Magyar Nép, 1945. december (2. évfolyam, 145-154. szám)
1945-12-18 / 152. szám
1946. december 18. MAG YAH A nemzetgyűlés! feladatairól ; Történelmi visszapillantás | i. Az 1945. évi VIII. törvénycikk, alapján megalakult nemzetgyűlés november hó 29-én összeült, hogy megkezdje a demokratikus Magyarország újjászervezését. Ez a történelmi esemény időszerűvé teszi azt, hogy foglalkozzunk az új nemzetgyűlésre háruló feladatokkal, hogy népünk legszélesebb rétegei kifejezhessék az azokról alkotott véleményüket és a politikai pirtok és képviselők útján döntően hozzájárhassanak azok megnyugtató és hosszú időre iránytszabó megoldásához. De előbb vessünk egy pillantást az évszázadok fátyolán keresztül a történelmi előzményekre. A magyarság az etelközi Vérszerződés által jutott a törzsek szövetségén nyugvó állami léthez, nemzeti közszervezethez. Ebben az addig önálló törzseket közjogi egységbe fűző szervezetben a szuverénitás birtokosa a nép volt, amely a főhatalmi jogosítványokat nemzetgyűlésen gyakorolta. Az utolsó vezérek - alatt a nemzetgyűlés régi jogosítványait elvesztette. Szent István óta pépig a királyi tanács helyettesítette a régi nemzetgyűléseket, bár egyes régi okmányokban olvasunk törvénykezésre hívatott nagyobb gyűlésekről, amelyeknek neve: „parlamentum Regni publicum, congregatio Regni“ volt. A XII. században ezek a gyűlések mindinkább törvényeket alkotó országgyűlésekké váltak, amelyeken az összes nemesek fejenkint —’ „per singula capita“ — veitek részt. Bár az Anjouk abszolutisztikus törekvései nem kedveztek az ország- gyűlések fejlődésének, Nagy Laios óta gyakrabban tartottak országgyűléseket, ^melyeken a főurakkal és főpapokkal szemben az erőteljesen szervezett köznemesség állandóan érvényesítette azt a tételt, hogy „una eademque est nobilitas“, vagyis hogy ugyanazon jogosítványokkal bír közjogi tekintetben, mint a főnemesség. 1405. óta a városi polgárság mint 'negyedik rend szerepelt az országgyűléseken. Zsigmond király óta az országgyűlések megkérdezése nélkül a király semmiféle fontosabb közügyben nem dönthetett és törvényt csak a királynak és nemzetnek országgyűlésileg kinyilvánított egy- öehángzó akarata alkothatott. 1572-től kezdve már állandósult az a szokás, hogy a vármegyék közönsége követekkel helyettesítette magát az ország- gyűléseken, mert a személyes megjelenés a szegényebb nemességre és polgárságra nézve nagy teherrel járt. Éltől kezdve nyilvánvaló lett a közjogi különbség a fő- és köznemesség között, amennyiben a főurak és főpapok továbbra is személyesen vettek részt az országgyűléseken, ami azután az országgyűlésnek két táblára — vagy házra — való szétválását eredményezte. A személyes jogon megjelenő fő- nemesség és főpapság alkotta a főrendi vagy felső táblát, a követek állal képviselt köznemesség és városi polgárság pedig a rendi vagy alsó táblát. Az így kialakult rendi országgyűlések szervezetét az 1608. évi koronázás utáni törvények állapították «eg. * * Rendi országgyűléseink 1848-ig tartottak. Utolsó szakaszukban már a nagy emberi eszmék befolyása alatt állottak. A francia nemzetgyűlés 1789-ben proklamálta az emberi jogokat, az assemblitélégislative és a nemzeti convent pedig szentesítette azokat. Megalkotta a népképviseleíeken alapuló országgyűlést. 1848. Magyarországon is véget vetett a rendi alkotmánynak. Az átalakulás lényege abban állott, hogy a nép mindea rétege képviselethez jutott, a kiyályi hatalom pedig a parlamenti kormányzat rendszeréből Folyó korlátok közé szorult. 1867. után az országgyűlés képviselőháza «ellett megmaradt ugyan a főrendiház, de a súly a képviselőházon volt. Az első világháború után ismét nemzetgyűlés ült össze és az alkotta meg az állami főhatalmat rendező 1920. évi I. törvénycikket. Az 1926-ban megszervezett felső híz összeülése folytán ismét két kamarás parlamentünk volt, az államfő azonban már nem volt részese a törvényhozó hatalomnak, mert a törvényeket nem szentesítette, hanem csak kihirdette. A második világháború után a Debrecenben összeült ideiglenes nemzetgyűlést most egy újabb nemzetgyűlés váltja fel, amely hivatott állami életünket — törté- aelmütik egyik legsúlyosabb megpróbáltatása után — újból megszervezni. (Folytatjuk) Dr. LUPKOVICS GYÖRGY Dr. Bállá István volt poiaármesterhelyettes a Népbíróság előtt A bűaös fasiszta idők- egyik kg- jellegzetesebb alakja került tegnap reggel a nyíregyházi Népbíróság elé. ®r. Bállá István poigármesíefhe- lyettes a háborús idők korlátlan közellátási diktátora volt Nyífegyházár. Ebben a miuőségben bebizonyította, hogy ténykedése mindenben népellenes volt. Kevés ember volt Nyíregyházán, akit & dolgosók úgy gyűlöltek v®;na, mint dr. Bállá Istvánt. A ringójárású dzaeatritípusú polgár- raesterhelyettes szobájába bejutni csak kivételeseknek lehetett, Kérlel hatctienüí kiutasított njindenkit, aki közellátási panasszal mert hozzáfordulni. Vastag szőnyegekkel borított elegáns hivatali szobájában Cézárként diktálta a közellátási rendelkezéseket, melyek alkalmasak voltak arra, hogy & nép éhezzen. Dr. Balta István a jobboldali moz galmakat szívvel-lélekkel szolgálta. Különös örömet szerzett számára a zsidóellenes intézkedések könyörte- le« végrehajtása. A sötétlelkű Szo- h©r Pál polgármester emberjcínzó gettóbeli intézkedéseit ő hajtotta végre. A Népbirpség /s!ő!t mér nem olvan fennhéjázó, nem olyan önte’t, a fogház hónapjai és az idők elkövetkezett változásai őt is megváltoztatták. Szolgálatkészen és udvariasan felel a kérdésekre és úgy állítja be önmagot, mint aki a legártatlanabb „bá- ránykája* volt a szomorúemlékű fasiszta időknek. Kihallgatása során mindent tagad. 37Zivd vádolja a Síépügyészség Sfalla Dstv&nt Dr. Bállá István 34 éves, nyíregyházi születésű városi főjegyzőt a nyíregyházi Nípügyészség háborús bűntettel és folytatólagosan elkövetett népellenes bűntettel vádolja azért, mart a Nyírvidék Szabolcsi Hírlap 1944. év május 27-i számában „Mi a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség cilja* címmel és aláírásával ellátott cikke jelent meg. > Bállá István cikkében a Keleti Are- vonal Bajtársi Szövetség célkitűzéseit ismerteti. Cikkében többek között a kővetkezőket írja: „A Szövetség zárt csatarendbe tömöríteni akarja mindazokat, akik a Keleti arcvonal poklában a legnagyobb áldozatot vállalták a magyarságért, egyben koronatanúi lettek a minden nemzet számára halálos veszedelmet jelentő vérgőzös bolse- vizmusnak. Feladatunk kettős : nemzeti szolgálat és érdekvédelem. Biz tosiUni akarjuk a külső és belső front szilárdságát, bele akarjuk égetni minden magyar leikébe a feltétlen győzelmi akaratot és minden poklon keresztül ki akarjuk harcolni a végső magyar küzdelmet fajtánkért és az új Európáért. Nem akarunk sem kint, sem bent gyáva kételkedőket, hitetlenksdőket látni. Esek sürgősen és örökre némuljanak el, mert kü lönben gyáva hazaárulók. Kishitűségüket mi fogjuk a torkukra íorrasá- tani. De hareolni akarunk itthon is a szellem, a lélek fegyverével. Harcolni akarunk a nemzeSiszocializmns keresztje jegyében megteremtendő egységes magyar nemzetszervezetért, a magyar szocializmusért.“ Hasonló szellemben tartott beszédet dr. Bállá István a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség 1944. év június havában tartott dísztáborozásán is. A Nyírvidék Szabolcsi Hirkp 1944. év június 24 i számában „Csak a győzni akaró magyarság győahet“ cím alatt közölt beszédének tartalma miatt ugyancsak vádat emelt ellene a Népügyószség. Dr. Balía István 1944, augusztus 13 ig terjedő időben elvállalta a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vármegyei szervezését. Ä Nópügyészség vád tárgyává tette, hogy Bállá István mint közellátási előadó 1944. augusztus 13. napjáig terjedő időben következetesen népeilenss hivatali működést fejtett ki. A közellátás céljaira levágandó sertés és más állatok levágását csaknem kizárólag Hegedűs András nyíregyházi hentes és mészáros- fiák utalta ki a többi kisiparosok hátrányára. Amikor emiatt a kisiparosság kérelemmel fordult hozzá, hivatali szobájából a henteseket dur ván és gorombán kiutasította. Vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével is vádolják Balls Istvánt, aki Nyíregyházán 1944. május havában a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség részére Uxbán (Uogár) Béla nyíregyházi lakos, Luther-u. 2 szám alatti lakását átvette és a lakásból több értékes képet, vitrintárgyat jogtalanul eltulajdonított. Tanúvallomások A fő tárgyaláson elhangzott tanúvallomások is igazolták, hogy Bállá Ist.án diktát^ri hatalommal intézte a közellátási ügyeket Nyíregyházán. Henteseket kizárt a sertésvágásokból és több alkalommal kijelentette, hogy a hentesek a kezében vannak és bármikor kitekerheti a nyakukat. A kisiparosokat elnyomta és minden kiutalást Hegedűs András hentes és mészárosnak adott. Az elhangzott vallomásek során az is bsig&zolást nyert, hogy a panaszosokat még a szobájába sem engedte belépni, már az ajtó kinyitáskor kizavarta őket. Az ítélet A Népbíróság dr. Balta Istvánt háborús és népellenes bűntettekben mondotta ki bűnösnek és ezért 5 évi kényszermunkára, politikai jogainak 15 évre való felfüggesztésére ítélted Ismét békebeli játékok uralják a karácsonyi vásárt A Szomorú emlékű háborús évek karácsony előtti hangulatát az üzletek kirakataiban főleg a német játékáruk uralták. E’zekre a hitleri szelletn nyomta rát jellegzetes bélyegét. Még a gyermekjátékok elkészítésében is propaganda vezette a náci Németországot. Az elmúlt évek karácsonyi kirakatait a háború öldöklő szerszámaival tömték 8. okkL huhbwmihb l-t ' f I tele. A tankok, az ágyuk és a repülőgépek minden formája megtalálható volt a gyermekjátékok között. De sűiűn látható volt a torzképű Hitler és bűntársa, a pózoló Mussolini holdvitágképe is. A borzalmas háború jellegzetes képet adott a karácsonyi vásárnak mindenfelé. A béke első karácsonya megváltoztatta a fasiszta világ gyermekinket mélelyezó propagandáját is és a karácsonyi Jézuska már nem öldöklő gépfegyvereket, em- ! bertipró tankokat és náci hordák | elnyomatását hozza, — hanem az [ igazi szeretetet, a családi boldogságot és a gyermekiélek igazi megnyilatkozásait: a szórakoztató já- 5 tikokat, a szép babákat, a kis jj vasutakat és mindazt, ami hozzá- I tartozik az igazi •karácsony est• hangulatához. ! SzMiináriumi előadássorozat a a Magyar Kommunista Pártban Zsúfolt teremben, a hallgatóság faszült érdeklődése közben tartotta meg Pálfy Ernő első szemináriumi előadását a „Szovjetúnió alkotmányáról.* A szeminárium következő előadása f. hó 18 én, kedden délután 5 órakor lesz a Magyar Kommunista Párt előadó termében, (Vay Ádám u. 24.) Minden érdeklődőt szívesen lát M. K. P. vezetősége. Ny ilttér Felhívás Béres György nyersbőrkereskedő nyíregyházi lakos összes hitelezőit felhívom, hogy bármely címen keletkezett követeléseiket irodámban (Nyíregyháza, Szent István-út 6. sz.) a jelen felhívás közzétételétől számított 8, amaz nyolc nap alatt, különbeni figyelmen kívül hagyás terhe mellett feltétlenül jelentsék be. Nyíregyháza, 1945 dec. 17. dr. Fogoly Mihály ügyvéd Debember 11-én a tokaji országúton Nyíregyházától 14 km-re Varjulapos tanyánál összetört csukott, sötétkék Marmon személykocsit, sötétzöld kétkerekű pótkocsival elvontatták. Nyomravezető 1 magas jutalomban részesül. Villanytelep, s Nyíregyháza. • Egy jó, strapára való kerékpár eladó l pénzért, vagy cserébe. Ujszőlő-utca 33. 5888 I ----;----------------------:--------------------l Tűzifát adok sóért és pénzért. Cim : Ó3ZÖ1Ő-U. 148. sz. 5889 Egy komplett háló bútor eladó. Bocskaiul. 5894 \ Fát lisztért, tuskót pénzért vagy tenge- | riért cserélek. Ószölö-u. 125. sz. 5893 j Eladó fekete hosszú férfi télikabát pénzért, vagy hízott sertésért, damasz abrosz j hat szalvétával, Honvéd-u. 32. 5891 130 kg, és 70 kg-os hizó és 5 drb. 9 hetes malac eladó, vagy borért cserélhető. Mező-u. 16. sz. 5896 Egy hizó eladó. Jég-u. 17. 5890 Kéz-u. 27. alatt 3 szoba konyhás lakás azonnalra kiadó, értekezni Jókai-u. 3. sz. alatt, d. u. 2—4 óráig. 5885 Egy jóállapotban lévő gyermekkocsi, egy. kiságy és egy vaskályha eladó. Új-u. 13. 5893 ! Szabatársnöí keresek. Komolyabb ti-sztr ? viselőnő. Szarvaszu. 42. 5856 5 ___________j--------------------------------------------------------------------------------I Özv. Dr: Bérén Lászfóné kozmetikai kezelését ismét megkezdte, Nyirvízpalota I. e. 5 sz. ___________________________ • Kőzéptermetre príma fekete téíikabát, í bakancs, ing és petróleum élelemért cse- i réihető. Villanytelep, I. emelet. 5897
