Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-06-08 / 23. szám
Második évfolyam. KARPATÄLJI 1890. június 8. Minek részletezzem ki, nagamat, minek mondjam el mennyit szenvedtem e nehány perc alatt: elég, ha annyit mondok, hogy — sikerült egy szekundát kapnom (akkor nem dicsekedtem ugyan vele senkinek!) . . . Ez még csak hagyján! Hanem az volt a főbaj, hogy apám megtudta a dolgot . . Eh! ez sem lett volna’ még olyan nagy baj hanem az a szomorú való, hogy a szomszéd Ilonkája előtt úgy elhegedülte rajtam azt a szomorú nótát, amelynek refrinje, jaj de fáj, jaj de fáj!“ — hogy szent Dávid sem különben! Erre nagyon el szégyeltem magamat és elhatároztam, hogy mit nekem e cudar világ, én bizony kiragom a lábam alóli E gondolat nem hagyot nyugodni. De valami borzasztó, lealázó is az, hogy egy szeretett lény előtt, akit én rajongásig szerettem, — elvert a tréfát hiréből sem ismerő apám! Ne neked világ! Olyat teszek, hogy tettemre méltó borzadással fognak visszaemlékezni a késő utódok! Először is elhatároztam, hogy ollóval levágom a gyukszemeimet, másodszor leharapom a gyűrűs és kis ujjamat, harmadszor felkasztom magamat a diófára, negyedszer egy orrosz-dynamitot szétrobbantok a számban, végül pedig, hogy el olvasok két régi „Függetlenség“ cimű lapot. Ennyi, azt hittem, elég lesz. Dehát megvagyon írva a csillagokban és a Genezisben hogy: „ember tervez, Isten végez“ — úgy történt ez is/ Oliót nem találtam, habár felhánytam az egész házat; dynamitot ingyen nem adtak mert — a mint mondták az üzletekben — a muszka cár adót vetett ki reá; a „Függetlenséget pedig, mint a Toncsi j(ez a cselédünk volt) mondta, a múlt héten tüzel te föl; e szerint nem maradt más hátra minthogy fölakszam magamat és leharap jam a kisujjamat, Ezt elég jónak találtam és elhatároztam hogy kedden, a délutáni uzsonna utár megválók az élettől. Úgy is cselekedtem. A mint megyek egy sóhajjal számban és egy madzaggal a kezemben a diófa felé, látom, hogy a Bodri és a Sajó jönnek utánam. Csak hadd jöjjenek, gondoltam magamban, — legalább látják halálomat! és felálltam a köpülőre, aztán hurkot csinálván, a fejemre húztam, és az egyik végét átdobva az ágon nagyot sóhajtottam. A Bodri egy végtelenül fájdalmas vonitással hitta föl a házbeliek figyelmét a közelgő látvánnyosságra és én már függve vettem észre, hogy csak ugyan foganatja lett vonításának, mert jött rohanva apám és kis húgom. Apáin gyorsan elvágta a kötelet, amely hivatva lett volna egy emberi életet kioltani. Első kötelességének ismerte, hogy a rajtam végezzen erő-mügyakorlatot és irgalmatlanul elvert. Én sem voltam rest és a diófa mellett levő doronggal neki estem a Bodrinak és ütni kezd tem; Bodri fájdalmas vakkantással eset neki a Sajónak és fülön kapta; Sajó neki ment a kis húgomnak és meg harapta lábacskáit; húgom meg farkánál fogva a Sajót, a Bodrihoz dobta ... A nagy lármára a szomszédok összes kutyái és macskái megszólaltak és rögtönözték olyan sikerült ösz- hangversenyt, hogy még most is zúg a fülem tőle, s fucsba ment az Amerikába való kéjutazás!! . . . Városi dolgok. Munkács-Várpalánkai csatorna. Alispáni hatóságunknak f. é. március 19-én kelt hirdetménye szerint a beregme- gyei vizszabályozó és ármentesitő társulat által a Kerepecpatak egyrészének szabályozására tervezett csatorna előmunkálatai a földművelési minisztériumtól módositással leérkezvén, a műszaki tervek s költségve tés ellen netán tehető észrevételek benyújtására f. é. ápril 26-a tűzetett ki határnapul, — melyre Yárpalánka községe különö- nösen az okból, hogy ezen levezető szeny- csatoma a községbe vezettetett be, és közvetetten mellette torkoltatott a Latorcába, de azért is, hogy egyedüli földbirtokát tevő legelőjét metszi keresztül és terhes rendészeti szabályok alá vonja, mig az első terv szerint a gróf földein minden akadály és törés nélkül célszerűen volt irányítva: nem csak észrevételeit adta be, hanem a szabályozó társulat által határán idő előtt megkezdett ásatást is betiltotta, mig vég érvényes határozat nem hozatik, annyival is inkább, mert ezen társulat saját felelősségére, illetőleg törvényellenesen fogatott az ásatáshoz — városunk részéről pedig semmi ellenvetés nem tétetvén, az irányvonalba eső földek fel is becsaültettek, s így, úgy látszik, csak nevezett község által hátráltatik a létesítés annyira, hogy kedvezőtlen határozat esetében az ügyet a minisztériumhoz is felcbbezni fogja, mely miatt a csatorna ez évben alig fog egészen elkészülhetni. Ezen vízlevezető csatorna 6298 m. hosszasságra 40 ct. hold kisajátításával, 47,113 frt. 65 kr. költséggel s 91167,24 m s/10 föld kiemeléssel, medrében három kőlépcső- zettel 1’90 m. átlag mélységgel és úgy van tervezve, hogy a Latorca legkevesb munkával, az utakon és vasúton levő mü építmények felhasználatával éressék el : minnélfogva a Pálhegyre vezető útnál úgynevezett halastói hidtől, a már eddig ásott meder felhesználásával párhuzamosan a Pálhegy lábával egész a szabadmező nevezetű dűlőig, innen nyugatra fordulva a terep aránylag legmélyebb pontjain halad, és átmetszvén 1 a munkács-beregszászi államutat a M. É. K. Y. utat és a bereg-zemp- lén, megyei utat, a Vársáncába szakad, mely vételutján Várpalánka tulajdonát képezi, itt töbszörös töréssel a „Rókus“ kápolna mellett belép a faluba és a szélső ház mellett e Latorcába — torkánál a fenék függő 115-10. a vizfíiggő 117- 80, mely a legmagasabb árvíz színe is, — mig a halas tói hídnál alegmagasb vizszin függője 124. 430 m.' — a culminationalis vízmennyiség 20-67 m 3/ mp. ;— végre Munkács mellett a Kerepeccel párhuzamosan és közel ehhez egy külön csatornaárok is terveztetik, mely arra lesz hivatva, hogy a mélyben álló vi zeket felfogja és a csatornába bevezesse. üdvözöljük ezen rég óhajtott vállala- tott, nemhallgathatjuk el azonban aggodalmunkat sem. Minket városiakat az érdekelne főleg, hogy ezen csatornába, illetőleg árkába minden csapadék és felülről néha nagy tömegben hirtelen -jövő viz, de különösen, hogy a város tervezett csatornázásával ide irányítandó minnden szennviz bele nyomulhasson és benne megférjen, illetőleg a megnemférő a Kerepec régi medrén lefolyhasson ; azo;ifelül a felső és nagymező mélyedéseiből a földár és csapadék víz is levezethető legyen; végre Fogy a Latorca rendkívüli vizáradásánál, midőn ez a Füzest és a bereg-zemplén megyoi utat egészen el szokta önteni, az árt a csatorna maglehetősen magas falai fel ne tartóztassák, nehogy torlódás állván be, a városra vesse magát, vagy gátszakadás esetében a Kerepec összes és Latorca kiáradt vizei találkozván, a ve- széy az eddiginél, is fokozattabb legyen! Mert ha, mindez el nem éretnék, illetőleg meg nem akadályoztatnék ezen csatorna építésével, roszabb lesz'helyzetünk, mint edditg vala, mert évenkint ártér-dijakat fo- gnnk fizetni és esetleg nagyob veszélyt ki- állan. Pedig félnünk lehet laikus tudatlan Ságunkban is attól, habár talán a felső mező vizeitől megszabadulunk is a Nagymező mélyedéseiben tanyázó vizek beveztethetők nem lesznek, hogy a Kerepec régi és alsó medre ki nem kotortatván és azután folytonosan tisztán nem tartatván, azon a felesleges viz kiöntés nélkül lefolyni nem fog; hogy a város belső szennycsatornáiból, ha elkészülnek, az eddiginél sokkal nagyobb tömegű (mert sok vízzel tisztított kloákák is terveztetnek) folyadék, a csatorna árkába mind bevezethető nem lesz és végre, hogy tapasztalás szerint a legjobban készített gátak, csatornafalak kivált, ha rendezetten nem őriztetnek, gyakran és csakhamar megromladoznak. Bíznunk kell jg azonban és erre nagy okunk van a társulat tervező főmérnöke és a miniszteri felülvizsgáló szakértőknek a Tisza vizénél élesedett belátásukban és minden jót kell várnunk ezen vállalattól, mert megszabaditandja városunk utcáit és környékét a miazmáktól és a közegészség, úgy a mező gazdálkodás ügyének nagymérték ben szolgálatot teend. Midőn ezen csatorna ügyet ismertetjük, lehetetlen fel nem vetnünk azon kérdést „miért nyugszik a város belcsatorná- zása előmunkálatának reánk nézve annyira fontos megindítása“ ? — a mikor a kormány egy külön osztályt rendezett be legközelebb ily városi munkálatokra, s egy kérvénnyel a ténykedés azonnal megindítható lenne. A városi építészeti szakbizottság véleményezése folytán volt polgármesterünk tán megtette, vagy tán megtenni már rá nem érkezett az ajánlott lépéseket, mely most már túlhaladott állapot, azok eredményére várni nem kell. Ha a kérvény idejére beterjesztetnék, az előleges tervezet még az idén elkészülhetne, minek folytán a költségvetésről és pénzbeszerzésről lehetne gondondoskodni azon esetben, ha a költséget vállaink, metyekre már sok minden van rakva, megbirnák, de legalább tájékoz hatnók magunkat teendőinkről és legroszabb esetben megnyugodhatnánk abban, hogy a város általános belcsatornázását ez időszerint nem létesíthetjük. Szolgáljon ezen felvetés buzgó polgármesterünknek emlékeztetésül Munkács 1890 Május 17-ik én. Cserszky Antal. Heti krónika. A képviselőház május hó 28-, 29-, és 30-bi ülésein a honossági vitát tárgyalta és végül be is fejezte. 28-án a szokásos bejelentések után gróf Károlyi Gábor és Pongrác Gábor gróf között éles szóváltás keletkezett, mely a kégviselőházon kivül a megbízott segédek megállapodásánál fogva párbajban végződött. A javaslat mellett Gosztonyi Sándor és Guláesy Gyula tartottak szép és tartalmas beszédeket; de főleg Eötvös Károlyt és Polónyi Gézát kell ki- eme/nünk, kik nagyhatású szónoklataikkal a legnagyobb mérvben lekötötték az egész ház figyelmét. 29-én Kún Miklós, Szalay Károly, Holló Lajos, György Elek, Károlyi Gábor és C sanády Sándor harcoltak a javaslat mellett, Eötvös Károly pedig személyes kérdésben szólalt fel, melyben Tisza István előző napi megjegyzéseire és Körösi Mert nálunk minden ember építő mester. Minden csak az jó, a mi a külön-külön egyedek fejéből kikerül. Egymás véleménye iránt türelmetlenek az emberek, vagy a mi igen sokszor megesett rajtunk, a magas kormánynak is irányt akartunk volna szabni. Az előirt tervet nem akartuk elfogadni s már több ízben teljesedett rajtunk a közmondás, hogy „kárán tanul a magyar“, de azért — ügy látszik, — hogy mi csak maradunk a régiek, az agitációt most is halljuk már felburjánzani. Ennek kiépítésére elő van irányozva 24 ezer és a kivánt átalakításokra 3 ezer, összesen 27 ezer frt. Hátra van még a honvéd laktanya épitése, melyre nézve azon véleményt hallottuk nyilyánitani, hogy 90, 1Ó0 ezer írtba kerülend. De tegyük fel, hogy 120 ezer írtba kerül, hogy a I csalódás inkább javunkra, mint ká- j runkra essék. Végre a püspöki telek ára, — mely szintén ezen momentán rendkívüli költ-1 séget terheli, — 4 ezer frt százalékkal, bélyeggel 4160 írt. Mindezek egy összegbe foglalva kitesznek 226 ezer 160 irtot melyeknek előállításáról, ha az említett épületeket létesíteni akarjuk, rendes költségvetésünkön kívül gondoskodni kell. Megjegyzendő, hogy a honvéd laktanya építésére vállalkozó van, melyet tehát tetszés szerint kihagyhatunk a költségvetésből, vagy, ha ügy tetszik felvehetünk. Mi inkább az előbbi eljárást szeretnők igénybe venni. Mert ha vállalkozónak adatik ki az építkezés, ki az évi bevételből törlesztené a ráfordított tőkét, akkor meglennénk kiméivé a sokfelé való gondoskodástól s más- még ezeken kiyüli- szükségeinket fedézhetnők az arra fordítandó ősz ; szegből. Igaz, hogy elesünk akkor az : évenkénti 7500 frt bérleti összegtől is, : mely a legbiztosabb fedezeti tételt nyújtaná nagyra szaporodott költség- vetésünkben. Ennek késedelmező-huzódó épité- 1 sénél helytelenül vádolják sokan az ( elölj áróságot, mert az tudtunkkal semmi < akadályt nem gördített a képviselő- 1 testület által megszavazott és a hon- 1 védelmi miniszter által elfogadott terv c útjába. Máshol van a dolog bibéje, j melyet mi mindnyájan jól ismerünk. ^ A város elfogadta a vegyes bizottság t által kijelölt három hely közül a mi- f niszter által megjelölendőt. Epit, ha jj kell a közöslaktanya mellett, vagy a Dubrován, vagy másutt, de mig a terv v le nem küldetik a miniszter által, h ! addig semmi nagyobb mozgalmat nem k lehet indítani. Ez pedig még eddig , hiányzik. Mindezeknek fedezetére ez idősze- rint következő összegek vannak : Közpénztári tőke egyeseknél betáblázva van 2279 frt 35 kr., kölcsönpénztári tőke: 51,866 frt 72 kr. Ezeket pedig ügy lehet legkönyebben értékesíteni, ha a város követeléseit átruházza, — természetesen a behajthatóság jótállása mellett, — a két helybeli pénzintézetre. Pénzintézeteknél el van helyezve a közpénztári tökéből 2605 frt, kölcsön1 pénztári tőkéből 2470Ö. a Nedeczey féle ház ára 15793 frt 19 kr. Borköles- Hoszpodár féle ház ára 1827 frt. Simon féle félház ára 2025 frt, nyolc ezer drb. tölgyfa ára 120 ezer frt, a gimnáziumi épület ára 26000, mely ámbár 30 ezer írtba van felvéve, de minthogy j nálunk ez idő szerint oly kevés a tő- I kepénz, lehet, hogyha eladás alá kerülne, versenyzők hiányában az általunk felvett árnál többet nem adnának érte. Ezek együtt tesznek 247,096 frt 26 krt, melyek a kiadási előirányzattal szemben még maradványt is mutatnak. Úgy de a meglevő készpénzek kamatja a folyó évi költségek fedezésére már fel van véve, tehát azoknak pótlásáról, ha csak átmenetileg is intézkedni kell, mivel a beépitett. tőkék nem fognak azonnal jövedelmet is hajtani. Első sorban ajánljuk a képviselő testületnek, hogy a csordabeli marhákat legelő dij fejében legalább egy írttal adóztassa meg, mely a kamathiányt már ez évre is némileg fedezné; továbbá utasítsa a tanácsot, hogy ilyenekről gondoskodjék, igy az épitkezés minden nagyobb nehézség nélkül teljesíthető leszen. Miniszteri leirat a gymnasium ügyében. A nagyméltóságu vall. és közokt. Miniszter urnái a gimnáziumi igazgatósághoz és külön a városi hatósághoz 17,041 min. és 756 tanfelügyelői szám alatt az alább kövdtkező leirat érkezett, mely gimnáziumok kiegészitésétt vonatkozik s ezen régi óhajtást a megoldáshoz viszi. Kiküldött biztosomnak jelentése alapján Czimnek f. évi március 28-án tartott képviseleti közgyűlésében hozott határoza1 tára és f. évi ápril 1-jén 1700. sz. a. tett fölterjesztésére való utalással, értesittem Czimet, miszerint az esetre, ha a törvény- hozás a szükséges fedezetet megadja, kész vagyok a jövő évi állami költségvetési javaslat törvény erőre való emelkedésének idejétől kezdve, a munkácsi állami, algym1 násiumot a következő feltételek mellett 8 | osztályú áll. főgymnásimmá fejleszteni. 1. Czira köteles lesz a főgymnásium számára a jóváhagyásom alá terjesztendő tervek szerint tornacsarnokkal ellátott cél• irányos új épületet emelni és azt a szük- ii séges bútorzattal fölszerelni, a mikor is a j jelenlegi épületet szabad rendelkezési jog- . gal Czim tulajdonába fogom bocsájtani. 2. Czim köteles lesz a kezelésére bi- 1 zott gymn. alapítványok kamatai fejében fizetett évi 1074 frton felül a gymnásium i föntartásához évi 2926 frttal járulni, a mely összegből a fokozatos fejlesztés tartama alatt csak a megfelelő részlet, jelesül egy-egy osztály után ezen 2926 írtnak V4-de lesz fizetendő. E hozzá járulás nem szenved csökkenést akkor sem, ha az új épület elkészül, melyben az igazgató természetbeni lakást fog kapni. 3. Czim a gymn. helyiségek fűtésére ezentúl évenkint 160 köbméter kemény hasábfát lesz köteles adni és azt helybe szállitatni. Fölhivom czimet. hogy ezen czim ajánlota értelmében megállapított föltételeim betartásának biztosítása végett hivatkozott határozatát, valamint a jelen rende- letem alapján hozandó és a korábbi határozatában foglaltakat szabatosabban körüliró újabb határozatát a törvényhatóság jóváhagyása alá terjessze és hozzám mielőbb jelentést tegyen. Czim azon kérelmét, hogy a gymnásium Y-ik osztályát már a f. évben megnyissam, miután erre a törvényhozás engedélyével, valamint a szükséges fedezettel nem rendelkezem, nem teljesithetem. Megengedem azonban, hogy Czim ezen osztályt nyilvánosságig nélkül saját költségére megnyissa. Amint a törvényhozás a jövő évi költségvetést megszavazta, kész vagyok ez osztályt nyilvános joggal felruházni és a jelen rendeletemben foglaltak értelmében állami kezelésbe venni. A Czim által ezen esetleg fölállítandó, egyelőre magán jellegű Y-ik osztálynál alkalmazandó tanerőt, vagy tanerőket csak azon esetben kötelezem magamat az állam szolgálatba átvenni, ha azok megválasztása előzetes beleegyezésemmel fog történni. Kelt Budapesten, 1890. máj, 27-én. Csáky Albin vall. és közokt. min.
