Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-08-03 / 31. szám

Második évfolyam

Levél a Szerkesztőhöz.

A „Munkács“ f. évi julius 29-iki lapjában erősen ostorozta, a ratóáágót, mintha a köztisztaság érdekében mit sem tenne, — ázsiai állapotokat rajzol, még pedig oly iszonyúakat., melyek a képzeletet is felül haladják. Igaz ugyan, hogy a cikk csak általánosságban mozog és részleteket felhozni nem igen képes, de mégis, nehogy egy idegen és a helyi viszonyokat nem igen ismerő olvasó valóban iszonyú helyzet ismeretével bírjon, — az igazság érdekében talán nem lesz fölösleges megjegyeznem, hogy mint szintén egyik szemlélője ezen állapotoknak, nem találom a helyzetet oly iszonyúnak; nem pedig azért, mert bárki meggyőződhetik aról, miszerint a városnak nem csak főtere, de annak mellék utcáira is gond fordittatik, azok rendszeresen sepertetnek, árkok tisztittatnak, a mellék utcák nagy része ez év folyamán kiporondoztatott, kövezett vizfolyókák készíttetnek, — igaz, hogy még nem minden mellék utcában, de, aki a viszonyokat és körülményeket imeri, tudhatja, hogy ez phizikai lehetetlenség is Azt hiszem külömben, hogy a Munkács cikk írója mindezeket tudja is. — és nem annyira az általánosan mindennütt tapasztalt rendezetlen viszony, mint inkább cikkében említett két körülmény t. i. a kőrösutcai fedett kanális rendezettlen és a közegészségre valóban veszélyes állapota,

— továbbá a körösutcai kertek végén elvonuló — úgynevezett — Dubrova árok tisztátlansága indította cikke megírására. 7— Mindkettő az egészségre fejletté ártalmas, ebben igaza van/ csak abban nincs igaza, hogy a városi elöljáróságot tétlenség, stbivel vádolja, mint kik ezen állapot megváltoztatása iránt mit sem tesznek és mindent a régi állapotban hagynak, holott, ha kissé utána nézett volna, meggyőződött volna arról, hogy a Dubrova nevű árok tisztítása még cikke megjelenése előtt foganatba vétetett,. — továbbá, hogy a 'körösutcai fedett csatorna betömése, illetve átalakítása egészségügyi szempontból már szintén elrendeltetett.

Megrovása és illetve figyelmeztetése tehát —- más alkalom és körülmények között, különösen kissé enyhébb hangon írva, igen üdvös hatási.1 lehet,

— ezúttal elkésett.

Felhívás!

Alulírottak, mint az 1886-ban megalakult munkácsi szinügygyálmmitó egye sülét tisztviselői ezen egylet választmányi és rendes tagjait több választás megejtése és több fontos tárgy megbeszélése végett az e hó 17-én délelőtt 11 órakor a városháza kis tanácstermében tartandó közgyűlésre ezennel tisztelettel meghívjuk. >

az értekezlet tárgyai a következők lesznek: .

1) Elnök viilasztás az elhunyt Merényi János helyett.

2) Alelnök választás az állásáról le- ■ köszön fi Simsa Kornél helyett.

8) Választmányi tag választása az ß lhunyt Literáty Ödön helyett.

4) Több íontos tárgy-, különösen pedig a tagdijhátralékok behajtása mó-~ pokatainak megbeszélése,

Könnyebb tájékozás végett a következőkben közöljük ezen egyesület tagjai névsorát: a) Tisztviselők: Alelnökök: Güntner Ágoston; Simsa Kornél; titkárok: Fazekas Béla, Ferenczy Lajos; pénztáros: Sznistsák Mihály; egyleti ügyész: Vára dy Gyula.

b) Választmányi tagok: Fanko- vich Sándor, Csomár István, Nagy Gyula, Pap József, Nedeczey János, Meisels János, dr. Nuszer Lajos, Molnár Dániel, Kozma László, Sárkány Gábor, Katona Sándor, Melczer Aurél, Pasqual Antal, Gyirák Kálmán, Várady Gyula, Cseh Lajos és Komjáthy Béla.

c) Rendes tagok: Borzsay Gyula, Forgách János, Tar János, Lévay József Uszkay Bálint, Pap Károly, Iiorlátli Gyula, Szentimrey József Bürget József Farkas Kálmán, Nagy Lajos, Gottvald Gyula, Nagv Zsigmond, GeroíL Gyula, dr. Rosner Arnold, Grigássy Dénes, Bo- zsár Ferencz, Bertsik Emil, Grosz Ignác,

KÄRPÄTÄLJ.Ä.

1890. augusztus

Grósz Alól, Szóbél Alárkusz, Fuchc Lipót, Fried Lajos; Stark Adolf Hável Tivadar, Hrabái Mihály,. Weinberger Benő, Vo- lyánszky Aurél, Fried Adolf Weinberger Bencze, Tömöri lgnácz, Friedländer Salamon, Kaíz és Niedermann, Szóbél Ármin, Kestenbaum AI. L. Priell János, Komka György, Janicki János, Tóth Gyula, Borostyám Zoltán. Wolf Gusztáv, Petricska Endre, Gregor József, Benedek Vilmos, Mészáros Imre, Gottier Lajos, Taub Lipót, Hoenig Alajos. Polifka Alajos, Holovka Mihály, Gerzsenyi Alenyílért, Weisz Bernáth, Fuchs Ede, Trax- ler Ferenc, Bertalan Pál, Lengyel János, Barkács Ede, Buzáth Károly, Coffin Er- ! nő, Deskó János, Fiscber Mór, Ferency Lajos, Gáthy Sámuel, Hubert József, Já- I szay Antal, Komka Lrvin, Lehotay Zsigmond, Lehócky Tivadar, Hubert Lajos, Molnár József, Pásztélyi János, Pap József Vimmert Vida, Dr. Schlesinger Kálmán és Rotberger Gyula.

Kelt Munkácson, 1890. augusztus hó 1-én.

Fazekas Béla,

titkár.

Simsa Kornél,

alelnök

Regále.

Az állami ital mérési jövedékre vonatkozó 1888. XXXV. t.-cz. némely határozményái- nak kiegészítéséről szóló 1890. XXXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet.

(Folyt.)

3. Azon egyénéknek, kik sem a szeszkefes- keclők, sem a szesztermelők közé nem sorozhatok s kik a törvény életbelépte előtt égetett szeszes folyadékoknak nagyban való adás-vevésével foglalkoztak, de jövőre nézve szeszkereskedői engedélyre nem tartanak igényt, legkésőbb 1890. évi augusztus hó 1-éig benyújtandó kérvényükre megengedheti az illetékes kir. pénzügy igazgatóság, hogy fenmaradt készletüket — újabb beszerzés szigorú kizárásával — a körülményekhez mért záros hat.ávidőalatt | kiadási árujegyzék vezetése melett engedélyes szesz kereskedőknek, liköv- és rumgyárosoknak, avagy kiméréssel, vagy kis mértékben való elárusitással foglalkozó adóköteles feleknek elárusíthassák.

4. Szeszgyárosok (szeszfőzők), szabadraktarak tulajdonosai, likőr- és rnmgyárosok az égetett szeszes folyadékoknak lOU litert tevő, avagy azt meghaladó mennyiségben való elárusitását* pénzügy igazgatósági engedély nélkül is gyakorolhatják, tre az 1. pontban jelzett vármegyékben kiadási árujegyzéket kötelesek vezetni.

5. Azok a szeszfőzők, ki. a szeszadót a fozc - készülék termelőképessége szerinti átalányozás, vagy szabad egyezkedés (megváltás) alapján fizetik (mint pl. az úgynevezett kisüstösök) árujegyzékekvezetésére nem kötelezvék; ha azonban az alábbi 7. pont szerint adómentes szesz beszerezhetésére engedélylyel ellátott olyan mezőgazdáknak, vagy iparosoknak adnak el szeszt (pálinkát), kik azt más községbe (beszedési körbe) szállítják: a vevő felek részére, ezek engedélyének keltére és számára való hiv atkoz ássál, szintén eladási bárczát avagy olyan igazolványt kötelesek kiszolgáltatni, melyből a vevő neve s az eladott cikk men-nyioégeés minősége kivehető legyen ; az 1. pontban jelzett megyékben ezenkívül minden eladást a vevő téltő beszerzett bélyegtelen ellennyugtával vagy vasúti stb. feladó ve vénynyel köteleseit igazolni. ,

6. Égetett szeszes folyadékok 100 litert tevő vagy az meghaladó mennyiségben az ugyanazon községben (beszedési körben) lakó szeszfőzőktől, szabad- raktárulajdonosoktól, likőr- és rumgyárosoktól, valamint engedélylyel ellátott szesz-nagy-kereskedőtől kizárólag saját használatra, vagy házi sz ikségletre (egy kenyéren levő házi népök és cselédjeik részére, mezőgazdasággal foglalkozóknál azon mezőgazdasági napszámosaik részére is, kik napi bérükön kivül szeszjárandóságban is részesülnek), valamint ipari célokra, italmérési adótól mentesen külön pénzügyi hatósági engedély nélkül szerezhetők be.

Mezőgazdaság.

Az aratás vidékünkön bevégző- dött, csak a zab áll még lábon, de az is le és betakarittatik nehány nap alatt. Móst már a cséplés foly javában. Itt-, ott egyesek meg vannak elégedve az eredménnyel, de a nagyobb rész elégedetlen, mert a tiszta mag néhol alig adja vissza azt a mennyiséget, a menynyit elvetettek. A szépen kifejlődött szalma üres kalászt hozott. A viritáskor -beállott tartós, hideg esőzések megakadályozták a fogamzást s elvették a gazdák reménységét, üresen hagyták kamaráját, zsebjét, megrontották számítását.

Egy gőzgéppel dolgozó gazda állítása szerint búza és gabona oly roszul fizetnek, hogy a felvállalt részmennyiség igen sok helyen nem fizeti ki a puszta munkaerőt.

Tavaszi vetéseink szintén roszak. A sok hideg eső után bekövetkezett egyszerre a nagy szárazság, mely nálunk szokatlan magas fokú melegével úgy kiszárította ritka talajunkat, hogy a a növények nem fejlődhettek benne. Tengeri olyan maradt legnagyobb részt, mint junius közepén volt. Néhol any- nyira megszáradt, hogy leveleit összeleheti morzsolni. A krumplit nagyon eszi a cserebogár kifejlődött pajorja.

Az 1888—89. közt volt, rendkívül hi-1 deg és havas télen a varjuk, csókák, a férgek e nagy ellenségei nagyon kipusztultak, s most ennek következményei szintén a szegény földmi vés népet sújtják. Ez évben a pajorok a földben tesznek kárt, jövő tavasszal meg majd a kifejlődött cserebogarak a fákat fogják tönkre tenni, hogy gyümölcs terméseinket pusztítsák el egy pár évre. Mert a fa levelek nélkül nem táplálhatja a meglevő s nem készítheti élő | jövő évi termést sem. A levelek a növények tüdeje, melyek nélkül épen úgv, in int az ember tüdő nélkül lassan elhalnak, megszűnnek élni. A növények a földből felszitt nedvességet a leveleken át behatolt lég segélyével képesek a szükséges tápláló anyagszerekké átvál- to^atni; azért látjuk, hogyha hernyók és cserebogarak elpusztítják a fák leveleit, a legszebb fák is betegekké lesznek s utána egy-két évig meddőn maradnak.

Földeink oly annyira kiszáradtak, hogy szántani lehetetlen. Úgy látszik, hogy az uralkodó planéta, Mars, hadviselést folytat a föld, Géa ellen, melynek pusztító erejét a föld lakói érzik

•meg- '

Az 1890. évben Budapesten, a IV. egyetemes tanitógyüléssel kapcsolatban rendezendő népoktatási taneszköz- és tankönyv-kiállítás.

A f. évi augustus 27-én és következő, napokon Budapesten tartandó IV-ik egyetemes tanitógyülés rendező nagy bizottsága elhatározta, hogy az egyetemes tanitógyülés alkalmával az összes népoktatási intézetek tankönyveit, taneszközeit és egyéb isk. fölszereléseit föltüntető kiállítást rendez,, s ezzel egyrészt az alulírott rendező bizottságot, másrészt —. különös tekintettel az üzleti ügyek lebonyolítására — a Lam- pel-Wodianer udv. könyvkereskedő céget bizta meg.

Akiállitás helyisége: az országos magyar gazdasági egyesület tulajdonát képező „Köztelek"

A kiállítás tartalma: augustus 17-től augustus végéig terjedő két h'ét.

A kiállítás tárgyai: A) Mindennemű elemi népiskolai, — felső nép- és polgári-iskolai, — felsőbb leányiskolái, tanító- és tanítónőképezdei olvasókönyvek, tankönyvek, segéd- és vezérkönyvek, valamint ifjúsági iratok. B) Iskolai atlaszok, szemléltető képek, falitáblák. C) Az egyes tantárgyak tanítására alkalmas egyes szemléltető eszközök, vagy gyűjtemények. D) Iskolai bútorzatok és a tanítás egyéb segéd eszközei (irkák, füzetek, vonalzók stb.) Ej Tan- és nevelés ügyi folyóiratok. Fj Értesítők és egyéb iskolai nyomtatványok, iskolaépületek és berendezések rajzai.

A kiállításban résztve- h e t n e k a hazai összes népoktatási intézetek és az ezekben működő tanítok és tanárok, a tanszermúzeumok, a könyvkiadók és könyvkereskedők, a tanszerkereskedők és tanszerkészitö iparosok, a papir- és iró- szerkereskedők, a tanügyi folyóiratok szerkesztői és kiadói. Külföldi kiáll i- t ó k is szívesen fogadtatnak.

A kiállításra beküldött tárgyak elrendezése szekrényekben, szabad helyen, asztalokon vagy falterületeken nem szakcsoportok szerint, hanem a kiállítók üzleti érdekeinek szem előtt tartásával cégek szerint eszközöltetik. A hely kijelölésének jogát a bizottság magának tartja fönn; a tárgyaknak a kijelölt helyen való elrendezését azonban magok a kiállítók, vagy megbízottjaik is végezhetik.

A kiállított, tárgyaknak szakok szerint való áttekinthetősége céljából a bizottság egy zsebkönyv alakú katalógust szerkeszt,

A kiál ütőket terhelő költségek a következők: 1) Szállítási költség 2) Térdijak 3) Feliratok költsége. 5) Biztosítási dijak sat.

S Akiállitásraelfogadott tárgyak beküldésének határ i d e j e augustus 12-ikére tűzetik.

Réffiséffek.

Anno j 639 Dye 27 Janó En munkacs Varosában lakozo Sziics Balazs adom tudtára mindeneknek - az kiknek illik mind jelenvaloknak es követke- zendöknek ez levelemnek rendében hogy Énnekem volt Egy szőlőm" az városi új hegien letay Pap szomszédságában az mely szőlőmet hattam Forizsnenak éltejigh ha művelheti ha Penigh nem művelhetne Forizsne asszonyom tehat hagyom az varos szamara., Vagyon hid- utcaban Egy hazam vari Imri es Vitéz marton szomszédságában azt is hagyom az annya- komnak iltejigh'hogyha Penigh holta történik forisnenak az hazat az munkácsi Tanacs Becsüllye megh az mi az Becslesen az fele legyen az templom epülletire az fele Penigh legen azközelebb való vereke Minden epülletnek az fele az templom epülletere menynyen az föle Penigh az közteeb való vérekre.

*

Jegyzet. Mindenik irat más-más kéztől van. A hosszú hangzók felett nincs jel. Csupán az i és j felett van pont mindenütt, az y- két i-ből van összeforditva, tehát rendesen két pont áll felette. A z és sz többnyire egyformán iratnak. Az egyes szám j. betűvel, hatos szám görög vég e-sz-azel iratnak sat. — Kis e-m, e-n a szók Végén legtöbbször el vannak hagyva. Az e betű mindenütt egy kis fekvő vonáskával van jelezye, melyek legtöbb helyen fel sem ismerhetők. A nagy kezdő betűk szabálytalanul használtatnak. A nyelvezet rövid, tőifiött és erős. Keresetlen egyszerű szavakkal sokat mondó. Néhol ismétlések fordulnak elő. Az előbb múltat (plusqu. perf.) szépen kü- lömbözteti meg az egyszerű múlttól, mint ezt Munkácson az ó város részekben (Szar- kahegyutca, Malomutca, régi Podheribg utca, Csókolóutca, sat.) műig 'is hallani, melyek — úgy látszik — eredetileg tősgyökeres magyar néptől voltak elfoglalva; A nyelv természete határozott és határozaí- lan kifejezéseire nézve meg van tartva^ Az ik-es igék használata helyesen fordul- elő. Talán néhol az olvasásban tévedés jöhet elő, mert sokszor nem elég egy-két nap egy-egy sor kibetüzésére, de a tehetőségig, hívek akarunk lenni. Nem lesznek érdektelenek e jegyzőkönyvszerü iratok nyelvi, de méginkáhb helyi szempontból. Városunk mozgalmainak egy darabját fogják '.tklálni bennök, melyek a múltat megfogják eleveníteni, s egy két századot feltámasztanak emlékezetünkben. Ki e sorokat olvasni fogja és talán meg is örzendi, Munkács varosnak szép kis múltját birandja majd, mélyek néhol egyes családi eseményeket- is közelebbről érdekelnek.

hikek;

rjj

Régiségek.

fő

Anno j 6 3 4 április die 4 Eu vaczy Janos Munkacsj Munkácsi biro Egész Tanacsval Egettemben megi engettük bogi kerepeczen lakozo Eerbek Martön Vehessen Pénzén Agiahot akar az Uj falusiaktulj Akar az íornosiaktulj Csak adigi migi az varasnak jo akaratja.

*

Halász Ferenc hevesi tanfelügyelő szabadságidejéből nehány napot városunkban töltött, melyhez a múltak emlékei csatolják. Tevékeny működési pályáját nemcsájí e megyében, de jó részt itt kezdé s elemi tanügyünk fejlesztése sokat köszönhet neki.

Építkezés. Az izraelita’ hitközség megkezdte az építkezést. A leégett templom megnagyobbitva s mint halljuk stilszerübben fog építtetni. 7

Utcaseprés. Sok lárma után végre történt annyi előhaladás a tisztogatásnál, hogy a főutcán az utolsó seprés alkalmával már öntöztek is. Egy kis fogékonyság a hatóságnál, mindjárt rendes mederbe tér mindén.

Hídépítés. A latofeahid építése immár nagyon előre haladt s ha igy megy, a határidőn belől elkészülhet a szép fa alkotmány, melyről elmondható, hogy jó felügyelet alatt készül. Julius 29-én kedden Landau Gusztáv kereskedelmi miniszteri osztálv tanácsos, az építkezést részletesen megszemlélte és elismerőleg nyilatkozott felőle úgy a munkát, mint az anyagot illetőleg.

Eladó ház. Kőrös utcában a 136. sz. alatti Simsa Kornél féle ház szabad kézből eladó. Értekezhetni ugyanott a tulajdonosnál.

Értesítés. Dr. Fenyves Albert gyakorló orvos lakását e hó 1-sejéíi a beregszászi utcában Klajn szíjgyártó ur házába tette át.

Ázsiai kezdetleges állapot uralkodik a Latorca hidon mostanában, különösen az esti órákban. 120—140 m. távolságig nincs egyetlen jelző őr felállítva. Ezen hosszúságban a hid oly keskeny, hogy egy szekér mellett ember csak úgy mehet el, ha nagyon a korláthoz lapul. Két-három szekér indul, egyik, végéről is, másikról is, akkor aztdii van baj. A középen van egy kis kitérő, de, ha azok közöt