Magyar Nép, 1946. október (3. évfolyam, 180-206. szám)

1946-10-18 / 195. szám

1946. október 18. Péntek !li. évfolyam 195. szám. Vádiratot adtak ki Habsburg József ellen. Mi van az olajjal és krumplival? A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Nyilvánosságra hozzák a Baloldali Blokk követeléseit A nemzetgyűlés már lényegesen változott politikai légkörien fii össze A Baloldali Blokk Végrehajtó Bizottsága szerdai ülésén letárgyalta azokat a követe­léseket, amelyek részben a Kisgazda Párttal való koalíciós együttműködés alapfeltételeit szabja meg, részben a munkás és paraszt dolgozók életszínvonalának felemelése és a stabili­záció biztosítására irányulnak. A követelések pontjait, — mint értesültünk — rövidesen nyilvánosságra hozzák. Ez­után várható a Kisgazda Párt döntése. Az október 22-én összeülő nemzetgyűlés második ülésszaka valószinüleg már lényegesen változott politikai légkörben ül össze. nagyobb mértékben gaz­dasági kérdés. Ez meg­nyilvánult a két leglénye­gesebb probléma tisztá­zásánál ; Trieszt és a du­nai hajózás kérdésében, ahol szembenállt egymás­sal a Szovjetunió „zárt gazdasági rendszerének“ és a Nyugat „szabadke­reskedelmének" elve. Ez az ellentét egyes jóvátéteii kérdések tárgyalásánál is nyilvánvalóvá vált. A mérleg csak igen kis mértékben kedvező, de a dolgok sokkal rosszabbra is fordulhattak volna. (MTI) A 21 nemzet értekezlete szűk korlátok között mozgott A londoni rádió részle­tesen ismertette Nicholson beszámolóját a békeértekez­leten szerzett végső benyo­másairól. Ez az értekezlet több jót tett mint rosszat — mondta Nicholson. — Mindenekelőtt meg kell áilapitani, hogy a 21 nemzet értekezlete csu­pán szűk korlátok között mozgott. A négy külügy miniszter 5 hónapon át fog­lalkozott a szerződések sző vegezésével. Összesen 26 cikkely eldöntése maradt nyitva, de csak a legvadabb optimisták képzelhették azt, hogy a 21 nemzet értekez­lete megoldja majd azokat a függ© kérdéseket, amelyek, ről a négy külügyminiszter nem tudott dönteni. Párizs­nak nem is az volt a célja. Nem a négy nagyhatalom függő problémájának a meg­oldása. A párizsi értekezletet azért hívták össze, hogy a négy nagyhatalom megmagyarázza a kis szöveíségeseknek az öt békeszerződés szövegét, hegy alkalmat adjanak a kis szövetségeseknek nézeteik kifejté-éré végül pedig azért, hogy az öt ellenséges állam szintén lehetőséget kapjon ügyének tisztázására, néze­teinek elmondására. Ezt a három célt az értekezlet ma radéktalanul elérte. A békeértekezlet szükséges volt.. . A mostani értekezlet jobb módszerrel dolgozott, mint az 1919-es békeértekezlet. Akkor nem hallgatták meg a kisszövetségeseket és a volt ellenséges államokra sem voltak annyi tekintettel mint ma. A békeértekezlet szükséges volt, legfeljebb ügyetlenül vezették és rosz- szul gondolták el. A plená­ris és a bizottsági tanács­kozások teljes nyilvánossága megnehezítette a tanácsko­zások menetét és egyesek szélsőséges álláspontok el­foglalására kényszerültek, amelyeket már nem lehetett visszavonni. Ebben az értelemben véve az értekezlet rosszul sikerült, de talán nem volt hiábavaló. Kísérleteztek a diplomácia uj módszeré­vel, de a kísérletről bebi­zonyosodott, hogy az uj módszer nem jó. Az értekezlet még vilá­gosabbá tette, hogy a Ke­let és Nyugat legfőbb kér­dése nemcsak politikai és stratégiai, hanem a leg­Á nemzetgyűlés uj alelnököt választ Budapestről nyert érte­süléseink szerint a nem­zetgyűlés uj időszakának alelnökévé a Szociálde­mokrata Párt Kéthly Annát, a Kommunista Párt pedig Nagy Imrét fogja meg­választani. Olyan hírek is elterjed­tek, amelyek szerint egy harmadik alelnököt is vá­lasztanak, még pedig Ko­vács Imrét, a Nemzet Parasztpárt egyik vezetőjét A mosyor békeszerződés lényegesen kedvezőtlenebb, mint n trianoni volt Uj réznyomásos 10» 20 és 100 forintos bankjegyek készülnek Züri©h; A Bund és a St. Gallenes Tagblatt buda pesti tudósítójának azonos szövegű tudósítását közli a békekötés magyarországi hatásáról. A tudósitó meg­állapítja, hogy a békeszer­ződés Magyarország szá­mára keserű csalódást je lentett. A magyarok álta­lában abban reményked­tek, hogy jelentékeny téri téseket kapnak. Az érte­kezleten azonban Magyar ország valamennyi javas­latát elutasították. Úgy látszik — írja a tudósító — hogy a hiva­talos körök az értekezletig teljesen tájékozatlanok vol­tak a nagy és kis szövet­ségesek körében uralkodó hangulatról. Meg kell állapítani, hogy a békeszerződés lényege­sen kedvezőtlenebb, mint a trianoni békeszerződés volt. Nem lehet meglepődni a szerződés felett érzett levertségen és nem marad­hat el. hogy a kritika azok ellen az emberek ellen forduljon, akik Magyaror­szág ügyét nagy készült­séggel, de az elképzelhető legszerényebb sikerrel kép­viselték Párizsban. (MTI) lugoszláYia nem írja alá a párizsi békeszerződést A most használatban lévő úgynevezett offset nyomású forintbankjegyek' bői csak 10 és 100 forin­tos bankjegyek kerülnek forgalomba. A jövő évben Köd Mérsékelt északi, északnyugati szél. Fel­hőátvonulások, való­szinüleg eső nélkül. Erős éjszakai lehűlés, hajnalban egy-két he­lyen köd. A nappali hőmérséklet alig vál­tozik. (MTI) az állami forintbankjegye két réznyomásu címletek' kel cserélik ki. Az uj réznyomásos 10, 20 és 100 forintos címle­tek mér készülnek. Az uj réznyomásos 10 forintos bankjegy kibocsátására előreláthatólag 5 hónap múlva kerül sor. Az uj 20 forintos bankjegy kétféle rajzzal is elkészült és eze­ket most a művészeti ta­nács vizsgálja felül. A vátópénzgyártás fokozott mértékben folyik és addig tart, amig ezen a téren hiány mutatkozik. (MTI) Tito tábornagy a „New York Times" munkatársa előtt adott nyilatkozatában a jugoszláv-amerikai vi­szonyról szólva hangsú­lyozta, hogy a két állam közötti apró incidensek nem tekinthetők a két állam közötli jóviszony csökkenésének. Személyes véleménye szerint az Egyesült Államok kormányának politikája az uj jugoszláv népköztársa­ság ellen irányul. Amerika egyetlen életbevágó kér­désben sem álit Jugoszlá­via mögé. Szeretné, ha ez a viszony megjavulna. Ez nem Jugoszlávián múlik. Jugoszlávia külpolitiká* járói szólva Tito hangsú­lyozta, hogy Jugoszlávia nem Írhatja alá a párizsi békeszerződést, mert azt teljes igazságtalannak tart­ja. Reméli, méltányolják a jogos jugoszláv követelése­ket a külügyminiszterek tanácsában. Az osztrák határkiigazi- tásra vonatkozó jugoszláv igényt az Ausztriával kö­tendő békeszerződés érte­kezlete előtt fogják fel­tárni. (MTI) Kőolaj a Bánátban A bánátban, főleg Temes­vár környékén tovább foly­tatják a már korábban fel­tárt kőolajlelőhelyeken a pró­bafúrásokat. A magyar határ ' közelében bőséges kőolaj­telepre bukkantak. Ezeken a szakaszokon megkezdték az előmunkálatokat (MTI) ARA : AH FII.I.f.R

Next

/
Oldalképek
Tartalom