Kárpátalja, 1890 (2. évfolyam, 1-46. szám)
1890-05-04 / 18. szám
donos beleegyezése mellett 1 az általa megbatározott modorban és kiterjedésben eszkölhetők. Oly javítások, melyeket a bérlő akár csín, akár kényelem tekintetéből a bérlemény kül, vagy bélfalaim, vagy padlózatán stb. tétetett, hacsak a háztulajdonos és bérlő közt e tekintetben külön megállapodás létre nem jött, a kiköltözéskor minden megtérítés nélkül a háztulajdonos sajátjává valnak, falak lebontása, áttörése, ajtók, vagy ablakok befalazása | általában bármely atalakitasok csak a háztulajdonos belegyezése és a fenálló építési rendszabályok megtartása mellett történhetnek. 29. §. A kemény és ürgödör tisztításának, szemet kihordásának kuttisztitás és javitásnak költségei ellenkező megállapodás hiányában a háztulajdonos által viselendők. 27. §. A bérlet csak a bérbeadó beleegyezésével ruházható át más egyénre, ellenben egyes szobák ellenkező megállapodás hiányában a tulajdonos beleegyezése nélkül is albérletbe adhatók. 28. §. A bérösszeg és járulékai megfizetésének kötelezettsége a bérlet és közös háztartásban élő hitvestársat, valamint a szülőkkel egy háztartásban élő teljeskoru gyermeket is egyetemlegesen terheli. Mig a lakbér ki nem fizettetik, vagy bírói kézhez le nem tétetik, jogosítva van a bérbeadó a kibérelt helyiségben található azon ingóságokat visszatartani, a melyekre nézve őt a törvényes zálogjog az 1881. évi LX. t. c. 72. §-a értelmében megilleti. 29. §. Jelen szabályrendelet a bel és igazságügyiminiszter urak jóvá hagyása és a hivatalos lapban tett közvetételt követő negyed első napján lép életbe, de a korábban megkötött s e szabályrendelet életbe lépte után lejárandó szerződésekre alkalmazandó. Kelt Munkácson 1889. okt. 8. tartatott képv. közgyűlésből. 3845 F. U. 1800. Jóváhagyom Bp. 1890. febr. 7. A miniszter helyett. Csorda. államtitkár. Tűz a városban. Nagy riadalom volt a városban ápril hó 27-én. A városi közönség legnagyobb része épen templomban volt reggeli tiz óra ntá u, a mikor rnegkon- dultak a harangok tűzvészt jelezve. Természetes, hogy .tódultak kifelé az emberek, a mint tudtak. Senki sem tudta, hogy merre van a tűz. Az egész városban össze-vissza szaladgáltak részben a megijedtek, részben a kiváncsiak mint egy fél óráig. Mindenki a másiktól kérdezte, hol, merre van a tűz?.........és senki sem tudta megmondani. A tornyokra feltekintettek az emberek keresvén a jelzőt, de nem láttak semmit s tovább futottak, vagy megállván az utca közepén, a futóktól tudakozódtak, s e közben a harangozások majd egyik, majd másik toronyban meg-megkon- dultak. Igen sokan csak akkor bizonyosodtak meg a dologról, mikor már a tűznek vége volt. Növelte az aggodalmat az is, hogy erős dél-nyugati szél fújt s mind jobban fokozódott. A tűzoltói szerek mint mindég, kezdetben használhatatlanok voltak, csak nagy nehezen lettek az oltásra alkalmassá téve. Mindennek oka pedig az, hogy bár a tűzjelző toronyra nézve tisztába jött a város a gör. kath. egyházzal, mindamellett nem történt semmi annak fosranatositására nézve. Mig nehézségek álltak útjában, addig mindenki zúgolódott érte, midőn az akadályok elhárittattak, elaludt az egész dolog, mintha semmi sem történt volna. A tűzoltó szerekre nézve pedig az a nagy hátrány, hogy nincs, a ki gondozza. Egyik tűzesettől a másikig legföllebb annyi felügyelet alatt van, hogy el ne lopják. Az önkéntes tűzoltóktól nein lehet azt kívánni, hogy a szereket időMásodik évfolyam. KÁRPi közökben is gondozzák, ezek kenyér- kereső foglalkozás után látnak s igy természetesen nem az I hibájok a rendetlen állapot folytonos létezése. Addig nem lehet semmi fordulat éz ügyben, mig legalább négy fizetéses tűzoltó nem fogadtatik fel, kik felváltva a tűzjelző toronyban és a tűzoltó szerek mellett tartoznak őrködni, azokat rendben, készenléti állapotban tartani. Irodalom. Balogh János m. kir. honvéd százados „Munkács vár története“ czimíi történelmi műre hirdet előfizetést. Közöljük belőle a következőket: Párduczos őseink ihletett lelkülétii hős fejedelme. Álmos által vezérelt dicső eleink „honfoglalásának“ magyarok hatalmas Istene különös kegyessége folytán — ez idő szerint immáron az első „ezredévesörömünnepe“ korszakát éljük; minekfolytán idő és alkalomszerűnek vélem, a közvetlen Almos fejedelem által alapított és Árpád által felépittetett, legeredetibb magyar erőségnek, „Munkács várának“ önálló (történetét közrebocsátani. E vár, mely hős Zrínyi Ilona, a „magyar amazoknak egykori sasfészke volt, már az előtti évszázadokban is, de különösen ezen úrnője alatt, egész Európa bámulatát magára vonva, az összes nagyhatalmak érdeklődését vivta ki; a mi hős lelkű fia: Il-ik Rákóczy Ferenc korában csak fokozódott: és — aránylag rövid megszakítással tartott: a „világosi fegyver-letétel“ után 6 napig ; ' minek következtében: az itt vívott s lezajlott harcok és küzdelmek folytán, jelentőségteljes és történelmi nevezetességű helylyé válva, nemzeti létünk könyvében oly jeles lapot képez, hogy kinek hon ismerete tárából e hiányzik, az hona és nemzetének múltját csak részben bírja. Pedig az egész Világ előtt ismeretes: hogy minden magyar ember, őseink vérével szerzett, s egy „ezredéven“ át számtalan veszély között honfiúi erélylyel védett és megtartott hazájának múltját ismerni, kiváló kötelességének tartja. Munkács vára történeténél alig van gazdagabb, változatokkal teltebb, ér- dekfeszitőbb, és e mellett minden párton lcivül, függetlenebbiil álló kortes- kedés és politikából teljesen ment hely- leirás; á hol fejedelmek, fejedelemnők és koronás uralkodók, mint: Álmos, Árpád, Zoltán, Gejza, Szent-István, Salamon, Szt.-László, Kálmán, Nagy Lajos, Il-ik Endre, Ferdinand, Izabella, Báthory Zsófia, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, Il-ik Rákóczy Ferenc, stb, — továbbá vezérek: Hunyady, Kemény, Forgách, Perényi, Balassa, Koliáry, Bebek, Hagymásy, Beregi, Erdődi, Ilosvay, Verebélyi, Kende, Majos, Balling, Bay, Büdy, Gyürky, Csetneky, Bornemisza, Csaholy, Radios, Dobay, Csáky, Husszuthótlii, Károlyi stb. és papok: Vince, nagybányai plébános, munkácsi-várkormányzó, Tomory, Lip- csey, páter Ordódy, rektor Tyukody, páter Kiss Imre, — Báthory Zsófia gyóntatója, — Újhelyi, Bárkányi Ferenc, minorita, — Zrínyi Ilona gyóntatja, e közben : lelkes honleányok: gróf Erdődyné, Rákóczy Erzsébet, gróf Nádasdiné, gróf Theökeöly^ Mária és Semseyné: gróf Theökeöly Éva, stb. kik mind megannyi tündöklő nemzeti büszkeségek, és kiknek szereplésök történelmi sorrendben követik egymást. Ezeknek leírásából mintegy 12 — 14 tömött ivre terjedő munkáját bocsájtja sajtó alá. A csinos kiállítású és a szövegbe nyomott tizenöt képpel díszített dolgozat, folyó évi junius havában jelenik meg. Egy példány ára 1 írt. 50 krajcár, bolti ára: 2 firt leend! Minden gyűjtött és aláirók, illetve: megrendelők által ki is váltott „tiz“ példány után, az illető gyűjtőnek egy „tiszteletpéldány“ jár. Az e munka 1890. május 4. kiadása következtében keletkezendő „tiszta jövedelmet“ hat egyenlő részre osztva a következő „jótékony célokra“ u. m. az I-ső részt: a munkácsi gymnasium convictus — szegényebb sorsú tanulók tápháza — alapjára, a Il-ikat munkácsi izraelita — 10 éven alóli — szegény gyermekek számára, — a IU-ikat: a beregmegyei (közművelődési egylet, a IV-két,: az „E. M. K. E.“ az V-iket: az országos vörös kereszt egylet, és végül a VI-ikat: a „honvéd tiszti özvegyek' és árvák egylete“ alapiára — ajánlom. A tisztelt „gyűjtők“ és megrendelők b. nevei a munka végén — beérkezési sorrendben — lesznek kimutatva. A megrendelések Balogh János m. kir. honvéd századoshoz Munkácsra küldendők. Évi jelentés 1889. évről. (Folytatás.) Az uj vágóhíd felépítése ez év folyamára van előirányozva. Az ujonan épült fogház a közegészségügyi kivánalmaknak megfelel. A vendéglők kórtisztasági állapota nem volt kifogásolható. A korcsmáké javítást igényel. Lakóházak. H A kórház és lakóházrészek kiépítésére több Ízben adatott engedély. Megtagadtatok 4 esetben. Fertőző betegségek alkalmából fertőztelenités 8 ízben alkalmaz tatott. Köztisztaság. 6. Az utcák tisztogatása általán felületes. A magánosok udvarairól sem lehet kedvezőbbet jelenteni. A csatornázás terén egy lépéssel tovább haladtunk, a mennyiben a képviselőtestület elhatározta, hogy egy egységes, a város egész területét felölelő csatornázási terv készíttessék el. Vajha nem maradna’ ezen határozat is mint sok más csak az Architum kibővítésre való okirat 7. A köztemető létesítése mint a polgárság érdekeit jól felfogott szükség d hatóságot komolyan foglalkoztatja. Munkács, 1890. március 20. H1KEK. A májusi előléptetés alkalmává az itt állomásozó tisztek közül Kakószk Bruno főhadnaggyá, Horváth Miklós tisztbe lyettes hadnaggyá, Novák Antal törzsorvos sá, a | honvédségből Spanyol Béla else osztályú ezred orvossá léptettettek elő Olsavszky Lajos tartalélies főhadnaggyá neveztetett ki: Novák Antal egyúttal Buda pestre helyeztetett át a 17-ik sz. helyőrsé gi kórházhoz, Katonai szemle. Pákosi Paxi Károly altábornagy, a 3-ik honvéd kerület parancs noka május 2-án városunkba érkezett t törzszászlóalj megszemlélésére, 3-án eluta zott Lavoczneig, hogy a vidéket megnézze mivel e vonalon még nem járt, onnan visz sza térve hazamegyen Kassára. Úgy kalljul hogy a tanzászlóaljak itt léte alatt töbl magas rangú tiszthez lesz szerencsénk, ső kilátásunk lehet rá, hogy maga József fő herceg is ellátogat ide. Öngyilkosság. Ferenczy Aladár kas sai jogász, Ferenczy János városi jómódt polgár fia május hó 2-án haza jött Kas sáról az esti vonattal. Itt nem apjához hanem a Csillag vendéglőbe szállt. Va j csorált és szobát nyittatott magának, a j vacsora mellett két deci liter bort ivott l meg. 3-án reggel 8 .óra tájban egy új forgó pisztollyal szíven lőtte magát. Több levelet hagyott hátra, egyet apjának címezve, melyeket a rendőrség az illetőknek kézbesített. Midőn észevették, már halott volt. Boncolása nem rendeltetett el. Ez már harmadik öngyilkos a családben. 12 óra előtt a közkórházba szállították s onnat fog eltemettetni. Halála igen gyorsan következhetett be, mert az ágyban oly természetesen feküdt, mintha csak aludt volna, a pisztoly mellette a padlózaton volt s magát a paplannal betakarta. Nagyon kevés vér folyt a sebből, az ágy tiszta maradt a párnára fercsent három csepp. Temetése 4-é:n lesz. Gyászhir. Ferenczy János, gyermekei: Ilona, Pávlik Józsefné, Gyula és Jenő, valamint az összes rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatják, hogy fia Ferenczy Aladár, 2-od éves joghallgató ma délelölt fél 9 orakor váratlanul elhunyt. Temetése a róm. kath.- egyház szertartása szerint május hó 4-kén d. u. 4 órakor, a gyászmise pedig 5-én d. e. 8 órakor fog megtartatni. Munkácson, 1890. évi május hó 3-án. Béke hamvaira! Lövés. Kuzminán múlt hó 25-én este 8—9 óra közt Salamon Károly ablakán belőttek, és ott levő Feldman Náthánnak bal vállán keresztül ment a golyó, kit az ungvári kórházba szállíttattak a csendőrök. A tett elkövetésével Salamon Hers ottani lakost vádolják, kit ápril 28-án a csendőrök Munkácson elfogtak és a vizsgálóbírónak adták át. A vádlott tagad mindent, védelmét legjobban támogatja az, hogy 'saját felesége is ott volt a szobában éá az egyik, ■ a falról visszapattant golyó, az asszonyt is megsértette. A vizsgálat eredménye a királyi ügyészhez terjesztetett fel s addig a vádlott szabadlábra helyeztetett. A várpalánkai katonai kórház kezelése Deutsch ezredorvosra biztatott, az ott levő Heves ezr. orv. pedig Ungvár- ra tétetett vissza. A póttartalékos tisztek május hó elsején kezdték meg az ez évi fegyver gyakor- tatot. A katonai tisztikarhoz azon kérelmet intézzük, utasítsa a csapat vezetőket, hogy a gimnázium mellet ne doboltassanak és ne trombitáltassanak iskolai idő alatt. Nagyon megzavarják az előadásokat s a tanulók figyelmét elvonják. Akármerről jöp a csapat, odáig csendben jönnek s ott keményen verik a dobot, vagy fújják a trombitát. Szerk. Üzenet Szarka Tivar úrnak. A Bereg f. év 17-ik számában megjelent „ítélet fegyelmi ügyében“ I eimü közleményre Szarka Tivadar helybeli szolgabiró úrtól egy több ivre terjedő cáfoló iratot vettünk, melyet részint tér szilke miatt nem közölhetünk, darabokban közölve pedig nem lenne értelme, részint azért nem, mert a kérdésben*levő Ítélet eredeti szövege ismeretlen előttünk. Nagyon csudálkozunk rajta, hogy mint álliija, kihallgatás nélkül marasztalták el és függesztették fel mnlt évben á lásától. Hiszen az illető szolgabiró urat mint igen erélyes és hivatalában pontos egyént hallottuk emlegetni előbb és tapasztaljuk most. Sőt mint ilyen a beregi ref. egyházmegyétől nyilvános elismerést kapott, mely a közpályán működőnek nem utolsó büszkesége lehet. Azt is állítja iratában, hogy védelmi iratát a közigatási fegyelmi bizottsága fel sem olvasta s úgy hozott felette ítéletet, melyet oly komoly testületről fel nem teszünk. Valami kellett történni, mert Szarka Tivadar urat, mint felfüggesztett szolgabiröt az új választáskor nagy szótöbbséggel választotta meg a megyeközönsége. Azon nyilatkozatára pedig, hogy jogerejüvó nem vált Ítélet nyilvánosan közöltetett a lapban, az a megjegyzésünk, hogy nem a szerkesztő, hanem a lapba adó követte el a hibát, ha hibának vesszük. Véres verekedés volt ápril hó 27 én I délután Alsó-Hraboniczán. Ä Béreg-Szeut- ! miidóson túl, Topolina nevű dombon épülő I grófi laknál dolgozó Vasmegye, Hodász köz- I ségi illetőségű kőmivesek bementek a községbe mulatni s a korcsma kertjében kug- ! fiztak, több falusi legénnyel. Egy hraboni- j czai, legény soron kívül kidobta - a golyót I és Liszt Mihály kőmives kezefejét úgy találta megütni, hogy jó darabig nem fogja használhatni. Erre a kőmivesek azonnal a legényre rohantak es letepértek, melyből dulakodás fejlődött ki a falusi legények és kőművesek közt. A tért a kőművesek hagy • I fák oda s a falun menve megszólította őket a biró, mire egyik beverte a bíró ablakát. I Ekkor nagyr tömegben üldözték őket a me- ! zön | a tömegből két lövést tettek utánok, melyekből egy-egy srétet kapott Hárnim Ferenc, egyet combjába, egyet labszaraba A tetteseket a járásbiróság beidézte s a vizsgálat után szabadon eresztették őket az ítélet kihirdetésig. Az Alföld és Délmagyarországi kiállítást rendező bizottságnak XVI. osztálya elhatározta, hogy az iparosház j disztermében a megye és a kiállításra jelentkezett megyék területén levő mü- és régészeti tárgyakból térdijmentesen rendezett osztály mellett a szabadság- harcunkra és annak nevesebb szereplőire és vértanúira vonatkozó tárgyakat is összegyűjti. A bizottság annyival is inkább indítottnak érzi magát erre, mivel az aradi vértanuk diszes emlék- szobrának leleplezése is a kiállítás tartama alatt f. évi okt. . 6-án történik meg. A bizottság azt hiszi, hogy az ily ereklyéknek a szoborleplezés alkalmával való együttléte nagymértékben fogja emelni a külömben is országos ünnepélyt és megragadva a kinálkozó alkalmat kötelességének érzi, hogy a kiállítás e részének minél teljesebbé tétele végett átírjon az összes hazai nyilvános és magán gyűjteményekhez, az összes honvéd . egyesületekhez és minden lehetőt elkövessen arra nézve, hogy az Összes hozzáférhető emléktárgyat elkérje a kiállítás tartamára' (Vége a jövő számban.)
