Magyar Nép, 1946. október (3. évfolyam, 180-206. szám)
1946-10-15 / 192. szám
2. oldal. MAGYAR NÉP 1946. október 15. Minden válság mérhetetlen kárt jelent a nemzetnek Nagy Ferenc niniszterelnök beszéde A magyar bor tokaji ünnepén Nagy Ferenc miniszterelnök mondott nagy beszédet. Kijelentette egyebek között, hogy a magyar földön végzett munkák közül kettőnek van hagyományos Ünnepi jellege, az aratásnak és a szüretnek. Aratásunk gyenge volt, viszont bor bőven termett. Tokajban, a világ legjobb borának tér melói színhelyén, szüreti hangulat közben nézzük meg, mennyiben van okunk az aggodalomra és mi jososit fel bennünket az optimizmusra? — A magyar nemzet most éli át legsúlyosabb történelmi tévedésének következményeit. Ha Magyarország terheit meg nem változtatják — jelentette ki a miniszterelnök — és kötelezettségeinket nem csökkentik, a magyar nép számára legfeliebb a megmaradás lehetősége marad meg, fejlődésről nem beszélhetünk. Fokozott munka, többtermelés és takarékosság — A magyar nép gazdasági prog ramjának egységesnek kell lennie. Fokozott munka, többlermeiés és takarékosság 'ehet a magyar gazda' ságpolitika jel zava. Ennek érteimé ben egész gazdaságpolitikánkat a demokrácia szempontjainak megfelelően kell átszerveznünk. Nem akarunk a világ többi népein élős ködő, eladósodott nemzet ienni, hanem szabadon és megkötöttség nélkül kívánjuk a gazdasági téren teljesíteni felada unkát Gazdasági szerződő feleink nyugodtak lehetnek afelől, hogy becsületes néppel kötnek megegyezést — Bölcs és előrelátó politikát kell folytatnunk. Nem mondhatunk le a nemzeti összefogás, a koalíciós kor mányzatnak a gyakorlásáról. Nem csak gazdasági, de pol tikai tárén is áll az az elv, hogy minden építő akaratot összpontosítani kell, Ki kell azonban küszöbölni az együttműködés összes eddigi zavarait. Hosszú időre meg kell kiméini a nemzetet minden háborúskodástól, de egyben a belpolitikai háborúskodástól is. Minden válság mérhetetlen kárt je lent a nemzetnek. Akarjunk békességben élni — Se ellenforradalomra, se for radalomra ne számítson senki Mind kettő csak a magyar nép szenvedését fokozhatná. A nép minden erőszakos megoldástól elfordul és a fejlődés igazi alapjául csak a békességben és nyugalomban végzett munkát ismeri el, A pártoknak tömegeiket nem mások gyülölésére, hanem megbecsülésére kell nevJ niük. Nyugodt, békés és egyakaratu politika folytatásához meg van a közös alap: a demokrácia. megbecsülést Akarjunk békességben élni, szerezni magunknak, gyűlölködő nacionalizmus nélküli hazánkból megteremteni a magyar hazafiak országát. Akarjunk lelkileg is átalakulni, akkor a közös, nagy akarat és a becsületes munka le küzdi bennünk a jövendőtől való félelmet és megtölt bennünket hittel igazságos céljaink elérése iránt, (MTI) Néhány sző oz linzi demokritclárúl Nem akarjuk követni a Szabolcsi Kis Újságot a durva, utszéli rágalmazás és vásári agitáció, hang, nyeiyezet uiján. Már annál inkább nem, mert tiszteletben tartjuk a törvényeket, igy a köztársaság védelméről szóló törvényt is, amely azéit hozatott meg, hogy ne a nyilas időkben megszokott aszfaltideolo giáyai és kifejezésekkel vívják a pártok egymással szembeni * csatá jukat, hanem az emelkedett demokrácia szellemében, az államve zetés tudományának és higgadtsá gának a szellemében, vitázva, az egyes tételek teljes kielemzésével. Az a bizonyos harminc százalék Azonban mégis ki kei! térnünk az október 12 i lapban megjelent cikkre, amely „Az a bizonyos harminc százalék“ cimmel azt irta, hogy a marxista pártok elszámitot- ták magukat. A választásokon azért nem kaptak többséget, mert a lakosság ezektől a pártoktól féltette „földecskéjét, házacskáját, üzletecs kéjét, állásocskáját, a vallását, családját, mindent, amiért élni és dől gozni érdemes.“ A cikk végén bizonyos számitá sokat végez, amely szerint ököl, vér, harc — anarchia; bor, búza, békesség — demokrácia, a nép pedig demokráciát akar. Hát kedves, ismeretlen cikkíró! Mi hitet tettünk a demokrácia mellett Ne szájaljon tehát nekünk senki a demokráciáról. A. marxista pártok és igy mi kommunisták is, hitei tettünk a demokrácia mellett, mig most, a f Jszabadulás után két évre, az újjáépítés hosszú, küzdelmes időszaka után Önök, miután Nyu gáton kiüdü ték magukat, visszajöttek, kritizálnak, becsmérelnek mindent és most szeretnék a kezükbe kaparintani a hatalmat. Önök állandóan tiltakoznak a Demokratikus Blokk felől elhangzott vád ellen, miszerint Önök kö zött reakciósok vannak. Hát ime: éppen ez a hang, éppen ez a szellem. amely az illető cikkből ki csendül, éppen ez a reakció hangja és szelleme. Önök nagyon jól tudják, hogy a választásokat az a bizonyos százalék döntöíte el, amely a választá sokra- már Nyugatról hazaérkezett és azok, akik felültek annak az agitáciőnak, amelyet a választások előtt hallottak, éppen Önöktől, akik ezt a bizonyos cikket Írták. Mert ha Önök újságon keresztül le merik Írni azt, hogy tőlünk, a marxista pártoktól féltik az emberek a föl decskéjüket és egyéb, előbb már Bekényi László hadigondozótiszt a népbiróság előtt Tegnap délután került a nyíregyházi népbiróság elé Bekényi László 46 éves kassai születésű, budapesti lakos, volt mérnöki hadigondozótiszt háborús és népellenes bűnügye. Bekényi László 1944. év április és május havában azokat a mán- doki lakosokat, akik még az előző világháborúból kifolyólag hadigondozottak voltak és a gettózási endelet nem vonatkozott rájuk, a Hsvárdai gettóba szállíttatta. Azokat a munkaszelgálatosokat, akik k a badságra jöttek haza Mándokra feljelentette a csendőrségen és a gettóba juttatta. Elkobozta a zsidók rádióját. A mándoki tiszavi- déki malom két főrészvényesét irodájába hivatta és ott Hitler képére hivatkozva agyonlövéssel fenyegette őket és kényszeritette, hogy írják alá a malomra vonatkozó, általuk teljesen ismeretlen szerződést. A vádirat felolvasása után a tanúkihallgatásra került a sor. A népbirósági főtárgyalás lapzártakor még tartott. felsorolt dolgaikat, akkor elképzel jük, hogy mit mernek Önök mondani népgyüléseken, ahol az az álláspont, hogy a szó elszáll És mit mernek terjeszteni a suttogó propagandán keresztül ? A nép pedig demokráciát akar Ami a cikk alján elhelyezett számtani művelet kérdését illeti, — mondja meg kedves ismeretlen, Nyíregyházán, vagy a vármegyében ugyan mennyi vér ömlött, mennyi harc volt és hogyan jelentett ez itt anarhiát ? A záró mondat azonban igaz és helytálló. „A nép pedig demokráciát akar.' Ellenben a velünk szembeszögezett hármas jelszó; a bor, búza, békesség a valóságban úgy fest, hogy a koldussorsban élő parasztoknak, a földmunkásoknak a városok és bányák dolgozóinak, az infláció alatt és bizony még azóta is nem, hogy bor, de a legszükségesebb lélfenn tartás sem jutott ki. Borhoz, sőt pezsgőhöz, azok jutottak hozzá, akik elkelyezkedtek Kisgazda Pártban a részvényesek, a bankárok, a gyárosok, vállalkozók és más olyan elem, aki a múltban a MÉP-ben, most pedig a Kisgazda Pártban a kisgazdák háta megeit akarja elérni és megtartani előnyös pozicióit. Ami a búzát illeti, arra vonatko zólag kijelenthetjük, hogy bizony igen sok helyen megpenészedett igen sokat elspekuláiiak, elfeketéz lek, sőt külföldre is elcsempésztek a munkásságot és a földtelen pa rasztságot fosztva meg azáltal min dennapi kenyerétől. Ami a harmadik jelszót illeti, a békességet, azt kedves ismeretlen cikkíró, az Önök részéről nem tapasztaljuk, de még a békességre való törekvést sem. Ez a mód, ahogyan Önök a koalícióról imák, ahogyan a koalíció pártjait emlegetik, az a hang Amikor Önök még Nyugaton voltak, ahová az irhájukat mentették, adva volt a lehetőség arra, hogy a marxista pártok és a MKP. Önök nélkül alakítson kormányt a felszabadulás után. Ugyan hogyan tiltakoztak volna Önök az ellen, hogy itt, az Ősök által elhagyott országban olyan rendszert alakítsunk, amilyet akartunk volna? Azonban a marxista pártok és ezek között a MKP. nem törtek uralomra, hanem lehetővé tették, hogy az összes pártok együttes részvételével a „Demokra tikus Front“ alakitsa meg a kormányt és az ország azóta is a Demokratikus Front párjainak koalíciós vezetése alatt áll. és az a szellem, ahogyan Önök tűrik az egész úgynevezett koalíciós rendszert, nem a békesség akarására vall, nem a békességet jelenti. Önök elég ostobának nézik a magyar népet, ha Önök azt hiszik, hogy még mindig felül a nép az agitáció- nak, hogy Önök védik meg tőlünk, kommunistáktól és a többi marxista párttól „a földecskéjüket“, .házacskájukat“, „üzletecskéjüket“, „áüásocs- kájukat“, „vallásukat“, „családjukat“. Mi követeltük és valósítottuk meg a földreformot, a házhelyosztást, a kiosztott földek telekkőnyvezését, tehát tőlünk ne féltse Ön és ne féltsék Önök tőlünk a paraszt földecskéjét, sem a házacskáját, sem az üzletecs. kéjét akkor, amikor ezekért az üzletecskékért mi állunk a kisiparosság és kiskereskedő társadalom mellé. Ami az állásocskákat illeti — hát igen — a vezérigazgatói, az igazgatói és más egyéb Aladári princípiumok ellen igenis szót emelünk és azt akarjuk, hogy ezeknek a dús tan tiemjei a munkát valóban végző kistisztviselőknek és dolgozóknak jus sanak. Vallásüldözés nem volt és nem is lesz Ami pedig a vallást és a családot illeti, ez a legkiáítóbb bizonyiteka az Önök reakciós szellemének, hogy ezt ellenünk szegezik. Mtgyarotszágon vallásüldözés nem volt és nem is lesz. Ezt bizonyítja az a feléledő vallásmozgalom, amely a demokráciának köszönheti szabadságát. A régi rend a föld alá kényszeritette a „szektákat“, most pedig, mint az elmúlt vasárnapon zsúfolásig töltötte meg a Korona két termét a múltban üldözött' Jehova tanulnak tömege, akiknek most nyílt lehetőség, először fennállásuk óia, hogy ilyen összejövetelt rendezhessenek, Az viszont b zonyos, hogy mi a vallás szabadságot úgy éttjük, hogy min den vallásnak és minden feiekezet nek és ha úgy tetszik minden „szektának“ egyaránt és egyforma sza badság jár. Ami a családot illeti... A családra vonatkozólag pedig vájjon 1943 ban kik voltak azok, akik családfőket és fiaikat megtizedeltek a voronyezsi visszavonulás után a német SS magyar alakulataiban? Melyik pártnak a tagságát gyarapítják ezek a volt liszt urak? Kik voltak azok akik éretlen magyar ifjakat üldöztek ki Ausztriába, mint leventéket? Nem. A családot nem mi forgácsoltuk széjjel. Mi a családot meg akarjuk védeni attól, hogy az apa még egyszer a családtól ezer és ezer kilométerre pusztuljon el. Meg akarjuk kiméini attól, hogy bombák verjék széjjel a családi fészket. Megakarjuk védeni attól, hogy a családot még egyszer földönfutóvá tegyék. Önök ne féltsék rnitőlünk a „csa- ládocskákat“. Önök ezt Írták, a nép pedig demokráciát akar. Ezt valljuk mi is és mi tudjuk, hogy az a lelki terror, amelyet ez a szellem, amely az Ön cikkéből kitűnik, már nem igen talál meghallgatókra. Magyar- országon a lelkek felszabadulása tovább tart és a magyar nép nem- csak akarja a demokráciát, de meg is fogja valósitani. PÁLFY ERNŐ Kereskedők részére űroraktár Könyv kapható: DÓZSA nyomdaválialatnál Nyiregyhása, ¥ay Ádám-atca 5 sz.
