Magyar Nép, 1945. szeptember (2. évfolyam, 107-119. szám)

1945-09-20 / 115. szám

2. oidai iii AGYAK S £ '? i#4ó. szeptember 20. ÜZENET „egy dolgozó asszonyának Levelet kaptám. Mái régebben ugyan, de bokros teendőim miatt nem volt reá módom válaszolni. Azonban állandóan nyugtalaní­tott ennek a levélnek a megvála- szolatlansága. A levelet »egy dol­gozó asszony“ írta. aki apróléko­san közli azokat a bajokat, ame­lyek nem az ő bajai, hanem vele együtt még száz és száz családos asszonyé, piciny gyermekkel bíró anyáé. De utón utjélen is hang­zanak ma már azok a panaszok, amelyek a tejellátás körül vannak. Egyik kiálló hibája, hogy mind­járt a legelején kezdjem, hogy a kapott tej, mire hazaérkezik, igen sokszor megsavanyodik. Ha adnak tejet, akkoi úgy ad­ják, hogy az odaadható legyen a te;re szomjas kicsinyeknek. De miért kell — teszem fel — a tég­lagyári részből azéit a kis tejért elmenni a Tátra-utcába, hogy olt hosszú és több órát tarló sorbán- állás után végre is megsavanyod- va vigyék haza a lejét. Ugyanígy járnak a város má­sik végéről is és az anyák keserű panasszal vannak, hogy kora reg­gel odahagyják takarítatlan laká­sukat sokszor 4—5 gyermeküket és órákig várakoznak a tejért, miközben lakásuk és gyermekeik magukia vannak hagyva. Most már annyiban javult a helyzet, hogy tudomásunk szerint a város belterületén két helyen is lehet tejet kapni, de ez még min­dig nem megfelelő intézkedés. Legalábbis kerületenként kellene egy-egy elosztóhelyet létesíteni, még hozzá olyan számítással, hogy az elég távol essen a Tátra-utcai közponilól, ne legyen a város belső területén összezsúfolva, hanem a kerületekben úgy elosztva, hogy mindegyik irányból egyforma tá­volságra legyen. Meg kell akadályozni, hogy a tejtermék illetéktelen kezekbe jus­son, meri akkor, amikor a kis­gyermekek egyetlen nélkülözhetet­len táplálékát jelenti a tejtermék, addig egyesek mdr illetéktelen haszonhoz is jajnak az általuk elfeketézelt tejtermékből. Itt közöljük a panaszok legfon­tosabb tételeit. 1. A terhes szop­tatós angákat és aggokat külön kezeljék és soronkíviií szolgálják ki. 2. Ne veszítse érvényét a tej és vajjegy az ácsorgó önhibáján kívül. Érvényben legyen mindad­dig, amíg ki nem válthatják. 3. Ne kapjon senki 7—8 drb. vajat egyszerre, hanem olymódon kell elosztani, hogy mindenkinek jus­son. Azt hisszük, hogy ezzel ele­gei tettünk az összes „dolgozó asszonyok« kívánságának és ha munkánkkal megoldani segí­tettük a bajokat és enyhítettünk — A hadisegély emelése. A hivatalos lap vasárnapi száma kor­mányrendeletet közöl a hadisegély összegének újabb megállapításéi ól. Eszerint a 12 ezer lakosnál nem nagyobb lélekszámmal bíró község­ben feleség után 500 pengő, a többi hozzátartozó után fejenként 200 pengő,' ennél nagyobb lélekszámú községben és városokban feleség, gyerek, vagy háztartást vezető után 800, a többi hozzátartozó után 250 pengőt fizet. „dolgozó asszonyok« bajain, ha egy kissé is levettük vállukról a mai terheket, akkor jó munkát végeztünk. Üzenjük „egy dolgozó asszonyá­nak, hogy máskor is forduljon őszinte panaszával hozzánk, hogy segítségére lehessünk, meit ez egyetlen célunk. Ä jövő Magyarországa, a jövő generáció és az ennek nevelésével, táplálásával küzdő anyák meg­segítésének feladata kötelez ben­nünket. DOLGOS PÉTER. „FEKETE Egy napén. kéa> betörés történt Wyiregytiázáii Balogh József, Bercsényi utca 1. sz. alatti lakos, szabómester feljelen­tést tett a rendőrség bűnügyi ősz tályán, hogy az Iskola-utca 6. sz. alatt levő szabóműhelyét kifosztották. A nyomozás megállapítása szerint ismeretien tettesek a bejárati folyosó felől az üzletbe vezető falat kibon­tották és a szabóműhelvből több mint egy félmillió pengő értékű szö­vetet és kész ruhát elvittek. A másik betörés a Sóstói-úton történt. Kiss Imre és Patti Pál nyír­egyházi kereskedők lakásából 300.000 pengő értékű ruhaneműt vittek el ismeretlen tettesek. Az ablakon ke­resztül hatoltak be a lakásba, két szobaajtó felfeszítése után a szek­rényekben talált ruhaneműt, bőrárút és kász cipőket bőröndbe csomagolva elvitték. , - -v ; volt rendörfeSügyelö A nyíregyházi Népbíróság pénte­ken reggel tárgyalja Nagyíalussy János volt nyíregyházi rendőrfelügyeiő népellenes bűnügyét. Nagyíalussy 1944 ben a nyíregy­házi rendőrkapitányságon teljesített szolgálatot a nyilas uralom végéig. Az utolsó hónapokban Nagyfalussy mint német tolmács is szerepelt a Gesteponál, ahol őt tartották a ren­dőrtisztek közül a legmegbízhatóbb nak. Nagyíalussy János volt az, aki A titkos pálinkafőzések ellenőrzése A beérkezett jelentésekből meg­állapítottam, hogy a tilos pálinkafő­zések az egész országban oly mérv­ben elszaporodtak, aminek követ­keztében a kincstárt jelentékeny ká­rosodás éri. Előfordultak olyan ese­tek is, hogy a pénzügyőri alkalma­zottak hivatalos eljárást az érdekelt ügyfelek és azok hozzátartozói — legtöbbször a lakosság támogatásá­val — erőszakos fellépéssel, fenye­getésekkel, sőt tettlegesség veszélyé­vel járó magatartással akadályozták. Az áliam jelenlegi pénzügyi hely­zete fokozottabb mérvben és elen­gedhetetlenül szükségessé teszi, hogy az adók és illetékek a lehetőséghez képest maradéktalanul biztosíttassa­nak, egyeseknek a lentiekben ismer­tetett magatartása pedig az etleges köztörvénybe ütköző cselekményen kivül — feltétlenül olyan népelleoes cselekménynek minősíthető, amely a demokratikus Magyarország mielőbbi újjáépítését akadályozza. A magyar pénzügyminisztérium 274.530—1945. XV111. fő. sz. rende­letével nyert felhatalmazás alapján mindazokban az esetekben, amikor agyesek a pénzügyőri alkalmazot­taknak a jövedéki kihágások felfe­dezésére, vagy megakadályozására irányuló hivatalos eljárását erősza­október 15-án, amikor elhangzott Horthy rádiószózata a fegyverleté­telről, géppisztollyal a vállán, szol­gálattételre jelentkezett a német pa­rancsnokságon. Nagyfalussy tevékeny részt vett a deportál‘ak k! szállításán ál is és ő volt az, aki a szerencsétlen embe reket az állomáson vagonba rakta. A nyíregyházi Népügyészség a népellsnes cselekedetek e,.ész- sorá­val vádolja Nagyfalussy Jánost. kos fellépéssel, fenyegetésekkel, tett­legesség veszélyével járó magater tással, esetleg tettlegésséggel aka­dályozzák, vagy meghiúsítják, az érdekelteknek rendőrhatósági eljárás alá vonása iránt (internálás, rendőri felügyelet alá helyezés) iránt az illetékes rendőrkapitánysághoz fogok fordulni. Dr Nagyfalussy s. k. pénzügyig, vezetője. Hízott libát és kacsát a keres­kedő közvetlenül nem adhat el a fagyasztónak A közellátásügyi miniszter a bab, borsó és lencse forgalmának ellen­őrzését a terményhivatal ügykörébe utalta. Minden kereskedő, akinek birtokában 50 mázsánál nagyobb készlet van, köteles 8 nap alatt be­jelenteni készletét a terményhiva­talba. A baromfi és tojás forgal­mának ellenőrzését a jövőben a hús- és zsíradékhivatal látja el. Baromfit és tojást csak az vásá­rolhat forgalombahozatal vagy feldol­gozás céljából, aki a baromfi és tojáskereskedők szakmai szerveze­tének tagja. Baromfit ós tojást csak szállítási igazolvánnyal szabad szál­lítani, házalás útján forgslombahozni tilos. Hízott libát és kacsát keres­kedő közvetlen fogyasztó részére nem hozhat forgalomba. Elégedetten szuszogott süppedő fotel­jében, amint beléptem" díszes szobájába. Zsírtól párnás arcán laposan terült el a unalom. Húsos ajka szegletén ázott szivar­csutak gunnyasztott sötéten. Ő volt „Fekete úr*. Elgondolkozva néztem ezt a lomha háj­tömeget, amely kiáltó ellentéte volt az ezrek, a százezrek szálkás, sovány, gond­marta hadának. — A véleményét szeretném kallani „Fekete úr“ a közelláíás kérdéseiről. Hogyan volna lehetséges mindazt az élel­miszert megközelíthetővé tenni a dolgo­zók számára, ami fölött a kereskedelem rendelkezik ? — Közellátás — röfögte rekedten és meggyujtotta nedves szivarját. — Kérem minden van, mit akarnak? Hízott libát, csemegeszalonnáf, vagy hamvas szalámit, bessertet, csokoládét, vagy mazsolát? Mindezt tudom szállítani. — És az árak? — kérdeztem izgatottan. — Az árak — mondotta — természe­tesen olyanok, amilyenek a mai nehéz beszerzési viszonyok között lehetnek. Higyje el, nem keresünk rajta. Kizárólag a segíteniakarás a mi célunk. Aki nem tudja megfizetni az árakat, azon nem tudunk segíteni, mi nem vagyunk „jóté­konysági egyesület“, mi ke eskedők vagyunk. Nekünk egyszerűen egy szem­pontunk van, hogy árut teremtsünk min­den áron. _ De az újjáépítés, a nyomor, a demok­ratikus megújhodás! — kiáltom. — Ö legyintett. — Engem csak az áru érdekel — mondotta. Ez "az én feladatom, mert élni csak kell és mindenki élni akar. Mi hozzuk az árut és annak adjuk, aki megfizeti. _ Miért van az, hogy egyes árucikkek­hez csak feketén lehet hozzájutni és hogy az üzletekben nem kaphatók ? — Üzletekben ? — hümmögte. Az üzle­tek meg vannak kötve, mert őke* ismerik, őket ellenőrzik és nekik elveik vannak. De aki ritka, jó falatot akar, az felkeres bennünket lakásainkon, vagy kevesek által ismert irodánkban, ha a látogatónak az a célja, hogy bármi áron hozzájusson a szükséges dolgokhoz. — És kik, milyen társadalmi rétegből valók a vevők? • — Hm. A vevők mindenesetre olyan emberek, akik nem verik fogukhoz a garast, akik ugyancsak megtalálták az utat a jó pénzkereset lehetőségéhez és keresnek is annyit, hogy ma is biztosítani tudják maguknak polgári jólétüket. — Mikor válik hozzáférhetővé mindenki számára a feketekereskedelem mai áru­cikke ? Legyintett. — Akkor,’ amikor már bősé­gesen lesz, megindul a termelés, de ak­kor már a mi számunkra., a gazdasági élet „pionírjai“ számára nem lesz érde­kes. Amikor már nem lesz bennük fantá­zia, amikor már nem luxus lesz, hanem mindennapi közönséges árucikk. Pl. az élesztőt és a gyufát már elvesztettük. Az már nekünk nem „érdekes“, mert már minden boltban kapható, úgyszólván kor­látlan mennyiségben, megállapított áron. Elbúcsúztam Fekete úrtól és útközben eltűnődtem a hallottakon. „Pionírnak“ nevezte magát. Én inkább hullarablónak tartom. Még előttem van hájas alakja, amint a verejtéket törölgeti húsos hom­lokáról. Valóban, mint egy hullarabló, aki fényt és pompát, jólétet halmoz magára és maga köré a százezrek és milliók ínségén. Ilyenek ők, akik rejtett zugaiban a vá­rosnak, mint lesbenálló pókok várják a hálójukba eső hasznot. Náluk meg lehet találni mindazt a kincset, amely után ma milliónyi gyermek, anya, beteg hiába vá­gyódik. Titkos raktárak, amelyekben hatal­mas tömegben, zsákban, ládában áll az áru és várja a legtöbbet ígérőt. Van itt cukor, zsír, felvágott, csokoládé, sajt, szardínia stb., stb. És te, kedves Olva­sóm, egyre fogysz mint a holdvilág és sóhajtva várod a holnapot, amikor dús kirakatok nemcsak ,ingerkednek veled, hanem valóban vásárolhatsz is belőlük, majd ha az árak ismét arányban fognak állni kereseteddel és erszényed tartalmá­val. Hogy ma nyomorogsz, ennek kizárólag ő az oka, „Fekete úr“ és társai. Gyűlöld őket és szeresd azokat, akik ellenük küz­denek, mint a demokrácia Szent György lovagjait, akik az igazság egy szál kard­jával küzdenek a lelkiismeretlen élösdi- ség hétfejű sárkánya ellen. Dolgos Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom