Magyar Nép, 1946. október (3. évfolyam, 180-206. szám)
1946-10-23 / 199. szám
2. oldal, MAGVAS NÉP 1946. október 23. Tájszövetkezeteket A felszabadulás utón ösziőnösen érezte a magyar nép, hogy nemcsak a politikai elnyomás alól szabadult fel, de megszabadult azoktól az .ügyes“ gazdasági irányítóktól is, akik a múltban mindenfele mesterséges szövetkezeteket alakítottak és kényszerítsek rá a parasztságra Nemtokára a felszabadulás után megindult alulról, spontán, a szövetkezés a parasztság részéről, hogy terményed a nagyobb értékesítési lehetőséget kináió városokba szálüt sák és hogy ezekért cserébe a spekuláció kikapcsolásával ipari cikket szerezzen be. Ahogyan egyre több gyakorlatot szerez a parasztság és a munkásság a szövetkezeti élet megszervezésében és irányításában, úgy tűnnek eiö újabb és újabb feladatok, amelyeket meg kell oldani. Ezért van szükség tájszövetkezeti központokra. Mert például nemcsak egy országrészen, de egy megyében is, sőt a megye egyes vidékein is rugalmasan kelt s termelés folya masát szemlélni és abban közre hatni. A kertgazdaság feié való orientáció Ha azt a felfogást elfogadjuk, hogy az ország érdeke és a magyar parasztság jómódba juttatásának elő feltétele a kertgazdaság felé való orimtáció, akkor nem elég az, hogy ezt a felfogásunkat értekezleteken mondjuk el, vagy okos értekezéseket írjunk, hanem szemléltetően, közvetlenül a parasztság között a té i hónapokban kell a rentabilitás elvén eihalyezkedve meggyőzni pa rasztságunkat arról, hogy a mező- gazdasági művelés megkezdésénél is üzemi tervet készítsen, ahol a döníé elv a hasznothajíö szempont, az indíték a piacra való termetes elve. Sok falu határában már beletörődött a parasztság abba hogy homokján csak kevés haszonnal tud búzát, roz ot termelni, vagy még a vetéinsgot sem adja vissza földje, akkor ráfanyalodott a tengerire és a burgonyára. A kertmagyarorszag gondolata A gyümöicsfatelepitéshex nincsen pénze és a sok kísérlet után mi után hathatós segítséget és ielvríá gositó támogatást sem kapott, a kiábrándult és kedvetlen parasztság továbbra is egykedvűen, mehsniku san, az ősi módszernél marad és a megszokott mezőgazdasági növények termesztését végzi. Éppen ezért a kerünagyarors2ág gondolatát közvetlenül kell belevinni paras2ísá gunk tudatába, de ezt nem a parasztságtól távolélő hivatalokon ke resztül, hanem a téjszöveikezeteken Byugovó termelési propagandával lehet elérni. Az utat rnu'atják azok az egyes községek, ahol kiváló gyümöleskul túra alakult ki. Ezen a nyomon kel! elindulni és népszerűséget teremteni a megyíben kiválóan tenyésző ipari növényeknek, amelyeknek hozadéka sokszorosa annak az összegnek, amelyet a rozs, a tengeri, a burgonya ter- meiése hoz a parasztságnak A termények feldolgozásának és értékesitésének kérdését szintén csak a tíjvzbve'kczcti gondolaton keresztül lehet megszervezni, mert a tájat Forintvédők ! Vigyázat! Uj trükk a nyíregyházi piacon Az utóbbi időben régen ismert, de a forint bevezetése óta újfajta trük köt vezettek be a nyíregyházi piacokon. Szokatlan ez azért, mert a dolgozók ellátását nehezítik vele és egész nyugodtan árurejtegeíésnek, áruelvonasnak is lehet minősíteni. At természetes, hogy az idény megkezdése előtt és utana is rendszerint drágábbak a gyümölcsök, de az uzsorások n-ra elégszenek meg ezzel az árkülönbözetté'-, hanem lé nyegesen magasabb hasznot akarnak hü2ni. A tulajdonképpeni pác megkezdése előtt, a reggeli órákban tele van a piac almával és szőrével. Az alma is az a gyümölcsféle, aminek tbben az időiájban már fel szokott ugrani az értéke. Ennél a kétféle gyümölcsfajtánál úgy járnak el az eladók, hogy ha árúk után érdeklődik a vevő, af.kor egyszerűen azzal térnek ki a kiszc Igátós elöl, hogy már .elkelt.* De ha az tiadó fülébe súgja az ember a tisztességtelen hasznot je ientó árat, abban a pillanatban haj iandó kiszolgálni Felhívjuk az illetékesek figyelmét, de különösen a forintvédők figyel mét erre az újfajta trükkre. Vagy elkelt már valami es akkor nines a piacon, vagy ha a piacon van, ak kor nem kelhetett el és akkor ki kell szolgálni a vásáriót. Figyeljék éberen a piacot és itoz tanak szigorú rendszabályokat az illetékesek, büntessék a iegsulyosab ban a lelketlen spekuláció teheneit manipuláftssit, akik a nagy haszon érdekében nem törődnek a forint biztonságával. Hiába csinálunk alma- kuiluszt, htáb* akarunk télre is vitamint biztositani a dolgozóknak, a lelketlen, fékét- spekuláció rísz tességteien haszon biztosítására akarja azt felhasználni. gésben az Ér-folyó szabályozása is Újra helyrehozzák vizmosta, bomba- tölcséres partjait, zabolátlan kanyarjait. Nyáregyháza körőnsége érdeklődéssel es megnyugvással várja ezeknek az építkezéseknek a megindulását és teljes, sikeres befejezését. ÚJJÁÉPÍTIK a Népkertet, a vasúti az utkővezeteket és a Nemcsak a munkanélküliség égető problémájának leküzdésére, de a varos fejlesztése szempontjából is rendkívül nagy szükség van a közmunkák megindítására. Rendkívül sok építeni és alkotni való van eb ben a városban. Immár hat esztendeje. vagy még több annak, hogy elkezdődött a másodé na^y világ háború és ezalatt nem lehetett alkotni, de a régit sem tsvábbfej leszteni. A háborús események következtében «agyon sok intézményünk megsemmisült, megrongálódott amiket újjá és tökéletesebbé kell epí teni. De nem eiegtdhet meg városunk vezetésébe az újjáépítés vég rehajtásávai, mert teremteni és alkotni is kell. A városi képviselőtestület összehívása után nagy lendülettel indultak meg a városfejlesztési épít- kezesek. A legközelebbi munkatervhez tartozik a népkert rendbehozása. Újra elsimítják, betömik a bomba tölcséreket, a kidőltek helyére új facsemetéket ültetnek és újra heiyre áílitjik a kerítést, hogy a jövő nyá-ra már újra játszótér és pihenő legyen a dolgozóknak. Újra felépítik a vasúti felüljárót, rendbehozzák a Bet h tón uii ut felüljárót, rendbehozzak vízlevezető csatornákat szakaszt. Átépítik és teljesen rendbe hozzák a vízlevezető csatornákat Ennek a munkálatnak már éppen eléraezdt az idej«. Ajánlatos lenne, ha még a tavaszi hóolvadások és esőzések beállta előtt elvégezhetnénk ezt a munkát, mert ilyen elhanyagolt csatornázási viszonyok mellett egy elkövetkezendő té! és ravasz mar vaióságos tengerié változtathatja városunkat. Ezzel a munkával van össze'üg Zsír és szalonnaosztás Édesítem a hadigondozottak, va iaminl a polgári foglyok hozzátar tozóit. hogy Nyíregyháza m. város közelítési hivatala „X" számú fel“ irásu bélyegzővel felülbélyegzett 8. számú zsiradékjegy szelvényre 30 dkg. szalonna vagy 24 dkg zsír vásárolható, a városban levő husiparosoknál. A zsiradékjegyen kívül fel kell mutatni a hadigondozási igazolványt, illetve a Szociálpolitikai ügyosztály állal a polgári foglyok részére kiállított igazolványt. Felhívom a húsiparotokat, hogy csak a rnér előbb megnevezett fel- irásu bélyegzővel ellátott zsiradék- szelvényt váltsák csak be, mert a bélyegzővel el nem látott szelvényeket a közellátási hivatal nem fogja elszámolni. A beváltott szelvényekkel a húsiparotok november hó 7-ig kötelesek elszámolni. Amennyiben a zsír és szalonna- készlet a hu8iparosnál Időközben elfogyott, az erre vonatkozó közleményt üzlete előli megfelelő módén függessze ki. A zsir ára 1 kg-kén! 9 forint 20 fillér, a szalonna ám 1 kg-ként 7 forint 70 fillér. Fazeka» János sk. potgénuester. Pénzbüntetés, íoSMz, drueMnüs és Muzolotiny mentis Súlyos ítéleteket hozott «t nyű egy házi törvényizék uzsorabirósága A nyíregyházi törvényszék uzsora - bírósága tegnap szigorú ítéleteket hozott az árdrágítók ügyében. Lukács Jézsefné nagy halászi la k' st, aki 20 fillérrel adta drágábban a birsalma kilóját a hatóságilag megállapított árnál, 160 forint pénzbüntetésre. egy évi hivatal és jogvesztésre és áruelkobzásra ítélték. alaposan ismerő ember, vagy szervezet tudja csak kiválasztani azt a vidéket, ahol az üzemek fenntartó-» sára, az üzemi munka részvételére alkalmas lakosság él. Ezt nem lehet rendeleti utón megoldani. De a tájtól távol nem lehet látni azt sem, hogy a táj esetleg milyen kincseket rejt magában. Mindezeket csak olyan szövetkezeti emberek tudják elvégezni, akik az illető tájban gyökereznek. A szövetkezeteknek nem szabad elszakadniok a tájszempontoktól Tehát ha Magyarországon egész séges szövetkezed életet akarnak ki alakítani, okvetlenül tekintetbe keil venni ezen a téren a népünkből kiinduló sponlaritás elvét és a fenti szempontokat. A szövetkezeteknek nem szabad elszakadniok a tájszempontokiól, hanem azt tekintetbe kell venniük és az országban a tájszövetkezetek adjanak együttesen egy nagy ma gyár szövetkezeti éietet. A szövetkezetekért dolgozó értelmiségnek az a feladata, hogy ezeket a szempontokat vegye figyelembe és álljon ideológiailag a szövetkezeti gondolat szolgálatába. PALFY ERNŐ Szalkó Istvánná ugyancsak nagy. halászi lakost, aki a fokhagymát fejenként 50 fillérért adta és igy egy kilót 90 fillér helyett 16.60 forintért, egy hónapi fogházra és három évi hivatal és jogvesztésre iféite. A legsúlyosabb Ítéletet Bácskái Sándor ragytralászi és Berki Lajos nviradonyi árdrágítók fölött hozlak. Berki Lajos 4 mázsa almát adott el Bácskainak a hatóságilag megállapított 80 filléres ár he yett, 1 forintért. aki tovább akarta azt adni 2 forintért, azonban a-hatósági kö zegak teftenérték és bekísérték a rendőrségre. Mindkét vádlottat 3—3 hónapi fogházbüntetésre, 3 évi hivatal és jogvesztésre ítélték. Elkobozták a 4 mázsa almát, azonkívül lei ki Lajost 500 forint vagyoni elégtétel fizetésére is kötelezték az államkincstár javára, Bscskaí Sándortól, aki tojás, baromfi és gyiimölcske- reskedő volt, 5 évre megvonták az iparigazoivényát. A törvényszék uzsorabirósága el rendelte, hogy a jogerőre emelkedett Ítéleteket minden elitéit lakóhelyén dobszó utján hozzák nyilvánosságra. üyftrsbért (rM- ^ veilfls Simkovics szfies, Zrínyi llona-u, 4, Tel. 174
