Magyar Nép, 1945. szeptember (2. évfolyam, 107-119. szám)
1945-09-11 / 111. szám
Minden korszakban megfigyelhető ez a szétkakas forgása a politikai karriervadászoknak. Nem az egyszerű, becsületes és tájékozódni akaró emberekről van szó, hanem azokról, akik a változó politikai konjunktúrát karrierhajhászásukra használják fel. Voltak olyanok, akik a baloldalon kezdték, majd a jobboldalra álltak, hogy végül ismét a baloldalon kössenek ki. Vannak olyanok is, akik a jobboldalon kezdték, hogy azután meghúzódjanak a baloldalon. Sót sokszor ezek a leghangosabbak. De ezek még aránylag nem olyan undorítóak mint azok, akik régebben dühödt radikalizmussal szemléltek mindent, ami más volt mint saját felfogásuk és öklöt ráztak minden mérsékelt felfogás iránt és ma ezek váltak a legopportunistább renegátokká, mert a nekik juttatott hivatal, vagy viszonylagos jómód elfeledteti velük korábbi ínségüket, elnyomá- totíságukat, sőt néhány esetben még a börtönt vagy fogságot is. Ezek az örök huligánok. Ezekről a türelmes szemlélő hamarosan megállapítja, hogy állásfoglalásuk, elvhűségük tulajdonképpen nincs és hogy ezek kizárólag karrierpolitikusok, karriermozgalmi emberek,, akik azonnal mikor révbejutottak, — há- tatíorditanak azoknak az elvbarátaiknak, sőt osztályuknak is, akikkel egy életen keresztül ültek és akiket hosszú éveken keresztül megtévesztettek radikális jelsza- | vaikkal, amely mögött pedig csupán az egyéni hiúság és rideg önzés lakozott. Azt hiszik ezek az örök renegátok, hogy biztonságban vannak. Hogy már megtalálták kis pecsenyéjüket, most már feláldozhatják elveiket és osztályukat. Nagyon tévednek, mert a nép semmit sem felejt és mindent jutalmaz ügy, ahogy ki-ki azt megérdemli. A jót jóval jutalmazza, az ellene elkövetett árulást pedig azzal bünteti, ami a hitehagyottnak kijár: megvetéssel. Ezek vakok, nem látják azt, hogy amint önmaguk felé fordulnak, ahogyan megtagadják a múltat, úgy távolodnak el a tömegektől és úgy fordulnak el a tömegek tőlük, hogy végül is az egész nép, az egész osztály megvetéssel kísérje őket. Jelszavak, szónoklatok hazugsággá válnak az ajkukon és igazságok, amely a szájukról hangzanak el saját, önnön fejükre mondott Ítéletek. Meg fogjuk tisztítani a politikai életet nemcsak a reakciótól, hanem a regenátoktól is, mert éppúgy akadályozói a becsületes, tiszta demokrácia építésének mint a reakció és nem engedjük, hogy árulásukkal megbotránkoztassák népünkét és a hazugságnak csináljanak reklámot. A renegátok jobb, ha önként távoznak, mielőtt osztályuk — a dolgozó magyar nép söpri el őket. PÁLFY ERNŐ. Le leltet ragasztani a levélboritékot Szeptember 5 tői kezdve lezártan is fel lehet adni a leveleket, amelyeket a pósta eddig csak nyitva továbbitott. A feladók azonban továbbra is kötelesek nevüket és pontos lakcímüket a küldeményeken feljegyezni. forradalmáron találüozója Szombaton délben ismét összejöttek azok, akik az 1918—19-es forradalmak idején életük és vérük kockáztatásával hitet tettek a demokrácia mellett. A forradalmárok összejövetelén Schmidt Mihály tanácsnok üdvözölte a megjelenteket, majd szólt a vá- lasztások előtti problémákról, a földreform végrehajtásáról és végül an» nak szükségességét hangoztatta, hogy a rehabilitációs törvényt az ipari munkásságra is ki kell terjeszteni. Dr. Tompos Endre alispán, Müller Béla, Egri Sándor rendőrkapitány és Fazekas János polgármester mondottak még beszédet az összejövetelen, amely lelkes hangulatban ért véget. „ismerjük meg mi is a Szovjetunió népének kultúrjavait, tanuljunk tőlük építeni, akarni és élni" A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alakuló ülése Nyíregyházán Jelentős kulturesemény színhelye volt vasárnap délben a Vármegyeháza díszterme. A Magyar - Szovjet Művelődési Társaság nyíregyházi fiókja tartotta alakuló ülését. A résztvevők nagy száma megtöltötte a dísztermet. Eljöttek mindazok, akik a magyar kultúra, tudomány és művészet fejlődésében tevékenyen részt- vesznek. Fazekas «Jarnos polgármester megnyitó beszéde Az alakuló ülést Fazekas János polgár- mester nyitotta meg, beszéde során a következőket mondja: — A háború zaja az egész világon elhalkult. Romok és rombolások mindenfelé az országban. De nemcsak épületeinket és városainkat döntötte romba ez a háború, hanem az emberiség szellemi életén is mély sebek tátonganak. Propaganda helyettesítette a kultúrát, a gyúlöletkelfés a művelődést. Megindult az országunk gazdasági újjáépítése, politikai életének helyreállítása, nem maradhat el a szellemi újjáépítés, a művelődés megújhodása sem. — Azért gyűltünk össze most, hogy ennek az újjáépítésnek jegyében, a demokrácia és a népek együttműködésének jegyében meginduljon Nyíregyháza városában is a szellemi újjáépítés és megalakítsuk a Szovjet - Magyar Művelődési Társaság nyíregyházi fiókját. A megnyitóbeszéd után Békefi Benő beszámol az előkészítő bizottság munkájáról. Ismerteti a már Budapesten és más nagy városokban működő Szovjet- Magyar Művelődési Társaság alapszabályait. Békefi ezután bejelenti, hogy a S»ovjét- Magyar Művelődési Társaság nyíregyházi fiókjának eddig már több mint 170 tagja van, így a Társaság megalakulnak tekinthető. II tisztikar megválasztása Ezután beterjesztik az új tisztikar névsorát, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogad. Elnök; Békefi Benő. Főtitkár: Dr. Merényi Oszkár tanár. Alelnökek: Dr. Gacsályi Sándor tanár és Pálfy Ernő, a Magyar Kommunista Párt titkára. Könyvtáros: Fehér Klára tanárnő. Pénztáros: Krasznai János bankigazgató. Ellenőrök: Szántó József főszámvevő és Vezsenyi Sándor .bankigazgató. Háznagy: Dohanics János tanítóképző-intézeti igazgató. Jogtanácsosok: Dr. Rózsavölgyi László és dr. Szesztay András ügyvédek. Az elnök megnyitó beszéde Békefi Benő megköszöni a közgyűlés bizalmát, majd beszédében vázolja a Társaság feladatát. — Ötödik gimnazista korom óta — mondja beszéde során — a magyar ébredés várója vagyok, több mint egy évtizede szerény, de aktiv munkása. Ötödik gimnazista korom óta járok a magam lábán. Az élet ekkor nagykorusí- tott s már akkor megismerkedtem az élet harcával, a kenyérkérdéssel. Egyszerre kerestem kenyeret és tanultam. Sok küzdelemmel, harccal teli sorsomat sohasem tudtam egyéni tragédiának, vagy sorsnak látni. Nem tudom megindokolni, hogy miért, de a magam sorsában mindig a magyarság sorsát sejditettem. — Mint főiskolai hallgató az 1928-29-re forduló esztendő telén éhes gyomorral, lukas cipőben, vastaligán éjszaka tolva a havat a főváros utcáin, a sok káromkodó, lázongó ember között én befelé sírtam. Nem magamat sirattam, hanem azt a népet, amelynek ifjúsága így kénytelen a gazdag iőváro8ban küzködni, hogy ebédre legyen kenyere. — Mindig arra vágytam — mondja többek között —, hogy a magyar magyar lehessen otthonában és hogy a magyar javak a magyarságé legyenek. Arra vágytam, hogy a magyar, a szenvedő, meggyötört magyar nép ébredjen fel és találjon önmagára. — Magyar látók, Kodályok, Karácsony Sándorok, Veres Péterek éltették bennünk a reménységet és mi hittük a magyarság ébredését. Azzal a ténnyel, hogy a Vörös Hadsereg kisöpörte országunkból a német hadsereget s vele együtt elsöpörte a német gyarmatosítást, a magyarság áruló csatlósait, a mi hitünk és meggyőződésünk szerint elhozta a magyar ébredés szabad és nagy lehetőségét. — A Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak az a feladata nyíregyházi viszonylatban is, hogy egyrészt a közöttünk élő oroszoknak itt helyben megmutassuk azt, ami a miénk és ami nekünk is a legdrágább, a magyarok kincsét, hadd vigyenek haza magukkal magyar nótát, magyar zenét, magyar játékot, magyar kultúrát. Hadd ismerjük meg mi is a Szovjetunió népének kultúrjavait. Tanuljunk tőlük építeni, akarni és élni. — Készséggel vállalkoztam munkatársaimmal együtt ennek a mindenképpen nyereséget jelentő szolgálatnak elvégzésére és kérem a Társaság már belépett és ezután belépő tagjait, hogy ebből a szép és jó munkából tevékeny jókedvvel és a magyar élniakarás szent lendületével vegyék ki a részüket. Az elnök lelkes tapssal fogadott beszéde után, dr. Merényi Ószkár főtitkár ismerteti a számvizsgáló bizottság tagjainak névsorát. Á bizottság tagjai: dr. Csucska Péter pénzügyi főtanácsos, dr. Juhász Sándor bankigazgató, dr. Bozán Jenő bankigazgató, Krassói Lóránt és Lamping Fülöp. Megválasztják az eíaölri bizottságot és a szakosztályok vezetőit Az elnöki bizottságba a következőket választottak meg: Dr. Erőss János főispán, dr. Tompos Endre alispán, Fazekas János polgármester, Kazár János helyettes polgármester, Sajben András vármegyei rendőrfőkapitány, Egri Sándor rendőr- kapitány, dr. Papp György kanonok-tanfelügyelő, dr. Elekffy Lajos kórházi főorvos, dr. Oláh Dániel egyetemi tanár, Varga János a Népbiróság elnöke, dr. Oláh Béla népügyész, Kiss Lajos múzeumi igazgató, Farkas Pál szerkesztő, dr. Fogoly Mihály ügyvéd, dr. Vajda István gazdasági felügyelő, Káplár Gusztáv hittanár, Lábossá Lajos gimnáziumi igazgató, Vajda Emil bankigazgató, Márton László mérnök, Ternay István pártigazgató, Schmidt Mihály tanácsnok, Pásztor József tanácsnok, Ungár Béla kereskedő, Pál József párttitkár, Máchel Sándor képviselő, Palitz György politikai osztályvezető, Pintér András párttitkár, Áhi Ferenc tanár. Ezután ismertetik a megalakult szakosztályok vezetőinek névsorát: kulturális szakosztály vezetői: Békefi Benő és Farkas Pál, művészeti szakosztály: Boros* Géza és Vikár Sándor, irodalmi szakosztály: Fehér Klára és Lengyel Antal nevelésügyi szakosztály: Porzsolt István és Korányi Aladár. A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság közgyűlése Békefi Benő elnök zárószavaival ért véget. Á pékek csak kenyerefsüthefnek A közellátósügyi miniszter legújabb rentíelete megtiltja, hogy búza, rozs vagy árpalisztet jegy nélkül kiszolgáltassanak. Eltiltja a közellátás- ügyi miniszter a pékeket, hogy kenyerén kívül bármilyen sütőipari terméket süthessenek, tehát zsemlyét, kiflit, perecet stb. Százezer ember vett részt a máriapócsi búcsún Áz ország felszabadítása meghozta a szabadságot nemcsak politikai síkon, hanem lelkiekben is. Soha nem volt olyan erős az emberekben a hit, mint most, amikor megszabadultunk a hatéves háború borzalma és a germán elnyomatás alól. Az emberek tízezrei hálatelt szívvel vettek részt a szokásos máriapócsi búcsún, melyen eddig még soha nem látott tömeg, kb. százezer ember vett részt. Negyvenezer áldozó járult a szentségekhez. A könnyező Szűzanya kegyképét, amely most 249 éves, ünnepélyesen a főoltáron helyezték el. Ez alkalomból impozáns körmenet volt Máriapócson. — Ki tud róla? Kérem, aki tud Fülöp Lajosról, feleségéről, Fraenkel Ernőről, feleségéről (Nyíregyháza, Báthory-u. 14. sz.) Érnreich (Erős) Demecser, Weisz Béla (Nyíregyháza, Gyulaj), Grosz Mór családokról, értesítse dr. Fülöp Gyula bőrklinikái tanársegédet, Debrecen, Bika bérház. Vincze Oszkár miniszteri biztos: „Száz nem termett ennyi szőlő Magyarországon" Az egész országban mutatkozó cukorhiány részleges pótlására, megindultak a kiséltetek hogyan lehetne a mustból cukrot előállítani. Vincze Oszkár elviárs, az északma- gyarországi borvidék miniszteri biztosa a következő nyilatkozatot tette: — Megállapíthatjuk, hogy száz esztendeje nem volt a termés meny- nyiségileg és minőségileg olyan kiváló mint az idén. Azonban jelentős nehézségek voltak és vannak a hordómennyiség biztosításában. A hatalmas szőlőtermés, a must és a bor teljesen szabadon kerül forgalomba és máris komoly kötéseket létesítettek. A must ára minőség szerint 30—60 pengő között váltakozik. A szállítóeszközök hiánya miatt azonban ez az dr még csökkenni fog. A mustcukor előállítására vonatkozó kísérletekről ezeket mondja Vincze Oszkár: — »Megfelelő sűrítőberendezésekkel a mustból 10—80 száza" lék cukortartalmú anyag sűríthető be. Ebből akarnak laboratóriumi úton szilárd cukrot nyerni. HŐSIG rum és likőrgyár újból megnyílt Kiváló minőségű pálinkák kaphatók viszonteladók részére HÓMIG ZOLTÁN rum- és likőrgyár Telefon: 107. — Bujtos-u. 35.
