Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)

1946-09-03 / 156. szám

1946. szeptember 3. MAGYAR NÉP 3. oldal MEGVÁLASZTOTTÁK a Kommunista Párt nyíregyházi kongresszusi küldöttségét deményezésére jöttek létre. Tiltako­zunk az M. SZ K. tevékenysége ellen, mely csak megbénítja a szö­vetkezeti gondolat kiszélesedését. Meg kell segiteni a kisipart A segítésnek legegyszerűbb /nódja, hogy a kisipart be kell szervezni olyan közösségekbe, amelyeken ke­resztül be tud kapcsolódni közszál- litásokba és az ország külkeres­A köztisztviselőknek biztosítani kell a lakbérpótlékot Azok, akik vagyonukat akár a háború alatt, akár a felszabadulás után szerezték, számoljanak el szer­zeményeikkel és az állam ezeknek a vagyonoknak nagy százalékát vegye igénybe. Ezután követeli a javaslat, hogy a kormány tűzze napirendre a mun­kanélküliség megszüntetését és köz­munkákkal teremtsen munkaalkalma­kat. kedelmébe. Ezen keresztül virágzás­nak indulhat a kisipar, amivel erős támasza lehet nemzetgazdaságunk­nak és megszüntetője a munkanél­küliségnek. Szeptember 1-én, vasárnap dél­előtt ültek össze a Nyíregyháza vá­ros és járásához tartozó kommu­nista pártszervezetek képviselői, hogy megválasszák azokat, akik a 111. kongresszuson Nyíregyházát képviselni fogjákr A konferencia elején Pálfy Ernő városi titkár rövid politikai beszá­molót tartott, majd ismertette a nyír­egyházi pártszervezet eddigi fejlő­dését. A III. kongresszus jelentőségét és napirendjét ismertette ezután Hor­váth János, majd a Nyíregyháza városi és járási kongresszusi ver­seny eddig elért eredményeit ismer­tette Lajtai Endre és Kerek István járási titkár. A III. kongresszusra az ország minden pártszervezetéből befutó ja­vaslatok, panaszok és jelentések alapján fogja meghatározni a Párt a további célkitűzéseket. Ezek a javaslatok* a dolgozó nép legszéle­sebb rétegeinek kívánságait tartal­mazzák. A járási konferenciára a községi, tanyai, kerületi és üzemi szervezetek javaslatai futottak be, amit most megvitattak és határozati javaslat formájában a III. kong­resszus eié terjesztenek. A határo­zati javaslat fontosabb részeit ismer­tetjük, mivel ezek nemcsak a kom­munisták, hanem minden dolgozó érdekeit fejezik ki, igy a Kommu­nista Párt III. kongresszusán a ma­gyar nép legszélesebb rétegeinek kívánsága fog kifejezésre jutni. A határozati javaslat Első részében üdvözli a Kom­munista Párt központi vezetőségét Rákosi elvtárssal az élen és köszö netet mond a jó forint megterem ■ téséért. Majd az indokolatlanul ma­gas ipari árak leszállítását követeli és a szegény parasztság érdekében szüntessék meg a malmok uzsoráját, amit úgy lehet elérni, ha községi kezelésbe adják a malmokat. A dézsma csökkentését, illetve mezőgazdasági munkások részére a teljes elengedését kéri ezután a javaslat. A megfogvatkozott állatállomány pótlására javasoljuk, hogy. minden vármegyében állítsanak fel tenyész- telepeket, amelyből úgy az egyes gazdákat, mint a közellátást, vala­mint a jóvátétel szükségleteit ki lehetne elégíteni. A sertésvész megelőzésére kérjük, :egyék kötelezővé a sertés oltást is vegyék állami kezelésbe a szé- ■umtermelő gyárakat. A Szövetkezetekkel kapcsolatban cöveteli a javaslat, hogy szüntessék neg az álszövetkezeteket és a kor- nány csak azokat a szövetkezeteket ámogassa, amelyek nem felülről ettek alakítva, hanem a nép kéz­Cipész árjegyzék kapható: DÓZSA nyomdaválialatnál Ryiragyháia, Tay : A< utca 5 u. A javaslat sérelmezi, hogy a foriutbérek megállapításával a köz­alkalmazottak részére nem állapítot­tak meg lakbérpótlékot, amivel igen nehéz helyzetbe kerültek. Különö sen sérelmes az, hogy aki termé szetben kap a kincstártól lakást, annak fizetése 40 százalékát levon­ják lakbér címén. A munkások, parasztok és értel­miségiek gyerekei nem tudják meg­fizetni az igen magas tandijakat, ami azzal fenyeget, hogy az isko láztatásuk rovására megy. A sze- génysorsu dolgozók gyermekeinél egy bizonyos fizétési fokon alul a teljes tandíjmentességet javasoljuk. Itt is annak az elvnek kell érvényesülni, hogy fizesse­nek a gazdagok. A házhelyek kérdésében követeli a javaslat, hogy teremtsenek vég leges állapotokat ezen a téren es fejezzék be véglegesen a házhelyek kiosztását és telekkönyvezését. Sé­relmes az, hogy egy nemrégen meg- j jelent rendelet .ideiglenesen* kiosz- 1 tott házhelyeket említ, ami a dol­gozók körében bizonytalanságot kel tett. Követeli, hogy mindazok szá­mára, kiknek meg van a módja hozzá, tegyék minél hamarább lehe­tővé, hogy megkezdhessék az épít­kezést, ami a munkanélküliséget is enyhítené. Ezután nyíregyházai kérdésekkel foglalkozik a javaslat, mely többek között a lakásnyomor megszünteté­sét követeli és hangsúlyozza, hogy Nyíregyháza 60 ezer lakosa már kérte, hogy nyilvánítsak törvényha- tóságu várossá, de szégyene a városnak az, hogy egyetlen nyilvános für­dő sem áll a város lakos­ságának rendelkezésére* A város egyetlen fürdője már évek óta üzemen kívül van. Követelik a városi fürdő üzembeállítását. Sérel­mes az is, hogy amikor már rend­szeres áramszolgáltatás biztosítva van, egyes városrészek teljesen koromsötétek, holott a lámpákba csak égőket kel­lene beszerelni és igy már biztosítva is lenne az utcai közvilágítás. A javaslat sürgeti, hogy a város vezetősége haladéktalanul lépjen érintkezésbe a népjóléti miniszté­riummal és hasson oda, hogy az Erzsébet-kórház részére egy mentőautó álljon ren­delkezésére, mert lehetetlen állapot az, hogy az egész megyében emberek pusztul janak el azért, mert idejében nem tudják őket kórházba szállítani. Végül követeli a javaslat, hogy a vasúti felüljárót építsék újjá a leg­sürgősebben, mivel az iskolába me­nő gyermekek, kiknek a síneken kell átjárni, állandó veszélynek van­nak kitéve. A határozati javaslat elfogadása után az egybegyült küldöttek egy­hangú lelkesedéssel Nagy Imre sza- bolcsvármegye nemzetgyűlési kép­viselőjét és Pálfy Ernő városi tit­kárt választotta meg a III. kong­resszus küldötteinek. Pálfy Ernő zárószavaiban meg­köszönte a bizalmat és a konferencia lelkes hangulatban az Internacidhálé elének lésével ért véget. Tragikus haláleset történt a Tiszalök melletti Rágon tanyán. Galyas József gazdálkodó feltű­nően szép 14 éves Erzsébet nevű leányát fürdés közben elragadta a Tisza örvénye. A vele fürdő ba­rátnői hőslelküségről tettek bizony­ságot, amikor szembeszállva a halálos veszedelemmel Galyas Erzsébet segítségére siettek. Élet­A nürnbergi per utolsó tárgya­lási napján a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszédeire került sor. Ribentropp kijelentette, hogy csak a néppel szemben érzi ma­gát bűnösnek és hogy külpolitikája kudarcot! vallott. Keitel tiltakozott az ellen, hogy hadsereget kiszolgáltatta a náci­pártnak. Azt állította, hogy a véderőparancsnokságtól megvon­ták a cselekvés lehetőségét, Rosenberg azt a kívánságát fejezte ki, hogy a német nép visszatérhessen arra az útra, amely­ről Hitlerék eltérítették. Frick egyszerű tisztviselőnek ál­lította magát. Streche azt mondta, hogy a vérnélküli megoldást kereste a zsidó kérdésben. Üdvözlő átirat Tomasívszky Mihály főispánhoz A Magyar Kommunista Párt já­rási konferenciája a következő szövegű üdvözlő átiratot intézte Toma8ovszkv Mihályhoz, Sza- bolcsvármegye főispánjához: A Magyar Kommunista Párt Nyíregyháza járási konferenciája üdvözletét küldi Szabolcsvármegye első paraszt főispánjának, aki a munkáspártok támogatásával ju- tött a főispáni székbe. A járási konferencia mindaddig támogatásáról biztosítja Tomasov- szky Mihály főispánt, ameddig hü marad a parasztsággal és mun­kássággal szembeni kötelezettsé­geihez és elűzi maga mellől a rossz tanácsadókat. Az uj főispán személyével re­méli a konferencia, a munkás­paraszt egység megerősödését és a kisgazdákkal való békés együtt­működés lehetőségét. Kérjük a főispánt, bízzon ebben a támogatásban és bátran járjon a megye élén, mint öntudatos pa­rasztnak illik, akiben most meg­testesült a parasztság felemelke­désének lehetősége. Éljen Tildy Zoltán köztársasági elnök, éljen a magyar köztársa­ság. Nyíregyháza, 1946. szeptember í-en. A Magyar Kommunista Párt Nyiregrháza járási szervezetinek Konferenciája halál harc folyt perceken át, hogy a már fuldokló kislányt kimentsék a Tisza örvényének halálos forga­tagából. A bátor leányok hőstette eredményes volt. Az életmentési kísérlet azonban mégsem járt Si­kerrel, mert a kis Galyas Erzsiké­nek csak a holttestét tudták meg­menteni. A tragikus haláleset ál­talános részvétet keltett. Politikai tévedés, Hitler el­ferdült lelki beállítottsága és a propaganda áldozata Schacht politikai tévedésnek mondta, hogy nem vette észre idejében Hitler elferdült lelki be­állítottságát. Dönitz felelősnek mondta magát azokért a vállalkozásokért, ame­lyeket befejezetlenüi hagyott. Raeder hangoztatta, hogy csak az Istennek tartozik felelősséggel. Sauchel, mint mondta, csak későn vette észre, hogy Hitler mi­iyen szörnyetng. Papén azt állította, hogy ő Né­metországot és nem a náci ural­mat szolgálta. Fritsche, a náci rádió fő hír­magyarázója, a propaganda áldo­zatának tartotta magát. Fiatul lányok életmentési harca o Tisza Örvényében Ki tartozik felelőséggel Istennek és ki szolgálta a német népet? A náci bűnösök utolsó szava *dj egy forintot a Tfidöszanatóriumnak, ha megjelennek nálad, szívesen add

Next

/
Oldalképek
Tartalom