Magyar Nép, 1945. december (2. évfolyam, 145-154. szám)
1945-12-01 / 145. szám
2. óid*/ MAGYAR WE? 1945 december 1. Sgazi nemzeti poiitiMt Nemzeti politikát kívánnak sokan, végig sem gondolva ennek a mondatnak valódi jelentőségét. Nemzeti politikát mondanak, amikor saját- magúkra gondolva olyan politikát követelnek a maguk számára akarva kisajátítani mindazt, amely e fogalom mögött áll. Röviden és tömören a nemzeti politika mögött osztályos politikát akarnak. Van-e helyesen értelmezett nemzeti politika ? Van. És az nem lehet más, mint az államalkotó nép anyagi, kuitúrális és politikai érdekeinek összessége. Azok, akiknél ez csak egyszerű jelszó és nem tartalom, azok nem ké pesek ilyen nemzeti politikára, még- kevésbbá alkalmasak annak megvalósítására. Enné! a kérdésnél onnan kell kiindulni, ahonnan Széchenyi indult ki, amikor azt mondotta, hogy „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős lelkében elfér egy egész nemzet*. Igen. A válaszfalak, «melyek íenn- álianak a magyar néprétegek között, nem alkalmasak arra, hogy helyesen értelmezett nemzeti politikát folytassunk. Az a lassú, de határozott szepsráíiő, ahova a magyar értelmi ségi osztály jutott, akadálya, hogy s bizalom légköre alakuljon ki ás mindaddig, ameddig ez a szeparátió fennáll, nem lehetséges, hogy ezek a rétegek egyrnásrataláljanak. Nem is beszélve arról, hogy az értelmi- ' ségi rétegek vezetésétől el kell te kinteni, miután szeparáltságában élő gyökere a nagyar néptőmegeikben nincsen. Az igyekezet, amely egy évszázadon keresztül fennállt a német birodalom részéről, arra irányult, hogy népi nemzeti összefogás alakuljon ki — végül is a bizalmatlanság légkörét téremtetíe meg a három nagy társadalmi réteg között. A munkásság, parasztság és értelmiség egymástól elkülönült, bizalmatlanul méregetve egymást. Ennek azonban vágetvetett a most bekövetkezett szabadság időszaka, amelynél azért állunk kissé tanácstalanul egyhelyben topogva, mert a demokráciában a meghívott három társadalmi réteg idegenül áll egymással szemben és nem tudja, hogy most mi a teendő, hogyan kezdjék az ismerkedési és barátkozást. vett részt a falvak és puszták pa raszli lakossága. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy a politikai kutuzs- lók csak árthatnak ás a politikai stréberek, karrieristák vásárói fogásai csak elmélyítik a bizalmatlanságot. Minden politikai, helyesebben pártpolitikai érdek nélkül kell közeledni a magyar néphez és legfeljebb ébrcdezésénél csak őrködni szabad, de felriasztani nem, mert különben mégjobban elronthatják a helyzetet. Az igazi népi nemzeti politikának ez a célja, hogy a magyar nép felfedezze önmegát, hogy becsületes ér telmiségiek vállalják a társadalmi felderítés munkáját, hogy általános falu és városkutatás induljon meg, hogy behatóan és a szociális talajon át vizsgáljuk a pusztító népbetegségeket, az egykét, az egysét és nyilvánosságra hozzuk azt az erőt, amely a magyar paraszti tömegeket a szektákba hajtották. Tudnunk kell hányadán állunk. És azok, sksk csak sajátmagukra gondolnak, ezt meg* tehetik továbbra is, merthiszen azok ösztönösen azt cselekszik, amit az érdekeik diktálnak akkor, amikor \ minden körülmények között, minden 1 erejükkel saját karrierjüket szolgái- * ják. Ds ebbő! ne csináljanak nemzeti kérdést és nemzeti politikái. Nemzeti politikáról c=ek az beszélhet, aki túl egyéni érdekein vagy lokális pártérdekeken is túl, a nép- mentés misszióját vállalja. A nemer, cél érdekében javasoljuk, hogy a társadalomvezetés összes fórumaira azok kerüljenek, akik a fenti missziót vállalják és nem azok, akik ezeket a fórumokat karriernek tekintik. Elsősorban áll ez s katedrákra. Azok, akik az ifjúságot továbbra is a szepsrátióra nevelik, akik mesterségesen tovább építik a kasztokat, azok nem magyarok. Az ifjúságnak pedig ajt üzenjük, hogy ismerje fel a katedra reakciósait, ne engedje magát elszeparálni, na engedje magát elszigetelni a magyar néptől, mert az értelmiségi ifjúság feladata a magyar népiélek felderítése és feltárása, mindennemű szeparátió lerombolása és a magyar népi nemzeti öntudat kifejlesztése. A magyar népmentéshez várjuk a magyar ifjúságot. Pálfi1 Ernő Á kenyér, a fejellátés, a fokiutalás és a közélelmezés más bajait tárgyai!! meg az isszvezetiség csütörtöki eléséi Szerény véleményünk sze int a népi nemzeti politika azt jelenti, hogy meg kell találnia a három nagy társadalmi rétegnek egymást és azoknak, akiknek kvalifikációjánál fogva több képességük van, hozzá kell kezdeni a magyar népiélek feltárásához. A legszebb hivatást jelenti ez Európában, mert ennek a népnek lelkét nem ismeri senki, mert ez a nép alszik. Hosszú évszázados álmát alussza. Nem hatolt le hozzá somilyen politika, semilyen párt, semi- lyen agitáció és igen sokszor még a vallás sem tudta megtalálni lelkét. Nem a hitről beszélünk, mert hite van a magyar népnek, hanem a különböző vallásfelekezetekről állítjuk ezt, ugyanis a legsajátosabb beszéd- és gondolatelemek feltárásánál megállapíthatjuk, hogy a magyar parasztság hitéletének nincsenek konkrét vallási formái. Egy nép ez, amely az idegenkedés sáncfalait emelte önmaga körül és a bizalmatlanság vártjébe öltözött, hogy a történelmi csapások és katasztrófák után önmagába vonuljon vissza. Körülötte a városokban az urbérius népelem tovább élte ugyan az életét, fejlődött is politikai és kuitúrális szinten, de ebben nem Csütörtökön délután 4 órakor összveze- tőségi ülést tartottak a pártok és a szakszervezetek a Városháza nagytermében. Sok súlyos probléma merült fel, melyeknek megoldását még mindig nem látják biztosítottnak. Ezért ültek össze újból, hogy közösen megtárgyalják a nehézségeket és megoldást keressenek rájuk. Jeles László szakszervezeti titkár nyitotta meg az ülést, utána Gombos Aladár vármegyei szakszervezeti titkár ismertette a Szakszervezeti Tanács követeléseit, melyet a kormányhoz felterjesztettek. Ezek elsősorban a dolgozók megfelelő ellátásáról való gondoskodás, az összes közszükségleti, gyáripari oikkeknek lefoglalása a közellátás céljaira, a falusi lakosság részére kiutalt só, petroleum, gyufa és egyéb cikkeknek csereáruként való fel- használása stb. A gyári és üzemi dolgozóknak uapjában legalább egy tál meleg ételt biztosítsanak" olymódon, hogy a luxuséttermeket és kávéházakat alakítsák át étkező helyiségekké. Követeli ezenkívül a Szakszervezeti Tanács a bányák, erőművek, nagyipartelepek államosítását, a malmok és fürdők kőzségesítését. Gombos titkár ismertette ezután a helyi közellátási bajokat, mint amilyen a kenyér, tejellátás, fakiutalás stb. Mind megannyi régen elhangzott panasz, melyre még mind a mai napig nem kaptak a dolgozók orvoslást. Megemlítette a Nyíregyházán hetek óta folyó úgynevezett kényszervágásokat, amiből azonban a dolgozók nem kapnak semmit, mert azt mondják, hogy a kórház kapja meg belőle az ellátáshoz szükséges mennyiséget. A szervezett munkásság belátja, ’ hogy a kórháznak meg kell kapnia az őt megillető ellátását, de osszanak a dolgozóknak is néha húst. Egyik felszólaló állítása szerint a kórházban sem kaptak hetek óta húst, még a betegek sem. Az összvezetőségi ülésen kifogás tárgyává tették, hogy az Orvosok Szabad Szakszervezete a napi dollár- árfolyamban kívánja vizsgálatait megfizettetni a betegekkel. i Az összvezetőség határozati javaslatot ' hozott, hogy felirattal fordulnak a főispánhoz az internálótáborból kiszabadult régi reakciós hivatalnokok visszahelyezése miatt. Ezenkívül a vármegye alispánjához is felirattal fordulnak, mert egyes falusi jegyzők terrorizálják a szakszervezeti munkásokat. Megszavazta az összvezetőség a munkásság részére a kétheti gyor?segély folyósítását, melyet visszafizetési kötelezettség nélkül a legrövidebb időn belül kézhez kell kapniok. Jeles titkár szólalt fel ezután és a határozati javaslatot elfogadottnak jelentette ki, úgyszintén azt is, hogy csak azok kapjanak élelmiszerjegyet, akik igazolni tudják, hogy valahol dolgoznak. A fentemlitett kérdésekhez többen hozzászóltak, így Solymossy Mihály, a Szociáldemokrata Párt titkára a bürokratikus adminisztrációt hibáztatja a közellátási nehézségekért. Megemlíti, hogy pl. a sőt azért nem tudlák idejében szétosztani a lakosságnak, mert még előbb meg kellett várni, míg Debrecenben elvámolják, mert Nyíregyházán nincs vámhivatal. Schmidt közigazgatási tanácsos a mostani drágaságért és az áruk hiányáért nemcsak az eladókat, hanem a vevőközönséget is hibáztatja. Az 1944. decemberében megalakult ideiglenes magyar kormány meglehetős szabadságot adott a kereskedelemnek, mert úgy hitte, hogy az emberek a háború viszontagságaiból ki- lábolva becsületes szándékkal fogják felhasználni ezt a szabadságot, A szakszervezetek és a pártok minden erejük latba- vetésével példát kell, hogy mutassanak a kormányzat előtt és fel kell hívni a figyelmüket árra, hogy ezt a nagyon hosszú bürokratikus rendszert szüntessék meg. Az élelmiszerárak és küzszükségleti cikkek rögzítését és annak szigorú ellenőrzését kell a legsürgősebben keresztülvinni. Pénteken délben az összvezetőségi kiküldöttek felkeresték a polgármestert és előadták kívánságaikat. amelyben feltüntetik az eiadott áru értékét, továbbá a százalékkulcs szerint megállapított forg, adót. A hónap utolsó napján forg. e dóbevallási fvet áílitíGek ki és ugyanakkor a kincstár részére beszedett forg. adókat kötelesek befizetni. Az adóbevallásoknak legkésőbb a következő hó 10 éig a nyíregyházi forg. adóhivatalhoz be kell érkeznie. Ezidő- szerint a legkisebb forg. adó, amit az iparosoknak, kereskedőknek stb. be kell fizetni, nem iehet kevesebb 1000 pengőnél, mert ez mindössze a mai értékelésben 50 fillérnek felel meg. Bevallási iveket és csekket Nyíregyházán a forg. adóhivatalnál, falvakban pedig a községi jegyzőnél lehet igényelni. A vidéki ipartestüíetek, kereskedelmi érdekeltségek és s községi jegyzők fordítsanak nagy gondot a benyújtott adóbevallások számszerű felülvizsgálására, mert kér a papírért éá a csekkért akkor, amikor számi» lan esetben 10 P nél, tehát 1 fiüérné1 is kisebb adóbevallásokat és befizetéseket elfogadnak. Igen szomorú dolog, hogy Nyíregyházán és Szabolcsvármegyében szeptember hóban 20 millió helyett csak 6 és fái millió pengő, október hóban pedig 40 millió helyett csak 12 miilió pengő folyt be. Minden jó magyar embernek kötelessége az adócsalókat feljelenteni. A kincstár ezután a pénzbírságok helyett ezeket az adócsalókat, mint sikkasztókat az ügyészségen fogja feljelenteni, vagy pedig ezeket az ügyeket a rendőrséghez, vagy a Népbíiósághoz togja áttenni. Magyar dolgozók ne engedjétek, hogy az adócsalók a fi és a kincstár pénzét ellopják és ezzel az inflációt elősegítsék. MBller Béla, Sk náci háborús főbfi- n$$ö§s eidft filmen bemutatták a gyüjtőtáborok borzalmait Nünberg, november 30. A csütörtöki napon az amerikai ügyész indítványára filmfelvételt vetítettek le a németországi syüjtőtáborokról. A filmfelvételek bizonyítani kívánják, hogy az összes vádlottak felelősek azokért a kegyetlenkedésekért, amelyeket a nácizmus 12 év alatt elkövetett. A hitlerista összeesküvők azért teremtették meg ezeket a táborokat, hogy uralmukat biztosíthassák és nem törődtek azzal, hogy milyen bűnöket követnek el az emberiesség eszméje eilen. A fllmfelvételek, amelyek közvetlenül a felszabadítás után készültek, 13 nagy németországi gyüjtőtáborí mutatnak be. A vádlottak feszült figyelemmel nézték végig a képeket, csupán Schacht, a volt háborús gazdasági miniszter volt az, aki elfordította fejét és egy pillanatra sem nézett a vetítővászonra. A filmvetítés befejezése után a tárgyalást péntekre halasztották. Mindenki születéséin! kezdve halálaiig köteles forgalmi adót fizetni Nem az iparos, nem a kereskedő, nem az orvos síb. fizetik a forg. adót, hanem az, aki ez iparosnál valamit megrendel, a kereskedőnél vásárol, vagy pedig az orvoshoz, vagy az ügyvédhez megy. Ezek átveszik a forg. adót, azt összegyűjtik minden hónapban és kötelesek ezt a forg. adóhivatal 155.228 sz. csekkén a kincstárhoz eljuttatni. Ha ezt nem teszik meg, sikkasztás bűntettét követik el. A kereskedő, iparos, orvos stb. a vevő által kifizetett összegről blokkot köteles adni és ha ezt nem teszi meg, akkor adócsalást követett el, nemcsak ő, hanem a vevő és a rendelő is. Az iparosok, kereskedők stb. a blokkot a valóságnak megfelelően kötelesek kiállítani, a naponként befoiyt forg. adóról pénztárkönyvet kötelesek vezetni, Szőnyeglopás Liskány Zsuzsi, Tűzoltó-utca 18 sz. alatti lakos feljelentést tett a rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, hogy ismeretlen tettesek az udvaráról a kiterített torontáli szőnyegét ellopták, A tolvajok ezenkívül ellopták hét pár csirkéjét is. A rendőri nyomozás folyik.
