Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-10-19 / 42. szám

Második évfolyam KÁRPÁTALJA 1890. október 19. ^siessenek, mig nem késő, a municipa- lis intézmény megmentésére. Meghúz­tam a harangot. Salvavi animam meam ! ! ! Calvus. Heti krónika A függetlenségi párt egy része kivált a régi tősgyökeres függetlenségiek közöl azon kijelentéssel, hogy elvben megmarad­nak tovább is a régi alapon, de üj pártkört alakítottak, melynek tisztikarát is megvá­lasztották következőleg: Elnök lett Ugrón Gábor, aleluökök: Győry üllek és Lits Gyula, jegyzők: Györify Gyula és Holló Lajos. A pártoszlás természetszerűleg elvi különvá­lásra is fog vezetni, babár nagy külömbség nem is leend köztök, de bizonyos megkü- lömböztetö jelleg múlhatatlanul fog kifej­lődni. A keresztyén vallás követői is mind egy tőizsből hajtottak ki s mégis mily el­lentétes és ellenséges álláspontra helyez­kedtek idő folytán, s hol mutat á történe­lem annyi kegyetlenséget, mint e téren, melyet egymás ellenében elkövettek, s a kibékülés mind e mai napig nem lett tel­jessé. — A különválás sajatszerü következ­ménye már is nyilvánult az ó függetlenségi pártban, mert Ugrón és társai lemondtak a pártkör jelölése folytán elfoglalt bizott­sági tagságról azon reményben hogy a megoszlás után is rájuk esik újra a jelölés a függetlenségi pártbansaz összetartozás kap­csa meg fog tartatni. De csalódtak, mert az I párt azon kijelentéssel, hogy a kikkel a pártkörben nem tanácskozhatnak, bizalma­san nem érintkezhetnek, azok a párt meg­bízottjai nem lehetneK s így a jelöléstől és a megválasztástól is elestea. A pártjelölt­jei és megválasztottjai ezek voltat: faré tér Alfréd az I., Uray Imre a H-ik-, Lukács Gyula a IV-ik-, Beniczky Adam a VI ik-, Meszlényi Lajos a Vll-it-, Szabó Imre és Kossá Dezső a Vlll-ik-, Papszász Károly a ; -LK-ik bíráló bizottságba. Barezay üüün, Zoltán J ános a közigazgatási-, J eilinek Arthur ] az' igazságügyi-, \ écsey Lndre a kérvényi-, | Tors Kálmán a közoktatásügyi, Pinko vies j József a napló bíráló-, Pázmancly Dénes a i pénzügyi-, özalay Károly a mentelmi bizott­ságba választattak be. * * * Az országgyűlés B-ik ülésében özöné­vel mutatta be az elnök a hozza érkezett kérvényeket a háznak, melyeknek legna­gyobb része az elkeresztelési ügyben ada­tott be. Ez ülésen választattak meg a bizott­sági tagok és a megüresedett háznagyi állás szintén ez . ülésen töltetett be. A háznagyra beadatott összesen 195 szavazat, melyből Almási Géza kapott l7U-et s igy az einök kijelenté mint megválasztott háznagyot. A kepviselőház bizottságaiba megválasztalak a függetlenségi párt jelöltjei Justü Gyula kivételével, kinek helyébe Holló Hajós az új függetlenségi part tagja lett szavazat­többséggel megválasztva. Ezekután a ministerelnök válaszolt az interpellációkra, melyeket Gullner Gyula és Ugrón Gabor intéztek hozzá. Klöbbi azt kerdezte a miniszterelnöktől, adott-e ki oly rendeletet, melyszennt az Ausztriába kül­dendő hivatalos rendeletek a minisztérium köréből német nyelven intézendök, s igaz-e, hogy a külügyministeriummal való érintke­zésében a nemet nyelv használtatik ; utóbbi a kabinet irodának küldött német nyelvű ennek szivében a szerelmet megölte a csa­lódás legundorabb neme ? Díszes fogat állt meg egy fényes pa­lota előtt, Úri dáma szállt ki belőle. Ida volt s a palotába akart bemenni. Ekkor egy kopott gyászruhás nő ha­ladt el mellete. Pillanatra visszahökkent. — Ida, te vagy ? Ida visszafordul s csodálkozva kérdé : — Kicsoda ön asszonyom ? — Ida ! Csakugyan te vagy és nem ismersz V A művésznő homlokához kap, mintha emlékezőtehetségét akarná rendbeszedni. — Ah, tehát annyira megváltoztam, hogy még te sem ismersz ? |— kiáltá el ma­gát a kopott ruhás nő. — Ah | Ez az Isten büntető keze. Ks mire a művésznő feltekintett, amaz már eltűnt. Másnap a rövid hírek közt a követ­kező jelentést közlék a lapok : „Egy törpe nagyságnak vált kicsivé 1 világ. Egy színésznő tegnap gyufaoldat­tal megmérgeztc magát. Tettének oka való­színűleg a nyqmor . | Ida pedig visszaidézte ifjúkori emlé­keit. Aranka, törpe-nagyság, kopott dáma, alighanem egy fogalmak. Igen, Aranka volt az öngyilkos, senki más nem lehetett.- Hs Ida koszorút tétetett koporsójára; hadd mutassa meg, hogy a halálban kien- gesztelődtek! Frey Sándor. Az elnapolt országgyűlés e hó 15-kén rövid ülésre összegyűlt, hogy a kereskedel­mi miniszternek több fontos jelentését tu­domásul vegye. Bemutathatott ez alkalom­mal a nagymargita-verseci, pozsony-tzom- bathelyi, esztergom-almás-füzitöi és az ipoly- [ság-balassagyarmati hely iérdekü vasutak- ról szólt engndély-okmányi, továbbá az arad-| temesvári vasút üzletkezelésének átvétele, a máramaros- sziget kamarai, szigetka- mara-szlatinai szigetkamara-nagybocskói illetőleg kis-bocskói helyi érdekű vasút en­gedélyezéséről szóló törvényjavaslat ; végre a magy ar-éj szakkeleti vasút részvénytársaság {vonalainak állami megváltásáról, és az ipari rés gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslat. A bizottsághoz utasittatott. ■'%: * Az evangélikusok bányai egyház kerü­lete e hó elején tartotta évi rendes közgyű­lését a fővárosban Eabiny Theoül világi fő-j gondnok elnöklete allatt. A püspöki szék I még betöltetlen lévén Szeberényi halála óta, kiért a gyűlés megkezdése előtt gyászis­tentisztelet tartatott a deáktéri ev. templom­ban. A kerület püspök jelöltje Sárkány Sá­muel pilisi lelkész, s jelöltsége mellett a, többi szóban levők mind visszaléptek. A meghalt püspök ünnepélyén a gyászbeszé­det az új püspök-jelölt tartotta, mely a szónoki beszédek egyik remek müve. — A gyűlés az ev. gimnáziumban tartatott, mely­nek ad hoc papi elnökéül Belohorszky Gá, bor, újvidéki lelkész-esperes valaszta itt meg. A gyűlés intézkedései: a püspöl választás elrendelése, mely szerint a szava­zatoknak nov. 9-Ig kell beküldetni s dec, 15-én iktatják be hivatalába. Megvizsgál­tatott a Baldácsi és Zsedényi alapítvány. Intézkedés tétetett egy kerületi leánynevélő intézet felállítására nézve, melynek helyéül Aszódot szemelték ki s ez esetben Podma- niczky Géza b. 10300 irtot ajánlott fel a jelölt célra, melyhez Prónay Dezső b. két­ezer s Aszód város szintén kétezer írttal járult. A gyűlés további folyamában az 1891-ben tartandó zsinati tagokra nézve tör­tént megbészélós, melyre kimondatott, hogy a tagok küldőiktől ne fogadjanak el uta­sítást. Hosszú vita tárgya volt az elke- resztelés kérdése, melyet Zsilinszky Mihály főispán, mint a békési esperesség főfelü­gyelője terjesztett elő. Hozzá szóltak Pulszky Ágost, Ivánka Imre, Veres József, Szontágh Pál országos képviselők s határozatba ment, hogy a kultusz miniszternek bizalmat sza­vaznak, nem a rendelet kiadása, hanem a törvény megtartásáért. : . . V - ■; # A külvilágban nevezetes eseménynek mondhatjuk az okt. 13-ikán Halléban meg­nyílt Sociálista kongressust, melyen minden féle nemzetbeliek vettek részt; ezen kívül A fillokszera. ii. Szomorú, de való, hogy hegye­ink tele vannak immár a szőllők leg­nagyobb ellenségével, a fillokszerával. És e baj között is lehetetlen, hogy gú­nyos mosoly ne szálljon az ember' aj­kára, midőn látja és hallja, hogy ér­telmes emberek még mindég kételked­ve fogadják a veszélyt s ijesztő mú- musnak tartják a fillokszeráról szár­nyaló hireket. A hatóság azonnal je­lentést tett a minisztériumnak, a mint az első hiteles hirt hallotta és sokan talán abban a reménységben ringatják magokat, hogy a magas kormány in­tézkedése segiteni fog bajainkon. Hiú ábránd s naiv képzelődés ez az egész. Az államnak feladata, igaz, az adózó polgárok adótárgyait, a hol lehet és módjában áll, megmenteni a veszede­lemtől, de itt oly bajjal állunk szem­ben, melynek irtószerét eddig még sem a tudomány, sem a hatalom nem volt képes megtalálni. A jelen körülmények közt legfölebb tanácsot adhat szakkö­zegei által, kik más országok védeke­zési módját tanulmányozván, az ott elért eredmények alapján útmutatóul szolgálhatnak. Egyebet az állam nem adhat. Az amerikai fajokba vetett re­mény, melyet némelyek hangoztatnak, magában véve nem mentő horgony. Az amerikai fajok ez idő szerint a mi ízlésünket és kívánságainkat ki nem elégítik. Ha azt akarjuk, hogy szőllő hegyeink jövedelmező állapotban meg-; tartassanak, az eddigi művelés módot is meg kell változtatni, ehez .pedig: műértő egyének kívántainak, kik mint, előbbi cikkünkben említők, a rendsze- resmüvelésimódotis elsajátíttassák mun­kás népünkkel. A Gálishegy elöljárósága múlt va-, sárnap tartott hegyi gyűlésében elfo­gadta azon indítványt, hogy — mi­előtt a baj teljes erejével nyakunkba szakadna, —| valamelyik vincellérképez- i déből hozat egy, vagy több képzett vincellért s e végből utasittotta a hegy biráját, hogy tegye magát érintkezésbe az illető képzőintézetek igazgatóságá­val s eljárása eredményéről kellő idő­ben értesítse a hegynépét. E vincellér­nek olyannak kell lennie, a ki a fii-! lokszera védekezés módját úgy elméle-1 tileg, mint gyakorlatilag ismerje s mun- j kásáinkat vezesse és valósággal tanítsa, | I | utasításért interpellált. Az elsőre a minisz- I terelnÖk kijelenté, hogy ily rendelet nem I létezik, különben irányadó 1867 óta azon gyakorlat, hogy az osztrák hatóságok elfo­gadják a magyar átiratokat és viszont az osztrákoktól eredt németnyelvüeket a ma­gyar hatóságok tárgyalják. A kabinet iro­dához menesztett sörgönyre nézve pedig azt jegyzi meg, hogy az magánsürgöny volt és csak sikkasztás utján juthatott ide- !j 'gén kézre, melyre nézve a vizsgálatot is 1 elrendelte. A válaszokat a ház többsége ■ tudomásul vette, az interpellálok azonban í nem. Ezek után Szilágyi Dezső igazság­■ ügyi miniszter az irodalmi és művészeti í müvek védelme tárgyában Olaszországgal i 1890. jun. 8-án kötött egyezményt terjesztette • be az erre vonatkozó törvényjavaslattal, ■ mely az igazságügyi bizottsághoz utasitatott. Ez ülés végén három interpellate tétetett iijra, egyik Madarász József által a közoktatási miniszterhez azon okból, hogy a besztercei evangélikus iskolában az ottani értesítő szerint alkotmányellenes dolgok tör­ténnek és taníttatnak a magyarnyelv és a történelem terén, miért felvilágosítást kér a minisztertől; másik interpelátiót Páz- mándy Dénes intézte a honvédelmi minisz­terhez Joanovics Sebő orvostanhallgató egy éves önkénytes. ügyében. Joanovics aug. 18-án, a király születése napján a pi­lis-csabai táborban a többi önkénytesek között, mikor jó kedvre pezsdült a tiszti­kar által adott mulatságban egy félre eső szobában pajtásaihoz fordulva igy f szólt: -Csak két szót akarok mondani. Éltetni akarom az öreg urat, ki-ki annyit igyék egészségére, a mennyire becsüli.“ — Majd' később iáimoncsics nevű önykéntes szóvál­tásba keveredett egy másik önykéntessel, melyből kihívás lett. Ezt be kellett jelente­ni a kapitánynak, s ebből vizsgálat lett, melynek során kiderült Joanovics felköszön­tője és ezért fogságba került s mind máig el van zárva. Eötvös Károly az egri vere­kedés tárgyában interpellálta a honvédelmi minisztert, mely szept. 15-én történt. Kérdez­te, mily állapotán van a bírói eljárás; mit szándékozik a miniszter tenni a közérzület megnyugtatására és a mennyire lehet jövő­ben ily események meggátlására ? Az inter­pellátiók kiadattak ez illető minisztereknek. * * I: számtalan üdvözlő táviratot küldtek más a országokból is. A tanácskozó teremben: :i „Szabadság, egyenlőség testvériség“ jelsza­- vu címerek voltak, egy széles kifeszitett | szalagon pedig ez áll: „Valamennyi ország- proletárjai egyesüljetek“. A vaskancellár- nyomása alatt megzsibbasztott szociálizmus | most nagyobb erővel kelt fel Vilmos csá- t szárnak a gyülekezést megszüntető rendelet- visszavonása után mely, hqgy hová fog fej- 3 lődni, senki meg nem mondhatja. 3 A másik nevezetes esemény az ame­i rikai Mac Kinley-bill, vagyis azon törvény,- I mely jogot ad az észak-amerikai köztársa- i j ság elnökének, hogy az európai bevitelt az j Egyesült államokba tetszése szeriut korlá- ! tozhassa, vagy egészen kitilthassa, j Hogy mit fognak tenni az európai kor­mányok ennek megtorlására, még nem vi­lágos, de azt nem hihetjük, hogy válasz nél- . kül hagyják. Az európai virágzó iparos ál­lamok nagy veszteségnek néznek elébe, még akkor is, ha e rendszabály csak rövid ideig i álland is fenn, mert legnagyobb piacukat vesztik el. Nagy jelentőségű Crispinek, az olasz ! miniszterelnöknek, a hármas szövetség őszin­teségéről mondott nyilatkozata, melyet Flo­reneben tartott beszédjében hangoztatott az irredentistók üzelmei ellen. Az irreden- tisták alatt oly olasz hazai párt értendő, mely nem elégszik meg a mai Olaszország területével, hanem a szomszéd államok ha­társzéli tartományait is szeretnék mielőbb megszerezni, különösen Trient és Triesztet bekebelezni Olaszországba. A kormányel­nök nyílt és igazságos bírálásával leszorí­totta működési férőkről az irredentistákat megnyugtatta Ausztriát, lefegyverezte a francia ellenségeskedöket s kijelentette, hogy Ulaszország Kóma központtal a meglevő­nek megtartására és megerősítésére törek­szik egyedül s nem foglalásra. i j hogy a korszerű szőllőkezelés mód- : ját elsajásítsák mindannyian. A vidékezés legcélszerűbb intéz- , kedése az, ha a baj általános bekö- • szöntésekor olyan helyzetben lesz a i közönség, hogy a pusztuló helyeket kész fillokszera ellenes tökékkel ültet- ‘ heti be, azokat tetszése szerint szapo­ríthatja, s a mai rendszertelenséget az élet követelményeinek megfelelőleg ren­dezi be. A merre a fillokszera felütötte fejét, mindnütt az a legnagyobb baj, hogy az emberek bevárják a pusztulást, s csak akkor hiszik a veszélyes állat létezését. Hol előre gondoskodnak a vé­dekezés módjáról, ott megérzik ugyan a kiadási többletet, de a szöllő terme­lésnek majdnem folytonosságában ma• radnak. Nagy baj még az is, hogy az ellentálló fajok közt nincs oly nemes szöllő, mely a mi Ízlésünket kielégítené, s igy, ha a régi fajokból nem akarunk kipusz­tulni, akkor oltás által kell a pusztu­lásnak induló fajokat helyrepótolnunk. Hogy mi ezekre a saját embereinkkel képtelenek vagyunk és leszünk, az kétségtelen, ha csak a hosszú tapoga­tózás módját, melyet mások már rég megfutottak, nem akarjuk mi is ke­resztül élni. Embereink a régi szöllő- mivelésnek legalacsonyabb fokán álla­nak ma is, a jóltevő természetre bízzák magokat primitiv munkájok elvégzése után, mellyel a beállott bajt semmikép sem fogjuk megakadályozhatni Szőllőinket addig:, mis' termő álla- pótban vannak, jó műveléssel föl kell tartanunk, de készülnünk kell arra is, hogy a kipusztult helyeket azonnal beültethessük ellenálló fajokkal s ezt csak úgy tehetjük, ha hozzá értő e- gyénekről gondoskodunk. HÍREK. Október hatodika városunkban csen­■- desen mult el mint más közönséges ©- nap. Az emberek munkálódtak mint t állásuk, kötelességök hozta magával. i Olvasták az újságokat s elmélyedtek t belé csendesen, vagy hírvágyból fog­- lalkoztak vele. Az állami gimná- i ziumban azonban a történelem tanárai . a III—Y-ik osztályban megvilágítot- 5 ták a történelmi képet s a nemzeti 3 dicsőség fényes korszakának gyászlap­- ját rövid vonásokban kellően mél­- tatták. I • Az aradi vértanuk emlékszobrára t a képviselőház koszorút, küldött, úgy : szintén a pártok is külön-külön és kép­- viseltették mag'okat mindnyájan. Felmentés a föispáni állástól. Sza- i páry István grófot ő felsége saját kér- [ téré felmentette állásától nvugdij igé- l nyének feltartása mellett. 1873 óta . volt Pestmegye főispánja, 1878 óta pe­dig Kecskemét városnak is főispánja volt. Megrongált egészségi állapota tá­vozásra, — nyugalomba menésre kész­tető. Az aradi ünnepély alkalmára Var- , gha Ottó tanár egy albumot szerkesztett „Az aradi vértanuk albuma“ dim alatt mely oly kelendőségnek örvend, hogy már a második kiadást készítik belőle. A könyv nagy gonddal és szorgalom- : ,)mal van egybe állítva s igen becses adatokat és a vértanuk rövid életraj­zát tartalmazza. Úgy halljuk, hogy a Munkács —Besz- kidi vasút mentén a második vágány lerakásához készülnek, melyet már első I tervezésekor is emlegettek, s melyet ! hiba volt már akkor nem eszközölni. Egy helybeli polgár hetese a hét első napján szerelmi bánatában felkö­tötte magát az istállóban egy darab zsinórra, midőn észrevették, már hült halott volt. A rákosi körorvosi járásba nehéz orvost fogni, mert nehezen akad oly egyén, ki a városon kívül tegye lakását, részint a társadalmi élet pangása, részint a gyakorlat gyérsége miatt, mivel népünk még sokkal I inkább szeret a javas-asszonyokhoz folyamod- I ni, mint tanult orvoshoz, Végre úgy hallót-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom