Magyar Nép, 1946. október (3. évfolyam, 180-206. szám)

1946-10-17 / 194. szám

1946. október 17. ’ÍAOVAl? NT ® P 3. oldat. A kivégzett náci vezérek holttestei a tenger fenekén Gőring az akasztás előtt öngyilkos lett Nürnberg: Az elitéit háborus'fő- Mnősök utolsó délutánjukat levél­írással töltötték. Este a börtönpa­rancsnok felkereste őket cellájuk­ban és felolvassa előttük a halálos ítéletet. 9 óra 45 perckor a börtön egyik őre felfedezte, hogy Göring öngyil­kosságot követett el. Az azonnal elő- hívott fogházorvos már csak annyit tudott megállapítani, hogy Göring haldoklik. Szájába . üvegszilánkokat találtak Később megállapították, hogy az öngyilkosságot ciánkálival kö­vette el. Még nem derült ki. hogyan jutott hozzá a méreghez. Eredetileg azt tervezték, hogy a kivégzendőket nem bilincselik meg, de Göring öngyilkossága után ezt az intézkedést megváltoztatták. A többi tíz elitéit kezére bilincseket raktak, amikor sor került az akasztásra. Az utolsó órák ... Frank megköszönte lelkészének a lelki gondosást. Frick Németországot éltette. Streicher azt kiáltotta: „Hei! Hitler!*, majd szitkozódni kezdett. Schauckel azt mondta: „Ártatlanul halok meg.* isten veled Németország Jodl csak annyit mondott: Isten veled Németország !“... Seiss ínquart azt kívánta, hogy béke és egyetértés uralkodjék a népek között. Az akasztás pillanatában az el­itéit lába alatt csapóajtó nyílt meg és teste a mélybe zuhant. Halál­tusájuk 10—15 percig tartott. Hangot csak két elitéit hallatott az akasztás után Streicher kísértetiesen nyögött a mélyből, Schauckel torká­ból pedig zokogásszcrü rekedt hang tört elő. Az Óceán lesz a sírjuk . . . A kivégzettek holttesteit — hir szerint — katonai gépkocsik egy német tengeri kikötőbe viszik és a tengerbe süllyesztik A temetés he­lyét nem közlik a nyilvánossággal. Ezzel lehetetlenné akarják tenni, hogy az elvakult nácik elzarándokolhas- sknak a háborús főbünösök sírjá­hoz. (MTI) Az őszi munkálatoknál minden gépnek s minden igának állandó mozgásban kell lesnie! A kivégzés előtti órákat az el­itéltek általában nyugtalanul töltőt ték. A börtön udvarán három akasztó­fát állítottak fel. Kettőt felváltva hasz náltak, a harmadik tartalékul szol­gált, használatára nem került sor. Az elitélteket egymásután vezet­ték a bitófához. A kivégzést összesen 45 ember nézte végig. A kivégzések sorrendje ez volt: Ribtuntrop, Keitel, Kaltenbrunner, Rosenberg, Frank, Frick, Streicher, Schauckel, Jodl és Seiss Inquart. A kivégzésnél Hőgner, bajor mi­niszterelnök és a nürnbergi német főügyész, mint a német nép tanúi, hivatalos minőségben voltak jelen. Az akasztófa lábánál minden el­ítélttől megkérdezték a nevét és ami­kor a kötél mellett állt azt is, óhaj-e utolsó nyilatkozatot tenni. Békét kívánok a világnak Ribbentrop ezt mondta: Az az utolsó kívánságom, hogy Német­ország egységes legyen és hogy Kelet és Nyugat között szövetség jöjjön létre. Békét kivánok a világ­nak. Keitel kérte, Isten legyen kö­nyörületes a német nép iránt. Mint mondta, előtte 2 millió német katona halt meg hazájáért. Most viszont fogja látni fiait Kaltenbrunner hangoztatta, hogy országa törvényei szerint köteles­ségét teljesítette. Németországot él­tette. Rosenberg nem szólt semmit, Kicsák János nyircsahoiyi gazdái kodó kamráját ismeretien tettesek feltörték és onnan nagymennyiségű élelmiszert loptak el. A betörők a kamra hátsó falán fejizével hatalmas rést ütöttek, ame­lyen könnyűszerrel behatoltak, A ház­őrző kutyát előzőleg méreggel be­kent hússal megetették és igy za­vartalanul végezhetnék munkájukat. 70 kilónyi szalonnát, 3 sertéssonkát, nagymennyiségű szilvalekvárt és nulláslisztet hordtak ki az udvarra, azt egy kézikocsira rakták és azon szállították el. Nagy Imre képviselő vasárnapi beszámolóján megdöbbentő adatokat hallottunk mezőgazdaságunk elma­radt szántási és vetési munkálatai ról. Az őszi szántás vetések ered ményétől függ a jövő évi kenyér­csata eredménye, ettől függ munkás- milliók kenyere és munkaképessége, éppen ezért minden erőnket latba kell vetni ebbe a csatába. A jövő évi kenyércsata megnyeré­sének már most kell elkezdődnie. Ha megnyerjük az idei őszi szán­tások és vetések eredményét, akkor megnyertük a jövő év kenyerét is. Kétségtelen, hogy igavonóink nagy százalékát elvesztettük a háborúban, gépi berendezéseink is hiányosab­bakká és rongálódásaik következté ben kisebb teljesítményűvé váltak, ennek azonban nem szabad oka lenni az ország zavartalan mező- gazdasági munkájának és kenyér- ellátásának. Minden lehető erőt be kell vetni ezen az őszön. Minden gépnek és minden igának állandó mozgásban kell lennie. Az idei őszön nem lehet elfogadni és a gyakorlatban is al­kalmazni azt a régi elvet, hogyamig a gazda gyalogmunkát végez, addig az iga álljon. Most a család tagjai­nak kell répát szedni, szárat vágni, a gazdának pedig szántania kell. A helyszínre kiszállott nyomozók a kézikocsi nyomain már nem tud­tak eligazodni, mert azt az éjszakai eső és a kora hajnalban arra haladó csorda teljesen eltüntette. A házbeliek elmondották, ho$y az előző napon egy ismeretlen, 40—50 év körüli, m?,gát pestinek mondó ember járt ott és minden ok nélkül hosszú ideig tarlózkodott az ud varban. A rendőrség erélyes nyomozása tovább folyik. Szabolcsmegyében általában a bur­gonya- és kukoricaföldeket szokták ősziekkel bevetni. Éppen ezért, ha az illetékesek azt látnák, hogy minden patt szakad, veszély fenyegeti a jövő évi kenyeret, egységesíteni kell min­den igásfogatot, traktort. Intézmé­nyesíteni kell az őszi szántásokat és a gazdák költségére beállítani min­den ekét a megművelendő földekbe. Csak igy lehet eredményes az őszi szántásunk. Nem gondolkozhatunk sokáig, sürget az idő, korán beáll­tak a hidegek és tartani kel! attól, hogy az idén korábban kell befe­jezni az őszi szántásokat és ve­téseket. Felhivás a város kereskedőihez Mégegyszer és egyben utoljára felhívom a közfogyasztásra kerülő élelmicikkeket árusító kereskedő­ket, a vendéglátó ipar tulajdono­sait, cukrászokat, pékeket, korcs- márosokat, sib., hogy üzletkelyisé- geikett a legnagyobb rendben és tisztaságban tartsák. Ma már min­denféle portalanitó és takarítószer kapható, a türelmi idő lejárt, ki­fogást többé nem fogadok el. „Egészségügyi ellenőrzőkönyv“ úgy a Dózsa, mint az Orosz nyomdá­ban, valamint a Jóba-féle papir- kereskedésben jelenleg 1.50 forint árban korlátlanul beszerezhető. Minden üzlettulajdonos, amennyi­ben netalán még ezzel nem ren­delkeznék, ezt azonnal szerezz® be és tartsa könnyen hozzáférhető helyen oly módon, hogy az eljáró hatósági orvosnak azt két percen belül fei tudja mutatni, mert mér magát a késedelmes felmutatást is kihágásként fogom kezelni, ami pedig forint értékben érzékeny pénzbüntetést von maga után, Dr. Kardos Endre sk. városi tisztiorvos Megmérgezték a kutyát és kifosztották az éléskamrát Álljon talpra az Erzsébet közkórház Az üzemi balesetek száma a föld­művelésnél sokkal nagyobb, mint bármelyik ipari üzemnél. Ezt fokoz­za még a védőeszközök hiánya saz is, hogy a földmivelésnéi nincse­nek mindjárt kéznél a szükséges mentőszerek, mentőládák nem áll azonnal orvosi segítség rendelke- zésre és mentőautó hiányában a betegnek rázós szekéren sokszor 50 km. távolságot kell elszenvednie. A földmiv§iés üzemi balesetei a kasza- és kapavágások, amelyek sok­szor tetanusszal járnak, a cséplő­gépeknél előforduló balesetek, a szántásnál felrobbanó gránátok és aknák, a sokszor megvadult bikák okozta sérülések, a lugkő és sok más, naponta előforduló üzemi bal­eset. Fokozza ezt még a kisgazda bálokba előforduló úgyszólván na­pirenden lévő késelés is. A közkór­ház betegeinek 80 százalékát a föld­műves lakosság adja, éppen ezért első sorban a falun s tanyákon lakó mezőgazdasági munkásság ér­dekében szükséges volna a nyír­egyházai közkórház mielőbbi 100 százalékos üzembeheiyezése. Most folynak a szüreti mulatsá­gok, ezt követik majd a bálok, s tudjuk, hogy ezek a falvakban nem múlnak el, de még a városban sem egy jó verekedés nélkül, amikoris legtöbbször szúrt sebbel kerülnek fiatal földmivelők a kórházba, s sokszor a hosszú szekéruton elvé­reznek. Szükség van a pártok össefogá- sára és elsősorban a Kisgazdapárt jómódú elemeinek támogatására. Ez a párt tulnyomórészben földmivesek- ből áll és kell, hogy értékelje azt a segítséget, amelyre a kórháznak szüksége van. A falusi és tanyai lakosság nem közömbös a kórház­nak nyújtandó segítséggel kapcso­latban és kész támogatni minden ilyen megmozdulást. Sürgősen meg kell szervezni egy olyan mentő­akciót, amelynek hatósugara kell, hogy Nyíregyháza város és egész Szabolcsvármegye területére kiter­jedjen. Komolyan kell ezeket a dol­gokat venni. Olyan anyagi alapot kell teremteni, amely lehetővé fogja tenni, hogy a jövőben a kórház a saját bevételeiből tudja majd kiadá­sait fedezni. így nem lesz rászorulva sem az állam, sem a társadalom tá. mogatására. Ahogy az iparos társa­dalom, kereskedők az értelmiségiek a maguk munkája után fizetést kapnak, úgy kell majd gondoskodni arról magának a kórháznak, hogy a betegek után járó összes kezelési költségeket meg tudja magának keresni. Müller Béla Faibontú betörök garázdálkodnak Friedmann Meier textilkereskedő, Kisvárdai, Deák Ferenc utca 35. sz. alatti lakos feljelentést tett ismeret­len falbontó betörők ellen, akik az egyik éjszaka behatoltak a Deák Ferenc utca 2, szám alatti üzlet­helyiségének padlására, kibontották a mennyezetet, ott behatoltak az üzleltheljiségbe és onnan 6000 forint értékű textilanyagot loptak el, majd ismeretlen irányban eltávoztak. A rendőrség nyomoz a falbontó betörők után. GYAPJÚT veszek PAPP DÉNES Luther u. 6. Telefon: 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom