Magyar Nép, 1945. szeptember (2. évfolyam, 107-119. szám)

1945-09-11 / 111. szám

Minden korszakban megfigyelhető ez a szétkakas forgása a politikai karriervadá­szoknak. Nem az egyszerű, becsületes és tájékozódni akaró emberekről van szó, hanem azokról, akik a változó politikai konjunktúrát karrierhajhászásukra hasz­nálják fel. Voltak olyanok, akik a balolda­lon kezdték, majd a jobboldalra álltak, hogy végül ismét a baloldalon kössenek ki. Vannak olyanok is, akik a jobboldalon kezdték, hogy azután meghúzódjanak a baloldalon. Sót sokszor ezek a leghango­sabbak. De ezek még aránylag nem olyan undorítóak mint azok, akik régebben dü­hödt radikalizmussal szemléltek mindent, ami más volt mint saját felfogásuk és öklöt ráztak minden mérsékelt felfogás iránt és ma ezek váltak a legopportunis­tább renegátokká, mert a nekik juttatott hivatal, vagy viszonylagos jómód elfeled­teti velük korábbi ínségüket, elnyomá- totíságukat, sőt néhány esetben még a börtönt vagy fogságot is. Ezek az örök huligánok. Ezekről a tü­relmes szemlélő hamarosan megállapítja, hogy állásfoglalásuk, elvhűségük tulajdon­képpen nincs és hogy ezek kizárólag kar­rierpolitikusok, karriermozgalmi emberek,, akik azonnal mikor révbejutottak, — há- tatíorditanak azoknak az elvbarátaiknak, sőt osztályuknak is, akikkel egy életen keresztül ültek és akiket hosszú éveken keresztül megtévesztettek radikális jelsza- | vaikkal, amely mögött pedig csupán az egyéni hiúság és rideg önzés lakozott. Azt hiszik ezek az örök renegátok, hogy biztonságban vannak. Hogy már megta­lálták kis pecsenyéjüket, most már felál­dozhatják elveiket és osztályukat. Nagyon tévednek, mert a nép semmit sem felejt és mindent jutalmaz ügy, ahogy ki-ki azt megérdemli. A jót jóval jutal­mazza, az ellene elkövetett árulást pedig azzal bünteti, ami a hitehagyottnak kijár: megvetéssel. Ezek vakok, nem látják azt, hogy amint önmaguk felé fordulnak, ahogyan meg­tagadják a múltat, úgy távolodnak el a tömegektől és úgy fordulnak el a töme­gek tőlük, hogy végül is az egész nép, az egész osztály megvetéssel kísérje őket. Jelszavak, szónoklatok hazugsággá válnak az ajkukon és igazságok, amely a szájuk­ról hangzanak el saját, önnön fejükre mondott Ítéletek. Meg fogjuk tisztítani a politikai életet nemcsak a reakciótól, ha­nem a regenátoktól is, mert éppúgy aka­dályozói a becsületes, tiszta demokrácia építésének mint a reakció és nem enged­jük, hogy árulásukkal megbotránkoztassák népünkét és a hazugságnak csináljanak reklámot. A renegátok jobb, ha önként távoznak, mielőtt osztályuk — a dolgozó magyar nép söpri el őket. PÁLFY ERNŐ. Le leltet ragasztani a levélboritékot Szeptember 5 tői kezdve lezár­tan is fel lehet adni a leveleket, amelyeket a pósta eddig csak nyitva továbbitott. A feladók azonban to­vábbra is kötelesek nevüket és pon­tos lakcímüket a küldeményeken feljegyezni. forradalmáron találüozója Szombaton délben ismét össze­jöttek azok, akik az 1918—19-es forradalmak idején életük és vérük kockáztatásával hitet tettek a de­mokrácia mellett. A forradalmárok összejövetelén Schmidt Mihály tanácsnok üdvözölte a megjelenteket, majd szólt a vá- lasztások előtti problémákról, a föld­reform végrehajtásáról és végül an» nak szükségességét hangoztatta, hogy a rehabilitációs törvényt az ipari munkásságra is ki kell terjeszteni. Dr. Tompos Endre alispán, Müller Béla, Egri Sándor rendőrkapitány és Fazekas János polgármester mon­dottak még beszédet az összejöve­telen, amely lelkes hangulatban ért véget. „ismerjük meg mi is a Szovjetunió népének kultúrjavait, tanuljunk tőlük építeni, akarni és élni" A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alakuló ülése Nyíregyházán Jelentős kulturesemény színhelye volt vasárnap délben a Vármegyeháza dísz­terme. A Magyar - Szovjet Művelődési Társaság nyíregyházi fiókja tartotta ala­kuló ülését. A résztvevők nagy száma megtöltötte a dísztermet. Eljöttek mind­azok, akik a magyar kultúra, tudomány és művészet fejlődésében tevékenyen részt- vesznek. Fazekas «Jarnos pol­gármester megnyitó beszéde Az alakuló ülést Fazekas János polgár- mester nyitotta meg, beszéde során a következőket mondja: — A háború zaja az egész világon el­halkult. Romok és rombolások mindenfelé az országban. De nemcsak épületeinket és városainkat döntötte romba ez a háború, hanem az emberiség szellemi életén is mély sebek tátonganak. Propaganda helyettesítette a kultúrát, a gyúlöletkelfés a művelődést. Megindult az országunk gazdasági újjáépítése, politikai életének helyreállítása, nem maradhat el a szellemi újjáépítés, a művelődés megújhodása sem. — Azért gyűltünk össze most, hogy ennek az újjáépítésnek jegyében, a demok­rácia és a népek együttműködésének jegyében meginduljon Nyíregyháza városá­ban is a szellemi újjáépítés és megala­kítsuk a Szovjet - Magyar Művelődési Társaság nyíregyházi fiókját. A megnyitóbeszéd után Békefi Benő beszámol az előkészítő bizottság munká­járól. Ismerteti a már Budapesten és más nagy városokban működő Szovjet- Magyar Művelődési Társaság alapszabá­lyait. Békefi ezután bejelenti, hogy a S»ovjét- Magyar Művelődési Társaság nyíregyházi fiókjának eddig már több mint 170 tagja van, így a Társaság megalakulnak tekint­hető. II tisztikar megválasztása Ezután beterjesztik az új tisztikar név­sorát, melyet a közgyűlés egyhangúlag el­fogad. Elnök; Békefi Benő. Főtitkár: Dr. Merényi Oszkár tanár. Alelnökek: Dr. Gacsályi Sándor tanár és Pálfy Ernő, a Magyar Kommunista Párt titkára. Könyv­táros: Fehér Klára tanárnő. Pénztáros: Krasznai János bankigazgató. Ellenőrök: Szántó József főszámvevő és Vezsenyi Sándor .bankigazgató. Háznagy: Dohanics János tanítóképző-intézeti igazgató. Jog­tanácsosok: Dr. Rózsavölgyi László és dr. Szesztay András ügyvédek. Az elnök megnyitó beszéde Békefi Benő megköszöni a közgyűlés bizalmát, majd beszédében vázolja a Társaság feladatát. — Ötödik gimnazista korom óta — mondja beszéde során — a magyar ébredés várója vagyok, több mint egy évtizede szerény, de aktiv munkása. Ötödik gimnazista korom óta járok a magam lábán. Az élet ekkor nagykorusí- tott s már akkor megismerkedtem az élet harcával, a kenyérkérdéssel. Egyszerre kerestem kenyeret és tanultam. Sok küz­delemmel, harccal teli sorsomat sohasem tudtam egyéni tragédiának, vagy sorsnak látni. Nem tudom megindokolni, hogy miért, de a magam sorsában mindig a magyarság sorsát sejditettem. — Mint főiskolai hallgató az 1928-29-re forduló esztendő telén éhes gyomorral, lukas cipőben, vastaligán éjszaka tolva a havat a főváros utcáin, a sok káromkodó, lázongó ember között én befelé sírtam. Nem magamat sirattam, hanem azt a népet, amelynek ifjúsága így kénytelen a gazdag iőváro8ban küzködni, hogy ebédre legyen kenyere. — Mindig arra vágytam — mondja többek között —, hogy a magyar magyar lehessen otthonában és hogy a magyar javak a magyarságé legyenek. Arra vágy­tam, hogy a magyar, a szenvedő, meg­gyötört magyar nép ébredjen fel és talál­jon önmagára. — Magyar látók, Kodályok, Karácsony Sándorok, Veres Péterek éltették bennünk a reménységet és mi hittük a magyarság ébredését. Azzal a ténnyel, hogy a Vörös Hadsereg kisöpörte országunkból a német hadsereget s vele együtt elsöpörte a né­met gyarmatosítást, a magyarság áruló csatlósait, a mi hitünk és meggyőződé­sünk szerint elhozta a magyar ébredés szabad és nagy lehetőségét. — A Magyar-Szovjet Művelődési Tár­saságnak az a feladata nyíregyházi vi­szonylatban is, hogy egyrészt a közöttünk élő oroszoknak itt helyben megmutassuk azt, ami a miénk és ami nekünk is a leg­drágább, a magyarok kincsét, hadd vigye­nek haza magukkal magyar nótát, magyar zenét, magyar játékot, magyar kultúrát. Hadd ismerjük meg mi is a Szovjetunió népének kultúrjavait. Tanuljunk tőlük építeni, akarni és élni. — Készséggel vállalkoztam munkatár­saimmal együtt ennek a mindenképpen nyereséget jelentő szolgálatnak elvégzé­sére és kérem a Társaság már belépett és ezután belépő tagjait, hogy ebből a szép és jó munkából tevékeny jókedvvel és a magyar élniakarás szent lendületével vegyék ki a részüket. Az elnök lelkes tapssal fogadott beszéde után, dr. Merényi Ószkár főtitkár ismer­teti a számvizsgáló bizottság tagjainak névsorát. Á bizottság tagjai: dr. Csucska Péter pénzügyi főtanácsos, dr. Juhász Sándor bankigazgató, dr. Bozán Jenő bankigaz­gató, Krassói Lóránt és Lamping Fülöp. Megválasztják az eíaölri bizottságot és a szakosztályok vezetőit Az elnöki bizottságba a következőket választottak meg: Dr. Erőss János főis­pán, dr. Tompos Endre alispán, Fazekas János polgármester, Kazár János helyet­tes polgármester, Sajben András várme­gyei rendőrfőkapitány, Egri Sándor rendőr- kapitány, dr. Papp György kanonok-tan­felügyelő, dr. Elekffy Lajos kórházi fő­orvos, dr. Oláh Dániel egyetemi tanár, Varga János a Népbiróság elnöke, dr. Oláh Béla népügyész, Kiss Lajos múzeumi igazgató, Farkas Pál szerkesztő, dr. Fogoly Mihály ügyvéd, dr. Vajda István gazda­sági felügyelő, Káplár Gusztáv hittanár, Lábossá Lajos gimnáziumi igazgató, Vajda Emil bankigazgató, Márton László mérnök, Ternay István pártigazgató, Schmidt Mihály tanácsnok, Pásztor József tanácsnok, Ungár Béla kereskedő, Pál József párttitkár, Máchel Sándor képviselő, Palitz György politikai osztályvezető, Pintér András párttitkár, Áhi Ferenc tanár. Ezután ismertetik a megalakult szak­osztályok vezetőinek névsorát: kulturális szakosztály vezetői: Békefi Benő és Farkas Pál, művészeti szakosztály: Boros* Géza és Vikár Sándor, irodalmi szakosz­tály: Fehér Klára és Lengyel Antal nevelésügyi szakosztály: Porzsolt István és Korányi Aladár. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság közgyűlése Békefi Benő elnök zárósza­vaival ért véget. Á pékek csak kenyerefsüthefnek A közellátósügyi miniszter leg­újabb rentíelete megtiltja, hogy búza, rozs vagy árpalisztet jegy nélkül ki­szolgáltassanak. Eltiltja a közellátás- ügyi miniszter a pékeket, hogy ke­nyerén kívül bármilyen sütőipari terméket süthessenek, tehát zsem­lyét, kiflit, perecet stb. Százezer ember vett részt a máriapócsi búcsún Áz ország felszabadítása meg­hozta a szabadságot nemcsak poli­tikai síkon, hanem lelkiekben is. Soha nem volt olyan erős az em­berekben a hit, mint most, amikor megszabadultunk a hatéves háború borzalma és a germán elnyoma­tás alól. Az emberek tízezrei hála­telt szívvel vettek részt a szokásos máriapócsi búcsún, melyen eddig még soha nem látott tömeg, kb. százezer ember vett részt. Negyven­ezer áldozó járult a szentségekhez. A könnyező Szűzanya kegyképét, amely most 249 éves, ünnepélye­sen a főoltáron helyezték el. Ez alkalomból impozáns körmenet volt Máriapócson. — Ki tud róla? Kérem, aki tud Fülöp Lajosról, feleségéről, Fraenkel Ernőről, feleségéről (Nyíregyháza, Báthory-u. 14. sz.) Érnreich (Erős) Demecser, Weisz Béla (Nyíregyháza, Gyulaj), Grosz Mór családokról, értesítse dr. Fülöp Gyula bőrklinikái tanársegédet, Debrecen, Bika bérház. Vincze Oszkár miniszteri biztos: „Száz nem termett ennyi szőlő Magyarországon" Az egész országban mutatkozó cukorhiány részleges pótlására, megindultak a kiséltetek hogyan lehetne a mustból cukrot előállítani. Vincze Oszkár elviárs, az északma- gyarországi borvidék miniszteri biztosa a következő nyilatkozatot tette: — Megállapíthatjuk, hogy száz esztendeje nem volt a termés meny- nyiségileg és minőségileg olyan ki­váló mint az idén. Azonban jelen­tős nehézségek voltak és vannak a hordómennyiség biztosításában. A hatalmas szőlőtermés, a must és a bor teljesen szabadon kerül forga­lomba és máris komoly kötéseket létesítettek. A must ára minőség szerint 30—60 pengő között válta­kozik. A szállítóeszközök hiánya miatt azonban ez az dr még csök­kenni fog. A mustcukor előállítására vo­natkozó kísérletekről ezeket mond­ja Vincze Oszkár: — »Megfelelő sűrítőberendezé­sekkel a mustból 10—80 száza" lék cukortartalmú anyag sűríthető be. Ebből akarnak laboratóriumi úton szilárd cukrot nyerni. HŐSIG rum és likőrgyár újból megnyílt Kiváló minőségű pálinkák kap­hatók viszonteladók részére HÓMIG ZOLTÁN rum- és likőrgyár Telefon: 107. — Bujtos-u. 35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom