Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)
1946-09-20 / 171. szám
2. oldal. MAGYAR NÉP 1946 szeptember 20. Magyarország nem fogadja el 200 ezer magyar kitelepítését A washingtoni magyar követ beszéde a békeértekezieten nemzetiségű állam akar lenni jelenlegi határainak a fenntartásával, márpedig az egyetlen nemzetiségű állam megvalósításának demokratikus és humánus útja nem a feleslegesnek, vagy veszélyesnek tartott népelem kényszerű kitelepítése, Hitler és az autonomista szlovákok A magyar kisebbség szerepe a müncheni eseményekkel kapcsolatben jelentéktelen volt. Hitler külső fenyegetéseit az autonomista szlovákok belső nyomása támasztotta alá. A müncheni határozat a szloClementis pálfordulása Szegedi Masszák Aladár ezután idézte Clementis 1943-ban tett megállapítását a szlovákiai magyarokról, amely szerint a magyar munkások és parasztok helyes álláspontot foglaltak el Csehszlovákiának az európai helyzetre való magatartását illetően. Clementis még 1943-ban is az el ismerés hangján beszélt a szlová kiai magyarokról és most mégis A csehszlovák kormány demokratikus kormányhoz nem méltóan játsza ki a lakosságcsere egyezményt A magyar területi és politikai bizottság szerda dálutáni ülésén Szegedi Masszák Aladár washingtoni magyar követ angol nyelven ismertette a magyar álláspontot. Megálla pitotta, hogy Clementis a valóságnak meg nem felelő adatokra építette fel érvelését, amikor azt állítatta, hogy Magyarországon 450 ezer szlovák él, holott az 1930. évi népszámlálás adatai szerint mindössze 104 ezer szlovák van Magyar- országon. Clementis a Szlovákiában élő magyarok számát viszont 500 ezerben jelöli meg, pedig a cseh statisztika hivatalosan is 652 . ezerben állapította meg a magyarok számát. Mi a célja az adatok megváltoztatásának ? Az adatoknak ez a megváltoztatása nyilván arra való. hogy kimu tassák, miszerint Magyarországon körülbelül ugyanannyi szlovák él, mint amennyi Szlovákiában s hogy azt a látszatot keltsék, mintha itt igazi népcsere, körülbelül egyenlő számú lakosság kölcsönös áttelepítése utján lehetséges volna. A magyar delegáció — mondta a ma gyár követ — szívesen venné, ha a bizottság statisztikus szakértőkkel felülbiráltatná a magyar és csehszlovák bizottság adatait. Csehszlovákia a háború áldozatait a béke áldozataival akarja szaporítani Ezután leszögezte, hogy a csehszlovák módosító indítvány a külügyminiszterek tanácsa által kidolgozott békefeltételek lényeges megváltoztatását célozza. A győztes nagyhatalmak ismételten kijelentették, hogy nem kegyetlen és bosszúálló, hanem az igazság szellemétől vezetelt tartós békét akarnak létrehozni. A csehszlovák javaslat ezzel a háború nagyszámú áldozatait akarja megnövelni a béke áldozataival, kétszázezer hontalanná kény- szeritett magyarral. Jugoszlávia és Románia példája A csehszlovák delegátus a területi statuszkvót fenntartotta, sőt annak Csehszlovákia javára való kiigazítását a népességi statuszkvóval Magyarország hátrányára akarja megváltoztatni. A magyar delegáció sem a javaslat indoklását, sem annak következményeit nem fogad hatja el. Számos olyan állam . van, amelynek lakossága nem egyetlen nemzetiséghez tartozik és Jugoszlávia és Románia már tudomásul vette az ebből eredő következményeket. Jugoszláviában a magyarság is teljes egyenjogúságot élvez. A csehszlovák javaslatba foglalt elvek beiktatása a békeszerződésbe, rendkívül veszélyes precedenst teremtene. Az utolsó években elég sok tapasztalatot szereztünk arról, hogy nemcsak a béke oszthatatlan, de a jogi és erkölcsi rendszer is. A szlovákiai magyarság évszázadok óta él lakóhelyén. Földje, megélhetése odaköti, Csehszlovákia egyetlen A postdami konferencia csak. a németek kitelepítéséhez járult hozzá és nem adott helyt a magyarok kitelepítésére vonatkozó cseh javaslatnak. Most Csehszlovákia megkísérli a potsdami döntés revízióját. A csehszlovák kormány a magyar kissebbség likvidálására három eszközt választott, éspedig: az ez év februárjában megkötött magyar- csehszlovák lakosságcsere egyezményt, magyar kisebbség jelentékeny részének elszlovákositását és 200 ezer magyar kényszerű kitelepítését. Minthogy a Magyarországról Csehszlovákiába való átköltözésre önként jelentkezettek száma nem haladja meg a 60-80 ezret, a csehszlovák kormány megkísérli demokratikus kormányhoz nem méltó eszközökkel az egyezmény szelleméLehet-e szó egyáltalán arról, hogy a magyarok százezreit ősi földjükről akaratuk ellenére is humánusan telepítsék ki ? A népcsereegyezménnyel kapcsolatban szerzett tapasztalataink alapján nem bizhatunk a humanizmusban! Veszélyes és furcsa emlékeket felidéző eszköz az úgynevezett visszaszlovákositás is. Magyarország lakossága csökkent ugyan az antiszemita üldözések és háborús veszteségek következtében,» de nem olyan mértékben, ahogyan azt Clementis állította. 1941-ben Magyarországon a zsi- dótörvénvek hatálya alá esők száma 481 ezer voit, Clementis a magyar zsidók halálos áldozataihanem a népesség átrendezésével egyidejűleg végrehajtott területi rendezés lenne. Ha tehát Csehszlovákia meg akarja változtatni a népességi státuszkvót, akkor ennek következményeit területi vonatkozásban is viselnie kell. nek kijátszásával legalább 180 ezer re felduzzasztani a Magyarországra áttelepítendő magyarok számát. Az egyezmény végrehajtása során ugyanis kiderült, hogy a csehszlovák kormány háborús főbünösként egyelőre több, mint 23 ezer magyart . családtagokkal együtt több mint 80 ezret szándékozik Magyarországra áttelepíteni. Ezt a számot Csehszlovákia, az egyezmény rendelkezéseit önkényesen megváltoztatva érte el* A háborús bűnösként elitéit magyarok a legtöbb esetben csak párnapos büntetést kaptak, Öe mellékbüntetésként kimondták rájuk a vagyonelkobzást és a kiutasítást. Ugyanakkor a szlovák háborús bűnösök és fasiszták szabadon járnak és még csak bírósági eljárás sem indult ellenük. Eddig csak Hitler csinálta azt, hogy a faji elv nevében a világ minden német nyelvű személyére igényt tartott. A szlovák hatóságok már sok tízezer magyart kénysze- ritettek arra, hogy vallják magukat szlováknak, akkor nem utasítják ki őket. A kényszer pedig ezeknek a nyilatkozatoknak az erkölcsi érvényességét kizárja. nak a számát közel félmillióra teszi. Ezzel szemben a magyar statisztika és a zsidók képviselői is egyöntetűen 220—240 ezerre becsülik a Magyarországon élő zsidók számát. A kitelepítésre kerülő németek száma a 270 ezret nem fogja meghaladni. A háborús halottak száma 240 ezer körül van, tehát a magyarországi lélekszámveszteség semmi esetre sem éri el a csehszlovák delegátus által megjelölt számot. Magyarországra gazdasági katasztrófát jelentene 200 ezer ember áttelepítése. Magyarországon jelenleg több, mint 200 ezer munkanélküli van, mig Csehszlovákiában 520 ezer a munkáshiány. Magyarország a demokrácia útját választotta Magyarország a demokrácia útját választotta — mondta a követ és jószomszédi viszonyban akar élni Csehszlovákiával is, azért kérte a csehszlovák kormányt, ne legye ezt lehetetleané és ne tegye Magyarországot — kormányának minden igyekezete ellenére — az elégedetlenség tűzfészkévé. Végső megoldás csak igazságos elvek alapján jöhet létre Kétszázezer ember kitelepítése pedig semmiképpen sem igazságos törekvés. Szegedi Masszák Aladár beszéde végén kérte a csehszlovák pótinditvány elvetését. A bizottság tagjai nagy figyelemmel hallgatták végig a beszédet, majd Masaryk bejelentette, hogy a bizottság következő ülésén hosszabb nyilatkozatot akar tenni. (MTI) Hétfőn kezdődött Párisban a békeértekezlet legkritikusabb időszaka a magyar nép számára — írják a magyar lapok és ezekben az órákban a magyar nép lélekzetvisszafojtua figyeli az eseményeket. Most dől el hosszú időre a magyar nemzet sorsa. Az egész magyar nemzet és Nyíregyháza társadalma előtt is egyre gyakrabban visszatérő kérdés ; melyik utón tovább 7 A tisztánlátok és hazafiak előtt egy percig sem kétséges: folytatni az utat, melyen a felszabadulás óta a demokrácia fejlődése megindult és megkeresni a kapcsolatot a szomszéd népekkel, hogy a múlt bűneit jóvátehessük azzal, hogy a magyar nép végre felismeri nemzete felemelkedésének egyetlen útját: építeni a demokráciát, szétzúzni a reakciót, mely fejlődésünket megakatja akadályozni. Ezekben az órákban különösen nagy jelentőségű lesz az. hogy ezt a kérdést alapos részletességgel és nagy felkészültséggel rendelkező politikus Horváth Márton fogja ismertetni Nyíregyházán és előadásából városunk értelmisége választ fog kapni sok olyan kér' désre, mely eddig kérdőjelként meredt előtte. Horváth Márton előadása történelmileg olyan időre esik, mely döntő jelentőségű lesz városunk demokráciájának fejlődésében és vázolja azt az utat, melyen haladnia kell minden hazáját szerető magyarnak, hogy a történelem előre forgó kerekében ne gát legyünk, hanem segítsünk azt valóban előre vinni. Mi forintot s ffiteisatsSn»! ."■.nfr.í Tír '“•J A népcserével kapcsolatosan szerzett tapasztalataink alapján nem bízhatunk a humanizmusban Kétszázezer ember .áttelepítése katasztrófát jelent számunkra vákokra nézve nem tartalmazott semmiféle rendelkezést, 1938 ban az összes szlovák pártok mégis hivatalosan kikiáltották az autonómiát és ezzel megtagadták a csehszlovák államegységet. bennük akarja a bűnbakot megtalálni a müncheni eseményekért. Ennek célja csak az, hogy leleplezze azt a szerepet, amelyet a hitlerista szlovákok a Csehszlovák Köztársaság felbomlása körül játszottak, továbbá, hogy kiforgassa vagyonából a szlovákiai szorgalmas magyar parasztságot.
