Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)

1946-09-25 / 175. szám

1946. szeptember 25, Szerda III. évfolyam 175. szám. Piaci kufárok és árdrágítók garázdálkodása, — Felállítják a proletárköveteléseket, — Vége a cim és rangkórságnak A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyíregyháza, Városhézaépület Telefon: 33. i <avnr rrtM a?. tjx.sy.rro. i wr.­DEMOKRATIKUS NAPILAP Sxarlcaaxtébizottaág : Pintér Andrés (Magyar Kommuniata Párt) Máchel Sándor (Szociáldemokrata Párt) Bartha László (Nemietl Parasztpárt) Albizottság elé utalták a 200.000 csehszlovákiai magyar áttelepitésének ügyét Párizs: A magyar politikai és területi bizottság, — amely több ülésen keresztül tárgyalta a csehszlo­vákiai 200.000 magyar állampolgárnak Magyarországra való áttelepítését, — hétfőn délután elhatározta, hogy a kérdést tanulmányozás céljából albizottság elé utalja. A bizottság ezután gyors egymásutánban egyhangúlag elfogadta a békeszerződéstervezetnek 5—6-7 —8. és 9. cikkelyét. Ezek a cikkelyek a következőkre vonatkoznak: 1. Háborús bűnösök. 2. Magyarország elismeri a jelenleg kidolgozás alatt álló többi szerződést 3. Románia és Magyarország között megszűnik a hadiállapot, a háború előtti kétoldalú szerződések érvényben tartása. A bizottság végül a következő ülésre napolta el a csehszlovák küldöttség által támogatott jugoszláv módosító indítvány tárgyalását, amely arra irányul, hogy Magyarország adja vissza a szomszéd országoknak az onnan elvitt kulturjavakat. (MTI) Sztálin generalisgámnsz: Meg vagyok győződve a Szovjetunió és Nagybritannia együttműködésének lehetőségéről A moszkvai rádió jelen­tette, hogy Sztálin gene­ralisszimusz a „Sunday Times“ levelezőjének írás­ban hozzáterjeszteít kér­désére válaszolva kijelen­tette, hogy nem hisz a reélháboru veszélyében. Akik ezt terjesztik, azok fóleg katonai és politikai felderitők. Ezekre a híresz­telésekre csak azért van Nem igaz, hogy Nagy, britannia és az Egyesült Államok vezető körei meg tudnák valósítani a Szov­jetunió bekerítését, akkor szükség, hogy megfélem­lítsék a naiv politikusokat és ezzel egyes kormá­nyokból több engedményt tudjanak kicsikarni, vala­min? azért, hogy megaka­dályozzák a háborús költ­ségvetés csökkentését és a csapatok leszerelését. Igazi háborús veszély valójában nem áll fenn­sem, ha akarnák. Sztálin generalisszmusz egyébként sem állítja vá­laszában, hogy ezt akarnák. kapcsolatok kimélyitéséhez is. ?Az amerikai csapatok­nak Kínából történő hala­déktalan visszavonása élet­bevágóan fontos a jövő békéje számára. Az atombomba és a gyengeidegzetű politikusok Az atombombáról kije­lentette, nem hiszi, hogy az valóban olyan komoly tényező lenne, mint egyes politikusok gondolják. Az atombomba megfélemlít­heti a gyengeidegzetü po­litikusokat, de nem dönt­het el háborúkat. Kizáró­lagos birtokolása minden esetre alkalmas a fenye­getésre, de két érv szól ellene, mégpedig: a kizá­rólagos birtokolás nem tarthat örökké és az atom­bomba használatát meg fogják tiltani. Végül kijelentette Sztálin generalisszimusz, nem ké­telkedik abban, hogy a békés együttműködés a kommunista és nem kom' munista országok között nemcsak, hogy nem csök­ken. de növekedhet is. (MTI) Németország jövője . . . ki áttelepülőkön semmiféle adót vág) szoigíltatast behajtani nem lehet i Szovjetuniót sem lehet bekerítem Németország felhaszná­lása Nyugateurópa és Amerika ellen kizárt do­log. Ez nem csak a fenn­álló egyezményekkel, ha­nem a Szovjetunió saját érdekeivel is ellenkezne. A tartós béke legfontosabb biztosítéka Németország lefegyverzése és demok­ratizálása. Az a feltevés, hogy Nyugateurópában a Kom­Éjszakai lehűlés Déli, délnyugati légáramlás, kisebb felhőátvonulások eső nélkül. Újra erős éj­szakai lehűlés, reggel helyenként kőd. munista Pártok politikáját Moszkva irányitaná, ab­szurd és azt Hitler és Göbbel3 szótárából köl­csönözték. Baráti együttműködés a nyugati demokráciákkal Kijelentette Sztálin ge­neralisszimusz, hogy két­ségét kizáróan hisz a nyugati demokráciák és a szovjet tartós baráti együtt­működésében, az ideológiai különbségek ellenére is. Meg van győződve a Szovjeunió és Nagybri­tannia együttműködésének lehetőségéről, ami igen je­lentékenyen járulhat hozzá a kulturális és gazdasági Az áttelepítési kormány­biztosság hivatalosan közli Miután a csehszlovák kormány 1®46. augusztus ' 27*en átadta a magyar kormánynak a Csehszlo­vákiából Magyarországra való kitelepítésre kijelölt magyar nemzetiségű sze- mélyek utolsó névjegyzé­két, ezen a napon hatály­ba lépett a magyar-cseh­szlovák vegyesbizottság 7. • számú véghatérozata. Ennek folytán ettől a naptól, azaz 1946. augusz­tus 27-től kezdve az átte­lepülőkön sem Magyar- országon, sem Csehszlo­vákiában nem lehet be­hajtani : 1. Semmiféle adót, szol­gáltatást, vagy illetéket, illetve egyéb pénzügyi ter­mészetű követelések telje­sítését 2. Nem lehet behajtani az úgynevezett jóvétételi fizetések, természetbeni szolgáltatások és bármi­nemű személyes szolgálta­tások, valamint más köz­jogi terhek és kötelezett­ségek teljesítését. 3- Az áttelepülők sem­miféle módon nem von­hatók felelőségre azért, hogy a felsorolt kötelezett­ségeket eddig nem telje­sítették. (MTI) Ara: 40 fillér. Ehetünk szaíaládét virslit és párizsit Dr- Bárányos Károly közellátási miniszter két egyidejűleg kiadott rende­letével szabályozta a hen­tesáruk készítését és for­galmát. A rendeletek szerint szerdától kezdve Mos a baromfifélékből hentesárut készíteni és forgalomba hozni. A közelletásügyi miniszter egyben megen­gedte, hogy a vendéglők nem baromfihús felhasz­nálásával készült egyes hentesárukat (szafaládé, virsli, párizsi stb) felszol­gálhassanak. (MTI) Ebéd a magyar békeküldöttség tiszteletére A Szovjetunió békekül­döttsége hétfőn ebédet adott Gyöngyösi János külügyminiszter és a ma­gyar békeküldöttség tisz­teletére. Molotov külügyminiszter poharköszöntőjeben han­goztatta, hogy ha vannak is véleménykülönbségek a béketárgyalások során a Szovjetunió és Magyaror­szág között, bizik abban, hogy a két állam politiká­ját továbbra is a barátság szempontjai vezetik. Gyöngyösi János kül­ügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy a ma­gyar nép a felszabadulás után rögtön felismerte, hogy Kelet- és Közepeurópában a Szovjetunió a nagy ren­dezőhatalom, amely tar tós békét tud biztosítani a népek között. Nagyon saj­nálnánk — mondotta a külügyminiszter —, ha a magunk békecéljai ellen­tétbe kerülnének a Szov­jetunió céljaival, de remé­li, hogy még azokban a kérdésekben is, amelyeket már eldöntötték, megkap­juk a Szovjetunió támoga­tását ahhoz, hogy a szóm* azéd államokkal a jóvi­szony és a tartós béke kialakítható legyen. Ma­gyarország létfeltétele, hogy a Szovjetunióval jó viszonyt tartson fenn. — (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom