Magyar Nép, 1945. december (2. évfolyam, 145-154. szám)

1945-12-11 / 149. szám

1945. december 11 árfolyam 149, ms&m Kedd Mm A Magyar Nemzet! Fuggetienaégi Front Lapja ímmmMAimjm napilap éa kkedéblTetel; lyivegfll^M, VeiwwliáB-épftIel T*>l«ftK»s»é*» s SS. fSxerkaaxtObizottság: Pintér André« (Magyar Kommunista Pért), Micke; Sándor (Sxo* ciáldeiaokrata Párt), Kelemen Láuiá (Független Kiránt,de Fárt), Bariba JLáealó (Nemzeti Pararrt- pá*-" > Dr Klekfy Lajoa (Polgári Demokrata Párt) Felfpivás Sseabolcs vármegye Köxötoségé&ex! Szabolcs Vármegye Nemzeti Bi­zottsága felhívja mindazokat, akik­nek módjában van az Ínség és nyo­mor enyhítése, hogy támogassa a M agyar Nők Dimokratikus Szövet­sége által kezdeményezett és veze­tett emberbaráti akciót, mert, aki ma ed, ez sokszorosan ad. Minden becsületes érzésű magysr embernek kel), hogy megessen a szive a szen­vedő nemzeten, amelyet a mai tél nyomoréta az előző öt év fasiszta rendszt récék lelkiismeretlensége taszított. Ma a közelgő karácsonyra gon­dolunk, arra a karácsonyra, mely a vérzivataros háború után, a cél­talan gyötrelmek után valóban a béke ünnepe lehet. Mindenki igyek­szik, hegy minél szebbet és többet nyújthasson szeretteinek, hory mi­nél több őrömet fakasszon maga körül. Lennének anyák, akik két­ségbeesett -szívvel látnák csüggedt gyermekeik arcát, nincs ajándék, nincs csilingelő gyermekkacagás. Lennének családok, amelyek hideg tűzhely mellett várnák a meleg sze­retet ünnepét, lennének gyermekek, akik mezítláb, rongyosan néznének a karácsony elé, így szól a Demokratikus Magyar Nők Szövetségének felhívása és úgy érezzük, hogy a felhívás mindnyájunk revében szól. Mind­nyájunk nevében és helyettünk cselekszik a Magyar Nők Demok­ratikus Szövetsége, amikor példa- adóan szép kezdeményezéssel igyek­szik letörölni a könnyel, igyekszik enyhíteni az ínséget és igyekszik örömet varázsolni legalább a sze­retet ünnepén a sokat szenvedett arcokra. Ennélfogva mindenki, aki hisz az emberiségben, hisz a bé­kében, hisz a szeretetben, adjon azok számára, akik nyomorban vannak. Szabolcs Vármegye Nemzeti Bi­zottsága a magáévá tette a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének kérését és minden erejével mellette áU. Éppen ezért felhívja az összes Nemzeti Bizottságokat, az összes pártokat és közületeket, egyesüle­teket, valamint az össze* egyháza­kat, hogy a maguk körében is min­dent tegyenek meg, hogy a Magyar Nők < Demokratikus Szövetsége munkájának eredménye legyen. Tá­mogassák őket munkájukban és se­gítsenek összegyűjteni ehhez a szép misszióhoz szükséges anyagi java­kat. A haza nem fogja elfelejteni az ezekben a legnehezebb napok­ban kinyújtott segítő kezeket. Ad­junk a kevésből is és mentsük meg a nemzetet a nyomortól és a szenvedéstől. Páífy Ernő Suabolcs Tármegye Nemzeti Bizottságának elnöke. Illetékes hely nyilatkozata a magyar—csehszlovák tárgyalásokról MTI jelenti: A magyar-csehszlo- j vák tárgyalások még hétfőn dél- j után megindultak Prágában, mind- j végig szívélyes légkörben folytak, i kedden, szerdán folytatódtak és a j zárótárgyalásokra csütörtökön ke­rült sor. Gyöngyösi János és kísérete csü­törtökön este hagyta el a cseh fő­várost. Gyöngyösi János külügymi­niszter prágai tárgyalásaival kap­csolatban illetékes helyről a követ­kezőket közölték a Magyar Távirati Irodával: Azok a tárgyalások, ame­lyek dec. 3-án kezdődték Prágában | és dec. 6-án befejeződtek anélkül, j hogy a tárgyaló felek megáliapo- 1 dásra jutottak volna. A tárgyalások j anyagából azonban megállapítható, j hogy a mindkét részről felvetett j javaslatok több pontja tekintetében azonos álláspont alakult ki. így a \ magyar delegáció annak az elvnek j hangoztatásával, hogy a felmerült í probléma megoldására javaslatait, a i lakosságcserét nem tartja humánus­nak és a demokratikus elvekkel j egyezőnek, mégis hajlandónak nyi- j latkozott a Magyarországon önkén­tesen jelentkező szlovákoknak Szlovákiába való áttelepítéséhez hozzájárulni, a Szlovákiából már eddig kiutasított magyarság beszá­mításával azonos számú magyart átvenni, azonban azt kívánta, hogy az igy lebonyolitandó'népcsere után visszamaradó magyarok a végleges döntésig visszahelyeztessenek a po­litikai jogok kivételével abba a jogál­lapotba, amelyet 1938. előtt élveztek. Minthogy azonban csehszlovák részről magyarellenes intézkedé­seknek csupán bizonyos mérvű enyhítését vállalták, de nem voltak hajlandók az összes eddig hozott magyarellenes intézkedéseket fel­függeszteni, főleg nem a magyarok­kal szemben alkalmazott közmunka- rendeletet, amely ennyit jelent, hogy a kiutasítás helyett most már az ottani magyarságot a csehszlovák hatóságok közmunka igénybevétel címén széttelepítik, a lakosságcse­rére vonatkozó megállapodás nem jöhetett létre. A tárgyalásokon kialakult szívé­lyes légkör mégis azzal a remény­nyel töltötte el a tárgyaló feleket, hogy a felmerült probléma tekinte­tében talán lehetőség nyílik a tár­gyalás továbbfolytatására. < I letékes magyar helyről hangoz­tatott vélemény szerint nem a la­kosságcsere a tulajdanképení ne­hézség, mert erre mindkét részről meg vao a hajlandóság. A nehéz­séget a lakosságcsere lebonyolítása után visszamaradó magyarság sorsa okozza. Magyar vélemény szerint a két ország érdeke, kisebbségei­nek létszáma egymással egyáltalán nincs arányban, önkéntes jelent­kezés esetén igen könnyen lehet, hogy a szlovákiai magyarságnak csak 1'10-ét, vagy még kisebbet vonnak be a lakosságcserébe. A visszamaradó többszázezer magy r sorsára vonatkozóan a csehszlovák álláspont változatlanul az, hogy ezeknek a magyaroknak túlnyomó részét kitelepítik Magyarországra és a még ezután visszamaradó ma­gyarságaik semmiféle kisebbségi jogot nem biztosítanak. A magyar álláspont ezzel szemben az. hogy a Csehszlovákiában levő, vagy visszamaradó magyarságnak bízto- sita- i kell mindazokat a minden embert faira, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül megiihtő jogo­kat, amelyeknek gyakorlását 8Z Egyesült Nemzetek alapokmánya biztosit és amelyek nélkül a „féle­Newyork, dec, 10. Az Associ­ated Press megállapította hogv az angolszász körök bizakodóan tekin­tenek a moszkvai konferencia elé. Különösen kiemelik azt, hogy a moszkvai értekezlet munkatervét pontosan előkészítették. Az első londoni külügyminiszteri értekezlet kudarcának elsősorban a hiányos előkészítés volt az oka. Az i merikai sajtó szerint a kon­gresszusi körök — bár nagy őröm­mel fogadták az értekezlet hírét — rámutatják arra, hogy a moszkvai találkozótól nem szabad a most meglevő feszültség teljes felszaba­dulását várni, de joggal feltételez­hető, hogy a vitás kérdések meg­beszélése tisztulást hoz a három nagyhatalom viszonyában. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos uyilatkozata szerint több más kérdés mellett az atombomba kérdésére is sor kerül. Ezt azért tartják fontosnak, mert a Szovjet­unió eddig nem nyilatkozott Truman elnök, Mackenzie King kanadai miniszterelnök és az angol kormány javaslataira. A többi kérdés felöl csak találgatásokba lehet bocsát­kozni. Valószínű, hogy a három külügyminiszter valamilyen megbe­szélést fog folytatni az európai bé­kekötések tárgyában. Ez annál va­lószínűbb, miután éppen az európai lemnélküli élet" elképzelhetetlen Amennyiben a csehszlovák kor­mány ezt a megoldást elfogadni nem akarja, mint ahogyan ennek a tárgyalás során nyíltan is kifejezést is adott és továbbra ragaszkodik a magyarság eltávolításához, erre az esetre a magyar kormány kény­telen leszögezni azt az atapelvet, hogy a néphez föld is tartozik, A kérdésnek ilyen módon való felve­tése mindkét részről olyan nehéz­séggel találkozik, hogy az ellenté­teket közvetlen tárgyalásokkal elő­reláthatóan nem, csakis nemzetközi döntés alapján lehet megoldani. — Erre utal egyébként a csehszlovák kormány által kiadott hivatalos köz­lemény is. A szlovákiai magyarság súlyos helyzete és a két állam kö­zötti bará'ságos légkő megterem­tésének szükségessége kívánatossá teszi a problémák akár közvetlen mego’dását, akár nemzetközi dön­tés uíján történő sürgős elintézését, i Magyar részről eddig is annak az ( óhajnak adtak kifejezést, hogy a jóindulatúan megkezdett tárgyalások pegszakadása re sulyosbitsa a szlovákiai magyarok további hely­zetét, amely a két ország jövőbeli viszonyának kialakításában csak károsan éreztetné hatását. békekötések ügye juttatta zsákut­cába a szeptemberi külügyminisz­teri értekezletet. Verostlov marsall és Puskin kárét is resztvettek a Kisgazda Párt „népi estién“ A Független Kisgazda Párt pén­teken este központi párthelyis, gé­ben népi estet rendezett. Az ün­nepségen megjelent Vorosilov mar­sall, Puskin budapesti követ és a követség többi tagjai Nagy Ferenc nemzetgyűlési elnök üdvözölte a vendégeket, hangoz­tatva, hogy nem fogunk elfeled* kezni arról, hogy mivel tartozunk a Szovjetuniónak, mert a Szovjet Hadsereg az uj élet kibontakozásá­hoz vezető utat nyitotta meg előt­tünk. Köszöntötte a Szovjet Biro­dalom nagy vezérét, Sztálin gene- ralisszimuszt Vorosilov marsall ■» álaszában megköszönte az üdvözlést. Hangoz­tatta, hogy véleménye szerint a kormánynak már eddig megtett in­tézkedései is teljes mértékben helytállóak. Végül Tildy Zoltán mi­niszterelnöknek és kormányának az előttük álló feladatok megoldásához a legtel esebb sikere kívánta, Valószínű, hogy az európai békekötések ügye is tárgyalásra kerül a moszkvai értekezleten 200 Pet»&8

Next

/
Oldalképek
Tartalom