Magyar Nép, 1946. október (3. évfolyam, 180-206. szám)

1946-10-13 / 191. szám

1946. október l3, Vasárnap I Tisztogatják a piacot az árdrágítóktól — Mi I III. évfolyam 191. szám. i Horthy Miklóssal ? Hadifoglyok üzennek j H ij| íP%ISBS< J|H IHHI -> BsaPa - Käiilil ®*H£s!i!BwíiEä5%im' "mss!® jrjfrffiu SgaS« gjUdtP A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja A MAGYAR BÉKE a legfelsőbb mét arra, kisérjék élénk A csehszlovákiai magyarok csak határigazitás utján történhet Gyöngyösi külügyminiszter a békeértekezlethez intézett levelében az egész magyar közvélemény mélységes csalódásának ad kifejezést előli ződéshez. Teljes mérték­ben elismerem az okokat — mondta többek közt — amelyek miatt Csehszlo­vákia azt kívánja, hogy egyszersmindenkorra meg­oldják a kisebbségi kér­dést, de a humánum nem engedi meg, hogy a ma­gyar békeszerződésbe a takosság egyoldalú és erő­szakos áttelepítésének el­vét beiktassák. áttelepítése zott — a leghatározottab­ban alá kell huzni az ön­kéntes áttelepítés kérdését és mindent el kell követni szükség esetén kisebb je­lentőségű hatáikiigazitá- sokra is, hogy a mini­lervbe vették a munkanélküli segély bevezetését mumra csökkentsék azok­nak a személyeknek a számát, akiket áttelepíte­nek egy országból, amely­ben sok esetben ember­öltők óta laktak. Amikor a csehszlovák kormány eredeti indítványát meg­változtatta, békülékeny szellemről tett tanúbizony­ságot. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a konferencia minden tagja a legélén­kebb figyelemmel kiséri majd a jövő tárgyalások kialakulását. Manuliszky Ukrajna ne­vében szólt hozzá a ma­gyar békeszerződéshez. A jóvátétel és a Duna kér­déséről beszélt, amely utóbbi közvetlenül érdekli Ukrajnát,! miután Ukrajna területe nem fekszik messze ettől a folyamtól. Sajnosnak mondta a ma­gyar albizottság egyik ülé­sén az Egyesült Álla­mok benyújtott javaslatát a magyar jóvátételnek 300 millió dollárról 2©o millió dohára való csökkenté­sére. (MTI) A párizsi békeértekezlet plenáris ülése lapzártakor még tartott. arra, hogy az általuk telje­síteni szándékolt béke még a magyar és román viszony­ban rendezésre váró prob­lémák elkerülésével megol­datlanul hagyott olyan kér­déseket, amelyek a dunai népek jövendő békés együtt­élése szempontjából nagy- jelentőségüek; Ez a fogyatékosság az egész békemü sikerét ve­szélyezteti — állapítja meg végül a külügyminiszer le­vele. (MTI) A 21 győztes nemzet párizsi békeértekezlete szombaton délelőtt magyar szempontból utolsó fázisá­hoz érkezett. A konferencia plénuma ezen a napon vette tárgyalás alá a ma­gyar területi és poütkai bizottság jelentését a ma­gyar békeszerződés terve vezeíéről A magyar béke­tervezet tárgyalása iránt a 21 nemzet részéről élénk érdeklődés nyilvánult rneg. A Luxemburg palota tárgyalási tágas termei és az ülésterem szűk folyosói már jóval 10 óra előtt megteltek a föld minden részéről Párizsba sereglett delegátusokkal. Az elnöki emelvénnyel szemben lévő diplomata- páholyok egyikében végig­hallgatta az ülést Gyön­gyösi János külügyminisz­ter is, a magyar békekül­döttség vezetője, Sebestyén Pál, Auer Pál, Szekfü Gyula követek társaságá­ban. A magyar békeszerződés tárgyalása Byrnes elnök 10 óra 15 perckor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy napirenden a Magyaror­szágra vonatkozó béke­szerződéstervezet tárgya- lása szerepelt. A vita első szónoka, Szimics jugoszláv külügy­miniszter, beszéde végen a jugoszláv nép nevében deklarációt olvasott fel, amelyben hangoztatta, hogy jugoszlávia a legjobb szándékkal jött a béke­értekezletre. Mindent meg­tett, hogy egység jöjjön létre szövetségeseivel, a résztvevő képviselők több­sége részéről azonbar. csak visszautasítással ta­lálkozott megegyezési prob­lémáival szemben. A dek­Kisebb eső Mérsékelt szél, fel- hősebb idő. egy két helyen kisebb eső le­hetséges. Az éjszakai lehűlés mérséklődik, de a nappali hőmér­séklet csökken. (MTI) laráció hangoztatta, hogy ’ Jugoszlávia a békeértekez- ietben mélységesen csaló­dott. Ezután Ciementis, Cseh­szlovákia képviselője emel­kedett szólásra. A tőle megszokott magyarellenes hangnemben nyilatkozott. Hangoztatta a 200.000 Csehszlovákia magyar ki­telepítésének a szükséges­ségét, majd felhívta a résztvevő nemzetek figyel­Az Egyesült Államok felfogása szerint ha a kér­dést nem kétoldalú és mindkét felet kölcsönösen kielégítő megállapodással oldjak meg, ez csak súr­lódások oka lenne a jö­Győngyösi János magyar külügyminiszter levelet in­tézett a békeértekezlet elnök­ségéhez. Levelében a ma­gyar békedelegáció és az egész magyar közvélemény mélységes csalódásának ad kifejezést afelett, hogy a békeértekezlet megelégedett a Magyarország és Románia között bekövetkezett hadi- állapotnakfoimaszerinti meg­szüntetésével és még csak kísérletet sem tett arra, hogy a Dunamedence békéjének érdekében közelebb juttassa a megoldáshoz azokat a kér déseket, amelyek a két szom széd államot egymástól el­választják és amelyek rende­zése nélkül normális jószom szédi viszony a két állam között nem alakulhat ki. Kiábránditólag hatott a magyar közvéleményre — hangsúlyozza a levél - hogy a békeértekezlet nem tar­totta szükségesnek számot vetni azzal a ténnyel, hogy Románia 1919-ben az ön­rendelkezési és etnikai elvek mellőzésével olyan területek fórum figyelemmel azt, hogy a magyar kormány teljesiti-e ez év február 27*én vál­lalt kötelezettségeit a ma­gyar-csehszlovák lakosság- cserével kapcsolatban. A magyar kormány magatar­tása ebben az ügyben olyan természetű — jelen tette ki — hogy nagyon súlyos zavart idézhet elő Középeuróban. Ezután Bedellschmidt amerikai delegátus szólt hozzá a magyar békeszer­vőre nézve és megakadá­lyozná a barátságos kap­csolatok kifejlődését, amire oly nagy szükség van kö zépeurópa békés fejlődé­sében. Felfogásunk szerint — jelentette ki a megbi­birtokába jutott, amelyeken nagyszámú magyarság él. Nem tartotta szükségesnek, hogy intézkedéseket tegyen az ezen a területen élő lakos­ság 22 százalékát kitevő, több, mint másfélmillió ma­gyar jogainak intézményes í biztosítására. Nem tartotta szükséges­nek, hogy foglalkozzék az­zal a helyzettel, amely ab­ból állott elő, hogy Romá­nia a területén élő magyar­ság jelentős részétől meg­tagadta az állampolgság el­ismerését, hogy- a magyar állampolgárok és Romániá­ban élő magyarok vagyonát jogtalanul zár alatt tartja és hogy őket vagyonjogi téren rendszeresen hátrányokban részesítik. A magyar delegáció — mondja a levél — ismétel­ten rámutatott arra, hogyha a békekonferencia a kérdé­sek taglalásába belebocsát­kozni nem óhajt, a megol­dás csak a két állam kö­zötti közvetlen tárgyalás ut­ján lehetséges. A konferen­cia ezt a magyar kérést nem tette magáévá. Gyöngyösi János külügy­miniszter levelében végül felhívja a bókeértekezleten résztvevő hatalmak figyelmét ; A szakszervezetek össz- vezetőségi ülésének határo­zata értelmében Kossá Ist­ván,. a Szakszervezeli Ta nács főtitkárának vezetésé vei küldöttség kereste fel Nagy Ferenc miniszterei nököt, akinek átnyújtották a szakszervezetek határozatait tájékoztatták a szervezett dolgozók legfontosabb kö­veteléseiről. A miniszterelnök részle­tesen válaszolt a küldöttség nek. A munkanélküliség kér­désével kapcsolatban kije lentette, hogy mindent el kell követni uj munkaal­kalmak teremtésére. Tervbe vették a munkanélküli se­gély bevezetését és ezzel kapcsolatban javaslalot ter­jesztettek a minisztertanács elé. Az ipari árak leszállításá­nak szükségességét is han­goztatta, a miniszterelnök és közölte, hogy máris utasí­tást adott a közhasználati cikkek áránák felülvizsgálá­sára. Részletesen foglal­kozott a hitelellenőrzés kér­désével, majd a mezőgazda­sági munkaközvetítéssel kap­csolatban kijelentette, hogy az továbbra is a földmun­kások és kisbirtokosok sző- vétségének hatáskörében ma­rad. (MTI) ara = 40 FILLÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom