Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-10-05 / 40. szám

II-dik évfolyam. 1890. október- 5. lóból, de jól készített épületbe került az intézet, az igazgatónő paticsos ház­ba, innen kirekesztve, hogy a deca­dence teljes legyen, a mostani helyére igazgatónő nélkül, — már lejebb nem mehet, be kell adni a kulcsot. Hol van hát a ház, mely meg­mentse az intézetet ? Ez a Janiczki- féle városi ház. A bérlőkkel kiegyezvén, a jövő évben át idomítható, berendez­hető és állandó, olcsó, célszerű, illő és egészséges helyiséget adna intézetnek, igazgatónénak; azonfelül a pince bol­tok jövedelmét is megtartaná a város. Felényibe se kerülne annak, mi egy 24 ezeres új ház jövedelme és nem sokkal többe, mint amennyi amostani kiadás az igazgatónő lakását is beleszámítva, és ha ezen ház vételára utáni 8 szá­zalékot vesszük számításba, valóban ol­csó és jó helyiségre tennénk szert, a mi pedig a legfőbb : megmentenők az intézetet. Munkács, 1890. szept. 2G-án. Cserszky Antal. Hivatalos közlemények. 2489/890. Ertesittetik a közönség, hogy a cs. és kir. 65. sz. gyalogezred hadkiegészitési ke­rületi parancsnoksága részéről az ellenőrzési szemle folyó évi október hó 10- és 11-én az uj-fürdőben, a m. kir. 11. honvéd kiegészítő parancsnokság részéről pedig f. évi október hó 14-én a honvéd hadkiegészítő irodában (a régi „szarvas“ épületben) fog megtartatni. Az utó szemlék nov. 14-én kezdődnek. Munkács, 1890. szept. 26. Hubert Lajos, rkapitány. 2696. E. B. szám. A folyó évi szept. hó 19-én Mészáros Imre munkácsi lakos egy kitöltetlen váltót a város területén elvesztett. Felhivatik a megtaláló, hogy jutalom mellett a munkácsi rendőr-kapitányi hivatal­nál átadja. Munkács, 1890. szept. 27. Hubert Lajos, rkapitány. Heti krónika Soha ki nem fogyunk már a katonai hősködésekből védtelen emberek ellen. Mint­ha a katona más anyagból volna gyúrva, mintha nem is anyától született volna, oly annyira elkülönített osztályba tartozóknak képzelik magokat, ha nem mindnyájan is, de legnagyobb részben. Egerben ismét oly vag- dalkozás történt, .mely felháborítja minden hazafinak vérét. Onkénytelenül azt kérdezi az ember magától, hát nem lesz már annak soha vége, hogy a polgári osztály a ke­nyérkereső, az államalkotó és fentartó erő legalább egyenlő sorsban részesüljön az államőreivel | Hiszen korcsmái verekedések voltak és lesznek még ezután is, de az a csudák csudája közé tartozik, hogy Magyar- országon azért kelljen még béke idején is félni, mert magyar liazafiságáért elverik rajta a port ugyanazok, kiket e nép véres verítékével táplál. Ha beheged itt-ott egy- egy mély seb, csakhamar másat igyekez­nek ütni, mely újra, meg újra felrázza az egész nemzetet jóakarata feledékeny ál­mából. Egerben Horváth Béla városi alkapi- tányt szept. 26-án éjjel a vendéglőben hat közös katonatiszt összevagdalta. Fején, há­tán, vállán oly súlyos sebeket ejtettek, hogy az orvosok véleménye szerint nincs remény megmaradá.sához. Szept. 27-én Eger város képviselőtestülete rendkivüli gyűlést tartott ez ügyben, melyet Grónay Sándor polgármester következő szavakkal nyitott mog: „Tragikus eset zavarta fel városunk nyugalmát. Egyik választott derék tisztvi­selőnket, a kit mindnyájan tiszteltünk és szerettünk, a ki a hü kötelesség teljesítésé­nek egyik megtestesült mintaképe volt, — katonatisztek halálra vagdalták ... A rend­őrségnek a tanácshoz intézett jelentése el­mondja, hogy csütörtökön éjjel 11 órakor a 60. gyalogezred tisztjei közül br. Dejvini- Nugent Jenő, Fischer Gyula, Blaha Vilmos, Berghammer János, és Pototsnik Károly hadnagyok, ée Dalla-Riva Jenő főhadnagy I megtámadták Horváth Béla városi alkapi- tányt, azután kilökték a kávéházból. Hor­váth az utcáról visszatért a kávéházba, hogy felelősségre vonja megtámadott s ek­kor a nevezett tisztek kivont kardokkal estek neki s összevagdalták. A vagdalko- zás kezdeméuyezője és megindítója Dalla- I Riva főhadnagy volt!! A tanács határo­zata az volt, hogy intézzen a képviselőtes­tület feliratot a belügyminiszterhez, s kö­veteljen a súlyos sérelmekért gyors és eré­lyes elégtételt. A képviselőtestület ezen ja­vaslatot elfogadta és azt kéri, hogy az eset megvizsgálására vegyes bizottságot küldje­nek ki s a kiderített bűnösöket azután tel­jes szigorral érje a megtorló büntetés. » * A várva-várt vendég, a német császár I megérkezett Bécsbe október 1-jén. Az ut­cák, melyeken a magas vendég bevonult, I mindenütt fel voltak díszítve. Az emberek nyüzsögtek az utcákon, a pályaudvaron és körülötte ember emberhátán hátán veit. A fogadásra megjelentek a perron on : Albrecht, ! Vilmos és Rajner főhercegek, Schönfeld báró hadtestpar, Hranilovics hadoszt. par, Kielmansegg gróf helytartó, Kraus b áró rendőrfőnök, Prix polgm. Reuss herceg né­met nagykövet és Heines Katonai attaché Gänsendorfig utaztak Vilmos császár elé. U felsége Ferencz József 3/4 9 órakor érke­zett a pályaudvarba, porosz gárda ezredé- I nek ezredesi egyenruhájában a fekete sas­rend szalagjával és csillagjával s a kiállított I disz századot az osztrák népkymnusz hang- I ja mellett tekintette meg. A német császár udvari vonata 8 per- | cél 9 óra előtt érkezett a pályaudvarba. A katonai zenekar a „Heil dir im Sieges­kranz“ német nemzeti dalt játszotta. Vil mós császár magyar huszárezredének ezre­desi egyen ruháját viselte a Szent István rend. szalagjával. A két hatalmas uralkodó szívélyesen üdvözölte, kétszer megölelte és megcsókolta egymást, azután Albrecht főherceget szintén megcsókolta, Vilmos és Rajner főhercegekkel pedig kezet fogott. Ezekután a két uralkodó a porosz nép­kymnusz hangjai mellett végig ment a disz- század előtt, s ő felsége bemutatta Vilmós császárnak a tábornokokat, az udvari mél­tóságokat s a hatóságok több képviselőit. Szívélyesen üdvözölte a császár Bécs város polgármesterét s igy szólt hozzá :„Fogadja szives köszönetemet a szives fogadtatásért, melyben részesítettek s fejezze ki köszöne­temet Bécs városának is; hallottam már a készülődésekről, melyeket fogadtatásom ér­dekében tettek, I volt tudomásom a város feldíszítéséről is.“ Ezután négyfogatu ud­vari kocsin a Burgba hajtattak, hol Hohen­lohe herceg főudvarmester és Hunyady gr. főszertartásmester várakoztak reájuk, kik a vendéget szállására vezették. Kevés idő múlva Ferenc József ő felsége rövid láto­gatást tett vendégénél, azután a német nagy­követségi palotába hajtatott Vilmos császár, hol majd félórát mulatott, egy óra előtt Schönbunba hajtatott, hol már ő felsége várta, ki előbb haza tért. mint házigazda. Délután két órakor volt a dejeuner 38 te­rítékkel; három órakor külön udvari vona­ton Miirzsteggbe mentek, honnan éjfélután két órakor szarvas vadászatra indultak. Feltűnt, hogy a fogadásnál a ministerek nem voltak jelen, sem a Hofburgban nem tisztelegtek. A magyar országgyűlés október első­jén ült össze. A képviselők szokatlan nagy számban gyűltek egybe az első ülésre, csak a karzat volt igen gyéren látogatott. Az elnök. Péchy Tamás, megnyitván az ülést bejelentő Anyós Tivadar zirci, Vidlicskay József nyiregj'házi képviselő halálát, továbbá Szalavszky Gyula huszti, Szabó Imre vesz­prémi képviselő megbízó levelét, Bezerédy Viktor, Kricsfalusi Vilmos, Somossy Béla lemondását a képv. mandátumról. Bemutató a megyei Önkormányzat fentartasa ügyében Arad-, Kisküküllö-, Kolozs-, Szeben-, Zemp­lén és Zólyom megyék feliratát. A miniszterelnök jelentést tett arról, hogy a 2-iki ülésen beterjeszti az 1889-ik évi zárszámadást és az 1891-ik évi költség­vetést, a 3-iki ülésen a bizottságok kiegészí­tése van előirányozva. — Ezeken kiviil több törvényjavaslat beterjesztése jelentetett, me­lyeknek tárgyalásával a pénzügyi, közokta­tási és közgazdasági bizottságok teljesen el lesznek foglalva, ezért okt. 27-ig a ház el­napolása ajánltatik. Ezekután három rendbeli interpelláció következett. Gulner Gyula interpellálta a miniszter elnököt német szövegű átirataiért, melyeket Ausztriába küldött a kabinetiro­dához és a közös minisztériumokhoz. A má­sik interpellációt ifj. Ábrányi Kornél intéz­te a miniszterelnökhöz az egri eset tárgyá- I ban, mely szerint ez ügyben szigorú vizs­gálatot és arról a képviselőháznak jelen­tést tétetni kiván. Harmadik inperpelláló Ugrón Gábor volt, azt kérdezvén a bel­ügyminisztertől : Igaz-e, hogy ez év szept. 13. Székely hidra, ő felsége, a magyar ki­rály kabinetirodájához címezve, a minisz­terelnök úr rendeletéből hivatalosan német- szövegű távirat küldetett? — Ugyan e napon tartotta első ülését a főrendiház isVay Miklós br. elnöklete alatt. Elnök az ülést megnyitván, Gyulay Pál jegy- ' ző felolvaota a képviselőház jegyzőkönyvi kivonatát, mely a királyi leirat kihirdeté­sére vonatkozik és az országgyűlést össze- I hivó királyi leiratot. Ezután megemlékezett az elnök Mária Valéria házasságáról és in- ditvárnyozta, hogy első tanácskozmány tár­gyaként a felséges királyi párhoz és a fen­séges uj házas párhoz hódoló feliratot intéz­zenek. Elfogadtatott. Továbbá felhatalmazást kért arra, hogy ö felségének legmagasabb névnapja alkalmából a főrendek szerencse kivánatát tolmácsolhassa. . * * Az országgyűlési pártok az összejöve­tel után mindnyájan saját helyiségeikben értekezletet tartottak. Aszabadelvükör gyűlését Podmaniczky Frigyes br. nyitotta meg, azután Szapáry Gyula minister-elnök üd\özölte a tagokat, I azon reményének adván kifejezést, hogy az egyetértés, mely eddig is fennállott I a bi- zodalom, melylyel a kormány iránt visel­tettek, továbbra is fenn fog maradni, melyre azon nagyfontosságu kérdésekben, melyek megoldásra várnak, múlhatatlanul szükség van. A kormány viszont minden igyekezeté­vel azon lesz, hogy hű maradjon kifejtett programjához és a párt elveihez. Azután az elnök kijelenté, hogy Fenyvessy Ferenc és Zichy Jenő gróf beléptek a pártba. A min. elnök beterjeszté a választ, melyet a német­nyelv használata iránt hozzáintézett inter­pellációra adni fog; helyeslő tudomásul vé­tetett. A háznagyi állásra Almássy Géza és Perlaki Elek jelöltetnek. A mérsékelt ellenzéki párt Királyi Pál elnöklete alatt tartott értekezletet, melyen az elnöki megnyitó után Apponyi Albert gr. szólalt fel, üdvözölvén társait egy olyan idő­szak kezdetén, „mely, ha minden jel nem csal, döntő befolyást fog gyakorolni közéle­tünkre ; döntőt akkor, mikor a kormány azt a reform-akciót megindittja, melyet program nyilatkozatában kilátásba helyezett, de dön­tőt akkor is, ha a kormány ezt tenni elmu­lasztja, vagy nem a kellő szellemben teszi“. Beszédje folyamán felemlíti, hogy a kor­mány pjogramja nagyban és egészben meg­felel azon eszméknek, melyeket e párt kép­visel, de a kormányférfiak többségének múltja, valamint azon hatalmi tényezők né­melyike, melyekre támaszkodni akarnak, nem nyújt biztosítékot, — s igy a párt nem mondhat le a kritika és az ellenőrzés teljes függetlenségéről, s igy a párt megmarad az ellenzéki téren a kormánnyal szemben. Beszéde után a pártelnök bejelenti, hogy az aradi emlékszobor leleplezésére a párt bizoítságott küld. | Legfontosabb volt a függetlenségi és 48-as párt értekezlete, melyen a párt tag­jai majd nem teljes számban jelentek meg. A párt teljesen a Kossuth levelének hatása alatt állott, melyet Herman Ottó kérése foly­tán ez alkalomra irt. Irányi pártelnök meg­nyitván az értekezletet, felvetette teljes nyíltsággal a kérdést, melyet Ugrón Gábor indított meg, s kifejtvén a függetlenségi párt nézetét, a kör nagy többsége helyeselte azt. Majd Ugrón Gábor emelt szót s elmondta íz irányelveket, melyek vezérelték, de Eötvös felszólalása után a párt nem fogadta el né­zetét s igy a párt megmarad előbbi álláspont­ján, mely Magyarország függetlenségét irta zászlójára, melyet Kossuth odamódositott, hogy a félreértések kikerülése végett han- goztatsa a párt az 1790/1-iki törvényekben meghatározott függetlenséget,melyet az 1848 iki törvények szintén csak megvalósítani vol­tak hivatva. Ugrón apártkörből kilépett, de megmaradt mint függetlenségi párti képvi­selő s igy van remény, hogy lassan a part­körbe is visszakerül. Városi dolgok. Október hó 1-jén rendes képvi­seleti gyűlés volt a városházánál, me­lyen a tárgyalásra kitűzött dolgok gyorsan intézteitek el. Első tárgy volt a helybeli ipartestület jegyzőjének je­lentése az aradi iparkiállitásról, melyre a város három iparosnak utazási költ­ségeit fedezte azon hozzáadással hogy visszatérvén tanulmányaikról a kikül­döttek, a képviselőtestületnek jelentést tegyenek. Ezen jelentés tudomásul vé­tetett. Második tárgy volt Veisz Károly lőcsei kir. járásbiró azon kérelme, hogy a polgárjog részire fentartassék. Tudo­másul vétetett. Harmadik tárgy volt az épitkezési bizottság jelentése az ut­cák szabályozására, járdákkészitésére és csatornázásra vonatkozólag: egyút­tal á tanács által készített ugyanezekre o i/ vonatkozó szabályrendelet. A szakosz­tály azt véleményezte, hogy a gyalogút készítési költségeitől a telektulajdono­sok kiméltessenek meg oly formán, hogy a költség vagy a közmunka­pénztárból, vagy a föld, házjövedelem és személyes kereseti államadók ará­nyában az összes lakosságra kivetendő pótadóból fedeztessék, melynek ellené­ben a szabályrendelet a régi gyakor­lat mellett maradt. Ezen szabályrendelet elveti az asphalt, cément burkolatot, s marad a régi burkolat mellett. A főbb, né­pesebb utcákon az iglénci bazalt kő­bányából eddig használt laposkő bur­kolat lesz kötelező, a mellékutcákban Latorcakő alkalmaztatik mint lesről- csókb és legtartósabb (?). Ha azonban a háztulajdonosok többsége itt is la­poskő burkolatot óhajt, akkor ez lesz az irányadó. Szegélykövekül az eddigi i homokkövek használtatnak. Az Utcák I szabályozására nézve fontos azon hatá­rozat, hogy az utcavonalba eső ki, ' vagv beszögelések kölcsönös megálla- , podások szerint úgy intézendők el, • i It hogy négyszögölenként 50 kr. fize s- tendő mind a két részről. Ha vala t- mely utca lakosai részéről asphalt, vagy e cément boríték fog kivántatni, ez ölj n módon hajtatik végre, hogy az összes költségnek 2/3-ad részét fizetik a ház- j| tulajdonosok, J/3-ad részben pedig a L- városi pénztárból fog fedeztetni, i, Az általános csatornázásra vonat­;- kozólag f. évi jul. hó 30-án kelt alis- s páni átirattal érkezett le a városhoz a :, belögyminiszternek körrendeleté, mely­- ben tudatja, hogy a minisztérium sa- ;. ját kebelében állandó csatornázási hi- | vatalt alakitott, mely a községeknek 1 kívánatra tervet készít, annak végre- s hajtását ellenőrzi, ennélfogva utasitta- , tott- a polgármester, hogy ezen csa­- tornázási hivatalnak a város részéről- jelentést tegyen, illetőleg annak köze- i geit kérje fel városunk területén ke- s resztül viendő átalános csatornaháló­zat készítésére. Negyedik tárgy volt a honvéd­laktanya építésére szükséges földterii- I let megvétele az uradalomtól, melyre nézve, minthogy a képviselő tagok nem jelentek meg a kellő számban a leg­közelebbi ülés határideje tűzetett ki. 3 Es pedig a szüret közbejötté miatt november hatodika jelöltetett meg. i Akkor a jelenlevők határoznak. Ötödik tárgy volt a rendőrkapi­tánvi irnoki állás betöltésének elha- ' «/ , lasztása a jövő választásig, vagy ki­nevezésig, s az alispánhoz ily értelmű . kérelem menesztése határoztatott. Ezek után jelentést tett a polgár- mester a népszámlálási ügyben tett felsőbb intézkedésekről, melyszerint a városterülete az alispán által tiz kerü- ! letre osztatott s mindenik kerületbe egy-egy biztos kiküldése szükségeltet,- t vén, a képviselőtestület által ezen ke- ' rületekben az összeirás végzésére követ­következő tiz tag kijelölése ajánltatik az alispánnak : Sárkány Gábor, Orosz József, Kozma László, Kabáczi Mihály Baudrexler István, Túlesik Ferencz, Gáthy Sámuel, Friedlender Salamon, ; Veinberger Gyula, Preusz Salamon ; I fejenként tiz forint szavaztatott meg 1 mindegyik kijelöltnek. A házszámozásra vonatkozólag a j rendőrkapitány megbizatott, hogy e munkát a népszámlálás után azonnal hajtassa végre az adott utasítás szerint, j egyúttal az utcák elnevezésére azon- . j alkalommal adjon tervezetet. Az idei szőllőtermés mustja a ta- j nács által literenkint lG/io krért el- | adatván, ez a képviselő testület által jóváhagyatott. A vevő adja a hordót, fizeti a taposást és a megtöltött hordót azonnal átveszi. Jakóber Henrik polgárositási kér­vényének hely adatván, 50 frt lefize­tése mellett a polgárok sorába felvé­tetett Simon Arnold aljegyző 125 frt előleget kért, havi 5 f'rtos törlesztések mellett, a kérelem megadatott. A külföldiek nyilvántartására vo­natkozó szabályrendelet, mely a mi határszéli városunkban égető kérdés, tárgyalás előtt a rendőri szakosztály­nak kiadatni határoztatott. Kívánatos, hogy a szakosztály mielőbb tultegye magát rajta és terjessze vissza, hogy életbeléptetése siettessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom