szabó és Seress többszörösen bün­tetett előéletű. Mindkettő hosszabb időt töltött már a fogházban betö­résért és rablásért. Beismerték, hogy ők gyújtották fel a kazlakat. A két gyujtogatót letartóztatták. Megoldható Nyíregyházán az állandó színház kérdése A debreceni Csokonai Színház nyíregyházi vendégszereplését a közönség olyan lelkesedéssel és szeretettel fogadta, ami élénk bi- zonyitéka, annak, mennyire szük­séges Nyíregyháza közönségének az .állandó színház. Értesüléseink szerint Beleznay István színigazgató és Szabó Kál­mán Debrecen város polgármes­tere több ízben folytatott tárgya­lásokat Fazekas János polgármes­terrel és remény van rá, hogy megvalósítják Nyíregyházán az állandó színházat. A Kisgazda Párt mozgószinház- nak megfelelő helyiséget kap máshol és igy a Városi Színház eredeti hivatását, a színházat fogja szolgáini. A színtársulat legközelebb ked­den játszik Nyíregyházán. Bemu­tatásra kerül Harsányi Zolt „Bo­lond Ásvayné“ színmüve. Majdnem agyonverték a tolvaj helyett Laskai József 20 éves szabó- ? segéd és társa, Török Menyhért ! besenyődi gazdalegény a bakta- lórántházai nagyvásárban voltak, ; A vásár forgatagában hirtelen egy jj ismeretlen egyén jelent meg mel- j lettük és egy vég flaneilt nyomott j Laskai kezébe, majd elmenekült, j Egyszerre csak nagy tömeg vette 1 körül a két fiatalembert, akik mit sem sejtve, csodálkozva nézték a körülötíük egyre nagyobb szám­ban gyülekező kiabáló és fenye­getőző tömeget, — A' megjelent rendőrök Laskait és Törököt be­vitték a rendőrségre. Azzal gyanú- \ sitották őket, hogy a flaneilt ők ; lopták el az egyik textiles kiáru- ■ sitó sátrából, Később kiderült, hogy a vásár- 1 ban ugyanaz a szervezett tolvaj- banda garázdálkodott, amely már hosszabb idő óta működik Sza­bolcs és Szatmár vármegyék nagyvásárain. A tolvajbanda oly módon követte el a lopásokat, hogy az ellopott tárgy kézről kézre járt és láncszerűen jutott el az utolsó „tagig“ aki aztán elme­nekült zsákmányával. Valószínű az, hogy az utolsó „tagot“ meg­zavarták és ezért nyomta Laskai kezébe a lopott flaneiit. A tolvajbanda egyik tagját a mátészalkai nagy vásár alkalmával már elfogták, aki azonban nem árulta el a többi társa tartózko­dási helyét. A rendőrség nyomo­zást indított a szervezett tolvaj­banda felgöngyölítésére. «agamra*11 thi»'■■ * wm.i» mm-* -y r Árdrágítás miatt indult eljárás 38 gazda ellen Rehemár József budapesti MABI osztályvezető több tisztviselőtársával Szabolcsba jött burgonyát vásárolni. Kereskedők közvetítésével nagyobb mennyiségű burgonyát vásároltak dögéi és fényeslitkei gazdáktól a hatóságilag megállapított árnál ma- gasabban. A gazdasági rendőrség a bur­gonyakereskedők tizeiméit leleplezte és megindult árdrágítás miatt az eljárás 38 dögéi és fényeslitkei gaz­da és kereskedő ellen. A MABI. tisztviselői kihallgatásuk során azt állították, hegy ők nem adtak utasítást a kereskedőknek ar­ra, hogy a hatósági árnál maga­sabban vásároljanak. ságának a kiéheztetésére is. A város lakossága, munkások és értelmiségiek éppen úgy, mint a falu dolgozói, kell, hogy összefog janak a reakció ellen, —- amely éket akar verni közéjük — és a nyerészkedés ellen, amely gazda­sági területen lázit tudatos félre­vezetéssel. Alkosson a politikai és gazdasági reakció ellen szilárd fron­tot a város és a falu. PÁLFY ERNŐ Fizetésemelést kérnek a pedagógusok A pedagógusok szakszervezete a közeljőben a pedagógusok fize­tésrendezése érdekében tervezetet juttat el a kormányhoz. A tervezet szerint a pedagógu­sok fizetésének 1 fizetési fokkal való felemelését, valamint a MABI járulék állami átvállalását kéri. Kérik továbbá az iskolaadó beve­zetését, mert csak • ez ad módot a pedagógusok helyzetének méltá­nyos és teljes rendezésére. (MTI) Géppisztolyt túrtak ki a földből a disznók Orosz Ferenc dombrádi községi disznópásztor a tiszaparton őrizte a disznókat. Egyszeresak arra lett figyelmes, hogy a turkáló disznók az egyik domboldalban egy géppisztolyt túrtak ki. A pásztor a géppisztolyt a községi elöljáróságnak beszol­gáltatta. Menekültek Németországba« Az Unrra közlése szerint Né­metország nyugati övezetében még mintegy 107 ezer lengyel tartóz­kodik. A menekültek közt 50 ezer zsidó is van, akik túlnyomórészt nem akarnak visszatérni Lengyel- országba. (MTI) Szilvafára akasztotta fel magát egy elmebeteg gazda Somogyi Ferenc 67 éves ófehértói gazdálkodó lakásának kertjében az egyik szilvafára felakasztotta magát. Az öngyilkos gazda mintegy 10 éve súlyos elmebajban szenved és öngyil­kosságát valószínűleg ezért követte el. „Hallgassuk meg az orvosokat“ címmel a nyíregyházi szociálde­mokrata párt orvoscsoporija nép­szerű előadás-sorozatot indít meg­folyó hó 14-én. Az előadások minden hét csütörtöki napján este 6 órakor kezdődnek, a szoc. dem. párt előadó termében. Az előadások magas színvonalát a meghívott előadók közismert szak- képzettsége biztosítja. Az előadá­sokat követően a tárgykörhöz tar­tozó kérdések, — melyeket bár­ki feltehet — kerülnek megvita­tásra és igy minden hallgatónak módjában lesz tudását értékes is­meretekkel gyarapítani. Tekintettel arra, hogy az orvos csoport előadássorozatát a köz­óhajnak engedve rendezi meg, biztosra vesszük, hogy ezt a rit­kán kínálkozó alkalmat és fáradt­ságos munkát, a természettudo­mányi ismeretekre szomjazó dol­gozók tábora nagy érdeklődéssel fogja végigkísérni. Á népszerű előadássorozatot dr- Kardos Endre városi tisztiorvos „Hogyan védekezzünk a fertőző betegségek ellen" címmel tartja. Az előadássorozat részletes mii- sorát a napi sajtó' és fali hirdet, mények utján fogjuk a nagykö­zönség tudomására hozni. Nyulbőrt, vadbőrt és mindenfajta állati nyersbőrt a legmagasabb napi áron VÁSÁROL Barcs borkereskedő, Bessenyei tér 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom