Magyar Nép, 1945. december (2. évfolyam, 145-154. szám)

1945-12-08 / 148. szám

Revízió alá keli vonni a zsirbeszoigáiiatási rendelkezést, mert sorozatos panaszok merültek fel ezen a téren. Azok ugyanis, akik nagy áldozatok árán kis malacot vásároltak,' hogy ellássák magukat a legszükségesebb zsirozóval és emiatt még szükséges ruhaneműktől is meg* váltak, nem bírálhatók el úgy, mint azok, akik két vagy még több hízót vágnak le, miután azok tartása és hizlalása nagyobb áldozatokat nem követel tőlük. A méltányosság prog­resszivitását kellene ezen a téren ér­vényesíteni és a szegény ember egy kis malaokája után csak egész mi­nimális beszolgáltatást kellene kérni, vagy pedig semmit, mert munkások, tisztviselők, kisparasztok egyetlen malackájából legfeljebb, ha 25—30 kgr. úgynevezett fehér áru, tehát zsír és szalonna van és a rendelke­zés szerint a beszolgáltatás 4 kgr., minden 5 tagon aluli családnál szemé­lyenként 3 kg-al növekszik, tehát ha egy dolgozó házaspár kis malackáját levágja akkor összesen 13 kgr. zsírt kell beszolgáltatnia. Ehhez járul még a jóvátételi kötelezettség teljesitésé- sében megszabott 2 kgr. zsir. Figyelmeztetjük a város vezetőit, hogy igen sokszor egy-egy ilyen .„szegény ember malackájának* nin­csen 15 .kgr. zsírja, amit nélkülözni tudna, ha háztartását el akarja látni. Nem szabad elvenni az emberek kedvét a sertóshízlalástóJ, mert evvel az önellátási törekvéssel igen sok -család könnyített az általános hely­zeten, ellátta magát — habár nehezen is és nem igényelt közellátási. Ha azonban olyan igényeket támasztunk ezekkel szemben, atni lerontja a sertéshizlalás rentábiiitását, akkor visoza fog esni a hizlalás, növekedni fog az ellátatlanok száma és evvel az elégedetlenség is. Éppen ezért a többfele rendelkezés tisztázása céijá ból várjuk a város vezetőinek nyi­latkozatát, amely könnyít a helyze­ten, megkíméli a szegény ember scrtéshizlalását, nem követeli el an­nak túlnyomó eredményét ás egyút­tal világosságot teremt, vájjon meny­nyit is és kinek is kell beszolgáltatni. Minden körülmények köröd lehetővé kell tenai a szegényemberek számára, hogy kifizetődő legyen a sertéshíz- lalás, hogy ehhez kedvet kapjanak, hogy lehetőleg a lakosság minél nagyobb százaléka gondoskodjon saját zsírszükségletéről. A méltányos­ság és az igazságosság azt követeli, hogy szolgáltassák be azok, akik te hetősebbek, önállóak, vagy akik olyan termelők, hogy évenként több sertést is vágnak. A mai súlyos helyzetben ne terheljék erejükön fe­lül a dolgozó kisembereket. Ezt követeli az igazság és az emberi­esség és ezt követeli pártunk is. Pálfy Ernő. Megalakult a Vármegyei Népművelési Tanács December í én a Vármegyeháza nagytermében tartotta meg alakuló gyűlését a Vármegyei Népművelési Tanács. Dr. Tompos Endre alispán ismer tette a népművelés nagy jelentősé­gét és fontosságát. — Ez a Tanács — mondja beszéde során az alispán, hivatva lesz arra, hogy irányítsa a a vármegye népművelési munkáját, Soha nem volt nagyobb szükség népünk lelki nevelésére, mint a mai ál AGYAK KE? 8- oldat nehéz időkben. Á népművelésnek legidőszerűbb célja az, hogy hitet, bizalmat öntsön a csüggedt magyar lelkekbe. Hinni kell egy szebb, jobb, boldogabb magyar jövőben. A de­mokratikus boldog jövő felépítésének munkáját segíti elő ez a Tanács. Dr. Tompos Endre beszéde után sor került a tisztikar megválasztására. Elnök a vármegye mindenkori tan- felügyelője lesz. Alelnök: Nyíregy­háza város mindenkori kultúrtanács- noba és Dr. Porzsolt István a Kál* vineum igazgatója. Ügyvezető elnö­kök : Horváth János iskolaigazgató és Dózsán István borbányai községi tanító. Jegyző a vármegye népmű velási hivatalához beosztott minden­kori tani tó lesz. Ezután a népművelési titkár ismer­tette a Vármegyei Népművelési Ta­nács programját. Előadások, tamfo- lyamok, alkalmi ünnepségek, műked­velő előadások rendesése, népkönyv­tárak létesítése, stb. — A magyar lelkek átalakulásáról, újjáépítéséről van szó. Tökéletesebb, igaza’cb magyart kell nevelnünk, olyanokat, akik az uj demokratikus magyar életben megtalálják a ma­guk helyét és munkáját. Ehhez a fe­lelősségteljes munkához keresünk lelkes segítőket. Több értékes hozzászólás után Dr. MargiUcs Gyula, h. tanfelügyelő a Tanács munkájára Isten áldását kérve bezárta az ülést. Bartfya József főjegyzőt a Népbíróság szabadlábra helyezte Városszerte igen nagy érdeklődés előzi meg a f. hó 9-én, vasárnap este az Iparosszékházban megtar­tandó »Dolgozók bálját«. Az » Adg• Munkás Kultúrszevetség komoly műsorral fog szerepelni. Szépség- verseny, tombola és reggelig tartó tánc fogja felejthetetlenné tenni a »Dolgozók bálját«, Büffé és italok. Mindenkit szeretettel vár > a rendezőség. A nyíregyházi Nápbíróság pénte­ken reggel tárgyalta Bariba József, Mátészalka volt főjegyzőjének nép- ellenes bűnügyét. A Népügyészség vádja szerint a főjegyző a fasiszta időkben a zsír és cipő kiosztásnál népellenes maga­tartást tanúsított. A vádlott kihallgatása során ta­gadja a vádbeli cselekményeket. A ta­nuk a vonatközlekedés hiánya miatt nem jelenhettek meg, ezért a Nép­bíróság a tárgyalást elnapolta. Dr. Nagy Béla védő Bartha Jó­zsef szabadlábraheiyezését kérte, amit a Népbíróság el is rendelt. eseményeket messze túl a kitűzött célon. A háború kimenetelét illetően véleményüket két tényező hamisí­totta meg. Az egyik az angol légi­haderő, a másik az orosz csoda. Az [ orosz hadsereg regeneráló erejét nem lehet másnak, mint csodának ne­vezni. Az angol légihaderő tökélete­sen megbénította a német csapatok közlekedését és a gyáripart. Ezután az elnök közölte, hogy az ítéletet a Nápbíróság pénteken dél­előtt hirdeti ki. FIGYELEM! M E G N Y 1 LT újból CSORDÁS JÁNOS BOROZÓJA Egyház- u. 20. — Pontos kiszolgálás, kitűnő cigányzene. Budapest, december 7. Ríjniss Ferenc háborús bűnperé nek mai tárgyalásán dr. Erőss János politikai ügyész mondotta el a vád­beszédet. A népügyász háborús és népeilenes bűntettek miatt emelt vádat Rajniss ellen. Sorra vette a vádpontokat és azokat fenntartotta. A politikai népügyósz ezután hang­súlyozta, hogy számára nem talál enyhítő körülményeket, csupán sú­lyosbításokat. Az ítéletnek itt csak egy célja lehet: a megtorlás, mert a vádlott egyénisége nem nyújt reményt a megjavulásra. A vádbeszédek után az ellök szünetet rendelt el, majd Katona Jenő politikai ügyész mondotta el váábeszédét, A politikai ügyész ki­emelte, hogy Rajniss egyik vezető személyisége volt annak a kornak, amikor a gyilkosság lett a törvény és a gyűlölet vált erénnyé. A vád­lott a nők boudoirján keresztül ér­kezett be az érvényesülés útjára. Rajniss politikailag sem bizonyult különbnek, mint amilyen ember volt. Minden vonatkozásban hitvány volt — állapította meg az ügyész. Messze túlmenő részvételt követelt ebben a háborúban, amelyben a magyarság semmit sem nyerhetett, de mindent elveszíthetett. Ríjniss legnagyobb bűnei közé tartozik, hogy még a vádlottak padján is maga mellé akarja rántani az egész magyar népet a biztos halálba. Az ügyész hangsúlyozza, hogy a fegyverszünet megakadályozása elsősorban Rajniss és társai bűne. Rajniss a forgandó szerencse lovagja, aki demokráciáról beszélt és a diktatúra felé kalauzolta a szerencsétlen népet. Hangoztatta Katona József politikai ügyész, hogy Rajniss és társai nem az or­szág javára tevékenykedtek, hanem végül már kizárólag személyes biz­tonságuk miatt. Kéri a Népbíróság- nak azt az Ítéletét, amelyet a ma­gyar nép becsülete az egész világ előtt megérdemel. A védőbeszéd Szünet útin dr. Berecz Sándor kirendelt védő tartotta meg vódbe- szédét. Ä vádlott — mondotta Berecz — részben bűnösnek ismeri el ma­gát heves és indulatos természete miatt. Itt ki kell jelentenem, hogy ón is bűnösnek tartom. A vádlottnak az volt a meggyőződése, hogy min­dent msg kel! tenni a háború meg­nyerése érdekében. Március 19 érői szólva azt mondotta Rajniss, hogy est a napot Magyarország gyász­napjának tartja. Azt sem látjuk be­igazolnak, hogy a Nemzeti Szövet­ség, — élén Rajniss Ferenccel — a fegyverszünet megakadályozása vé getl alakult meg. A Nemzeti Szö­vetségnek az volt a eélja, hogy a parlament jogait biztosítsa. Rajniss az utolsó sió Jogén... Szünet után Rajniss szólalt fel az utolsó szó jogán. Hingoztatía, hogy nem akar jogi fejtegetésekbe bo­csátkozni, azzal védekezett, hogy az idők változásával változott politikai felfogása. Mindig a lehetőségekhez próbált alkalmazkodni, szerinte a háború törvényei hajtották előre az fl Szociáldemokrata Párt felhívása Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy az országos köapont oktatásügyi tit­kársága e hóban 8 éves társadalom- tudományi főiskolát indít. A főiskola három fakultásán teoretikusokat, pe­dagógusokat és vezetőket képeznek s ki. A munkásíSiskoia első szemész- \ terének tananyaga a szociális elmé- | let, Magyarország politikai, társadal- ' mi, gazdasági és szellemi története. ; A jelentkezők részére a központ le- j küldi az iskola anyagát, csak köte- « íezővé teszi a félévenkénti koliok-. | viumot, illetve vizsgát a megjelölt f helyen és időpentban. Kérjük az ér- j deklődőketf hogy párthelyiségünkben \ a helyi titkárnál a legrövidebb időn | belül pályázatukat leadni szívesked- | jenek. * | : Értesítjük tagjainkat, hogy Arányi I Aladár tanár, a „Jó szocialista* cím- t aiel dscember 8-án, szombaton d. u. I 4 órai kezdettel előadást tart pár- 1 tunk Vay Ádám-u. 7. sz. alatti he- f lyisógében. * A Szociáldemokrata Ifjúsági Moz­galom december 8-án, szombaton d. ? u. í órakor műsorral egybekötött „Mikulás estét* rendez Vay Ádám- u. 7. sz. alatt. A tánchoz a zenét Csécsi Horváth Miklós kitűnő zene­kara szolgáltatja. Vendégszerepel Harry bűvész, a „frakkos ördög*. Ki­tűnő büffé áll a közönség rendelke- ! zésére. A tánc reggelig tart. | Szociáldemokrata Párt vezetősége j Adakozzunk a szegény gyermekek karácsonyi akciójára 1945. december 8. „RAJNISS FERENC minden vonatkozásban h i tv any v o 11“ Dr, EJró^is János és Katona Jenő politikai népügryészek vádbeszédei

Next

/
Oldalképek
Tartalom