Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1890-06-15 / 24. szám

Második évfolyam. KÄRPÄTALJA. 1890. június 16. nem ösmerjük sem jogainkat, sem köteles­ségeinket teljesen, azután úgy egyik, mint másik irányban ferde fogalmak kéletkeznek, melyek mindenkor az egyes egyének hátrá­nyával járnak. Az itt közöltek életünknek go*y kis lapocskáját teszik, melyet mindennap olvasni kell, ha a város területéről távozunk. 99. §. A vámdijak fizetése alól a kö­vetkezők mentesek: 1. a kir. uralkodóbáz minden tagja és- udvartai tásaik; 2. a kir. udvar, annak közvetlen ki- sérete s az udvarhoz tartozó jármüvek és fogatok; 3. az idegen hatalmasságok követei, képviselői és fogatjaik; 4. a fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkü­lönben mindazon fogatok (ide értve a ki­rendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyveres- erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének, vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági igazol vány nyal kell birniok; B. az állami és törvényhatósági tiszt­viselők, továbbá a közbiztonság fentartásá- val megbízott hivatalos közegek a pénzügy­őrök, a fegyencek, foglyok, toloncok és az azokat kisérő személyzet, nemkülönben a a mindezeket szállító fogatok; 6. az állami javak általában és az azokat szállító fuvarok; 7. am. k. postát szállító fogatok, lovak, szállító szállítmányok; 8. mindazok, kik állami, törvényható­sági, községi, közlekedési és községi utak építésével és jókarban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbizva, és azokat szállító fogatok azon vámtárgya­kon, melyekre hivatalos tevékenységük kiterjed; 9. mindazon fogatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, községi, közlekedési, vagy községi átak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem bizto­sítására szükséges anyagot szállítanak: 10. a 4., 5., 6, 8., és 9. pontokban említett vámmentes személyeket és tárgya­kat szállító magánfuvarok, mentességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. az országos vagy községi köz­munkát teljesítő egyének és fuvarok; 12. hivatalos működésben eljáró és egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek; 13. temetkezési menetek és bucsujá- ratok, ha csoportosan és egyházi jelvény-; nyel mennek; 14. a templom, iskola és papiak épí­tésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; 1B. közveszély (hófúvás, árviz, tűz, stb.) eseteiben az e/őljáróság által az 1886. évi XXII. t.-cz. 136. §-a alapján ki­rendelt közerő; tűzvész, árviz, vagy háború j idején a mentők, menekülők fogataikkal, | állataikkal; 16. a tűzoltók, mentők és fogatjaik, midőn a vész, illetve szerencsétlenség he­lyére sietnek, vagy onnan visszatérnek; 17. minden mezőgazdasági célból köz­lekedő fogatok, vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. gyalog személyek általában, akár visznek terhet, akár nem. — Ezen m mtes- ség nem szól a kompokra és révekre; 19. a községből kimenő fogatok és kihajtandó marhák a kövezetvám fizetése állói; 20. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. XX. t.-cikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élel­mezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajlóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 21. a yámtulajdonosok által önként vámmenteseknek elfogadott személyek, ál­latok és fuvarok, ide értve mindazon vám- mentsséégeket is, melyek magánjogi szérző- déséken, vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon egyéneknek, kik— és mind­azon szálitmányoknak, melyek — a fentebbi 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 1B. és 20. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hi­vatalos igazolványnyal kell hirniok. — Az előbb kiváltságos osztályok részére régibb törvényeink által biztosított vámmentség ha­tályon kivül helyeztetik. A kereskedelemügyi miniszter a köz- igazgatási bizottság indokolt felterjesztésé­re a jelen §-ban körvonalozott hid- és rév­vámmentességeket korlátozhatja, valamint megengedheti azt is, hogy a hid- és rév­vám mentesség más e §-ban fel nem so­rolt esetekre is kiterjesztessék. A jelen §-ban megállapított hid és rév-vámmentességek által a már jogszerűen fennálló vámmentességek, illetve vámszedé- si jogosítványok nem érintetnek. Nemzeti színészet Mint jeleztük, e hó 7-kén kedzte meg Nagy Paula igazgatása alatt levő színtár­sulat városunkban előadásait. Magában vé­ve nem nagy jelentőségű. Egy vidéki színtársulatnál mindig vannak jobb és gyen­gébb játékosok. A kitünőbbjei rendesen bevonulnak a fővárosban s csak olykor olykor nanduinak le ormát vendégszereplésre. De sokszor az is kárba megy. Az említett társulattal E. Kovács Gyula, jelenleg a kolozsvári színháznak tagja, a színészet terén ma első rendű tragikus, 5 előadásra hozzánk is eljött, de oly közönyösséggel vi­seltetett iránta a közönség, hogy ki sem mondható. Az utóbbi időben megszokott gyér közönség látogatta csak az előadáso­kat. mely aztán lelkesedett, de csak tapsok­kal töltötte meg a néző tért. Nem tudjuk, hogy a lelkesítő godola- tot mi adja sokszor az embereknek. Az idő szüli- e,- vagy a levegőben rejlik olykor valami. Néha azr emberek messze földre elmennek, hogy egy kitűnő művészt meg­lássanak, vagy meghallgassanak, s mikor meg ide helybe jön, akkor a legjobb, a legkényesebb ízlésű közönség épen nem érdeklődik. Azt sem mondhatjuk pedig, hogy be­lefáradtunk volna a látványosságokba, mert semmi nagyobb mozgalom nem igen zavart fel bennünket már jó idő óta. Saj­nálattal jegyezzük meg, hogy a kik Kovács Gyula játékában nem gyönyörködtek, ön­magokat fosztották meg a legszebb tragé­diái művészet látásától. Az alak, a hang, mely mélységével megremegtet, emelkedé­sében villámokat szór, már magokban oly színpadi jelenségek, melyek az embert ké­pesek alragadni. Minden megjelenése, moz­dulata, alakítása oly természetes, annyira a helyzetbe vágó, hogy nem is lehetne másképen képzelni. A lefolyt hét előadá­sairól szóló tudósitást adjuk a követke­zőkben. F. hó 7-én kezdte meg városunkban a Nagy Paula igazgatása alatt levő szín­társulat működését. -— E. Kovács Gyula, jelenleg a kolozsvári nemzeti színház jeles tragikusa, különben pedig jó nevű költő közreműködésével. Valóban sajnálva láttnk, hogy leg­jobb tragikus művészünk első három fel­lépte alkalmával alig-alig félig telt ház előtt kellett színészeinknek játszanio k, nem kevésbbé sajnálhatja azonban a közönség minden egyes — a színművészet iránt csak némileg is érdeklődő- tagja, hogy oly ritka élvezettől fosztotta meg magát mint a mi­nőben részesül, ha a jeles vendégi, — művész kitűnő, sokszor felülmúlhatatlan alakításait látja. Annál nagyobb műélvezetet nyújtott azonban a jelenlevőknek — mindjárt az első alkalommal „Othellóban.“ Elismert tény, hogy a Shackespeare darabok legjobb személyesitője hazánkban Ecsedy Kovács Gyula. — Egyes jelenete­iben valóban nem tudja az ember, mit bá­muljon előbb, csodálja-e arcjátékát, gesztu­sának szabatosságát, — hanghordozását, avagy művészi szavalatát, megannyi a mű­vészet legmagasabb fokán állván. Mily művészi niveaun áll például azon jelenete, midőn a vad, féltékeny Jógá­tól azon hirt nyeri, hogy felesége Desde- mona, kit imád, — őt megcsalta, hűtlen lett hozzá és Desdemona Cassióért, állítólagos szeretőjéért könyörög, és .akkor, mi­dőn mégsem ártatlanságáról, sem pedig bűnös­ségéről nincs meggyőződve, midőn oly lelki kin gyötri a bizonytalanságban, még­is az a vad, forró szeretet tör ki belőle és feledve Jágó szavait, mintegy ittason öleli keblére nejét, ép úgy, midőn megtudja, hogy ártatlanul ölte meg Dcsdemonát. Ezen jele­neteket, de áltálában szerepének minden egyes részét a legnagyobb művészettel jut­tatta érvéuyre. • A közepes számú közönség igyekezett is tizenegyszeri kihívás által elismerésének kifej ézést adni. Dezdemonát Nagy Paula, Jágot Rajz udön elég jól játszották. F. hó 8-án Vasárnap Goethe Faustja került színre Kovács Gyula második fellép­tével, ugyancsak gyér számú köznöség előtt Dr. Faustot Kovács Gyula személye­sítette, minden egyes jelenést művészi tö- kélylyel játszva. Mephisto szerepében, bár Bessenyei igyekezett szerepét tőle telhetőiig betölteni, szívesebben láttuk volna Rajz Ödönt. Margitot Nagy Paula adta. Bár szere­pének minden részét, szépen kidomborította, legjobban sikerült börtönjelenete. Meg kell még emlékeznünk Bálintról (Rajz Ödönről),ki kis szerepét szinte jól töltöt­te be. Szeredén f. hó 11-én lépett fel E. Kovács Gyula ur utólszor miot vendég­szereplő. Jutalomjátékául Szigeti „Toldi Miklósát, e drámai jelenetekben gazdag, s gyönyörű nyelvezetű darabot választá. Mint előbbi fellépéseivel, úgy most is magá­val ragadta az igen szép számban jelen volt intelligens közönséget. Mindjárt szín­padra léptekor lelkes éljenézésben tört ki 1 négy szép csokorral kedveskedett Toldi Miklós ■ daliás szemölyesitőjének. Játékát, mint mindig, ez úttal is kiváló gond és elegancia jellemezlék, mely a leg­kényesebb ízlésnek is leírhatatlan élvezetet nyújtott, a mely magyarázatául szolgál azon körülmények, hogy az ünnepi hangu­latra disponált közönség nyílt jelenetek alatt is számtalanszor zajosan tapsolta meg a művészt, felvonások után pedig.épen alig győzte az elismerés őszinte nyilatkozatait megköszönni. Különösen meglepő volt az, hogy a művész ur nem csak classikus darabok ban tudja érvényesíteni kiváló tehetségét s ez szolgál némi magyarázatául talán annak, hogy a mai este kedves és emléke­zetes marad. A szereplők többijéröl ez al­kalommal alig kell megemlékeznünk; leg- fölebb Jani Jánost ("Bence) Nagy Paulát (Margit) és B. Ács Irmát (Toldiné) emel­hetjük ki, kik alakításaikkal többé-kevésbé hozzájárultak az est sikeréhez s ha ezek mellett a két sirásó játéka által nyújtott élvezetet is felemlítjük, minden jót el­mondottunk, a mi a nagy művész mellett a kicsiny színészek előnyére válhatik. A vendégszereplő tragikus előadás végén szűnni nem akaró tapsot provokálva, el­szavalta a „Király hullás" ciinü alkalmi I költeményt. Másnap a délelőtti vonattal a a nagy ovációkban részesült művész vissza­utazott Kolozsvárra, kedves emléket hagy­ván a munkácsiak körében. Csütörtó'kön f. hó 12-én a „Szökött asszony“ című énekes színmüvet, Csiky G. darabját, adták színészeink, s a mennyiben a hálás tárgyú s szépen feldolgozott darab egyes drámai jelenetei s mulatságos ötlete­ivel a hallatlan csekély számú közönség körében szokszor élénk érdeklődést keltett: az előadást általában elég sikerültnek ne­vezhetjük. De különüsen ki kell ez úttal Rajz Udönt s Demény Viktóriát emelnünk, kik jól felfogott szerepeiket kellő routinnal s kifogástalan hűséggel játszották. Rajz I Ödön (Boglár Bálint) különösen a vizsgá­ló bíró előtt lefoljt jelenet alatt megkapó közvetlenséggel óldotta meg nehéz feladatá­nak íagszebb részletét s a felhangzott őszinte tetszés nyilatkozatokat valóban megérde­melte. Demény Viktória mindvégig kedves színpadi alak maradt, bár kissé finomabb kivitelben érvényesíthetné meglehetősen kel­lemes. hangját. Csigd Lajos játéka erőltetett volt. Állandó derültségben Bessenyei tartotta különösen a karzati publikumot. Szép Já­nosról .sok^szépet lehetne mondani; a tőke­pénzesek mintaképe volt egy—egy kis botlás leszámításával. H1KEK. Az uszodaegyesület szerdai közgyűlésének ha­tározata folytán az uszoda megnyitása vasárnap (juni 15-én) d-e 11 ófára terveztetett. Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy ugyanezen közgyűlés minő je­gyeket és mely árban bocsátott a közönség rendel­kezésére. így a 184 négyszögméteres bassinhan közös fürdés 10 kr. külön fürdés a kabinban 20 kr. Idény- jegy 3 . frt. Gyermekek és tanulók mindenütt felét fizetik. A kik nszni tanulnak: idényjegy 6 fr. gyer­mekeknek 4 fr. is fölszabaduláskor 1-1 frt, ajándék az úszómester részére. Uszójegyek kaphatók lesznek Gottier ur gyógyszertárában, Orstein, Klein Stefi és Bodnár Antal urak üzletében, A megnyitás azonban, technikai akadályok következtében, csak pár nap múlva fi g megtörténhetni. • , Föispáni változtatás. Úgy halljuk, hogy alig egy év előtt kinevezett fő­ispánunk itt hagyj a vármegyénket, mint­hogy a m. kormány által M.-Szigetré tétetik át. Részünkről gratulálunk az előléptetéshez! A helyette kinevezendő uj főispánra nézve sokféle combinatiót hallottunk, de még eddig tájékozatla­nok vagyunk. A, honvéd tanzászlóaljak feloszlása. Ez idei gyakorlatok végeztével a tan- zászléaljak felosztattatnak s jövőre már teljesen megszűnik, minthogy a hon- védzászléaljak kiegészitése is olyatén képen fog végbe menni, mint a közös­hadseregbelieké, s a behívott honvédek is két évig maradnak a zászlóaljaknál téli es nyári gyakorlatokra. — A Mun­kácsra vezényelt tanzászldaljak 14-én távoztak el. A reggeli vonattal mentek a nagy-károlyi, szigeti, szatmári; a délutáni vonnattal az ungváriak. A tisztek közül három: Csicseri, Nagy Lajos és Szelecsányi Kassára hivattak be a lovagié tanfolyam végzésére. Jóváhagyatott 90. B. S/../6979 sz. a. s leküldetett a." megyéről a k<*p viselő- testületnek 2782 sz. a hozott határozata, mely a gyalogsági fiók laktanya kibővíté­se részbeni átalakítása, a felszerelési rak­tár és kocsiszín építésére vonatkozik, mely nek előirányzott költsége 14666 írtra rúg. — Ezen építkezéssel a város nagyon sokat nyer. Megtakarít 1200 és egy nehány fo­rintot, melyet a üj-utcában levő kaszárnya és raktárért ’fizet, azután, jövedelmezővé teszi a: meglevő laktanyát, melybe mar eddig körül-belül 90 ezer irtot' fektetett, de. a kívánt átalakítás ellenzése és-a raktár hiánya miatt nem csak nem értékesíthetett, de még ráfizetett. Szépen sikerült nyári mulat­sága volt f. hé 10-én az elemi is­kolába járé ifjúságnak. A honvéd lövölde szép helyisége megtelt az örülő szülőkkel és jó barátokkal s tartott esteli tiz éráig. AfhelyezéS. Kallab Ferencz cs. és kir. 65-ik ezredbeli hadnagy zászlóalj , segédtiszti minőségben folyó hó elején Munkácsra tétetett át. Kinevezés. Czirbusz János hely­beli honvéd százados Lóftyay János főispán által m.-szigeti rendőrkapitány^ nyá nveztetétt ki. Havriska György igtiéci erdői lakos 9 hónapos Anna .nevű leánya — nagyobbik leány testvérére . bízatván, ki a szobából kissé távozott, az. alatt a tűzhelyen levő foró vizet valószínűleg magára rán­totta s ennek következtében ‘meghalt. Berég Szőlős határán és vidékén a .drót féreg j pusztít a tengerikben. Újabb veszély a gazdákra. Szabályrendet megerősítése. A munkácsi ipartestület alapszabálya' a ke- | reskedelmi miniszternek május hó 22-én 29480 sz. a. kelt megerősitésével és a, szük­séges záradékkal ellátva leérkezett, Azon­ban az ipartestület kebelében alakítandó békéltető bizottságra vonatkozó szabály- rendelet ez idő szerint még nem hagyatott jóvá, mert az alapszabályok az ipartestület­nek megalaknlása után az ipartörvény 141-ik §^a értelmében alakítandó' békéltető bizottsági közös ülésén állapitandók meg és onnan térjesztendők csak fel a kereske­delmi miniszterhez, a ki azt a belügyminisz­terrel együtt intézi el. Biztonság a városban. Múlt héten — a mint tudomásunkra jutott — Vár­utcában két házba törtek be a tolvajok, kiket bátran nevezhetünk rablóknak is. Egyik Hőnig Salamon, másik Méi- sels Mendel háza. Mindkét helyen az ablakon mentek be a tolvajok. Előbb az ajtókat kívülről becsukták s a kul­csot kivették az ajtóból, azután nehéz, nagytárgyakat hengeritettek elé. hogy, ha az ajtót kinyitnák, akkor se jöhes­senek ki- Ekkor bemászván az ablakon, mindent összeszedtek a mi elvihető volt, mint ruhát, párnát s több e félét, aztán szépen eltávoztak, a merre bementek. Előbbi helyen a lakók látták a pako­lást, de nem mertek szólani, utóbbi helyen csak reggel vették észre az illetők, mikor öltözni akartak, hogy nincs ruha, sőt a gyermekek feje alól is kiszedték a párnákat. Az abblakot előbb beragasztották, s úgy vágták ki. Hernyó tojások pusztítása. A ta­vaszi kelésü lepkék tojásaikat legtöbb- nyiré a fák leveleire rakják le, melyek alig két-három méter magasságban vannak. Ezen tojásokat a nap megér­leli és már junius végén, vagy julius elején kikelnek belőlök a kis hernyók, hogy újra pusztítsák a fák nemes részeit, a leveleket, s ezekkel aztán tönkre teszik a jövő évi gyümölcs termést is, mert levelek hiányában a jövő évi termést előkészítő rügyek éretlenek, terméketlenek maradnak; azért nagyon ajánlatos, ha a gyümöl­csösökben azon apró, még most sárga szinü, tehát könnyen szembetűnő, több­nyire kis rakásokban lerakott tojáso­kat a levelekről lepusztitják, ez által a második kelésü hernyókat mrgsem- misitvén, jövő tavaszra is sokkal keve­sebb marad, s biztosítják a gyümölcs termést / Tűz a vidéken f. hó 10-én d. e. 9. óra tájban nagy tűzvész fenyegette Uj- Dávidháza lakosait. A tűz az otthon ha­gyott gyermekek gondatlan játékából eredt. Á falu több gyermeke összesereglett, s ven­dégeskedés közepeit reá gondolta magát, hogy jó lenne íüzet rakni, kevés gondol­kodás után a ház körül lévő pozdorja hal­mazt meggyujtották, mely csakhamar láng­ra kapott. A tűz 2 házat s két ólat pusz­tított el csakhamar, s hogy az egész kö z- ség, hol a házak oly sűrűn állanak egy­más mellett, egészen le nem égett, a ho n­véd tauzájSzlóalj katonáinak köszönhető, kik ott a és szomszéd község határában tárták gyakorlataikat. Díszpolgár. Ungvár város képvi­selő testületé legközelebb tartott rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom